Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-01 / 10. szám
Lapunk mai ssámaajövő heti teljesRádié-mhsort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. ÍO. szám. Szombat, 1936. február 1. POLITIKAI LAP. nunxusgt aaajggitiBSBarca «ii«pjyB^w^wiamMPRffagHCMaKqg^i»m8HE^BiaigBiga^aiii^wi>ii»WFeaggg|sgfi!MEfl Előfizetési ár csehszlovák ériekben: Alapította: TUBA JÁNOS. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed- Felelős főszerkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára í korona. Eőmunkatársaks ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE részletesen ismertette a mezőgazdasági Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Fordulat előtt? Komárom, január 31. Európa politikai boszorkánykonyhájában ismét készül valami, amit a világsajtó abból a lényből következtet, hogy a diplomácia az utóbbi napokban szorgos munkában van. Eden, Neurath, Litvinov, Flamtin, Mussolini, Hassel és a többi ismert és kevésbé ismert diplomaták megszakítás nélkül tárgyalásokat folytainak, amit a jólérlesült újságírók kiilöuiböző kombinációkkal terhelve adnak közre a nagyvilágnak. Az olasz—abeszszin konfliktus sok olyan kérdést vetett felszínre, amelyek újabb megbeszélésre kényszerűik a hatalmak képviselőit, akik a súlyos helyzetben tanácskozásokkal igyekeznek tisztázni sok olyan dolgot, amelyet már egyszer befejezettnek gondoltak, da amelyek adott esetben váratlanul meglepő fordulatot vehetnek. A francia sajtó, mint minden hasonló cselben, ezúttal is idegeskedik és értesüléseiből a legmesszebbmenő következteléseket vonja le. Egyszerűen szólva: fél, mert a saját belpolitikájában sem talál megnyugvásra valót, a külpolitika eshetőségei pedig csak nehezebbé tennék nem nagyon irigylésreméltó helyzetét. Máris arról beszél a francia sajtó, hogy Európa nagy fordulat előtt áll, amely Franciaország mai viszonyaira semmiképen sem lenne kedvező, tekintettel arra, hogy legelső sorban is a néhány nappal ezelőtt kinevezett új kormány helyzetével sincsen még tisztába, amelynek stabilitása nem igen nyugszik valami szilárd alapon. Mindössze pedig' az történt, hogy Neurath báró német külügyminiszter hosszas tárgyalásokat folytatott Edén külügyminiszterrel, aki megkérdezte Neurathot, hogy mi a véleménye a locarnoi szerződés olasz részről való újabb magyarázatáról? Helytálló-c a német sajtó ama felfogása, mely szerint a locarnói szerződés többé nincs érvényben és ennek következtében Németország nem tartja majd tiszteiéiben a kalonamcnles Rajnavidékct. A jelentések szerint a német külügyminiszter azt válaszolta a hozzá intézett kérdésre, hogy a nyugateurópai béke fentartása a loearnoi egyezségen nyugszik. Többet nem mondóit és nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország bevonuttatja-c seregeit a katonamentes zónába. Ncuralh után Flandin francia külügyminiszterrel tárgyalt Eden, aki persze elmondotta francia kollégájának Neurath nyilatkozatát is, amiből Flandin azt következtette, hogy Németország, úgy látszik, nem fogja megsérteni a Rajna-zóna semlegességét. Ez azonban nem elég a francia újságíróknak, akiknek csapongó fantáziájuk van s akik az ősi ellenfél nyilatkozatát hiányosnak tartják és Komárom, január 31. A szenátus költségvetési bizottsága elfogadta Pajor szenátor indítványát. A szenátus költségvetésének ülésén először történt meg az az eset, hogy a kormánytöbbség egy magyar ellenzéki szenátor indítványát elfogadja. A kosteleci állami birtokban levő malom eladására vonatkozó javaslat tárgyalásánál felszólalt Pajor Miklós dr. keresztényszocialista párti szenátor, aki jogi indokolás alapján azt indítványozta, hogy a bizottság az előterjesztett kormányjavaslatot olyképen módosítsa, hogy a malom eladása feltételéül a különböző ajánlatok közül a legnagyobb vételár elfogadása költessék ki. A költségvetési bizottság többek hozzászólása után Pajor dr. indítványát elfogadta és a kormányjavaslatot módosított formájában szavazta meg. Február második felére hivják egybe a pnrlr.rrcnteí ? A Moravsky Deník c. lap úgy értesült, hogy a parlamentet csak február második felére hívják össze. A parlamentben tárgyalásra készen áll az 193'>. évi zárszámadás, továbbá az egyenes adótörvény novellája. E novellát csak a költségvetési bizottság alválasztmánya legalább három héten át fogja napi üléseken tárgyalni, hogy ne végezzen ismét elhamarkodott munkát. A további teendők, miket a kormánynak még elő kell készítenie, a földmivesadósságok rendezése, a gazdabank terve, majd pedig az építkezési mozgalom föllendítésére irányuló javaslatok. A lap szerint a kormánytöbbség alapjainak kibővítése egyelőre teljesen fölösleges, ezért a szlovák néppárttal való tárgyalások belátható időn belül nem aktuálisak. Az agrárpárt szerint az autonómia — dualizmus. Az agrárpárt most tartja országos kongresszusát Prágában, amelyen Bérűn Rudolf nemzetgyűlési képviselő, a párt elnöke terjedelmes politikai beszámolót mondott. A beszámolóban meg vannak arról győződve, hogy az európai politikában nemsokára nagy fordulat következik be. Hogy Franciaország ideges népe szintén rémüldözik újságjaik híreinek olvasására, azt nem lehel zokon venni, mert hiszen ugyanazon temperamentum füli a francia népet is és a közvélemény sem tehet mentes ettől. Azt sem tehet azonban nyugalommal fogadni, hogy Mussolini a római német nagykövettel rendkívül szívélyes modorban tárgyat, ami meg éppen azt jelenti, hogy Olaszország és Németország között ma teljes a megértés, vagy legalább is a két nagyhatalom közötti viszony szemlátomást javul. A diplomaták más szemmel nézik viszonyokat és a földmívesek súlyos helyzetét. Nagy elismeréssel szólt a gabonamonopóliumról, de megállapította, hogy a mezőgazdasági termények árválsága tovább tart, mert még mindig nagy a diszparitás a mezőgazdasági termények és a gazda ipari szükségleteinek ára között. E helyzeten az általános kamatlábleszállítás csak részben segít, további segítés lesz a gazdakényszeregyezségekről szóló rendelet és gazdabank életrehívása. Beszéde folyamán Berán a demokráciára telt hitvallást, mert a demokrácia a múltbeli alap és parancs a jövőre nézve. A német és magyar anyanyelvű polgároknak meg kell érteniök, hogy a demokrácia évszázados fejlődés eredménye és hogy az együttműködés számára nincs más út, csak a demokrácia útja. Az autonómia kérdéseinek kapcsán Berán a leghatározottabban visszautasította a dualizmus gondolatát. Ha az autonómiát ismételten követelik, kijelenti — hogy a dualizmus lehetetlen. Nem fogják utánozni a régi idők rendszereit, de nincs is rá szükség, mert a csehek és szlovákok egyenrangúak. A Lidové Noviny az egységes magyar pártról. A csehszlovák sajtó élénken foglalkozik az egységes magyar párt megalakításának eszméjével, s a Lidóvé Noviny c. lapban bh a következőket írja: Az egyesülés gondolata, mint azt a magyar nemzeti párt ajánlotta fel a keresztényszocialista pártnak, a kerszoc. párthoz tartozókat nyilván két frontra osztotta meg, úgy, hogy ma nehéz megbecsülni a küzdelem végső eredményét, mely a keresztényszocialista párt végrehajtó bizottságának Zsolnán, február 4-én tartandó határozatában fog kicsúcsosodni. Az egyesülés érdekében dolgozik különösen a kerszoc. párt mindkét vezére, dr. Szüllő és Esterházy képviselő. Esterházy valamelyes agitációs, egyben taaz eseményeket, mint a többi közönséges halandó és ha szükségét látják annak, hogy bizonyos kérdésekben tanácskozásokat folytassanak, arra meg van az okuk. Végre is a nemzetközi politika mai feszült légkörében, amikor a békét akarják megmenteni ;és a népek millióinak biztonságát szeretnék megszilárdítani, a hatalmak egymás közötti viszonyának tisztázása fontos és nagy horderővel bír, annyival is inkább, mert a világháború óta még nem volt olyan bizonytalan a helyzet s nem volt annyira összekuszálva Európa politikája, mint a mostani időkben. Súlyos, nagy gondok nehezednek a diplomatákra, azonban még nincs elveszve minden, nulmányi útra indul Szlovenszkón és a magyar erők egyesítéséhez a hozzájárulást megkapta, különösen azokban a városokban, amelyekben a kerszoc pártnak nagyobb szervezetei vannak. Pozsonyon kívül főleg Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc ilyen és még néhány város Kelelszlovenszkőn. Ellenben Szlovenszkó déli része, különösen Érsekújvár vidékén, ahol nyilvánvaló a magyar katolikus párt befolyása, az egyesülés ellen foglal állást, ugyanúgy, mint a párt szlovák szakosztályai, ahol PetráSek a vezető tényező. Érsekújvárod a katolikus lelkészek a jövő héten tartanak értekezletet egész Szlovenszkóról s eldöntik, hogy megalakul-e a magyar katolikus párt egész Szlovenszkó területére, mely pártról a Lidové Noviny már írt. Ki kell bőviteni a mostani kormányt. Srámek miniszter a cseh néppártnak Brünnben tartott országos kongresszusán beszédet mondott, melynek folyamán hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiában feltétlenül több pártnak kell szövetkeznie, hogy kormányt alakíthasson, mert az egy párt kormánya teljesen lehetetlen. Ezért állott a cseh néppárt olyan határozottan a demokrácia védelmére, amikor azt látta, hogy az a veszély áll fenn, hogy »az állam legfelső helyét a demokrácia kárára használhatnák fel.« Srámek miniszter nézete szerint a mai többséget ki kell bővíteni és pedig nemcsak bel-, hanem külpolitikai okokból is, amelyek arra ösztökélnek, hogy belső állami ügyeinket a lehető legszilárdabban rendezzük be az európai béke fenntartására való figyelemmel. A mainál erősebb koalíció kell, hadd lássa Európa és minden barátunk és ellenfelünk, hogy nálunk csaknem az egész nemzet egy táborban van az államért. A Národní Politika szerint Srámek miniszter e szavait nyilván a szlovák néppárt címére mondotta, egyben a morva katolikusoknak a szlovák katolikusokhoz való viszonyát fogalmazta meg. hiszen Európa népei a békéért áhítoznak, rémülettel gondolnak a háború retlenetességcire és a diplomatáknak tudatában kell lenniük annak, hogy micsoda pusztítással járna egy esetleges újabb világégés. Felelősségteljes hivatásukban százszor és ezerszer meg kell gondolniuk, míg a végső elhatározásra szánnák magukat. Nem szabad tehát olyan hírekkel rémíteni a világot, amely az amúgy is megviselt idegzetű Európát lázas nyugtalanságban tartják. A diplomáciai tárgyalásoknak éppen az a céljuk, hogy megértésre és kölcsönös megegyezésre vezessenek s a népek békéjét megszilárdítsák.
