Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-13 / 48. szám

Lapunk mai száma a jövöheti teljesKádió-müsort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam._____________________48. szám._____________________Szombat, 1036. június 13, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel *4fész évre 8# Kö, félévre 40 KC, negy ed­évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JANOS. Belel 6s lősaerkesztőc GAAL GYULA dr. Szerkesztő«) BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Eőmunkatársak“ FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal* Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt alakuló kongresszusának programja. Népfront vagy marxizmus Franciaországban? — június 11. (AL) A franciaországi választások eredményeképpen Blum Leon szoci­alista pártvezér került a kormány­elnöki székbe. Ha néhány héten át, amíg állását tényleg el nem foglal­ta, élvezhette is a győzelem és nép­szerűség mézesheteit, amint bele ült a súlyos felelősséget is jelentő bár­sonyszékébe, mindjárt az első pilla­nattól kezdve inkább az új állás tüs­kéivel, mint babéraival kellett meg­ismerkednie. Több százezer munkás lépett sztrájkba, inár-már forradalmi kitörések és polgárháború sötét fel­hői látszottak felvonulni Franciaor­szág egére és csak Bbun személyes tárgyalásai és közbelépései enyhítet­ték — legalább látszólag — a feszült­séget. Blumöl a nemzetközi kérdésekben ma még domináló és a népszövetségi atmoszférában gyökerező sajtó ter­mészetesen nagy rokonszenvvel fo­gadja, de az sem hallgathatja el, mi­ként menekül Franciaországból a tő­ke és arany, mily óriási megterhelést fob jelenteni a francia költségvetés­nek Bbun szociális terveinek, így kü­lönösen a negyven órás munkahét­nek megvalósítása, mily bonyodalma­kat okozhat különböző nagyüzemek­nek államosítása és egyáltalában az új kormányférfiak működése, akik között ezentúl majd eddigi pártkori­feusok fognak irányítani és dönteni hihetőleg azzal a törekvéssel, hogy beváltsák sok agitációs ígéretüket és hogy megőrizzék népszerűségüket. Maga Blum — mint mondják — első sorban is nem a szocialisták, hanem az egyéb pártokat is magában fog­laló népfront vezérének tekinti ma­gát, aki érzi a reá háruló felelősség súlyát és nem akarja belevinni or­szágát marxista kalandokba. De kér­dés, hogy ez a jószándéka nem ma­rad-e csak szándéknak, inert egy párt­­einbcr nem tud oly könnyen kiszaba­dulni az évtizedeken át egyedül üd­vözítőnek hirdetett és meggyőződés­ként vallott pártprogramul polipkar­­iaiból és azt is tudjuk, hogy az ilyen pártvezéren sokszor ólonisúly­­lyal csüng a kisebb-nagyobb pártem­­berek bosszú uszálya, amely uszály megakadályozhatja az erélyeseknek szánt lépéseit, de amelybe úgy bele is botolhat, hogy elvágódik és nem lúd többé felkelni. A maga táboráról alighanem azt mondhatja tehát Blum Leon: »Az ellenfeleimmel majd csak elbánok, de a barátaimtól mentsen meg engem az Isten«. Viszont ellen­feleit sem becsülheti le annyira, mint azt a választási eredmények talán plauzibilissá tehetnék, mert a jobb­oldali mozgalom magvai termékeny Az egyesült országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt orsziígos alakuló kongresszusát Ér­sekújváron 1936. június 21-én, va­sárnap rendezi, kedvező idő esetén a sportpá­lyán, kedvezőtlen idő esetén pedig az »Arany oroszlán« szálló nagyter­mében. A kongresszus lefolyása kővetkező sorrendben történik: 1. 9 órakor gyülekezés a párthelyi­ségben. 2. Fél 10 órakor átvonulás a templo­mokba. 3. 10 órakor szent mise és Isten­­tisztelet a különböző felekezetek temp­lomaiban. 4. Fél 11 órakor felvonulás a kon­gresszus színhelyére. Komárom, június 12. Az öreg nyugdíjasok egyenjogú­sítása a képviselőház előtt. Az úgynevezett negyedik korosztály­­beli öreg nyugdíjasok egyenjogusítási ügye végre elérkezett a megvalósulás stádiumába. Ismételten megírtuk, hogy a kormány elhatározta az ügynek vég­leges rendezését és az erre vonatkozó javaslatot beterjesztette a képviselő­háznak. Az érdekelt öreg nyugdíjasok egyenjogúsítása ez év július 1-ével lép érvénybe. A népjóléti bizottság szer­dán tartott ülésén foglalkozott a ja­vaslattal, amelyet a bizottság tagjai az előadó indítványára az eredeti szö­vegezésben, minden vita mellőzésével egyhangúan elfogadtak. A képviselő­ház junius 16-án, kedden tartandó ülé­sének napirendjén szintén szerepel az egyenjogusítási törvényjavaslat, ame­lyet a törvényhozás előreláthatólag egyhangúan meg fog szavazni. Zadina földmivelésügyi miniszter az új földreformról. A képviselőház földmivelésügyi bi­zottságának ülésén Zadina dr. földmí­­velésiigyi miniszter rövid beszédben válaszolt az expozéja felett tartott vi­lalajba vannak elvetve és csak szi­gorú törvényes és rendeleti intézke­désekkel sikerült kelteni azt a látsza­tot, mintha most ellankadtak volna a jobboldali törekvések. Hogy nincs így, arról a francia képviselőház leg­utolsó ülésén már kaptunk ízelítőt. Az európai politikában egyre na­gyobb súllyal bíró Németország és Olaszország eddig még nem vallottak nyíltan szint a francia rendszervál­tozáshoz. Bilimnek már volt ugyan mindegyikhez egy-egy barátságos gesztusa és szava, de ezek nem vál-5. 11 órakor megkezdődik a kon­gresszus. A kongresszus tárgysorozata: 1. Megnyitó, mondja Szüllő Gézadr. nemzetgyűlési képviselő. 2. A pártprogramm ismertetése. Fő­előadó Jaross Andor nemzetgy. kép­viselő. Előadók a párt szenátorai, nem­zetgyűlési és országos képviselőtestü­leti tagjai. 3. .4 szervezeti szabályok ismerte­tése. Főelőadó Esterházy János nem­zetgyűlési képviselő. Előadók Aixinger László dr. és Koczor Gyula országos pártigazgatók. 4. Az országos pártvezetőség meg­választása. 5. Üdvözlő beszédek. 6. Záróbeszéd, mondja Szilassy Béla dr. Iában ejhangzott felszólalásokra. A gazdák tehermentesítése kérdéséhez a miniszter megjegyezte, hogy hivatalos becslés szerint körülbelül a gazdák 15—20 százalékának van szüksége kü­lönleges segítésre. Az akció nélkülöz­hetetlen kiegészítése a Gazdák Külön­leges Alapja, amelyről szóló javas­lat a kormány előtt van. Az új földreform kérdésében Zadina dr. miniszter a következőket mon­dotta: — E kérdésben pontos megkülön­böztetéseket kell tenni. A földreform tárgyában hatályos törvények vannak. Ezek ismeretesek. Ez a földreform befejezéséhez közeledik. Még mintegy 20 ezer hektár mezőgazdasági terü­let és mintegy 200 ezer hektár erdő áll rendelkezésre. Az »új földreform« pontatlan értelmezése annak, ami a Gazda Segélyalappal és különösen a Telepítési Alappal függ össze. A földmivelésügyi miniszter meg van győződve arról, hogy nálunk külön­féle okokból általánossá vált az a kí­vánság, hogy a földszerzésre további ingerencia gyakoroltassák. így egyes hangok azt kívánják, hogy a nagy vá­rosok körül szociális okokból történ­tottak ki sem Berlinben, sem Párizs­ban különösebb hatást. Érthető is ez. A marxista ideológia szöges ellen­tétben áll a hitlerizmussal éppúgy, mint a fasizmussal és ha hangsúlyoz­zák is itt is, ott is, hogy a belső rend­szer nem érintheti két állam kapcso­latait, ez csak porhintés a hiszéke­nyek felé. Olaszország még azt sem felejtheti el oly könnyen, hogy a szankciók kérdésében, amely ma leg­inkább sebezhető pontja a fasiszta önérzetnek és nemzeti büszkeségnek, a francia baloldaliak rendkívül kér­lelhetetlen magatartást tanúsítottak. A mindenkor hideg számítással mér­legelő Angliának talán nem annyira az fontos, hogy jobboldali vagy bal­oldali-e a francia kormány. Neki az a lényeges, hogy szövetségese meg­bízható, szilárd, nem egy napról a másikra változó uralmat tud-e ir.au­­gurálni. Az angol hadsereg és flotta ma még nines felkészülve minden eshetőségre. Angolország ma lázasan fegyverkezik. Természetes tehát, hogy olyan szövetséges mellett le nem köti magát, aki miatt valamely bonyoda­lomba sodródhatik és nem köti le magát amcllé sem, aki neki valamely bonyodalom esetében nem tudna kellő súllyal szokundálni. Francia­­ország a legutóbbi hónapokban a népszövetségben is vesztett súlyából, a németekkel szemben a rajnai kér­désben is visszavonult, az olasz— abesszin viszályban ingadozó és ha­tározatlan volt, úgy hogy már kü­lönböző uszályhordozói is aggódva figyelnek a gall kakas presztizscsök­­kenésére. Egy »biztos« barát azonban még mindig ott áll Franciaország mellett. Moszkva ez, amely megelégedettség­gel láthatja a bizonyára általa is ön­tözött vörös magvak gyorsan meg­érett termését. Hozzáértők a francia­­országi sztrájkmozgalmak megszerve­zésében moszkvai receptek utasítá­sait vélik felismerni, amivel azonban az eddigiek szerint a szovjetek nem tettek valami különösen hasznos szol­gálatot újonnan visszaszerzett régi párisi barátaiknak. Hogy ez a vörös barátság miként fog kihatni Fran­ciaország helyzetének kialakulására, azzal valószínűleg maga Blum úr sincs még ina egészen tisztában. Az állandóan ködös és bizonytalan európai nemzetközi helyzetbe a fran­ciaországi rendszerváltozás legalább eddig semmiképen sem hozott tisz­tulást. Korai volna a váratlan olasz­­országi külügyminiszter-változásból már is messze menő következteté­seket vonni. Talán csak a június vé­gén Genfben megtartandó népszövet­ségi tanácskozások folyamán lehet majd kombinációkba bocsátkozni a megindult újabb közeledési és cso­portosulás! kísérletekről. Hogy ezek­ben a Blum-rendszer kiküldöttei a primhegedüt játszanák, még ha Lit­vinov asszisztál is nekik, az bajosan hihető. A vörös eszmeáramlatok már túlsók csalódást okoztak, semhogy egészséges felfrissítés nélkül átütő erőre tudnának szert tenni. Francia­­ország eddigi nagypolitikája nem mozdítolta elő a megbékülést, az igaz­ság érvényesülését és a hibák, bűnök jóvátételét. Hogy tehát éppen a mar­xista Blum hozzon ebbe a francia nagypolitikába döntő fordulatot, azt várni semmiképpen, de még remélni sem lehet . . .

Next

/
Thumbnails
Contents