Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-24 / 51. szám

1936. június 24. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal A magyar egység jegyében. Nagy lelkesedéssel alakult meg az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt. — Párt­elnök Jaross Andor, ügyvezető elnök Esterházy János. — június 23. Gyönyörű nyári vasárnap ünnepi hangulatában folyt le június 21-én a két magyar párt kongresszusa Ér­sekújvárt, amelyen a köztársaság min­den részéből nagy tömegekben jtelent meg a magyarság és az őslakosság képviselete. Délelőtt 11 órakor, ami­kor a zászlók alatt felvonult impo­záns látványt nyújtó hatalmas tömeg megérkezett a sportpályára, s ott a vezetőségi emelvény előtt kijelölt te­rületen helyet foglalt, lehetett való­jában megállapítani, hogy milyen óri­ási érdeklődés nyilvánult meg az egyesült párt megalakulása iránt. Nyolc-tízezer ember sorakozott fel a tribün előtt s a hatalmas pálya fél­­területét teljesen elfoglalta. Délelőtt 10 órakor a róni. katholi­­kus, az evangélikus és református templomokban istentiszteleten jelen­tek meg, melynek végeztével a törté­nelmi nevezetességű városon át zász­lók alatt vonult fel a gyűlés színhe­lyére a közönség. Nagy tetszéssel ta­lálkozott a komáromi gazdák díszma­gyarban, a párt zöld selyem zász­laja alatt felvonult csoportja, amely­hez csatlakozott a komáromi keresz­tényszocialista és a magyar nemzeti párt mintegy nyolcvan tagú küldött­sége is. Ötszáz szlovák fegyelmezett zárt sorokban fehér zászló alatt vett részt a menetben, ami szintén meg­kapó látvány volt. A KONGRESSZUS MEGNYITÁSA. A kongresszust, melyen a két párt vezetői, képviselői, szenátorai és tart. gyűlési képviselői, kettő kivételével, megjelentek, Szüllő Géza dr. nemzet­­gyűlési képviselő nyitotta meg ma­gyar, német és szlovák nyelven el­mondott, viharos tetszést aratott be­széddel, amelyben hangsúlyozta, hogy az Úristen kegyelme és a jogainkhoz való ragaszkodás hassa át a kon­gresszus tagjait, ez legyen éltető erő, eszerint dolgozzunk, kínlódjunk, ke­seregjünk, szenvedjünk, de bízzunk, mert a fajtánk fennma­radása nem a véletlen müve, de az isteni bölcsesség eredménye. — Ne felejtsük el — úgymond —, hogy akármilyen új tudományokat ál­lítottak is fel, még sohasem sikerült a fecskéből verebei, vagy az eperfából szőlőt csinálni. Mi menjünk a magunk útján s ma­radjunk hívek az alkotmány tör­vényeihez. Az alkotmányban adott garanciák teljesítéséhez ragaszkod­junk, jogainkból ne engedjünk sem­mit. Ha mi jogainkhoz ragaszko­dunk, akkor mi nem állambontók vagyunk, hanem államfentarlók. Megnyitom a gyűlést és átadom a szót a fiatalságnak. A percekig hangzó tapsok elcsende­­sedése után Ilolota János dr. képviselő üdvözölte Érsekújvár nevében a kon­gresszuson résztvevőket, majd pedig felolvasta a betegsége miatt meg nem jelenhetett Szent-Ivány József nemzet­­gyűlési képviselő, a magyarság kivá­ló vezérének üdvözlő levelét, mely­ben a beteg pártvezér többek között a következőket írja: — Ezúton köszöntőm a kongresz­­szust azzal az óhajtással, hogy a nemzeti eszme szolgálatában egyenlő magyarság sorainkban oly egyetértést hozzon létre, mely minden ellentétet kiküszöböl ma­gyar és magyar között s megnyitja a magyar kollektívum kapuit, hogy így az egységes és közös erőfel­használás a csehszlovákiai ma­gyarság és a vele sorsközösségben élő. egyesült pártunkban helyet fog­laló egyéb nemzetek javára érvé­nyesülhessen. Isten áldását kérem erre a munkára. Szent-Ivány üdvözlősorait a kon­gresszus nagy lelkesedéssel fogadta. AZ EGYESÜLT PÁRT PROGRAMJA. Jaross Andor, a magyar nemzeti párt eddigi országos ügyv. elnöke lé­pett a mikrofonhoz, hogy ismertesse az egyesült párt alapvető program­ját. A lelkes éljenzéssel fogadott kép­viselő megragadó beszéd kíséretében ismertette a párt programját, amely­ből kiemelendőnek tartjuk a követ­kezőket: — A program nem új, csak an­nyiban lehet új, amennyiben a két párt programjából a legértékesebb, az emberi és nemzeti életei alapjai­ban meghatározó eszméket ragadtuk ki s állítottuk az új program ten­gelyébe. Ez a program evolúciós, haladó program, modern, ahol a: új élet irama ezt úgy kívánja, de konzer­vatív ott, ahol az ősi jog, a törté­nelmi tradíció lcútjából kell meríte­nünk, mert nemcsak új értékeket akarunk adni, hanem értékeket aka­runk menteni a múltból a jelennek s így közvetve a jövőnek. — Az Egyesült Párt nyíltan, őszin­tén, minden kétséget kizáróan egye­síteni kivan minden magyar embert, aki a köztársaság keretében ma­gyar és magyar is kíván maradni. De egyesíteni kívánja ebben a nagy, hatalmas pártba mindazon szlovák, német, ruszin és román egyéneket, akik eddig az országos keresztény­­szocialista párt keretében ápolták a keresztény erkölcs síkján az év­ezredes sorsközösség ki nem irtható érzelmeit s vállalták azt a politikai programmot, mely minden nemzet­nek egyforma mértékkel egyforma élei jogokat kívánt biztosítani. — Tiszteljük a nemzethez való tar­tozás érzését és éppen ezért harco­lunk minden elnemzetlenítési törek­vés ellen, ennek értelmében főfel­adatunk a magyarság és a vele sors­közösségben élő nemzetek népi, szel­lemi, gazdasági erőállományának meg­tartása és fejlesztése. Programmun­­kat négy hatalmas eszmei pillérre építjük: 1. a nemzeti eszme, 2. a keresztény valláserkölcsi fel­fogás, 3. a szociális igazság, 4. a demokrácia. A nemzeti eszme alapján követel­jük, hogy a magyarság és vele sorsközösség­ben élő nemzetek tagjai anyanyelvű­ket úgy az állami, mint a magánélet minden vonatkozásában, az összes intézményekben, tehát a hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben szabadon és minden korlátozástól mentesen használhassák. Követeljük, hogy a magyar nemzeti kisebbség más államokban élő kisebb­ségi testvéreivel kulturális téren akadálytalanul érintkezhessek. A modern állam és társadalom a keresztény erkölcsi elvekre van fel­építve. Az a magas, emelkedett felfogás, mely a nemzetet, mint a családot, isteni intézménynek tekinti, a keresztény erkölcstanon keresztül tud igazán ki­kristályosodni. Keresztény valláserkölcsi felfogá­sunk követeli ezen elvek maradékta­lan érvényesülését az állami, társadal­mi és a gazdasági élet minden vo­natkozásában. Követeli kihangsúlyozottan a valláserkölcsös nevelést úgy a családokon belül, mint az iskolák minden fokozatában. Szociális felelősségre nevel a keresz­tény erkölcs és a nemzeti szolidari­tás. A szociális igazság nevében kö­vetelnünk kell az állam, egyéb közü­­letek jogalkotásában és kormányzá­sában ezen elvek maradéktalan meg­valósítását. Követelnünk kell a szociális gondos­kodás mindenkire kiterjedő megszer­vezését a nemzeti érdekvédelmi szer­vek kérdőben. Kisebbség vagyunk, életelemünk a demokrácia. Ha valaki ebben az államban őszin­te demokrata, úgy azok mi vagyunk. Összefogásunk, egységünk nem dik­tatúrára törő totalitás, de ránk­­kényszerílett önvédelmi forma. A demokráciáról vallott felfogásunk követeli: a teljes egyéni szabadságot, a teljes jogi és tényleges egyenlősé­get, azt, hogy az állam és egyéb kö­­zületek szervei minden viszonylatban demokratikus elvek szerint építtesse­nek ki és, hogy a jogalkotásban, va­lamint kormányzásban maradéktala­nul érvényesülhessen a demokratikus elv. A demokrácia követeli a köz­társaság nemzeteinek teljes és tény­leges egyenlőségét, hogy a nemzeti önkormányzat szervei, kulturális, szo­ciális, egyházi és mindennemű gaz­dasági intézményeik számára megfe­lelő részesedés biztosíttassák a köz­­jövedelmekből. Végül a demokrácia követeli meg Csehszlovákia olyan vezetését, mely az emberiség békéjének biz­tosítása érdekében a nemzetek teljes egyenjogúságának elvi alapján áll és mind a. távoli, mind a közeli szomszédokkal ilyen elvi alapon ke­resi a jó szomszédi viszony kiépí­tését. Ez a program helyet ad minden csehszlovákiai magyarnak és mind­azon testvéreinknek, akik velünk azo­nos politikai és életideálokért harcol­tak és fognak harcolni. De nem lehet kizáró vallásfelekezeti szempontból sem. Tiszteljük mindenki vallásos meg­győződését és hitét s mikor a ke­resztény erkölcsöt írjuk zászlónkra a nemzeti gondolat mellé, nem akar­juk kizárni azon magyarokat tábo­runkból, akik zsidó vallásunk s ed­dig tűrhetetlen energiával harcoltak velünk együtt nemzeti céljainkért. Becsüljük azt a munkát, melyet ed­dig végeztek s számítunk rájuk a jövőben is. Magyarokat és testvéreket akarunk látni mindenkiben, kiknek értékét nem az fogja megadni, hogy »mi vagy«, hanem, hogy »mit teszel« kö­zös céljaink, közös programunk és nemzetünk érdekében. Jaross Andor beszédét a kongresz­­szus frenetikus tetszéssel fogadta és sokáig tapsolta a kitűnő szónokot. TÖRVÉNYHOZÓINK ÉS TARTGY. KÉPVISELŐINK FELSZÓLALÁSA. Jaross beszéde után a két egyesü­lő párt képviselő és szenátor tagjai, valamint a tartgy. képviselők tartot­tak beszédeket és részletesen kifej­tették az új párt programját. Turchányi Imre dr. szenátor: ál­lamjog, nemzeti kisebbségi jogok és külpolitika, Korláth Endre dr. kép­viselő: parlament, Szlovenszkó és Ru­­szinszkó önkormányzata, Ilokky Ká­roly dr. szenátor: a magyar kultúra, Pajor Miklós dr. szenátor: bírói ha­talom és igazságszolgáltatás, Salkov­­szky Jenő dr. orsz. képviseleti tag: államháztartás és adózás, Porubszky Géza dr. képviselő: vallás és egyház, Gille.r János dr. tartgy. képviselő: nép­­művelődés, Fiissy Kálmán szenátor: mezőgazdaság, Kontsek György tartgy. képviselő: ipar- és kereskedelem, Vo­­záiry Aladár tartgy. képviselő: mun­káskérdés, Mihalik János a kerszoc. párt szlovák osztályának főtitkára (a betegsége miatt megjelenni nem tudó Petrasek Ágoston nemz. képviselő he­lyett): az őslakosság testvéri össze­fogásáról beszélt. Holota János dr. képviselő: községi és járási kérdések, Virágh Béla tartgy. képviselő: a szö­vetkezeti munka és Gürtler Dénes dr. orsz. képv. tag: az ifjúság kérdéséről tartott beszédet. A kongresszus a be­szédeket nagy lelkesedéssel fogadta, mely után Szüllő Géza dr. elnök kér­désére az egyesült pártok programját egyhangúlag elfogadták. ESTERHÁZY A PÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATÁRÓL. Ezután Esterházy János nemzetgy. képviselő, a kér. szoc. párt elnöke jelent meg az előadói asztalnál, akit nagy éljenzés és taps fogadott. A be­tegségéből csak a napokban felgyó­gyult képviselő rövid beszédet mon­dóit, melyben többek között így szólt a kongresszushoz: — Szivem örül, mert úgy látom, hogy ha a magyar bajban van, az Úristen mégis kegyelemmel látott el „BOHEMIA“ cipőkrém a legjobb. 92 bennünket és megtaláltuk igaz magyar sziveinket akkor, amikor a 17 év óta jól bevált két magyar pártot közös frontba, kö­zös alapra helyezzük azért, hogy a magyarok munkája, a magyarok ex­panziója még sokkalta nagyobb és eredményesebb legyen, mint volt ed­­dig. Amikor ezt itt ma a pártkongresz­­szus kimondja és egyesül a két párt, nekem első sorban az a kötelessé­gem, hogy lemondjak arról a tisztség­ről, amelyre engem három és fél évvel ezelőtt az országos keresztény­szocialista párt állított, amikor elnö­kévé megválasztott. Büszke örömmel mondok le erről az elnökségről, mert tudom azt, hogy jól vittem a fehér zászlót, amelyet akkor a ke­zembe adtak. — Tudatában vagyok annak, hogy mi feladatok várnak ránk, törvény­hozókra. Az előkészítő bizottság hósz­­szú heteken át való tárgyalásai alatt minden körülményt tekintetbe vett és igyekezett ránk nézve a lehető legtö­kéletesebb szabályokat összeállítani. Meg vagyok győződve arról, hogy mindnyájunk szívét s lelkét a jó­akarat hatja át, mert nem annyira fontos, hogy milyen a szervezeti sza­bályzat, hanem inkább az, hogy min­den magyar és velünk érző őslakos komolyan akarjon dolgozni, azért, hogy ifjúságunknak megmentsük azt, amit apáink ránkhagytak. A lelkes tapssal kíséri beszéd után Aixinger László dr. orsz. pártigaz­gató és Koczor Gyula v. képv., orsz. ügyv. elnök ismertette a szervezeti szabályzatot, amelyet a kongresszus szintén egyhangúan elfogadott. Ezután az elnök kérdésére a kon­gresszus nagy lelkesedéssel és egy­hangúlag kimondotta, hogy meg­alakítja az Egyesült Országos Kereszténgszocia­­lista és Magyar Nemzeti Pártot. Majd megválasztották a 200 tagból ál­ló országos pártvezetőséget, mely után Szilassy Béla v. szenátor üdvözölte a megalakult új pártot és a pártban való buzgó munkálkodásra hívta fel a megjelenteket. — Majd bezárta a kongresszust, amely dörgő éljenzés­sel oszlott szét. Két óra felé járt az idő s a hatal­mas tömeg ebédelni ment a különbö­ző vendéglőkbe. A pártvezetőség tagjai az elnökség tagjaival mintegy három­százan az Arany-oroszlán éttermében gyűlt össze, ahol több lelkes felkö­szöntő hangzott el. ELNÖKÖK ÉS VÉGREHAJTÓ­­BIZOTTSÁG VÁLASZTÁSA. Délután négy órakor a magyar nem­zeti párt helyiségében az országos pártvezetőség tartotta meg alakuló gyű­lését, amelyen a párt elnökének Szüllő Géza dr. javaslatára Jaross Andort, ügyv. elnökének pedig Esterházy Já­nost választották meg egyhangú lelke­sedéssel. Beválasztották az elnökség­be Szüllő Gézát és Szent-Ivány Józsefet is, alelnököknek pedig megválasztat­­tak Balázsy Péter, Gregorovics Lipót, Korláth Endre dr., Pintér Béla Szi­lassy Béla dr., Toszt Barna. Az orszá­gos végrehajtó bizottság tagjaiul meg­választattak: Bártfay Kálmán, Bes­­senyey György, Bittó Dénes dr., Bu­­janovics Gyula, Csuha Sándor, Dob­­ránszky János, Galambos Béla, Gyür­­ky Ákos dr., Haiczl Kálmán dr., Kuthy Géza dr., Király József, Löcherer Géza dr., Majthényi László, Neumann Ti­bor dr., Schubert Tódor, Sziklay Fe­renc dr., Simon Menyhért dr., To­­masebek László dr. (az eddigi ke-

Next

/
Thumbnails
Contents