Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-29 / 70. szám

Xiapunk mai szármaajövőh.etiteljeBl£&dl6-iiUisort tartalmazza

Otvenhetedik évfolyam. 70. szám. Szombat, 1936, angnsztns 20.

I I IIP II ■Will I Ulli" ll^1 Ilii 11 I ■111—illW IIBIIIF" mumnrm\

LAM

Előfizetést ár csehszlovák értékben; tflelyben és vidékre posta) szétküldéssel *g£*z évre 8# Ké, félévre 49 KC, negyedévre 2« Kß. - Külföldön 120 Ké.

Egyesszám ára ! borona.

OUTI KAI LAP.

Alapította: néhai TUBA JANOS.

lisle!te ftexerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAI’ JÓZSEF dr. Eöraunkatársaks FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr.

i mrjíarnbiá* .i».'-iWiMBHiri;mrrjra8

Szerkesztőség és kiadóhivatal i Masarvk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

POLITIKAI SZEMLE

(AL) A köztársaság elnöke Reichenbergben, augusztus hó 19-én, amikor megkezdette körútját a szudétanéinet vidéken, a hozzá intézett üdvözlésre közel egy órás beszédben válaszolt. Szokatlan, hogy egy államfő ily terjedelmesen, részletesen és ha nein is polemikus éllel, de ilyen jellegű érveléssel szóljon bele az államot érdeklő aktuális kérdésekbe. Benes köztársasági elnök ezzel a beszédével is az általa kezdeményezett új stílus hívének mutatkozott. Természetes, hogy minden szaváért a parlamentarizmus szabályai értelmében a kormányelnök felelős, mert az államfő nem vonható bele a napipolilika és akár belső, akár külső politikai ellentétek vitáiba.

A köztársaság elnöke nem említette ugyan egy szóval sem a szudétanémet pártot, sem Hcnleint annak vezérét, sem annak külföldi Htjait, sem a külföldnek az utóbbi hónapokban Csehszlovákia iránt tanúsított élénk érdeklődését, beszédében mégis főleg ezekre az állásfoglalásokra reagált és ha a látszat szerint beszédének tenorja belpolitikai volt is, nem tagadható annak külpolitikai jelentősége.

A beszéd egyik érdekes és fontos megállapítása az, hogy a nemzeti kérdés minden államnak belügye és abba semmilyen inás állam bele nem szólhat. Ezt az álláspontot következetesen fenntartja Csehszlovákia is, amely legfeljebb a népszövetség ellenőrzésének veti magát alá. Csehszlovákia nemzeti kisebbségeinek a küzdelme nein létküzdclcm, de küzdelem a politikai hatalomért, mert ők is részt akarnak venni a kormányzásban. Csehszlovákia a maga nemzeti problémáit saját módszere szerint fogja megoldani es ebbe senki más bele nem szólhat. A köztársaság elnöke híve a regionalizmusnak és decentralizációnak, aminek következménye az, hogy nem helyesli az autonomisztikus törekvéseket Belátja, hogy a németeknek vannak gazdasági sérelmeik és szívesen vállalkozik közvetítőnek a csehek és németek közölt. Csehszlovákia európai politikái követ, a demokrácia világító tornyának tekinthető. Az elnök nem tart attól, hogy bárki is meg akarná támadni Csehszlovákiát és bízik abban, hogy a locarnoi hatalmak őszi tanácskozása folyományaképen jó szomszédi viszony fog kialakulni Csehszlovákia és Németország között.

Berlin csakhamar reflektált a köztársasági elnök szavaira, amelyek Európaszerte kellettek élénk feltűnést. A félhivatalos válasz szerint Németország sohasem gondolt arra, hogy beavatkozzék Csehszlovákia belügyeibe és így a nemzeti kérdésbe sem szól bele. Németország mindenkor a

Komárom, augusztus 28.

Hadseregparancsban fejezte ki a köztársaság elnöke elismerését a katonáknak.

Benes dr. köztársasági elnök a nagy záróhadgyakorlatok befejezése után Pardubitzban hadseregparancsot adott ki, amelyben kiemeli, hogy a gyakorlatok lefolyása kifogástalan volt. Az egyes csapattestek parancsnokai szigorúan a reájuk bízott feladatok értelmében jártak el, amelyeket nagyon jól teljesítettek. Valamennyi fegyvernem és szolgálati ágazat helyén volt és az egyes parancsnokok teljes megelégedésre működtek. A csapatok erkölcsi hangulata és testi ellenállóképessége a legnagyobb fokon állott, a hadgyakorlatok szinterének lakossága a hadsereg iránt való bensőséges ragaszkodásáról tett tanúságot, valamint teljes megértést tanúsított a mai időkben való jelentőségével és feladatával szemben. A zárógyakorlatok, amelyek a köztársaság fennállása óta a legnagyobbak és a legfontosabbak voltak, teljes mértékben megfeleltek a célnak és a hadsereg vezetősége mindent elkövetett, hogy az eddigi tapasztalatokat minden tekintetben hadseregünk további tökéletesítése és kifejlesztése érdekében gyümölcsöztesse. Az elnök végül a hadsereg valamennyi tisztjének, őrmesterének, altisztjének s katonájának köszönetét mondott. Mozgalom a vetéskorlátozó rendelet módosítására.

Az Országos Gazdasági Egyesület répaszakosztályának kezdeményezésére a héten (nagy érdeklődés mellett értekezletet tartottak, amelyen főleg a várakozáson aluli terméseredményekkel kapcsolatos helyzet megbeszélése, a vetésterület rendezése és az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos határozati javaslat megvitatása szerepelt. Szemző Béla alelnök megnyitójában követelte a károsult mezőgazdák részére a közvetlen segélynyújtást, a monopóljárulékok teljes eltörlését és a buzavelésterületek korlátozásáról szóló rendelet megfelelő kiegészítését. Hibáztatta a kormányrendeletet abban a tekintetben is, hogy abban nincsen jogorvoslatnak helye. Ez a rendelet mutatja legjobban, hogy tervszerű gazdálkodást nem lehet keresztülvezetni

legnagyobb türelmet tanúsította a Csehszlovákiából ellene irányuló provokációkkal szemben, amelyek főleg az emigránsok sajtójából indultak ki. Németországot tehát nem érintheti az a kijelentés, hogy bele akarna avatkozni Csehszlovákia belső ügyeibe, mert ez csak másnak szólhat. (Ez nyilvánvalóan célzás Angolországra.) Viszont — folytatja tovább a félhivatalos nyilatkozat — Benes köztársaéppen azoknak a meghallgatása nélkül, akiknek a terv szerint kell gazdálkodnak.

A vitában felszólalt Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült pártok elnöke is, aki magáévá tette az alelnök álláspontját és hangoztatta, hogy itt az idő az erélyes föllépésre, miután érdekellentétben állunk a Gabonatársaság üzleti érdekeivel. Tekintettel a terméseredményre, az idei monopólium-rendeletet tarthatatlannak minősíti. Sérelmes a vetésrendelet is, amely csak lilt, de nem mondja meg, hogy a gazdák mit tegyenek. Az ipari törvények termelése nem pótolhatja ki a keletkezett hiányt, az árpatermelés pedig kiviteli probléma. Végül határozatilag kimondották, hogy követelik a gazdaadósságokról szóló 250/35. számú kormányrendelet kezdő határidejének i évvel való elhalasztását, gyorssegélyt a kcdasztrófális terméssel sújtott vidékek részére, (vetőmag, kenyérmag, adóleírás) ezen vidékek részére a moratórium meghosszabbítását két évvel,

az úgynevezett járulékok teljes törlését s a gabonaorganizációk képviselőinek bevonását a Gabonatársaság vezetőségébe legalább tanácsadó hanggal,

a tengeri árának visszaállítását, legalább a tavalyi nívóra, tengeriszárítók építéséhez állami támogatást,

a hüvelyesek, mák és egyéb pótnövénymagvak behozatalának betiltását, a belföldi készletek kimerültéig és jövőre ezen növények minimális árainak megállapításait és még a vetés ideje előtti kihirdetését,

a 221/36. számú kormányrendelet megváltoztatását a buzavetésterület alsó határának megállapításával és individuális fellebbezési lehetőség megadásával paritásos bizottsághoz az 1930-as vetésterület alapján, az állatgazdálkodás rendezését, az árak stabilizálását a mai nívón, mivel az eddigi tapasztalat megmutatta, hogy nem lehetséges a mezőgazdasági termelés egyik ágát tervszerűen rendezni anélkül, hogy annak többi ágait ne rendeznék,

végül követelik mezőgazdasági tervgazdálkodással foglalkozó állandó tanácsadó testület felállítását, melynek

sági elnök sohasem akadályozhatja meg, hogy az egész német nép a fajrokonság alapján ne kívánjon részesedést a szudétanémetek sorsából és ne tekintse azok sorsát a maga szívügyének. A német közvélemény ilyen irányú nyomása elől sohasem fog kitérhetni semmilyen német államférfi. Hogy a szudétanémetek veszélyeztetve érzik magukat létükben és kultúrájukban, azt a megbízottjuk által a köztársaság elnöke elé terjesztett emlékirat igazolja. A csehszlovák államnak nem válik hasznára, hogy különösen a fiatalság esik kétségbe a Csehszlovákiában uralkodó társadalmi rend miatt, amely rajta nem tud segíteni. A köztársaság elnökének mostani lelki beállítottsága mellett nehezen fejlődhetik ki a szudétanémetekben az az érzés, hogy ök, mint egyenlők élhetnek az egyenlők között.

A berlini félhivatalosnak erre a megnyilatkozására — ludtunkkal — még nem adott Prága hasonló súlyával biró választ. Ez a megindul! vita tehát még le nem záródott és érdeklődéssel kell várnunk annak folytatását, mert a kisebbségi kérdés miként való kezelésére előreláthatólag értékes támpontokat fog nyújtani és majd tisztáz is nia még sok zavaros fogaimat.

Nem kerülhette el figyelmünket a szudélanémet párt lapjának a köztársasági elnök beszédéhez fűzött cikke. Köszönettel veszi tudomásul azt, hogy Benes elnök enyhíteni akar a német vidékek nyomorán, de ettől csak akkor remél sikert, ha ezt az álláspontot magukévá teszik a cseh körök is, amelyek eddig ezen a téren sok hibát köveitek el. Nem fogadja el azonban azt az érvelését, hogy a nemzeti kérdés tisztán belügy, mert szerinte a köztársaság nemzetközi alkotás, amelybe három és fél millió németet különleges fettételek mellett kebeleztek be. A szudélanémet probléma tehát a nemzetközi politikának tényei által keletkezett és ezért nem lehet kitérni az elől, hogy annak megoldása is nemzetközi úton történjék. Annál kevésbbé lehet ez elől kitérni, mert tizenhét évnek ilyirányú belpolitikai törekvései eredménytelenek maradtak.

A szudétanémelcknck ez az álláspontja, mint várható volt, heves ellenzésre talált több kormánytapban, amelyek arról cikkeznek, hogy Csehszlovákia a maga akaratából és a maga erejével létesült. Csehszlovákiát senki föl nem szabadította és ö maga határozta meg közigazgatásilag és katonailag is határait. Mindezekért semmilyen problémáját sem teheti függővé nemzetközi akaralmcgnyilvánulásoktól.

Amit rciclienbergi beszéde végén Benes elnök hangsúlyozott, hogy a kölcsönös bizalom biztosíthatja egyedül a sorsközösségre utalt cseh és német nép békés együttműködését, azt aláírják a német táborban is. A bizalom azonban mindig lelki és érzésbeli tényezőkön múlik, hogy ezekben mikor miként fognak kialakulni a szükséges előfeltételek, ez olyan kérdés, amelyre legalább ma még aligha tud konkrét választ adni bárki is akár a cseh, akár a német államférfiak közül.