Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-20 / 50. szám
Lapunk mal száma a jövőheti telj esRa, dió-műsort tartalmazza •• OtvenhetecUUk évfolyam._____________________£50. szám,_____________________Szombat, 1036. jánliia 80, POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Relelős lőszer kesrtö«i GAAL GYULA dr. Szerkesztőd BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak“! FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt alakuló kongresszusának programja. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt országos alakuló kongresszusát Érsekújváron 1936 június 21-én, vasárnap rendezi kedvező idő esetén a sportpályán, rossz időben pedig az Aranyoroszlán szálló nagytermében. A kongresszus lefolyása a következő: a) 9 órakor gyülekezés a párthelyiségekben. b) Fél 10 órakor átvonulás a templomokba. c) 10 órakor szentmise és istentisztelet. d) Fél 11 órakor felvonulás a kongresszus színhelyére. e) 11 órakor megkezdődik a kongresszus. A kongresszus tárgysorozata: 1. Megnyitó, mondja dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő. 2. A pártprogram ismertetése. Főelőadó Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő. Előadók: a párt szenátorai, nemzetgyűlési- és tartomány gyűlési képviselői. 3. A szervezeti szabályok ismertetése. Főelőadó: Esterházy János nemzetgyűlési képviselő. Előadók: dr. Aixinger László és Koczor Gyula országos pártigazgatók. 4. Az országos pártvezetőség megválasztása. 5. Üdvözlő beszédek. 6. Záróbeszéd: mondja dr. Szilassy Béla. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sflész évre $0 K5, félévre 40 Kö, negyedévre 20 K5. - Külföldön 120 KC. Egy esszém ára 1 korona. Komárom, június 19. Történelmi fordulóhoz érkezett el a magyar nemzeti kisebbség. Magyar életünknek messze kiemelkedő eseménye lesz a vasárnapi érsekujvári kongresszus, melyen a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt ünnepélyesen fogja demonstrálni a két testvérpárt egybeolvadását, egy közös pártban való egyesülését, mint félremagyarázhatatlan dokumentálását annak, hogy a Csehszlovákiában élő magyarság megbonthatatlan egységet képez. A magyar egység vágya természetszerűen régóta élt a szívekben s egéiszen bizonyos, hogy a magyarság a háború után következett, hányattatásokban eltelt szomorú években mindig érezte a faji összetartozandóság lelkében élő gondolatát, s tudatában volt annak, hogy mindent átfogó ereje a szomorú magyar sorsban, a közösen érzett megpróbáltatások idején, a magyarság küzdelmeiben olyan támaszt nyújthat, amellyel eredményessé válhatik nemzeti kisebbségi jogainkért folytatott harcunk. Hogy bizonyos világszemléleti különbségek késleltették ennek az egységnek megteremtését, hogy talán személyi motívumok vagy épen presztízskérdések is közrejátszottak az egyesülés elhúzódásánál, ez most másodrendű dolog. Nem szabad keresnünk e pillanatban az okokat, mert ha voltak is ilyenek, azokat el kell felejtenünk, — de őszinte szívvel kell örvendenünk, hogy a magyar egység gondolata tizennyolc év után testet öltött s kisebbségi nemzeti életünk e fontos állomásához végre elérkeztünk. Az érsekujvári kongresszuson az itteni magyarság történelmi fejlődésének olyan fordulójához jut el, amely eljövendő sorsára, jövő életére igen nagy befolyással lesz. Bízvást remélhető, hogy a számban, erőben megnövekedett magyar kisebbség az egységben megnyilatkozó súlyánál fogva nagyobb tekintélyre fog szert tenni a köztársaságban élő többi népek előtt, akiknek számolni kell azzal, hogy a kompakt egységbe tömörült magyarság álütőbb erőt képvisel abban a harcban, amelyet jogaiért vív a kisebbségi közélet minden területén. Ez az egység megdönti a magyarok ellenségeinek ama hiedelmét, hogy a magyar szalmaláng hirtelen ellobbanása eredménytelenné tesz minden törekvést, s elnémítja a nemzeti kisebbség érvényesülését a hatalom árnyékában kereső eltévedt magyarok kajánkodását is, akiknek eddigi nemzelbontó igyekezete hiábavalónak fog bizonyulni. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt Benes clr. elnök reméli, hogy rövidesen létrejön a cseh-német kiegyezés. Szerdán Znaim városát látogatta meg Benes dr. köztársasági elnök, aki az őt üdvözlő német szónoknak többek között a következőket válaszolta: — őszintén bízom a német nép teljességének őszinteségében. A politikában nem szeretem a kétértelműséget, homályosságot, bizonytalanságokat, taktikai játékokat. A bizalmatlanságot nem szeretem. A bizalmatlanság gyakran félelmet és gyengeséget jelent. Államunk ügyeiben én nem félek és gyönge sem akarok lenni. A németek polgártársaim, munkatársaim, szenvedőtársaim a bajban és velem együtt örvendők a szerencsében. Bizalommal vagyok a németek és csehek iránt. Hiszek a munkámban és meg vagyok győződve arról, hogy a csehek és németek között hamarosan létrejön a megértés. Én ebben az irányban dolgozom és a sikerben biztos vagyok. Kevesebb politikai ideológiára és több pozitív munkára van szükségünk. Legyen bátorságunk kölcsönösen megmondani egymásnak, hogy mindketten azt akarjuk megkeresni, amit javítani lehet és javítani kell. Az a nézetem, hogy a németek a köztársaságban megkaptak mindent, ami kulturális és gazdasági fejlődésükhöz szükséges. Államunk demokratikus és az is fog maradni és a németek számára ez a legnagyobb garancia államunkban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton li elA utalásai. — június 19. (AL) A világháború után demokratizált nemzetközi érintkezésnek következménye volt, hogy a hatalmaknak azelőtt rendszerint külképviseleteik közvetítésével írásban történt eszmecseréi helyébe mindgyakrabban a felelős miniszterek közvetlen személyes és szóbeli tárgyalása lépett. Az érintkezésnek ezt az új módszerét kezdettől fogva a legbebatóbban karolta fel külügyminiszterségének tizenhat éve alatt Benes Eduard, a köztársaság jelenlegi elnöke. Ezzel természetszerűleg járt az, hogy gyakran kellett külföldi utazásokat tennie, hosszú heteket kellett külföldön eltöltcnie. Bizonyos, hogy módszerével sikerült neki a világháború alatt megalapozott értékes összeköttetéseinek szálait tovább szőnie, sőt szorosabbra fonnia és új kapcsolatokat is megteremtenie. A személyes érintkezés során alighanem nem hiányzott belőle soha a céljatudatos szívósság, kitartás, rábeszélési készség és a vitázó és érvelési képesség sem. Aligha fogja bárki is tagadni, hogy Csehszlovákia első külügyminiszterének rendkívül sokat köszönhet nemzetközi helyzetének megszilárdítása és a csehszlovákiai külpolitika irányainak elismertetése körül. Miután Bencs Eduard a külügyminiszteri széket a köztársaság elnökségével váltotta fel, mozgási képessége, már ami különösen a külföldet illeti, természetszerűleg tetemesen korlátozódott. Egy államfőnek külföldi útja minden téren nagyobb előkészítést, a különböző politikai, de elikett kérdéseknek is gondosabb figyelembevételét Igényli, mint egy miniszteré. Hogy egyebet ne mondjunk, Németország, Olaszország vagy Magyarország államfője legalább tudtunkkal az átalakulások óta soha, vagy alig hagyták el hazájuk határait. Hogy a csehszlovák köztársaságnak új elnöke nem fog egykönnyen lemondani arról a módszerről, amelynek bevált voltát gyakorlatban is kipróbálta és amelyet külügyminisztersége alatt állandóan követett, az kezdettől fogva várható volt. A legutóbb Bukarestben lefolyt hármas találkozás pedig igazolta ezt a várakozást, mert nem lehetett titok, hogy ennek a találkozásnak főkezdeményezője maga Benes köztársasági elnök volt. Miért vált éppen legutóbb szükségessé ez a hármas találkozás és Benesnek, mint a köztársaság elnökének első külföldi útja, annak részleteire nem térünk ki, mert akkor az európai nemzetközi helyzetnek összes vajúdó és a megoldást egyre jobban sürgető problémáit kellene fölsorakoztatnunk. A találkozás alkalmával és utóbb közzétett hivatalos és félnagy és fontos kötelességek teljesítését vállalja magára: a magyar nemzeti kisebbség szerződésekben, alkotmányalaptörvényben s más csehszlovák törvényben biztosított s ünnepélyesen elismert jogaiért való törhetetlen küzdelmet, az ittélő valamennyi magyar jogos érdekeinek áldozatos képviseletét, politikai, kulturális és gazdasági életének jobbrafordulásáért való kitartó munkát. De kéri a magyarság összefogását, testvéri megértését, nemzeti őserejébe vetett rendíthetetlen bizalmát, keresztényerkölcsi világának megtartását, mert csak a magyar erények állandó ápolása biztosíthatja jövőjét és fennmaradását a népek forgatagában. Éppen ezért az érsekujvári kongresszus minden magyarnak szól. Szól annak, aki eddig is híven kitartott a magyar pártok zászlai alatt, akinek magyar fajához való hűsége, nemzetéért való önzetlen munkálkodása közludatban él és példaként ragyog. De szól azokhoz a magyar testvérekhez is, akik eddig a magyar pártokon kívül keresték boldogulásukat s akiket az élet sodró árja messzire eltávolított a nemzeti ideálok szolgálatától. Az ittélő magyaroknak egy táborban a helye! Nem lehet a széthúzásnak, a tisztán egyéni érdekek szolgálatának nemzetrontó, veszedelmes munkáját tovább folytatni. Teljes megértésre, tökéletes, fel nem bontható egységre van szükség, amelyben egyesülnie kell az ittlakó egész magyarságnak felekezeti és társadalmi osztálykülönbség nélkül! A magyar nemzet létjogosultságából fakad az egységre való törekvés, nemzeti létünket kockáztatja az, aki nem sorakozik föl az egyesült párt zászlaja alá, amely tiszta és becsületes kezekben magasan leng, hogy hirdesse a magyarság élniakarását. Arany betűi az egységet hirdetik: vésd szívedbe, magyar testvérem s e szent jelszóval dolgozzál fajod, nemzeted és saját létedért a jövőben! F. Zs.
