Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-19 / 67. szám
2. óldal. > KOMÁROMI LAPOK« 1986. aueusztus 19. szolgálni. Csehszlovákia a bölcs megfontolás hazája, a közép országa vagyunk s itt nincs helye a szélsőségnek. Nem akarunk háborút, a béke szervezésében jelentős erő vagyunk. Minden eshetőségre készen azonban hirdetjük: Senkinek a világon nem engedjük meg, hogy az állam határaihoz, vagy szabadságához nyúljon. A kommunisták népfrontjának kialakulása körül. A Venkov c. újságban Kahánek dr. a következőket írja most megjelent cikkében: Kommunistáinknak a népfront kiépítésére irányuló kísérletei egyelőre csődöt mondottak. A szociáldemokraták, a nemzeti szocialisták és a lidákok (cseh néppárt) az első nagy lelkesedésből kijózanodtak. A kommunisták fővezére ugyanis a külpolitika mellett való szavazást és a köztársasági elnökre való szavazást is súlyos tévedésnek jelentette ki. A Lidové Listyben Fuchs Alfréd dr. katolikuspárti szerkesztő pedig azt írja. hogy Kárpátalján a kommunista agitáció sokkal nagyobb mértékben terjed, mint azt Prága sejti. A bolseviki sajtó egészben véve akadálytalanul jut be a határokon. Idézi a cikkíró a Kárpátalján hallott következő szavakat: »Ti, ott nyugaton a nyugati államok kultúráján átszűrt bolsevizmust kapjátok, de a mi népünk közvetlenül, nyersanyag alakjában kapja*. Jelentés a Prohászka Körök 1986. évi munkahetéről. Augusztus 4. és 8. között tartották meg évi munkahetüket a csehszlovákiai prohászkások nagyszámú résztvevő jelenlétében. A munkahét szerves kapcsolatban volt a tavalyi losonci kongresszussal. A losonci kongresszuson fektették le irányelveik alapjait a szlovenszkói kisebbség életében szükséges állásfoglalásuk és munkavállalásuk szempontjából. Ez az összejövetel, mint neve is mutatja, a munkavállalással foglalkozott. A munkavállaláshoz szükséges legáltalánosabb információkat szolgáltatta az első nap. Dr. Pfeiffer Miklós kanonok »Szent Tamás államtanának aktuális vonatkozásai« c. kezdőelőadásában leszögezte és összefoglalta azokat az állam és jogbölcseleti elveket, melyek a prohászkások közéleti munkájánál irányadók. Az előadást követő eszmecserében erőteljesen nyilvánult meg a résztvevők ama kívánsága, hogy a fiatalság találja meg az utat az elmélettől a gyakorlatig. iA nap második előadása Janics Kálmán részletes és alapos tanulmánya volt az új rendszerű európai államoknak összehasonlítása és bemutatása a keresztény európai rend szempontjából. Ezen informatív és tájékoztató jellegű előadások után vette kezdetét a munkahét második része, a múlt évi losonci kongresszus határozatai alapján történő munkafelosztás. A második napnak, augusztus 5-ének vitanyitó bevezetője volt Sinkó Ferenc előadása a prohászkás egyéniség kifejlesztésének lehetőségeiről és törvényeiről. A alapvető eszköze a munka. Ezért kötelessége minden prohászkásnak egyetemi és szakiskolái kezdetétől a szakmunka. A munkán épül fel a közéleti etika,, melynek megvalósítását saját mozgalmi életük berendezéseiben, törvényeiben és hagyományaiban kezd megvalósítani a prohászkások megmozdulása. A gyűlés kötelességévé teszi minden prohászkásnak otthoni és az egyetemi városok kultúréletében való részvételt és munkát. A kérdésben megindított eszmecserét Czvank László előadása vitte tovább. A prohászkás szervezetek továbbépítéséről szóló előadásában részletesen kifejtette a munkalehetőségeket és az azokba való kapcsolódás módozatait. Előadása három alaptételen épült fel, melyek szerint a prohászkás szervezkedés alapjai: a belső vallásos élet, a közösségi szellem és a népért végzett munka. Ez utóbbi elv volt a munkahét jeligéje: »Mindent népünkért!« A harmadik nap a jövő évi programm megtárgyalását tűzte napirendre. A megbeszélés első részét Vajlok Sándor előterjesztései bezették be. Vajlok előterjesztésében abból indult ki, hogy a munkatervet csak egyéni munkavállalás alapján lehet megvalósítani. Kifejtette, hogy mint minden főiskolás munka, a proliászkásoké is két részből áll: az iskolai év folyamán ki-ki elméleti előkészület és tudományos megalapozás és készülés a nyári gyakorlati falumunkára. Ezen az alapon a jövő évi programm nem lehet egyéb, mint a megkezdett tudományos kutatásaink tovább folytatása. Előterjesztései alapján a munkahét a következő vállalkozásokat tárgyalta meg: 1. A mozgalom kifejleszti a népi szemináriumot. A szemináriumnak a következő csoportjai kezdik meg a jövő évben a munkát: a) szülőföld kutató csoport, b) egy leánycsoport vállalkozik a népviseletkutatásra és annak értékesítési lehetőségeit tanulmányozza, több tag a népművészet tanulmányozására vállalkozik, c) egy nagyobb cső pori vállalkozik a gyakorlati falukutatásra. 2. Ugyancsak alakul egy történelmi csoport, melyben kettős munka folyik: a történelmi módszertan elsajátítása, másrészt a hely- és kultúrtörténet tanulmányozása és értékesítése. 3. A gyakorlati népnevelésbe való bekapcsolódásra előadások készítése és megtartása, valamint népnevelő egyesületekben szükséges más munkára 31 tag jelentkezett a munkahéten. 4. A kulturális közélet figyelését hat tag végzi. Varga Imre a tavalyi kongresszus társadalmi életünket érintő részével foglalkozott. Előadásában felsorolja a lehetőségeket és a szervezeteket, ahol a muzgalom munkát fejthet ki. Részletesen kifejti az irányított pályaválasztás szükséges voltát és a mozgalom ebbeli teendőit. Az előadásban és az azt követő eszmecserében elért eredmények közül itt a munkahét ama határozatát emeljük ki, mely szerint a mozgalom a nyár és a jövő iskolai év folyamán tovább folytatja a már megkezdett munkálatait az egyke összeírása és az összegyűjtött adatok feldolgozása érdekében. Augusztus 7-én délelőtt tartotta meg a Prohászka szövetség tisztújító közgyűlését. Schleicher Imre elnöki beszámolójában vázolta azokat a feladatokat, amelyekkel meg kellett küzdenie a szövetségnek az elmúlt iskolai évben anyagi és szervezeti téren. Dr. Pfeiffer Miklós főiskolás lelkipásztor beszámol a főiskolások lelki gondozásáról és az ezen célból a három főiskolás városba (Prága, Brünn, Pozsony) tett látogatásairól. Beszámol arról, hogy a prágai Prohászka-kör az elmúlt iskolai év folyamán tisztelgett Kaspar prágai biboros érseknél és a prágai Apostoli Nunciusnál. Résztvett a vatikáni nemzetközi kato likus saj lóki állítás előkészítésén, továbbá a f. évi május elején Prágában megtartott II. nemzetközi katolikus rádió-kongresszuson. A nyár folyamán a főiskolások és tanítók részére a nyitrai missziós intézetben háromnapos zárt lelkigyakorlat volt. Prágában és Pozsonyban a magyar katolikus főiskolásoknak az iskolai év minden vasár- és ünnepnapján volt szentmise és szentbeszéd. Hasonlókép, mint külföldi katolikus főiskolás szervezetekben. Dr. Pfeiffer a Prohászka-körök életében és kongresszusain is fejlődésadta kívánalomnak tartja, hogy az első évek világnézeti megalapozása után, melyet minden a főiskolákra évről-évre felkerülő főiskolás továbbra kap, újabb kongresszusaiban már nem annyira a szükségkép megismétlésekre vezető világnézeti megalapozást nyújtsa, hanem inkább a katolikus főiskoláshoz illő elméleti és gyakorlati szak- és munkafeladatokat. Majd Vajlok Sándor kulturrefereusi beszámolója következett, melyben felsorolta mindazon kulturális eseményeket, amelyek kapcsolatban voltak a mozgalommal. A pénztári és sajtóbeszámoló után megválasztotta a közgyűlés az új tisztikart, melynek elnöke Spalek Lóránt, elelnöke Varga László és Beluch Zoltán, titkár Kovács Endre, kultúrreferens Olernvi Imre. Aznap folytatta tovább a munkahét a megkezdett eszmecseréket az egészségügyi munkavállalásokkal kapcsolatban. A kérdés előadója Kér pán Károly volt. Előadásai és indítványai nyomán a következő részletmunkák bevezetését határozta el a munkahét. 1. Az állam által állított népegészségügyi intézményeket ismertetik a vállalkozó tagok a megfelelő magyar egyesületekben. 2. A vállalkozó orvostanhallgatók specializálják magukat azokban a népegészségügyi kérdésekben, melyek legfontosabbak, népünk szempontjából, akik népszerű egészségügyi cikkekkel támogatják azokat az, egyesületeket, melyekben munkát vállaltak. 3. A nem medikus prohászkások egyetemi éveik alatt tanulmányozás céljából végiglátogatják az egyetemi városok egészségügyi intézményeit. Az egészségügyi megbeszélés folyamán több gazdasági kérdés merült fel, amelyek körül barátságos eszmecsere indult meg a jelenlevő dr. Kuthy Géza és a munkahét résztvevői közölt. Augusztus 8-án Haulik Antal orvostanhallgató tartott részletes és grafikonokkal illusztrált tájékoztató előadást a munkahét résztvevői számára a tüdővészes megbetegedések jelenlegi helyzetéről Szlovenszkón. Ezután Schubert Tódor tartott előadást a kisebbségi népi kultúráról. Kifejtette a főiskolások, majd a katolikus főiskolások feladatait ebben a kultúrában. Világnézetük értékeit közvetíteniük kell. Három ideált állított eme munkájukban eléjük: Pázmányt. Prohászkát és Fischer-Colbrie-t. Ebben a három nagy egyéniségben megvan annak a példája, amit meg kell valósítaniok a prohászkásoknak. Mind a háromnak mély kapcsolatai vannak a szlovenszkói magyarsággal, hatásuk tehát annál közvettlenebh lehet a prohászkásokra. A nagy tetszéssel fogadod előadást Esterházy Lujza beszámolója követte, melyben informálta a munkahét résztvevőit az utolsó elmúlt év fontosabb katolikus kultúreseményeiről. Majd Spalek Lóránt a vallási és kullúrális szervezkedésről tartott előadást, melyben leszögezi, hogy a katolikus munka és szervezkedés arra hivatott, hogy a katolikusok egyéni és közösségi élete egész vonalán érvényesítse a krisztusi gondolatot. Ezért teljesén elfogadhatalan minden olyan törekvés, amely a katolikus szervezkedést korlátozni, pl. csak hitbuzgalmi tevékenységre szorítani kívánná. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a katolikusoknak nagy felelősségünk van a kisebbségi magyarság éleiének kialakításában és ebben szükségszerűen vannak feladatok, amelyek nem-katolikus nemzettestvéreinkkel közösek. Az előadások nyomán élénk eszmecsere alakult ki, melyben a prohászkások ismételten leszögezték, hogy mindenfelé a megértést keresik, mert ez az alapja az eredményes társadalmi munkának. Elnöki zárszóval a munkahét végétért. Ki a szabadba, komáromi polgár I Szabadtéri szórakozó helyiségek hiánya városunkban A városunkat nyáron meglátogató idegennek elsősorban feltűnik az, hogy ebben a par excellence alföldi városban úgyszólván teljesen hiányoznak a szabadtéri szórakozó helyek, amelyek a nyári nap hevétől szenvedő lakosságnak legalább 'esténként felfrissülésre alkalmat nyújthatnának. Á komáromi közönség a nyári estéket kénytelen a házfalakból kiáradó' meleg levegővel telített szűk uccukon s étállással vagy a még fülledtebb vendéglői és kávéházi atmoszférában tölteni annak ellenére, hogy az egészséges szabadtéri helyiségek létesítésének feltételei itt is, mint a nagyobb alföldi városokban teljes mérvben adva vannak. Itt van például a közelfekvő és nagy kiterjedésű Erzsébetsziget. Ezzel úgy vagyunk, mint az egészséggel, amelyet csak akkor tudunk megbecsülni, ha elvesztettük. Mennyi sóhajtás és fohász szállt volna a komáromiak részéről az ég felé a sziget birtokáért, ha véletlenül a határon túlra esett volna! Azonban évek sora óta a város, mint szerencsés birtokos, vajmi keveset törődik e ritka kinccsel, mely az elhanyagolság szomorú sorsára van kárhoztatva. Fájó szívvel látjuk a rendezetlen, gödrökkel teli és kavics nélküli utakat, melyek eső után járhatatlanokká válnak. Pedig milyen kevés áldozattal, a sok munkanélküli olcsó munkaerejével lehetne azokat sétányokká átváltoztatni, amikor százvagonszámra hever a kitűnő kavics a dunai rakparton. Nincs az egész szigeten egy rendes ülőhely, játszótér, uzsonnázó helyiség. Igazán szerény eszközökkel paradicsommá lehetne alakítani a szigetet, mely a legkedveltebb és igen könnyen elérhető kiránduló helye volna a közönségnek. Tulajdonképen a város intelligens elemeiből alakult szépészeti egyesületnek feladata lenne az adminisztrációval túlterhelt városi hatóságnak segítségére lenni azokban a teendőkben, amelyek a város csinosítását célozzák. A mienkhez hasonló nagyobb városok nem nélkülözhetik a közönség hathatós támogatását és útbaigazítását a városszépítés terén. (Ilyet már többször, erőteljesen, de hiába sürgettünk! Szerk.) Csodálatos az is, hogy az oly kedvező klimatikus viszonyok mellett városunkban egyetlen nagyobb szabású kerti vendéglő nem létesült, míg hasonló más alföldi városokban több száz vendéget befogadó gyönyörűen kullivált kertek állnak a közönség rendelkezésére, ahol esténként szórakozását kielégítheti. Nem szenvedhet kétséget, hogy a közönség szívesen látogatná ezeket a kerti helyiségeket a zárt levegőjű füstös vendéglők és kávéházak helyett, ha volna vállalkozó szellem a maradisággal való szakításra. Szinte meglepő jelenség, hogy még nem gondolt senki egy szabadtéri mozgófényképszinház létesítésére, amikor az Anglia parkjának keleti része erre a célra igen alkalmasnak mutatkozik és igazán a legminimálisabb befektetéssel könnyen létesíthető. Hogy minő áldásos lenne a romlott levegőjű és kényelmetlen ülésekkel felszerelt szinházerem helyett a közönségnek egy szabadtéri helyiséget rendelkezésre bocsátani, azt mindenki elképzelheti, aki egy nyári estét a moziban eltöltött. Ma, amikor a városok versenyeznek a szabadtéri opera- és színjátékok előadásainak rendezésében és a közönség mindenütt rajongó szeretettel karolja fel azokat, joggal kívánhatjuk, hogy legalább egy szabadtéri mozi álljon rendelkezésünkre. Végül egy megfelelő és a modern igényeket kellően kielégítő strandfürdő hiánya is régóta érezhető. E tekintetben az előmunkálatok ugyan már megtörténtek, azonban — úgy látszik, az anyagiak hiánya miatt — a létesülés stádiumába még nem jutott. Hisszük, hogy a terv nem lett elejtve 'és a jövő nyárön készen fog állani, mert igazán szégyen lenne, hogy oly vízdús város megfelelő szabadfürdővel nem rendelkeznék a strandélet mai fejlett korszakában. Dr. G. J.
