Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-15 / 66. szám

»KOMAROMI LAPOK« 3. oldal 1936. augusztus 15. s ne lelkesedjék valamiért. A legna­gyobb depressziót pedig az idézi elő, ha kisül, hogy akit szeretett, az nem méltó erre. A járvány diagnózisához tartozik, hogy a válogatott szűk társaságban élő emberek hamarább csalódnak és nehezebben vigasztalódnak. A lelki lankadtság nem engedi, hogy új és új körben keressenek új embereket. A komolyan érző és gondolkozó fér­fiak és nők elraktározzák lelkűkben a szomorú csalódásokat és kapott sér­téseket, nehezen- felednek s a legré­gibb seb is folyton sajog. Nekik az emlékezés is fáj. Pedig a hitvány férfiak és lelketlen nők igazán nem érdemlik meg, hogy rájuk gondol­janak. Vagy egy szerencsétlen emberi vonás az, hogy a jó nőt és férfit min­denki hamarább felejti, de nem tudja fejéből vagy szívéből teljesen kiir­tani azt, aki megcsalta, megkínozta, megkárosította. Az érzékeny lélek egy eleven te­mető, amelyben a rossz emberek em­léke folyton föltámad. A lelki de­presszió előidézői rendesen a hálát­lanság, a közöny, a gúny, a lenézés, a mellőzés s a kártevés. A lelketlenek ezekből a hitvány tulajdonságokból élnek. Büntetésük csak az, hogy végül maguk is majd mind lezüllenek, de előbb tönkretették, lelki depresszióba kergették a jó embereket... D. A kongnia kiutalásának előfeltételei Az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos központjának közleménye. Komárom, augusztus 14. Az utóbbi hetekben többen fordul­tak hozzánk katolikus és protestáns részről felvilágosításért a kongruával összefüggő kérdésekben. Miután szá­mos egyházi — papi — személyt ért sérelem a kongruájukkal kapcsolat­ban és vannak, akik minden sürgetés ellenére mindmáig nem kapták meg hátralékos követelményeiket, azért az alábbiakban közöljük a törvény erre vonatkozó rendelkezéseit: Az 1926 junius 25-éről keltezett 57. sz. törvény szerint kongruára csak azoknak a lelkészeknek van igényük, akik csehszlovák állampolgárok. Az 1. § 4. pontja szerint: a) Teljes kongruára van igényük mindazon lelkészeknek, akik egy bel­földi gimnáziumban sikeresen végez­ték el tanulmányaikat és érettségi vizsgálatot tettek. b) A kongnia kétharmad részére van jogigényük, ha belföldi gimná­ziumban csak hat osztályt végeztek. c) A kongnia egyharmad részére, ha belföldön csak négy középiskolát végeztek. 6. §. Az összes oly intézkedések, amelyek ezzel a törvénnyel ellentéte­sek,érvényüket vesztik. A törvény tehát nem tartalmaz olyan pontot, mintha a kongnia kiutalásá­nak előfeltétele lenne az államnyelv tudása. Eimek tulajdonítható, hogy a leg­felső közigazgatási bíróság egy 1926 szeptember 11-éről keltezett 17967. sz. döntésében kimondotta, hogy a lel­kész kongruára való jogigényének makat láttam, no meg, helyel-közzel, két tenyérnyi széles, a bozótba ki-be váltó oroszlán nyomokat. Ezek csak a délelőtt elintézett feketesörényű Bertillon emlékei lehettek, mert lady Lion sokkal kisebb nyomokat hagy maga után. Amint úgy kerülök a fü­gefás bozót délnyugati fele felé, mert ott fog majd kitörni az oroszlánmama, hirtelen megakad a szemem egy kö­zepes nagyságú oroszlán-nyomon. Ez alighanem a nőstény oroszlán nyoma, állapítom meg magamban és egészen friss és délnyugatnak megy... hogy a kakas csípje meg, csak valahogy nem szökött már ki ez az állat... hisz teljes csendben voltunk... de valahogy mégis, mert a nyom vilá­gos... akárhogyan van is a dolog... most már ki kell várnom azt az órát, amiből még vagy harminc perc van hátra, amíg Mohammed Szufi jelző lövése el nem dördül... A fügésből kivezető nyomtól vagy líz lépésre jókora halfa (stipa tena­­cissima) csomót pillantottam meg a homokban és azonnal fedezéknek vá­lasztottam ezt a jó méter magas sás­szerű növényt és közvetlen melléje telepedtem. Az idő roppant lassan múlt. Minden öt percben néztem az órámat. Közben persze a fügést fi­gyeltem, no meg egy tarantella pó­kot, amint vadászva villámgyorsan ide-oda cikázott a homokban. Ezért a hihetetlen sebességért nevezik az ara­bok a tarantellát agureb rínának, ami szóról-szóra lefordítva szélskorpiót jelent. Amint követem a szememmel a veszedelmes kis méregzsákot, hát hirtelen valami dübörgést hallok dél­nyugat felől, a hátam mögül... hátra nézek a jobb vállam felett... ésuram­nem előfeltétele az államnyelv tudása. A legfelső közigazgatási bíróság biz­tosan abból indult ki, hogy a törvény nem tartalmaz ilyen megszorítást és figyelembe vette az alkotmánytörvény­nek a kisebbségekre vonatkozó követ­kező részeit: 128. §. 1. A csehszlovák köztársaság összes állampolgárai, tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a tör­vény előtt egyenlőek s egyazon pol­gári és politikai jogokat élvezik. 2. A vallási, hitbeli és nyelvi kü­lönbségek, különösen ami a közszol­gálatba való lépést, hivatalok vagy tisztségek elnyerését, bármiféle ipar­üzlet vagy hivatás gyakorlását illeti, az általános törvények korlátain be­lül a csehszlovák köztársaság állam­polgárai közül senkinek hátrányára nincsenek. 3. A csehszlovák köztársaság állam­polgárai a kereskedelmi és magán­­érintkezésben, a vallást érintő ügyek­ben bármiféle nyelvet használhatnak. Amennyiben a kongnia kiutalása során valakit oly sérelem ért, amely a fenti törvényekkel és a legfelső közigazgatási bíróság döntésével el­lentétes, úgy az illetőnek joga van a visszatartott összegek folyósítását kérni vagy a közigazgatási hatóságok döntése ellen fellebbezéssel, panasz­­szal élni. Hogyha ilyen sérelmesnek tartott végzéseket a lelkész urak hozzánk be­­küldenek, szívesen nyújtunk felvilá­gosítást és adunk tanácsot. Elegendő a másolat beküldése, az esetleges mel­lékkörülmények leírásával. fia... mint egy száz lépésnyire tőlem szabályos vágtában közeledik a saját nyomán a nőstény oroszlán a bozót felé... A Mannlicher az arcomhoz röpül, a mutatóujjam görbülésre éhe­sen hajlik a ravaszra ... ebben a percben eldördül Mohammed Szufi start lövése... az oroszlán megsem torpan, nemhogy visszafordulna, ha­nem ha lehet, hát még sebesebben vágtat a lövés irányában a bozótba... Mi ez? Úgy megdöbbenek, hogy lőni is elfelejtek, amikor alig tízlépésnyire tőlem elvillan a nagy kinyúlt sárga test, hogy a következő pillanatban már el is tűnjön a bokrokban ... Még alig ocsúdtam fel a meglepetésemből, amikor már megint roppannak az ágak a fügefásban és újból megjele­nik az oroszlán... a Mannlicher a vállamhoz szorul... a következő perc­ben már eldördül a halálos lövés... de nem ... a halálos lövés nem dör­dült el, mert az oroszlán szájában egy nyivákoló, kis, foltos tacskó, ku­tyanagyságú állatka tornászik... a vastag négy kis lába állandóan úgy mozog, mint az úszni tanuló Vég­tagjai az első leckénél a rúdon. Az anya nagy sárgászöld szemeiben meg­annyi könyörgés, annyi rettegés volt olvasható, amint egy pár lépésnyire tőlem mentette a második kicsinyét... ezért jött vissza, az első már nyilván­valóan biztonságban volt, hogy szü­letett sintérnek kellett volna lennem, ha lövök. Amikor egy negyedóra múlva az arabok mindent kiolvastak a nyomok­ból és megkérdezték, miért nem lőt­tem, nem válaszoltam. Úgysem értet­ték volna meg... Három jó hir a világ anyáinak. London. A jövendő anyákat három jó hír ör­vendeztetheti meg egyszerre. Az angol fővárosban most ülésezik a nemzetközi mikrobiológiai kongresszus. Dr. Leonard Colebroak, a nagy an­gol tudós, bejelentette, hogy a vezetése alatt álló kórház laboratóriumában si­került új gyógyszert felfedezni az anyák legnagyobb ellenségének, a gyermekágyi láznak a leküzdésére Természetesen továbbra is a legfonto­sabb feladat marad a fertőzés meg­akadályozása és ezzel a gyermekágyi láz megelőzése, azonban ha ez mégis bekövetkeznék, Colebrook orvossága, a prontosil, a gyermekágyi híz idáig 30°lo-os halálozási arányszámát 5 o/o-ra csökkenti. Az új gyógyszert éveken át folyó kí­sérletek során próbálták ki London­ban és a legszigorúbb ellenőrzés is megerősítette a felfedező adatait. Dr. Stuart Mudd, a pensylvániai egyetem orvosi fakultásának proíesz­­szora szintén a gyermekágyi láz elleni harc újabb diadaláról számol be. Az ammKai tudósok védőszérum előállításán dolgoz­nak, amely előzetes oltás alapján meg­védi az anyákat. E kísérletek egyelőre még csak kezdeti stádiumban vannak, de a londoni mikrobiofogiai kongresz­­szus résztvevői máris igen sokat vár­nak tőlük. A pensylvániai egyetemen a védő­­szérumot hanghullámok segítségével állítják elő. Erre azért van szükség, mert a gyermekágyi láz kórokozójá­nak befecskendezése megöli a kísérleti állatokat, így nem lehet belőlük védő­­szérumot készíteni. Az amerikai tudó­sok ezen úgy segítettek, hogy a kór­okozó mikrobákat hanghullámok se­gítségével a vízben megölik. A gépe­zet másodpercenkint 8000-es rezgés­számával hússzor olyan erős hanghul­lámokat produkál, mint amilyeneket egy teljes szimfonikus zenekar a leg­erősebb íortisszimóknál kivág. Ez az­után megöli az egyszázezred milliómé­ternyi baktériumokat, de hogy ilyen hanghullámokat lehessen produkálni, Kapúlövés Az erő és kitartós eredménye; de egy­úttal az egészséges életmódé és ész­szerű táplólkozóséis. Ceres az ételt táplá­lóvá és könnyen emészthetővé teszi. segítségül kellett hívni a háborús tengeralattjárók egyik elmés szer­kezetét, amelyet arra használtak, hogy a ten­geralattjárók a víz mélyén egymásnak nak hangútján üzenetet küldjenek. A példátlanul erős hanghullámok oly gyorsan haladnak a vízben, hogy mindenütt üregek keletkeznek és ezek­nek hirtelen beomlása azután megölj a gyermekágyi lázt okozó baktériumo­kat, egyébként azonban a vegyileg minden változatlan marad és most már hozzá lehet kezdeni a kísérleti állatok beoltásához, hogy azok széru­mából előállítsák a védőoltást. A harmadik jó hír szintén Ameriká­ból érkezik a jövendő anyák számá­ra. Dr. Canter, az Ohio állambeli Co­­lombusban nagyszabású kísérleteket kezdett a fájdalomnélküli szülés le­hetővé tételére. Az amerikai tudás hipnotikus álomba meríti az anyá­kat, akik így fájdalom nélkül hozzák vi­lágra gyermeküket és a szülés után talán még frissebbeknek és kipihen­­tebbeknek is érzik magukat. Az ameri­kai orvos tulajdonképpen csak az orosz szülészeti klinikák új rendsze­rét prábálta ki most az Egyesült Ál­lamokban, amennyiben Oroszország­ban már évek óta hivatalosan is beve­zetett eljárás ez és ötven-hatvanszá­­zalékos sikert jegyeztek fel az orvo­sok. Melyik volt a Brazovics-ház Jókai szerint? A Komáromi Lapok f. évi 58. szá­mában „Melyik volt a Brazovics-ház ?“ címen cikk jelent meg, mely azt ál­lítja, hogy az „Aranyember“-ben sze­replő Brazovics-ház a mai Tromler-féle Központi szálloda épülete volt. Ehhez az állításhoz azonban egyet­lenegy bizonyítékot nem fűz a cikk­író. Mert hogy a városi levéltárban semmiféle nyoma nincsen annak, hogy a Jókai „Aranyemberé“-ben szereplő Brazovics családé lett volna a most lebontott Tátray-féle ház, ez nem bi­zonyítja azt, hogy a mai Központi szál­loda épülete helyén állott volna. De hiszen nem is a városi levéltár­ban kell erre bizonyítékot keresni, ha­nem Jókai regényében. Jókai fantáziája alkotta meg Brazo­vics alakját, vagy ha az alak élt is valaha (hiszen olyan reálisan Írja le Jókai!), a nevét mindenesetre Jókaitól kapta, (tehát a Brazovics-családnak nem lehet nyoma a városi levéltárban) és Jókai fantáziája fonta-szőtte aztán úgy „Az aranyember“ cselekményét, hogy beleillesztette Brazovics alakját. Jókai volt az, aki az ő mesemondó tehetségének szuverén hatalmával ki­választott egy házat, melyet legjobbnak, legalkalmasabbnak talált, Ítélt arra, hogy oda a Brazovics-családot elhelyezze és a regény egyes fontos eseményeinek szinterévé tegye. Hogy pedig ez a ház a most lebontott Tátray-ház volt, erre nézve a bizonyítékot Jókai „Az arany­ember“ cimü regényében megtalálhat­juk. „Az aranyember“ a nemzeti disz­­kiadás 45. és 46. számaként is meg­jelent. Ennek a kiadásnak a 45, szá­mában (Az aranyember 1. kötete) ez áll: „Az almási gyorsparaszt jól is­merte a Brazovics-házat s kegyetlen ostorpattogással vágtatott végig a Rácz­­utcán csengős négy lovával a piacig, nagy borravaló lévén neki Ígérve a sietségért.“ „...Végig a Rácz-utcán a piacig...“ A Rácz-ucca, a későbbi Nádor-ucca, a mai Masaryk-ucca volt. Tehát annyit már tudunk, hogy Jókai szerint a Brazovics-ház a Rácz­­uccán állott (A Központi szálloda a Megye-uccán van.) Egészen a piacig ment a gyorsparaszt. A piac pedig a Városház-téren volt. Már a középpontja. Onnan ágazott szét mindenfelé. Egé­szen a Szentháromság szoborig és a Rácz-uccáig. A Rácz-uccán a Leder­­mayer- és a Koczor-ház előtt ültek pl. a fehér cipőáruló asszonyok. Pénteken a halat is ott árulták. Szóval, ha a Rácz-uccán a piacig ment a gyors­paraszt, hogy a Brazovics-ház előtt álljon meg, ez is egyik bizonyíték arra, hogy Jókai szerint a Bfazovics-ház az a bizonyos Tátray-ház volt. „Brazovics Athanáznak emeletes háza volt... A földszintet egy nagy kávé­ház foglalta el ... ott volt a gyüldéje a kereskedőknek. Az emeletet egészen a kereskedő családja lakta ... Két kü­lön bejárat volt a lépcsőről, s egy harmadik a konyha felől“ — mondja tovább Jókai. Még ez a belső beosztás is talál. Akik ismerték a Tátray-ház beosztását, azok tudják, hogy két külön bejárat volt a lépcsőre nyiló előcsarnokból a lakásba. De menjünk tovább!

Next

/
Thumbnails
Contents