Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-09 / 38. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936. május 9. Dr. Erdélyi Pál. 1864—1936 Komárom, május 8. A magyar irodalomtörténetírók nagy értékeinek sorából ismét elköltözött egyik legkiválóbb történetíró: Erdélyi Púi dr., a kolozsvári tudomány egye­tem könyvtárának utolsó magyar igaz­gatója, egyetemi nyilv. rk, tanár, aki­nek halálhíréről mély fájdalommal most értesülünk. Váratlanul ért ha­lálhíre, amelyet az első pillanatban kételkedve fogadtunk, mert hiszen csak néhány hete olvastuk levelét, amelyben a Jókai Egyesület elnöksé­gével tárgyal Jókairól írt nagyszerű művének kiadására nézve. Senki sem gondolta volna, hogy ezek az ő írásá­nak gyöngy be tűi az utolsók, melye­ket az ő szeretett Komároménak kul­­turvezetőihez intézett, s hogy a Jókai­­monografia irodalomtörténeti munkás­ságának egyik legbecsesebb, de egy­ben befejező alkotása is. Fájdalom, a halál könyörtelen kéz­zel ragadta ki az őt rajongásig szerető családja köréből s egyben a magyar irodalmi közéletből, amelynek egyik kiválósága, tisztelettel környezett kép­viselője volt. Kedden, május 5-én este következett be’ az a gyászos pillanat, amikor nemes lelke elszállt az ő te­remtő Urához, Istenéhez, mélységes s igaz gyászba borítván mindazokat, akik a szivéhez közel állottak. Erdélyi Pál dr. pályája a magyar irodalomtörténet tudományának mű­velésében folyt le. A budapesti egye­tem bölcsészeti fakultásán végezte ta­­mányait abban az időben, amikor an­nak tanszékein Gyulai Pál, Beöthy Zsolt és más halhatatlan emlékű pro­fesszorok működtek, akiknek nagy tudásából, emelkedett szelleméből s az új magyar nemzeti irodalmi élet meg­teremtésére irányuló fáradhatatlan ne­mes törekvéséből leikébe zárta mind­ama ideálokat, amelyek a magyar nemzet reneszánszának megvalósításá­ban vezető és ható erők voltak. Kü­lönösen Beöthy Zsoltnak megragadó előadásai voltak maradandó hatással rája, aki azt tanította, hogy a »nem­zeti szellem a Volgámén ti l ovastól kezdve mind máig megszakítás nélkül, állandó tevékenységben, elpusztíthatat­lan életerővel működött, s a magyar­ság kultúráját, mint a Gondviselés, láthatatlan kézzel irányította . Ennek a nagyszerű elméletnek volt egyik ki­váló képviselője mindama széleskörű munkálkodásában, amelyet az iroda­lomtörténet területén kifejteti s mű­veiben és alkotásaiban ennek afenkölt szellemnek hűséges megőrzése és irá­nyitó ereje ragyog, akár aXVI—XVII. század irodalmi emlékeit kutatja, akár a kurucköltészet értékeit örökíti meg, akár a legnagyobb magyar regényíró­nak. Jókainak korszakos alakjával fog­lalkozik. Irodalomtörténeti munkálkodása, ér­tékes könyvtártörténeti tevékenysége maradandó emléket állítanak Erdélyi Pálnak, aki a családi hagyományok ál­tal is megszentelt, magyar tudományos működésével és kivételes szaktudásá­val elismert reprezentánsa volt a ma­gyar irodalomtörténet legjobb művelői­nek és a hazai könyvtár ügyek irá­nyító vezéregyéniségeinek. Gazdag munkálkodásának legnagyobb, ideje Erdélyben. Kincses Kolozsvár egyete­mi könyvtárának "szolgálatában teltei. Két évtizeden át működött Kolozsvárt, működése alatt épült fel az új egye­temi könyvtár-épület, amelyet újra rendezlek be ez idő alatt, az ő kiváló szaktudása tette lehetővé, hogy ez a könyvtár első volt a maga nemében, amely a magyar szellemnek évszáza­dos értékeit őrzi. Tudományos elfoglaltságá lehetővé tette, hogy társadalmi téren is első­rendű pozíciót foglaljon el Kolozsvárt. Egyházi téren pedig vezető egyházi méltóságra emeli a tisztelet és meg­becsülés és így lesz az erdélyi re­formátus egyházkerület gondnoka, majd a változás után, midőn körünk­­ben tartózkodik, öl éven át a komá­romi református egyházmegye közsze­retetben álló gondnoka, akinek pu­ritán elvei, vallásos érzülete példa­képen szolgálnak a hívek és az egy­házmegye vezetői előtt. Tudományos működésének elismeréseképen nyilvá­nos rendkívüli egyetemi tanárnak ne­vezik ki, s elnyeri a un kir; udvari tanácsosi méltóságot és számos iro­dalmi és tudományos társaság tagjai sorába választja. Elhunyta méltán nagy vesztesége a magyar tudományos világnak, amely igaz fájdalommal gyászolja az elhunyt tudóst. De vele gvászol a magyar tár­sadalom is, mert egyik nemesszivű, fenköll gondolkozásé, puritán jellemű, nemzetéhez rendületlenül hű és pél­dát mutató fia költözött el vele a földi életből. Külön is mély megilletődés és fájó részvét fog el bennünket, ko­máromiakat,. akiket meleg szeretetébe fogadott s akik mindenkor igaz nagy­rabecsüléssel vettük őt körül. És gyá­szol a Komáromi Lapok is, amely ala­pításától kezdve illusztris munkatár­sát tisztelhette a megboldogul! ban. Emlékét áldva áldjuk és kegyelettel őrizzük szívünkben. F. 7s. * Erdélyi Pál dr. egyetemi könyvtár­igazgató, egyetemi nyilv. rk. tanár, irodalomtörténeti író, 1864. február hó 12-én született Sárospatakon, ahol édesatyja. Erdélyi János, a hírneves költő, író és bölcselő a több évszá­zados sárospataki főiskolának volt kiváló tanára. Iskoláit Komáromban és Budapesten végezte, a budapesti tudomány egyetemen tanári és böl­cseletdoktori oklevelet nyert. 1886-ban a Nemzeti Muzeum könyvtárszolgála­­tába állott, egyszersmind különböző tudományos folyóiratokba dolgozott. 1893-tól a Fővárosi Lapok, majd a Hazánk c. napilap irodalmi és szín­házi rovatának lett vezetője, de ezen­kívül több napilapba, folyóiratba is dolgozott. 1900-ban a kolozsvári Fe­renc József tudomány egyetemi könyv­tár igazgatójává nevezték ki, 1906 óta szerkesztette az Erdélyi Muzeum c. magas nívójú folyóiratot. 1911-ben ki­nevezték egyetemi tanárnak, ugyan­azon évben megválasztották az Er­délyi Muzeum Egylet főtitkárának. Mint író, főképen irodalomtörténet­tel, továbbá a magyar könyvtárak történetével foglalkozott. A kolozs­vári egyetemi könyvtár új palotájá­nak építése és berendezése (1906— 1909) által a hazai könyvtárügynek tett jelentékeny szolgálatot s szer­zett magának elévülhetetlen érdeme­ket. Nevezetesek a régi magyar költé­szetre vonatkozó kutatásai (régi ma­gyar históriás énekek, régi magyar népdal, virágénekek stb.). Önálló mű­vei: A XVI—XVII. századi históriás énekek (Budapest 1887), Fáy And­rás élete és művei (Budapest 1890k A XVI—XVII. századai Énekes könyvek (1899) , Balassa Bálint életrajza (Tört. Életrajzok 1899), Hídvégi gr. Mikó Imre emlékezete (Kolozsvár 1905), barakonyi Barakonyi Ferenc költe­ményei (Kolozsvár 1907). Kiadásában megjelentek atyjának, Erdélyi János­nak művei közül: Pályák és Pálmák (1886), Tanulmányok (1890),' Esztétikai előtanulmányok,- Szemelvények E. J. kritikáiból és tanulmányaiból (1900, Jeles írók tára). További kiadványai Balassi Bálint válogatott költeményei (1900) , Kuruc költészet (Magyar Re­mekírók 1903), Vörösmarty Mihály Zalán futása (Jeles írók 1903). A világháború után Erdélyi Pál­nak is menekülnie kellett Erdélyből és családjával együtt sok hányattatás után csallóközi birtokán, az Ekel köz­ség melletti Viharoson telepedett le. Mig itt tartózkodott, sokszor bejárt Komáromba és itt a régi. jó barátok társaságában időzött. Bekapcsolódott a Jókai. Egyesület kuttúrmunkájába, amelynek egyik tekintélyes és nagy tiszteletnek örvendő vezetője és irá­nyítója lett. A (Jókai Egyesületnek 1923 évi rendes közgyűlésén az egye­sület első, feledhetetlen elnökének, BeőLhy Zsoltnak emlékére gyönyörű beszédet mondott. Az 1925-iki Jókai Centennárium rendező bizottságának elnökévé választották meg, mely tisz­tében fáradhatatlan munkásságot fej­tett ki az országos ünnepély, előkészí­tésében. Erdélyi Pál tartotta a re­form átús templomban február 22-én rendezett ünnepélyen az emlékbeszé­det, amelynek szárnyaló szépségei mindenkit lebilincseltek. Ez időben megjelent művei: Bődís Jusztin (1923),. Jókai eml ékbeszéd (1925). A Jókai Egyesület megbízásából meg­írta a »Jókai útja Révkomáromtól Pes­tig, a bölcsőtől a síriy«. c. műviéb melyet az. egyesület most rendez sajtó alá. A komáromi református egyházme­gye elárvult gondnoki, világi elnöki székébe 1923. március 8-án emelte egyhangú lelkesedéssel az egyházme­gye közbizalma. Ezen vezető tisztében értékes munkásságot fejtett ki nem­csak az egyházmegye, hanem az egy­házkerület ügyeinek intézésében is. Gazdag, tapasztalaton nyugvó bölcs ta­nácsai és útmutatásai mindenkor hasznára váltak az egyháznak. Indít­ványára határozta el az egyházmegyei közgyűlés, hogy a komáromi ref. egy­házmegye történetét megiratja és az ehhez szükséges adatok gyűjtését el­rendelte. 1927-beu, amikor állampol­gársága és nyugdíjügye rendezést nyert, e -tisztéről lemondott s Ma­gyarországba költözött, ahol előbb Ma­­gyarkomáromban, majd véglegesen Bu­dapesten telepedett le. Még néhány éven ál a nyári hónapokban több hé­tig itt időzött a Viharosban, de pár évvel ezelőtt a birtokot eladta s azóta ritkábban fordult meg körünkben. Erdélyi Pált családi kapcsolat fűzte Komáromhoz, amelyet második szü­lőföldjének tartott. Édesanyja férje halála után Sárospatakról Komáromba költözött fiaival, akik azután itt ne­velkedtek. Itt lakott bátyja, boldog­emlékű Erdélyi Zoltán, volt megyei árvaszéki elnökhelyettes is, akinél sokszor volt látogatóban. Ifjúkorának legszebb emlékei fűződtek városunk-Ragyogó fényt csak a ! „BOHEMIA“ cipőkrém ad. 92 hoz, amelynek sorsa állandóan érde­kelte s itt lakó kedves barátaira és tisztelőire mindig szeretettel gondolt. Most, hogy eltávozott az élők sorá­ból, könnyes szemmel intenek búcsút az örökre távozónak és áldják emlé­két a derék férfiúnak. Erdélyi Pál elmúlása vigasztalha­tatlan csapást mért szeretteire, első­sorban is hitvesére szül. IPmisooszIcy Hedvig úrhölgyre, aki forrón szerer tett, gyöngéd és odaadó férjét veszí­tette el benne. De pótolhatatlan vesz­teség érte kiskorú gyermekeit, Erdé­lyi Mihályt, Pált, Zsuzsannát, Andrást és Ilonát, akiket a minden áldozatra kész édesapától fosztott meg a kér­lelhetetlen halál. A minden oldalon őszintén megnyilatkozó részvét nyújt­son vigaszt a lesújtott család fájdal­mára. Temetése május 8-án, pénteken dél­után 4 órakor ment végbe Budapes­ten a farkasréti temetőben, a refor­mátus egyház szertartása szerint. nagy részvét mellett. Anyák napja. Kivonul az ifjúság. Nagyszabású iinnepság a KFC pályán. Kitűnő büffé, tombola, céllövölde,tréfás jelenetek, tánccsoportok, szavalókórus, diákzenekar. A Járási Fiatalsággonoozó karöltve városunk egyéb egyesületeivel már hetek óta lázas munkával készül a vasárnapi ünnepségre. A nagyszabású ünnepség program­jának összeállításánál resztvettek a Já­rási Fiatalsággondozó részéről Mar­­kovics E. tanfelügyelő és dr. Kalvariszky Jenő, a Járási Fiatalsággondozó alelnokei dr.BorkaGéza, Harmos K. Romhányi Á., Sohár Ottó és Kocsis Károly főgimná­­zinmi tanárok, Somogyi István a fő­gimnáziumi szülői szövetség elnöke, Suchy Ferenc, Banai Tóth Pál, Bíró Gyula, Prazsák József, BalSianková Anna, Anderle Gusztáv, Vaskó Imre, Telkes Mihály, Pethő Sándor, Fülöp Etelka, Pacenovská Margit, Sörös Krisztina, Bakonyi István, Prekop Ferenc iskola­­igazgatók, illetve tanárok és Németh Miklós, a Járási Fiatalsággondozó titkára. Az ünnepség műsorának összeállítá­sában és megszervezésében nagy része van még Kocsis Ernő takarékpénztári igazgatónak, Skliba János járási hiva­tali tisztviselőnek, mint főrendezőnek, a Vörös Kereszt Egyesület hölgyeinek, akik a büffé megszervezését vállalták magukra. A Járási Fiatalsággondozónak ezen akciója kizárólag azt a nemes célt szolgálja, hogy városunk szegény gyer­mekei közül minél többet tudjon el­küldeni öthetes üdülésre. A múlt évi nagysikerű ünnepség tiszta jövedelmé­ből 40 gyermek vett részt a körmöci nyaraláson. Vasárnap délelőtt 11 órakor az Angliában a 12. gyalogezred zenekara Janata zászlós karnagy vezetésével hangversenyez. A hangverseny alatt a Járási Fiatalsággondozó virágárus leánycsoportja az anyai szeretet szim­bólumát, almavirágot árusit a nagy­­közönség körében. Az ebédutáni órákban veszi kezde­tét az ünnepség legimpozánsabb meg­nyilvánulása, a többezer iskolásgyer­mekből álló csapat felvonulása jelme­zekben, tréfás csoportokkal, és az anyák iránt érzett szeretetet ötletesen szim­bolizáló allegorikus kocsikkal. A fel­vonuló menet kedves előfutárai lesznek a biciklis és aszfaltfutós gyerekek, valamint babakocsiaikkal felvonuló kislányok. A menet a Masaryk-uccán, Klapkatéren, Városház-uccán, J£kai­­uccán, Deák Ferenc-uccán, Szénatéren keresztül fog a gazda-uccai KFC sport­telepre vonulni. A menetben résztvesz a főgimnázium diákzenekara, az ön­kéntes tűzoltótestület zenekara, és a „kis cigányok“ zenekara. A menet pontosan 2 órakor kezdődik. Ünnepség a KFC pályán. A műsor pontosan V23 órakor veszi kezdetét, az alábbi sorrendben : I. rész : I. Szlovák ünnepi beszéd. Prazsák József földm. isk. igazgató. Magyar ün­nepi beszéd. Somogyi István polg. isk. tanár. 2. Tisztelgés a lobogó előtt. 3. Szlovák szavalat. (Szlov. áll. polg. isk.) Magyar szavalat. (Bencés gimnázium.) 4. Cigányzene. (Bencés gimnázium.) 5. Tornagyakorlatok. (Majláth iskola.) 6. Szlovák karének. (Szlov. áll. elemi isk.) 7. Magyar táncok. (Községi leányisk.) 8, Szavalókórus. (Polg. leányiskola.) 9. Magyar tánc. (Zárdaiskola.) 10. Torna­gyakorlatok. (Polg. fiúiskola.) 11. Ve­gyeskar. (Közs. elemi isk.) 12. Nemzeti tánc. (Szlov. áll. polg. isk) II. rész : Gyermekjátékok, aszfaltfutó és bi­cikliversenyek, lövészverseny és külön­féle tréfás játékok. A tanulóifjúság ta­nítóik vezetésével az egész program lefolyása alatt együttmarad s a program befejezése után csatlakoznak a szü­leikhez. t. Gondoskodás történt úgy a kis-, mint a nagyközönség részére ételről és italról, cigányzenéről és katona­zenéről. Remélhetőleg a tavaszi esős időjárás ezen a napon napsütéssel fog kedves­kedni és az ünnepség hasonlóan : a tavalyihoz szép erkölcsi és anyagi sikerrel zárul. Huszonöt év óta járja — 4 I—6 , ~PF^~ T u .B—j*, — nincsen párja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents