Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-01 / 10. szám

Lapunk mai ssámaajövő heti teljesRádié-mhsort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. ÍO. szám. Szombat, 1936. február 1. POLITIKAI LAP. nunxusgt aaajggitiBSBarca «ii«pjyB^w^wiamMPRffagHCMaKqg^i»m8HE^BiaigBiga^aiii^wi>ii»WFeaggg|sgfi!MEfl Előfizetési ár csehszlovák ériekben: Alapította: TUBA JÁNOS. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed- Felelős főszerkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára í korona. Eőmunkatársaks ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE részletesen ismertette a mezőgazdasági Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Fordulat előtt? Komárom, január 31. Európa politikai boszorkánykony­hájában ismét készül valami, amit a világsajtó abból a lényből következ­tet, hogy a diplomácia az utóbbi na­pokban szorgos munkában van. Eden, Neurath, Litvinov, Flamtin, Mussoli­ni, Hassel és a többi ismert és kevés­bé ismert diplomaták megszakítás nélkül tárgyalásokat folytainak, amit a jólérlesült újságírók kiilöuiböző kombinációkkal terhelve adnak köz­re a nagyvilágnak. Az olasz—abesz­­szin konfliktus sok olyan kérdést ve­tett felszínre, amelyek újabb megbe­szélésre kényszerűik a hatalmak kép­viselőit, akik a súlyos helyzetben ta­nácskozásokkal igyekeznek tisztázni sok olyan dolgot, amelyet már egy­szer befejezettnek gondoltak, da ame­lyek adott esetben váratlanul meg­lepő fordulatot vehetnek. A francia sajtó, mint minden ha­sonló cselben, ezúttal is idegeskedik és értesüléseiből a legmesszebbmenő következteléseket vonja le. Egyszerű­en szólva: fél, mert a saját belpoli­tikájában sem talál megnyugvásra va­lót, a külpolitika eshetőségei pedig csak nehezebbé tennék nem nagyon irigylésreméltó helyzetét. Máris ar­ról beszél a francia sajtó, hogy Euró­pa nagy fordulat előtt áll, amely Franciaország mai viszonyaira sem­miképen sem lenne kedvező, tekintet­tel arra, hogy legelső sorban is a néhány nappal ezelőtt kinevezett új kormány helyzetével sincsen még tisz­tába, amelynek stabilitása nem igen nyugszik valami szilárd alapon. Mindössze pedig' az történt, hogy Neurath báró német külügyminiszter hosszas tárgyalásokat folytatott Edén külügyminiszterrel, aki megkérdezte Neurathot, hogy mi a véleménye a lo­­carnoi szerződés olasz részről való újabb magyarázatáról? Helytálló-c a német sajtó ama felfogása, mely sze­rint a locarnói szerződés többé nincs érvényben és ennek következtében Németország nem tartja majd tiszte­iéiben a kalonamcnles Rajnavidékct. A jelentések szerint a német külügy­miniszter azt válaszolta a hozzá inté­zett kérdésre, hogy a nyugateurópai béke fentartása a loearnoi egyezségen nyugszik. Többet nem mondóit és nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország bevonuttatja-c seregeit a katonamentes zónába. Ncuralh után Flandin francia külügyminiszterrel tárgyalt Eden, aki persze elmondot­ta francia kollégájának Neurath nyi­latkozatát is, amiből Flandin azt kö­vetkeztette, hogy Németország, úgy látszik, nem fogja megsérteni a Raj­­na-zóna semlegességét. Ez azonban nem elég a francia újságíróknak, akiknek csapongó fan­táziájuk van s akik az ősi ellenfél nyilatkozatát hiányosnak tartják és Komárom, január 31. A szenátus költségvetési bizott­sága elfogadta Pajor szenátor indítványát. A szenátus költségvetésének ülésén először történt meg az az eset, hogy a kormánytöbbség egy magyar ellen­zéki szenátor indítványát elfogadja. A kosteleci állami birtokban levő malom eladására vonatkozó javaslat tárgyalá­sánál felszólalt Pajor Miklós dr. ke­resztényszocialista párti szenátor, aki jogi indokolás alapján azt indítványoz­ta, hogy a bizottság az előterjesztett kormányjavaslatot olyképen módosít­sa, hogy a malom eladása feltételéül a különböző ajánlatok közül a legna­gyobb vételár elfogadása költessék ki. A költségvetési bizottság többek hoz­zászólása után Pajor dr. indítványát elfogadta és a kormányjavaslatot mó­dosított formájában szavazta meg. Február második felére hivják egybe a pnrlr.rrcnteí ? A Moravsky Deník c. lap úgy érte­sült, hogy a parlamentet csak február második felére hívják össze. A parla­mentben tárgyalásra készen áll az 193'>. évi zárszámadás, továbbá az egyenes adótörvény novellája. E no­vellát csak a költségvetési bizottság alválasztmánya legalább három héten át fogja napi üléseken tárgyalni, hogy ne végezzen ismét elhamarkodott mun­kát. A további teendők, miket a kor­mánynak még elő kell készítenie, a földmivesadósságok rendezése, a gaz­dabank terve, majd pedig az építkezési mozgalom föllendítésére irányuló ja­vaslatok. A lap szerint a kormánytöbb­ség alapjainak kibővítése egyelőre tel­jesen fölösleges, ezért a szlovák nép­párttal való tárgyalások belátható időn belül nem aktuálisak. Az agrárpárt szerint az autonómia — dualizmus. Az agrárpárt most tartja országos kongresszusát Prágában, amelyen Bérűn Rudolf nemzetgyűlési képviselő, a párt elnöke terjedelmes politikai beszámolót mondott. A beszámolóban meg vannak arról győződve, hogy az európai politikában nemsokára nagy fordulat következik be. Hogy Fran­ciaország ideges népe szintén rémül­dözik újságjaik híreinek olvasására, azt nem lehel zokon venni, mert hi­szen ugyanazon temperamentum füli a francia népet is és a közvélemény sem tehet mentes ettől. Azt sem tehet azonban nyugalommal fogadni, hogy Mussolini a római német nagykövet­tel rendkívül szívélyes modorban tár­gyat, ami meg éppen azt jelenti, hogy Olaszország és Németország között ma teljes a megértés, vagy legalább is a két nagyhatalom közötti viszony szemlátomást javul. A diplomaták más szemmel nézik viszonyokat és a földmívesek súlyos helyzetét. Nagy elismeréssel szólt a gabonamonopóliumról, de megállapí­totta, hogy a mezőgazdasági termé­nyek árválsága tovább tart, mert még mindig nagy a diszparitás a mezőgaz­dasági termények és a gazda ipari szükségleteinek ára között. E helyze­ten az általános kamatlábleszállítás csak részben segít, további segítés lesz a gazdakényszeregyezségekről szóló rendelet és gazdabank életrehívása. Beszéde folyamán Berán a demokrá­ciára telt hitvallást, mert a demokrácia a múltbeli alap és parancs a jövőre nézve. A német és magyar anyanyelvű polgároknak meg kell érteniök, hogy a demokrácia évszázados fejlődés ered­ménye és hogy az együttműködés számára nincs más út, csak a demo­krácia útja. Az autonómia kérdéseinek kapcsán Berán a leghatározottabban vissza­utasította a dualizmus gondolatát. Ha az autonómiát ismételten követelik, kijelenti — hogy a dualizmus lehe­tetlen. Nem fogják utánozni a régi idők rendszereit, de nincs is rá szük­ség, mert a csehek és szlovákok egyen­rangúak. A Lidové Noviny az egységes magyar pártról. A csehszlovák sajtó élénken foglal­kozik az egységes magyar párt meg­alakításának eszméjével, s a Lidóvé Noviny c. lapban bh a következőket írja: Az egyesülés gondolata, mint azt a magyar nemzeti párt ajánlotta fel a keresztényszocialista pártnak, a ker­szoc. párthoz tartozókat nyilván két frontra osztotta meg, úgy, hogy ma nehéz megbecsülni a küzdelem végső eredményét, mely a keresztényszocia­lista párt végrehajtó bizottságának Zsolnán, február 4-én tartandó hatá­rozatában fog kicsúcsosodni. Az egye­sülés érdekében dolgozik különösen a kerszoc. párt mindkét vezére, dr. Szüllő és Esterházy képviselő. Ester­házy valamelyes agitációs, egyben ta­az eseményeket, mint a többi közön­séges halandó és ha szükségét látják annak, hogy bizonyos kérdésekben tanácskozásokat folytassanak, arra meg van az okuk. Végre is a nemzet­közi politika mai feszült légkörében, amikor a békét akarják megmenteni ;és a népek millióinak biztonságát sze­retnék megszilárdítani, a hatalmak egymás közötti viszonyának tisztázá­sa fontos és nagy horderővel bír, annyival is inkább, mert a világhábo­rú óta még nem volt olyan bizony­talan a helyzet s nem volt annyira összekuszálva Európa politikája, mint a mostani időkben. Súlyos, nagy gondok nehezednek a diplomatákra, azonban még nincs elveszve minden, nulmányi útra indul Szlovenszkón és a magyar erők egyesítéséhez a hozzá­járulást megkapta, különösen azokban a városokban, amelyekben a kerszoc pártnak nagyobb szervezetei vannak. Pozsonyon kívül főleg Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc ilyen és még néhány város Kelelszlovenszkőn. El­lenben Szlovenszkó déli része, különö­sen Érsekújvár vidékén, ahol nyilván­való a magyar katolikus párt befolyá­sa, az egyesülés ellen foglal állást, ugyanúgy, mint a párt szlovák szak­osztályai, ahol PetráSek a vezető té­nyező. Érsekújvárod a katolikus lel­készek a jövő héten tartanak értekez­letet egész Szlovenszkóról s eldöntik, hogy megalakul-e a magyar katolikus párt egész Szlovenszkó területére, mely pártról a Lidové Noviny már írt. Ki kell bőviteni a mostani kormányt. Srámek miniszter a cseh néppárt­nak Brünnben tartott országos kon­gresszusán beszédet mondott, mely­nek folyamán hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiában feltétlenül több párt­nak kell szövetkeznie, hogy kormányt alakíthasson, mert az egy párt kor­mánya teljesen lehetetlen. Ezért állott a cseh néppárt olyan határozottan a demokrácia védelmére, amikor azt lát­ta, hogy az a veszély áll fenn, hogy »az állam legfelső helyét a demokrá­cia kárára használhatnák fel.« Srá­mek miniszter nézete szerint a mai többséget ki kell bővíteni és pedig nemcsak bel-, hanem külpolitikai okok­ból is, amelyek arra ösztökélnek, hogy belső állami ügyeinket a lehető leg­szilárdabban rendezzük be az európai béke fenntartására való figyelemmel. A mainál erősebb koalíció kell, hadd lássa Európa és minden barátunk és ellenfelünk, hogy nálunk csaknem az egész nemzet egy táborban van az államért. A Národní Politika szerint Srámek miniszter e szavait nyilván a szlovák néppárt címére mondotta, egyben a morva katolikusoknak a szlovák kato­likusokhoz való viszonyát fogalmazta meg. hiszen Európa népei a békéért áhí­toznak, rémülettel gondolnak a há­ború retlenetességcire és a diploma­táknak tudatában kell lenniük annak, hogy micsoda pusztítással járna egy esetleges újabb világégés. Felelősség­­teljes hivatásukban százszor és ezer­szer meg kell gondolniuk, míg a vég­ső elhatározásra szánnák magukat. Nem szabad tehát olyan hírekkel ré­míteni a világot, amely az amúgy is megviselt idegzetű Európát lázas nyugtalanságban tartják. A diplomá­ciai tárgyalásoknak éppen az a cél­juk, hogy megértésre és kölcsönös megegyezésre vezessenek s a népek békéjét megszilárdítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents