Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-19 / 67. szám

Otvenhetedili évfolyam 67. szám. Szerda, 1036. augusztus 10 KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Betolta Itazerkesztfr GAAL GYULA dr. Szerkesztői BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. E6m unka társaki FÜLOE ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizet fal ir csehszlovák értékben« Helyben fa vidékre postai szétküldéssel •gisz évre M Ki, félévre 40 Ké, negyed­évre 21 Kö. — Külföldön 121 K6. Egyesszám ára I korona. Komárom, augusztus 18. A köztársaság mostoha sorsra kár­hoztatott rétegébe tartoznak azok a szegény, évek óta nagy türelemmel várakozó, lelket és testet emésztő gondok és folytonos nélkülözések kö­zött élő úgynevezett öreg nyugdíja­sok, akiknek az állami nyugdíjasok­kal egyenlő jogusításukra vonatkozó törvény az év közepén végre ugyan megjelent, azonban annak végrehaj­tásáról a mai napig senki sem gon­doskodott. Egy, a napokban megje­lent hír szerint az öreg nyugdíjasok törvény szerint felemelt járulékukat csak október hóban fogják megkapni, — ha ugyan nem fogják újra elha­lasztani az összeg folyósítását. Jól ismerjük ezeket az úgynevezett negyedik osztályú öreg nyugdíjaso­kat, akik kopott, elnyűtt ruhájukban, gondterhelt homlokkal, állandóan szo­morú, tétova tekintettel járnak-kel­­nek soraink között, akik évek óta re­ménykednek, hogy a várvavárt egyen­jogúsítás! törvény megjelenik és inai páriaéielüket felváltják a nyugalom és az embericsebb élet napjai, ame­lyek életük alkonyára a megélhetés biztos érzésének derűjét fogják reá­vetni. Szorgalmas, rendes tisztviselők és hivatalnokok voltak, akik a meg­változott viszonyok között is becsü­letesen és lelkiismeretesen végezték hivatásukat s akiknek csak az volt a hibájuk, hogy olyan korukban érte őket az államváltozás, amikor már nem voltak képesek a nyelvi köve­telményeknek megfelelni és ez elég jogcím volt arra, hogy húsz-harminc évi szolgálat idán elküldjék őket munkabírásuk teljében a közigazga­tásról, melynek ügyei intézésében mindenkor a legnagyobb hűséggel jártak cl. Nagy jártasságuk, szaktudá­suk és használhatóságuk nem volt elég az általuk viselt állásokhoz kva­lifikációnak, el kellett menniük, hogy helyet adjanak másoknak, a legtöbb esetben olyanoknak, akik addig még semmiféle hivatalban nem dolgozlak s akik előtt idegen terület volt a köz­igazgatás. És elküldték őket olyan illctinény­­nyel, ami csak éppen az éhenhalás­­tól menthette meg a szerencsétlene­ket, mert olyan csekély nyugdíjat utallak ki számukra, hogy abból a rendszerint több gyermekes családok megélni is alig tudnak. Legjobb mun­kabírásuk korában, amikor a köz­­tisztviselő addigi munkásságával már kivívta magának a teljes bizalmat, s kifogástalan és szakszerű munkájával biztosította a közigazgatás fennaka­dásnélküli gyors menetét, az érdekelt közönség ügyeinek tökéletes elintézé­sét. A mérsékelt kegydíjnak sem fe­lel meg egyes tisztviselő nyugdíja, amelyet tizenhárom esztendő óta több-kevesebb levonásokkal kap kéz­hez az öreg nyugdíjas, mint évtizc-Komárom, augusztus 18. A miniszterelnök a parlament őszi munkájáról. Egy brünni lap meginterjúvolta Hodzsa Milán dr. miniszterelnököt, aki a parlament őszi munkaprogrammjá­­ról a következőket mondotta: — Mindenekelőtt a belpolitikai anya­got készítem elő a nemzetgyűlés ülé­seire. A kabinet első ülését valószínű­leg szeptember első hetében fogja meg­tartani. Az a törekvésem, hogy lehe­tőleg minél előbb benyújtsam a költ­ségvetési javaslatot, amelynek összeál­lítása ez alkalommal nehezebb lesz, mint máskor. Majd a belső politikai helyzetről szólva, annak kedvező alakulását ál­lapította meg. A miniszterelnök sze­rint a nyugalom teljes és az ország készen áll minden külpolitikai eshe­tőségre. — Elérkeztünk az állampolitikai szolidarizmushoz — úgymond a mi­niszterelnök, — a mostani válság ide­jében ez nagy előny reánk nézve. A jobb és balfelé való kilengések mellett, melyek sokszor forradalmiak, nálunk legyőzhetetlenül erős a konstruktív­­demokratikus középszilárd vonal jelé való igyekezet. Természetes, hogy bel­politikánknak ezt az általános vonalát kitartással és következetesen be fog­juk tartani, a demokrácia szellemé­ben, mely minden jobb- és balfelé való kilengést feltétlenül elutasít. Mi a ter­melő közép országa vagyunk és ma­radunk. Külpolitikailag a kisantart­­nak ez a konstruktív politikája, béke­­politikánk erős vára biztonsági szer­ződéseink keretében. Számszerűen és hatalompolitikailag ez azt jelenti, hogy nemcsak a 15 milliós Csehszlovákia súlyával, hanem a regionális egész 50 milliójával szolidárisán lépünk fel. Ezt nem szabad lebecsülni. A kisantant pozsonyi konferenciája a további kon­szolidálódás nemzetközi jelentőségű bizonyítéka lesz. — Az osztrák-német egyezmény nem akadálya a kereskedelempolitikai Du­­na-egyezmény megvalósításának, azt inkább kedvező fejlődésnek lehet te­kinteni, mert Duna-tervünk, már kez­dettől fogva számított Németország és deken át folytatott becsületes szol­gálatának »jutalmát«:, hogy »gondta­lan« életet biztosítson számára. A hosszú várakozás gyötredelmes évei után sokan kihullottak a sorból és sokan nem érték meg már az 1930. évi 70. sz. törvényt sem, amely vég­re biztosította az öreg nyugdíjasok szániára a megélhetést. Árván maradt családja, özvegye harcolt tovább az élettel, amelynek keserveiből bőven kijutott szegényeknek. Négy korosztályra osztották be az öreg nyugdíjasokat, akik közül az el­ső három egymásután megkapta a Olaszország teljes részvételére. — A politikai időszak, melybe szep­temberben lépünk, eszerint mind a nemzetközi-, mind a belpolitikát te­kintve, igen élénk. Külpolitikailag a békepolitika konszolidálásának, belpo­­politikailag a munkanélküliség rend­szeres leküzdésének és az államalkotó erők feltétlen szolidaritásának jegyé­ben fog megnyílni. Felkészülten lé­pünk be állami politikánk őszi ülés­szakába, — fejezte be Hodzsa dr. mi­niszterelnök. Új nemzetgazdasági tanácsot szervez a kormány. Egy hivatalos prágai jelentés szerint a miniszterelnökség nemzetgazdasági osztálya mellett a miniszterelnök irány­elvei szerint tanácstestületet szervez­nek, melynek föladata a gazdasági szakembereknek, mint az állam kü­lönféle területi képviselőinek alkal­mat adni arra, hogy az államvédelmi kölcsön jövedelméből foganatosítandó beruházási munkálatoknál regionális érdekek érvényesüljenek, amennyiben azok az államérdekekkel összhangban vannak. Az új tanácstestület tagjait a kormányelnök az országos elnökök előterjesztése alapján nevezi ki. Cseh­ország valószínűleg mintegy 10 taggal, Morvaország és Szlovcnszkó 5—5 tag­gal és Kárpátalja 3 taggal lesz kép­viselve a tanácsban. Az államnak a gazdasági és rendkívül súlyos ipari válsággal sújtott területei számára, mint amilyenek Északcsehország egyes vidékei, továbbá egyes morvaországi és szlovenszkói s esetenként az állam egyes más területei számára is külön szakosztályok létesülnek, melyek to­vábbi szakértők kooptálásával egészít­­letnek ki. A tanácstestület tevékeny­ségét szeptemberben kezdi meg. A bi­zottság főelőadója Bittermann minisz­teri tanácsos, a miniszterelnökség köz­­gazdasági osztályának igazgatója lesz. A ruszin nemzeti tanács Szloven­­szkóból nagyobb területet akar Ruszinszkóhoz csatolni. Az ukrán nacionalisták ungvári lap­jának jelentése szerint a Központi Nemzeti Tanács a Volosin-féle Kár­pátorosz Nemzeti Tanáccsal folytatott egyhetes tárgyalásait befejezte. A ta­maga felemelt illetményét, de a ne­gyedik korosztály csak ebben az év­ben nyerte el egyenjogúsítását. Most már meg volna a remény arra, hogy végre hozzájutnak éveken keresztül keservesen nélkülözött illetményeik­hez, azonban az illetmények folyó­sítása még mindig késik és egyelőre, dacára egyes lapok híradásának, még bizonytalan, hogy mikor fogják a ne­gyedik korosztálybclick megkapni fel­emelt nyugdíjukat. Pedig már nagyon is itt volna az ideje, hiszen eleget nél­külöztek, koplaltak és kínlódtak, hogy végre valamivel jobb helyzetbe kerül-Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton nácskozáson újabb autonomia-javasla­­lot dolgoztak ki s azt a kormány elé lerjesztik emlékirat alakjában. Az em­lékirat egyebek közt azt kívánja, hogy a kárpátaljai kormányzó joghatósága az összes ruszin járásokra kiterjed­jen. Eszerint az autonóm ruszin Kár­pátaljához volna csatolandó a szob­­ránci, nagykaposi, királyhelmeci, nagy­­mihályi, tőketerebesi, varunnói, ho­­monnai, eperjesi, bártfai, szebeni. ólub­­lói és iglói járás. Vagyis Szlovennsz­­kónak tizenhárom járását kívánják odacsatolni Kárpátaljához. A memo­randum ezenkívül azt is kívánja, hogy a kormány haladéktalanul intézked­jék a szojm-választások kiirása tárgyá­ban és pedig nemcsak a mai Kár­pátalján, hanem az épen most felso­rolt. részint ruszinlakta járásokban is. Végül a ruszin nyelvnek az iskolai oktatásban és a bíráskodásban való bevezetését követeli az emlékirat. A Lidové Noviny szerint a kelet­­szlovcnszkói ruszinok a napokban Eperjesen manifcsztációs gyűlést tarta­nak, amelyen azt fogják kívánni, hogy a felsorolt járások lakossága népsza­­vazáissal döntse el, hogy Kárpátaljá­hoz kiván-e tartozni. Csehszlovákia a bölcs megfontolás hazája, — mondja Bechyne vasut­­ügyi miniszter. A vasutasok és forgalmi alkalma­zottak szövetségének vasárnapi gyűlé­sén Bechyne vasulügyi miniszter is felszólalt és többek között a követke­zőket mondotta: — A világ felindult a spanyolországi események miatt. Spanyolországban rettenetes osztály- és politikai kon­fliktusok vannak, amilyenek nálunk nincsenek. Nem harcolunk az egyház ellen, mert az egyház sem harcol mi­­ellenünk. Az egyháznak szabadságot kívánunk, miként magunknak is sza­badságot követelünk. Nálunk a kato­likus nép képviselői gyakran mentek s mennek kéz a kézben a szocialista munkásság képviselőivel. A spanyol tábornokok — az úriosztály gyerme­kei — a nép ellen mennek. Nálunk a tábornokok, a tisztek, altisztek és katonák saját kiegészítő részünk, test a mi testünkből, a nemzet demokrati­kus szellemének gyermekei. Bizalom­mal vagyunk a hadsereghez, mert tud­juk, hogy mindig a demokráciát fogja jenek. Éveken keresztül hitegettek szegényeket, most legutóbb azt írták a lapok, hogy októberben vagy no­vemberben kiutalják a fölemelt nyug­díjakat, egyszer már teljesíteni kel­lene az Ígéretet és haladék nélkül ki kellene fizetni az összegeket, amelyek az érdekelteknek a törvény rendelke­zése szerint jogosan jár. A pénzügy­miniszter sürgős intézkedésére van szükség, hogy ebben a régóta húzó­dó kérdésben teljes megelégedésre ki­elégítést nyerjenek a jogos igények. Tessék mielőbb folyósítani a fel­emelt nyugdíjakat! (.—)

Next

/
Thumbnails
Contents