Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-15 / 66. szám
2. oldal. > KOMÁROMI LAPOK« 1936. augusztus 15. hivatalos tanácskozások során megbeszélésre kerül valamennyi kényes európai ügy. A tárgyalások középpontjában bizonyára a német-osztrák paktum, a locarnoi hatalmak októberre tervezett konferenciája, az olasz ellenes szankciók megszüntetése, Németország és Olaszország közös középeurópai politikája, Jugoszlávia és Oroszország viszonya fog állani, továbbá az a román kívánság, amely a dunai statútum új szabályozására vonatkozik. Vasúti tarifarendszerünk nem felel ineg a gazdasági élet követelményeinek. A vasutügyi minisztérium még a tavasszal kérdőívet bocsátott az érdekeltek rendelkezésére, hogy a nagy tarifareformot illetően részletesen megismerje az érdekeltek álláspontját. Az egyes gazdasági érdekképviseletek lefolytatták az anyag gyűjtését és a kidolgozással megbízott prágai kamara néhány nappal ezelőtt benyújtotta a vasutügyi minisztériumnak ;a “részletes memorandumot. A memorandum egyebek között a következőket tartalmazza: A mai tarifarendszer sem a rövid, sem a nagy távolságokra nem felel meg sem a vasút, sem a gazdasági élet követelményeinek. A rövid távolságoknál a díjszabás nagysága okozza a szállítások eltolódását a vasúttól az automobilra, hosszú távolságoknál pedig megakadályozza az áruforgalom emelkedését a köztársaságnak egymástól messze fekvő országrészei között. Ez végeredményben lehetetlenné teszi az áruforgalmat, bár a vasút tulaj donképeni gazdasági hivatása éppen az áruk nagy távolságra való szállításában rejlik. Ezért feltétlenül szükséges, hogy nemcsak rövid távolságoknál történjék arányosan a vasúti díjszabások leszállítása, hanem a nagy távolságoknál is szükséges a reform. A mai rendszerrel szemben szükséges, hogy a jelenlegi tarifaegységeket újabb, alacsony tarifaegységekkel szaporítsák, még pedig a nagyobb távolságoknál a mainál alaOroszlánhajtás. Irta: Iválnoki Bcdő Béla. Miután már kellőleg kigyönyörködtem magam a fügefás oroszlánom szénfekete sörényében és még eleget tettem egy régi székely vadászbabonának, hogy t. i. egy kilőtt töltény hüvelyét reáhelyeztem az oroszlán tetemére, »hogy a rauka meg ne vágja«, nyeregbe szálltam újból. De nem maradtam soká nyeregben. A lovam, a Biszkri, inai még mindig úgy reszkettek, mintha ép most nyerte volna meg az Epsomi Derby-t. Ám, ha nem is nyerte meg a világ legklasszikusabb versenyét, mégis teljes joga volt a kimerültséghez, mert alig húsz perccel előbb megnyerte a legnagyobb tétet: az életét; az enyémről nem is beszélve, mert azt nem valami sokra becsültem akkoriban. Csakhamar leszálltam tehát, és megeresztettem az arab nyergem tenyérnyi széles hevederét, és azon tanakodtam, gyalog bandukolva a lovam előtt, a táborom felé, hogy vájjon az oroszlán tetemére helyezett kilőtt töltényhüvelyemnek meg lessz-e a kellő és kívánt eredménye. Mert, szó sincs róla, a székely »raukák« tudják amit tudniok kell, de Afrikában először is nincsenek rókák és hogy a sakálok, hiénák és lévén nappal, főkép a keselyűk tudják-e, hogy mi dukál, aiiránt felettébb nagy és azt hiszem jogos kétségeim voltak. El is ejtettem ezt a gondolatkört, mint teljesen céltalant és nem is valami kellemeset és inkább a kis fenséggel kezdtem foglalkozni. A kis fenség egyenlő Napsugár kisasszonnyal, és Napsugár kiscsonyabb tarifaegységekkel. Ez vonatkozik úgy a normális, mint a kivételes tarifaosztályokra. Ilyen rendszabályok segítségével lehetséges az árucserét a köztársaság keleti és nyugati részei között emelni, tehát elsősorban Szlovenszkó és Ruszinszkó, valamint a történelmi országok között. Biztos ugyan, hogy ezek az intézkedések sem fogják kielégíteni az összes szükségleteket és hogy továbbra is szükség lesz egyes áruknál és egyes forgalmi vonatkozásokban kölcsönös engedményekre. Cseh szlo vák—osztrák kereskedelmi pótegyczmény. Az április 2-án Bécsben letárgyalt s az 1921. május 4-én kelt csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződésre vonatkozó pótegyezményhez július 9-én új pótjegyzőkönyvet csatoltak. Az április 2-iki pótegyezmény egyrészt általános vámkedvezményeket, másrészt pedig előnyöket biztosít mindkét állam részére. Minthogy az egyes államok az előnyvámok ellen kifogásokat emellek, a július 9-iki pótegyezményben csak az általános vámkedvezményeket léptettek életbe. A pótegyezmény és a pótjegyzőkönyv egy évig lesz érvényben, de továbbra is érvényben maradnak, ha három hónapos határidővel nem mondják föl azokat. A vörös-fekete koalíció kudarca. A Venkov egyik legutóbbi számában Vrany szenátor a sikertelen blokktervekről ír s többek között ilyeténképpen elmélkedik: — 1935. második felében sok jel mutatta, hogy nálunk vörös-fekete kaolíció készül. Amikor utaltunk arra, hogy mi készül, hogy a baloldalon milyen kedv mutatkozik ellenünk való blokk kialakítására, akkor azt válaszolták: Nem akarunk semmiféle blokkot és külön senkivel sem paktálunk. Sztivin képviselő azonban egy óvatlan pillanatban elárulta, hogy paktálnak a lidákokkal. Alig árulta el azonban valaki a Sverma—Smerál-féle szociáldemokrata-kommunista paktálásokat, melyek célja az volt, hogy bizonyos asszonyt mindenki ismeri, aki ismeri az írásaimat. Nem valami jól, nem mondom, de valami jól még én magam sem ismerem! Ki ismerheti jól a hölgyeket? Aki azt állítja magáról, hogy ismeri őket, jól ismeri őket, annak nyugodt lélekkel azt mondom, hogy... téved! Ha ezért megsértődik, a legnagyobb örömmel adok neki elégtételt a hegyesrefent körömreszelőtői kezdve egész a harmincésfelesig. A világháború óta úgysem volt már hasonló sportban részem. Miután a táboromig még egy jó órát kellett gyalogolnom, sok időm volt gondolkodni és így ráértem Napsugár kisasszonyon kívül még azon is törni a fejemet, vájjon miért is támadt reám egészen váratlanul és olyan irgalmatlan hevességgel az imént elejtett feketesörényű és még hozzá fényes nappal. Már majdnem apró darabokra törtem a fejemet és komolyan félő volt, hogy a végén még valami koponyaalapi törést fogok szenvedni, amikor végre kisütöttem, hogy »heureka«, abban a vadfügefás bozótban, amelyikből oroszlán úr nekem rontott, alighanem oroszlánná asszonyság lakhatik a becses szaporulatával egyetemben. Azonnal elhatároztam, hogy kiderítem az esetet és amennyiben feltevésem helyes, már pedig okvetlenül helyes, terítékre hozom madame oroszlánt, a csemetéit meg kondenzált tejen, volt még vagy ötszáz dobozom, addig nevelem, amíg valami fejős állatra szert nem teszek. A táboromba érve, először is felhajtottam vagy kétliter poshadt vizet, azután kicseréltem a kis egycsövű háromszázötvenes exprsst egy kotartalékot alkossanak a kommunistákból, — kisebbségi kormány számára, máris nyomban jelentkezet! Srámck páter, aki kész volt a kisebbségi kormány élére állani. Az első vörös-fekete paktumnak Sztivin szerint sikere volt: közös szocialista lidák program készült a gazdasági válság leküzdésére. Kár, hogy e program hatásait eddig sohasem láttuk. A második, a szocialista-kommunista paktum nem sikerült, mert azt a kommunista radikálisok Gotlwaldda! az élén meghiúsították. A politikusnak nem szabad szemet hunynia a puszta tény előtt, még ha az nagyon csúnyán fest is. A politikusnak jól kell ismernie azokat, akikkel a koalícióban együtt dolgozik. Egy járvány pusztít — augusztus 14. »Nem anyagi okok kényszerítettek arra, hogy megváljak életemtől, hanem az a súlyos lelki depresszió, amely az utóbbi hónapokban teljesen megbénította munkabírásomat és végképpen elvette a kedvemet az élettől.« E sorokat hagyta hátra egy negyvenhat éves gazdag bécsi bankár, aki nemrég morfiummal megmérgezte magát. A mulató emberek bocsássák meg, ha ismételten kell harcolni az öngyilkosságok ellen, mert ez a lelki depresszió most járvány Középeurópában, akárcsak egy lelki influenza, amely ellen naponta be kell adni az orvosságot. Csak az a baj, hogy alig van rá orvosság. Magam is páciens vagyok, tehát ismerem a lelki depresszió diagnózisát. Azért veszedelmes betegség ez, mert külső behatásra, kellemetlen vagy lelketlen emberek viselkedése folytán, vagy mások által előidézett érzelmi defektusokra támad s a gyógykezelésének a sikere is a mások jóindulatától függ, gyakran ugyanazokétól, akik a bajt előidézték. S ilyen esetben a deprimált jó lélek hamar kétségbeesik, a közömbös és ellenséges emberek pedig hamar fölírják az ajtajára a pokol jelmondatát: »Hagyjatok föl minden reménnyel!« A lelki depresszió csakis az értékes embereket érheti, akiknek van lelkűk. A lelketlen emberek, akik csak állati moly és goromba nyolcmiliméteres Mannlicher cserkész-kurtállyal és kiadtam a rendelkezéseimet; miközben négy keret félacélburkolatú töltényt meg egy jó csomó Albert kekszet tettem zsebre. A rendelkezéseim a következők voltak: Négy fekete teherhordó az egyik néger skinnerem vezetése alatt elindul az én nyomomon a fekete sörényű földi maradványaihoz, hogy ott a dermatológiai dolgokat rendben elvégezzék és harminc arab legényem velem jön, hogy észak-kelet felől megközelítsük a fügefás szigetet, amit háromnegyedrészt körül állva, meghajtanak úgy, hogy én, aki a délnyugati, szabadon maradt rész valamelyik alkalmas pontján fogom várni az elkövetkezendőket, egy (vagy több) elegáns lövéssel az ura után küldhessem a minden kétségen kívül igen bánatos fiatal özvegyet. Vagjr száz lépésnyire a fügefás bozóttól megállítottam a reményteljes menetet és a következő kis arab beszédet tartottam az embereimne'k: — Testvérek! Most körülálljuk, a már előzőleg az úton megmagyarázott módon a bozótot és ti meg várjátok Mohammed Szufi pisztolylövését. Ha eldördült, egész lassan és csendesen behatoltok a bozótba. Ne felejtsétek, hogy az oroszlán, ha ahogy azt a gyáva niggerek szeretik tenni, hangosan hajtják, vissza szokott tömi és a hajtókát támadja. Még pedig — rendesen — a leghangosabban ordítót szokta első áldozatul választani. Tehát néma csendben menjetek, a saját jól felfogott érdeketekben és csak ittott dobjatok egy-egy göröngyöt, vagy Ragvogő lényt csak a „BOHEMIA“ cipőkrém ad. 92 és érzéki életet élnek, mentesek ettől a betegségtől. Ki lehet mondani az orvosi igazságot, hogy minél hitványabb vagy ostobább égy íérfi vagy nő, annál könnyebben vigasztalódik. S mivel napról-napra szaporodnak mindkét nemen a léleknélküli emberek, annál jobban terjed az 'értékesebb férfiak és nők körében a lelki depresszió, amit amazok viselkedése és modora idéz elő. Az uccákon külön mentő szigeteket csinálnak a jámbor járókelők életének biztosítására a száguldó automobilok ellen. Hogyan lehetne a társadalomban ilyen mentő szigeteket csinálni az érzékeny emberek számára, akiken keresztülszáguldnak az automobil gyorsaságával és butaságával rohanó önző férfiak és bestiák. Lelki depresszió nyomja tulajdonképpen egész Középeurópát. Ilyen szegény földdarabon nem szárnyalhat szabadon semmiféle gondolat, semmiféle terv, vágy, eszme vagy vállalat. Lelki depresszió nyomja az egész politikai és gazdasági életet és innen átterjed az a kultúrális, az irodalmi, a művészeti és a társadalmi életre, sőt a magánéletre is. Az egyénre és a családra kiterjedt lelki depresszió a legborzalmasabb pusztítást végzi. Ennek a betegségnek a szimptómái kiütnek az öngyilkossági kísérletekben vagy az erkölcsi lezüllésben. De ahol botrányban nem is robban ki, ott is lassan őrli férfiak és nők életét. A sok csalódásban kihűlt lélek már kihalt lélek. Nem képes nemes szárnyalásra, szép tettekre, jó érzésre s magas lendületre. Pedig nem nagyon érdemes élni úgy, hogy az ember ne szeressen valamit és valakit, továbbá ne szeresse őt valaki üssetek a bototokkal egy ághoz. Ez minden, amit nektek mondani akartam ... és most ide figyelj Mohammed Szufi! Te, most a legényeket mintegy tízlépésnyire a bozóttól és egymástól körülbelül ötven lépésnyire felállítod; azután, a most átadott óra nagy mutatóját figyeled: fél kettő van, ha majd a nagymutató újból a harmincasra mászik, félhárom lesz és akkor te lősz a pisztolyoddal... én már akkor a helyemen leszek és megindulhat a cécó ... tehát Jushalla testvérek ... majd találkozunk oroszlán néni temetésénél... Hát nem találkoztunk. Az az találkoztunk, de vegyük csak szépen sorjában az eseményeket, nem a bánatos özvegy teteménél. És ez igy történt: megyek, mendegélek a tőlem megszokott ruganyos léptekkel, csak úgy, mint az uralkodók szoktak a pályaudvaron és közben eszegetek a zsebemben lévő Albert kekszből és kinyitom a Männlicherem Sperklappe-jét, mert nem lehessen tudni... Efféle vadászatok mindég kissé idegbizsergető dolgok... az oroszlán hölgyek általában nem valami kedélyes állatok ... pláne, ha kicsinyeik vannak ... no de hiszen éppen az a szép a sportban. Ez az idegbizsergetés... ez az! Amint így kerülöm a fügefásbozótot, nézem a lábam előtt a homokos talajt. A homokos talaj nyitott könyv annak a számára, aki tud benne olvasni. Én tudok. És olvastam; azt olvastam, ami nem volt bele írva, a fűevő emlősállatok lába nyomának teljes hiányát; ez megerősítette azt a feltevésemet, amire az egész vadászkirándulást alapoztam. Csak tekergő, közben-közben ki-kiliagyó kígyónyo-