Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-09 / 38. szám

HÍREK Az Angliában meg kell dicsérnünk a rendező kezet: az idei májust a komáromi Anglia tel­jes szépségében felkészülve várta. Öröm utain végigsétálni, karbantartott virág­ágyaiért külön elismerés: a pázsit, a fák illata,, a hangulat mind májusi, kellemes. És mivel közel is van a belvá­roshoz: sokan keresik fel utait, sétál­ván a virágok között, vagy a vár alatt a parton. Ez a része a városnak, a park szélén épített néhány uj házzal kellemes és modern: szinte elfelejti az ember, hogy egy elhanyagolt s külse­jében meglehetősen lerongyolódott vá­rosban van. Mert amint az ember az Angliától kifelé halad a Pintyőke irá­nyában, már poros, gondozatlan kör­nyezet fogadja. De jó volna, ha az egész város olyan szép és gondozott lenne, mint az Anglia az ő májusi üde­­ségében. Idegenforgalmat akarunk? Először szépítsük ki városunkat, hogy az idegen örömmel jöjjön közibénk. Az Angliának minden napszakban meg vannak a maga külön látogatói. A reggeli sétálók, a délelőtti gyerme­kek, a babakocsik, a délutáni sütkére­­zők, az esti bakák s az éjjeli szerel­mespárok. Jól van rendezve minden s külön megemlítésre méltó a katonai hatóság figyelme, amely a tájékoztató táblát nagy betűkkel, olvashatóan (tehát nem úgy, mint a Klapka-téren a kocsik számára kifüggesztett táblán) és két nyelven tette ki. Nem bánnánk, ha a komáromi idegenforgalmat előmozdí­tani akaró turistatáblák mellett is ott volna a magyar fordítás, mint Ujvárott van. Tömeg itt-ott az Angliában, de a legszorgalmasabb mégis a kártyások csoportja. Minden fa alatt, minden jobb pádon „zsugáznak“. Az egyik pádon a főjátékos egy kéményseprő, szabályos, fekete munka­ruhában. Ül a kéményseprő, veri a blattot egy kis pihenőjében, nem saj­náljuk tőle. Fölötte, körötte a kibicek nagy hada. Csak éppen azt a bátorsá­got csudáljuk, amellyel a játékosok le mernek ülni a kéményseprő mellé kártyázni. Micsoda optimizmus kell ahhoz, hogy a kéményseprőnek, a sze­rencse emberének, a szerencse meg­testesítőjének partneréül ajánlkozzék valaki. Kéményseprővel kártyázni: mi­lyen májusi idea ... Biztos vesztés a partnerek számára. De ők ezt nem bánják. Guberázzák a blattot és folyik a zsuga. Melóznak a srácok. Éljen a május! — A SZMKE közgyűlése. A Szlo­­venszkói Magyar Kultur Egylet május 21-én, Áldozócsütörtökön tartja évi fő­­közgyülését, amelyre ezúttal is meg­hívja tagjait és szervezeteinek képvise­lőit. — A közgyűlés a Jókai Egyesület kulturházának képtártermében lesz, d. e. 10 órai kezdettel. Elnököl: dr. Jan­­kovics Marcell. Délután 3 órakor választ­mányi gyűlés. — Hangos István dr. arcképének leleplezése. Az Érsekujvári Katolikus Kör vasárnap tartott díszközgyűlésén ünnepi keretek között leplezte 1 e Hangos István dr. ügyvédnek, a Katolikus Kör fáradhatatlan munkásságu igazgatójá­nak, a magyarság volt érdemes vezér­alakjának jól sikerült arcképét a Kör dísztermében. Az ünnepélyen nagy kö­zönség jelent meg, hogy kegyelettel vegyen részt a korán elhunyt vezér­­férfiú, a mindenki által becsült és szeretett derék ember emlékének meg­örökítésén. Az ünnepélyen jelen volt a megboldogult özvegye, őzv. dr. Han­gos Istvánné két kisfiával, édesanyja: özv. id. Hangos Istvánné, fivére és sógornője, de megjelent az ünnepélyen Holota János dr. városbiró nemzetgy. képviselő, Turchányi Imre dr. szenátor, Scsepkó József dr. szentszéki tanácsos, érsekujvári plébános és a város számos előkelősége. Hangos István dr. arcké­pének leleplezési beszédét Noszkay Ödön dr. gimn. tanár, a kiváló törté­nettudós mondotta, aki mélyenjáró be­szédben méltatta Hangos dr.-nak a Katolikus Kör megerősödése érdekében kifejtett eredményes munkásságát. Meg­ható volt, amidőn az arckép leleplezése 1936. május 9. __ »KOMAKUMJ LAPUK« után a kis Hangos Gyuri édesatyja arcképe elé lépett s virágcsokrot he­lyezett el alája e szavakkal: — Apukám, követni akarunk. Ugyanazon ünnepély keretében leplezték le a Kör nagynevű alapítójának, boldogemlékü Erhardt Viktor cimz. kanonok-plébánosnak arc­képét is. Sikeres vizsga. Hartmannjózsef, du­­naszerdahelyi róm. kath. iskolai tanító két szakcsoportból sikerrel tette le a polgári iskolai tanári vizsgát. — Majális a gimnáziumban. Az elmúlt télen a báli naptárból az u. n. diákbál kimaradt. Ezt pótolja most a majális, melyet május 24-én a gim­náziumban rendeznek meg. E célra az udvart úgy, ahogyan az 1934-es cser­készjubileumi ünnepségek alkalmával történt, megfelelően berendezik. (Tehát a múlt számunkban közölt híradással szemben a majális nem a Dalegyesület, hanem a gimn. helyiségeiben lesz.) — A Ref. Első Énekkar közgyű­lése A Komáromi Református Első Énekkar holnap, május 10-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor a ref. egyház Kollégiumának tanácstermében tartja 68. évi rendes közgyűlését. A közgyű­lés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés az énekkar 1935. évi működéséről. 2. Az 1935. évi zárszámadások elfogadása, jóváhagyása és a felmentvény meg­adása. 3. Az 1936. évi költségvetés megállapítása. 4. Indítványok. — Mihola Gyuszi dalestje Ma­gyar Komáromban. Mihola Gyu­szi dr., neves földink a népszerű dal­költő és rádióénekes, — a magyar­komáromiak meghívására, — f. hó 12- én kedden este 1/2 9 órai kezdettel a magyarkomáromi városi filmszínházban hangverseny keretében közreműködik. A nagyszabású hangversenyen fellép még Marty Zoltánné, énekművésznő, Messzinger Mőmé zongora számokkal, Bethlendy Sándor zeneszerző, az ev. egyház karnagya, Vándor István, Ver­­bőczy László és Farkas Lajos teljes cigányzenekara. Helyárak I. hely 80 fill. II. hely 60 fill. A hangverseny vége pontosan Vall órakor. Jegyek elővé­telben Hacker könyvkereskedésben kor­látolt számban még kaphatók. A hang­versenyt nagy érdeklődés előzi meg máris. — Ezer méter szerelem. (Operett­bemutató a rádióban.) Aranylő nap­sugár, rengeteg tréfa és jókedv, kacaj és derű : ez élő és színes kerete annak a 45 perces kis operettnek, melyet BroZik—Dusik—Haluzicky’ a három tehetséges, fiatal szlovák szerző darab­jából Borka Géza dr. dolgozott fel hangjátékára, Balogh Böske szövegével és amelyet május 9-én, szombaton délután 17 óra 40 perces kezdettel mutat be a pozsonyi magyar rádió. A pozsonyi rádió egészen különleges operettgárdát állított sorompóba a siker érdekében. Blahó-Bartoáová Helena, Szabó Gizi, Janson Jenő, Vigh Ferenc, Zách László és Tóth Jenő kitűnő sze­repekben tesznek tanúságot felkészült­ségükről. A Radiojournal teljes zene­karát Schimpl Kornél karnagy vezény­li, ugyancsak ő tanította be az ope­rettet, mig a rendezés munkáját Ungváry Ferenc végzi. — A „Marica grófnő“ utolsó elő­adása. Az osztatlan siker, mely a Marica grófnő harmadik előadását ki­sérte, arra az elhatározásra késztette a Legényegylet vezetőségét, hogy még egyszer műsorra tűzze a nagyszerű da­rabot. Akik még nem nézték meg a legényegyleti gárda elismerésre és tá­mogatásra méltó szép teljesítményét, azok jövő vasárnap, május 17-én meg­­nézketik és gyönyörködhetnek a Ma­rica grófnő minden szépségében. A Legényegyesület vezetősége ezúttal is számít városunk és környéke megértő, lelkes közönségére, kik megjelenésük­kel lelkesíteni fogják az önzetlen kul­­turmunkásokat a további nehéz mun­kájukban. A helyárak ezúttal is egész olcsók lesznek, hogy ne lehessen semmi akadály a darab megtekintésére. — Elkobozták a Barázdát. A ma­gyar nemzeti párt hivatalos lapjának, a Barázdának legújabb számát a ko­máromi államügyész rendeletére elko­bozta a rendőrség. Az elkobzott szám helyett másikat adott ki a magyar nem­zeti párt. Az elkobzott számnak több helyén talált az államügyész kifogásolni valót. — A református egyház Gazda­énekkarának közgyűlése. F. é. május 3-án d. e. 11 órakor tartotta a refor­mátus egyház gazdaénekkara 58-ik évi rendes közgyűlését a Kollégium épüle­tében dr. Igó Aladár egyesületi elnök elnöklete mellett. Galambos Zoltán ref. lelkész, az egyesület diszelnöke imában kérte a Mindenható áldását az egye­sületre. Utána az énekkar egy ének­számmal köszöntötte a megjelenteket. Az egyesület elnöke elnöki jelentése során részletesen beszámolt az egyesü­let életében előfordult minden neveze­tesebb eseményről. A zárszámadás és költségvetés elfogadása után az elnök indítványára 50 koronát szavazott meg a közgyűlés Jókai szobrára. A tisztikar tagjaiul megválasztattak: elnökké dr. Igó Aladár, alelnökké id. Mórocz Péter, karmesterré Nagy Sándor, pénztárossá Csukás Sándor, ellenőrré Páti Nagy Mihály, főjegyzővé Máthé István és jegy­zővé ifj. Mórocz István egyesületi ta­gok. A gyűlést az énekkarnak egy ének­száma zárta be. — „Mit susog a fehér akác“ c. operett Gután. Már három alkalom­mal, de mindig teltház előtt játszotta le szép sikerrel a gutái Kát. Kör mű­kedvelő gárdája Erdélyi Mihály „Mit susog a fehér akác“ c. operettjét. A közönség körében nagy volt a lelke­sedés, mert a szereplők mind többet adtak, mint műkedvelőktől várt volna az ember. Elsőrangú volt Fekete Gyula (Egerváry szerepében). Meglátszott rajta hogy évekig aktív tagja volt a magyar színtársulatnak, mert nem szinészies­­kedve, — mint ahogy a műkedvelők szoktak, — hanem a darabban a bele­élt életalakítása volt a letűnt gentri világfi jellemzése. Partnere: Forró Hona tanítónő (Rosita színésznő) szintén te­hetsége legjavát adta. Énekszámai kel­lemesen hatottak a hallgatóságra. Mé­száros Tildi (Egerváryné) igyekezett beleélni magát a nagyasszony és anya szerepébe. Különösen sok tapsot kap­tak Kämpfner Kató tanítónő (Mari) és Forró Imre (Matyi) páros jeleneteikben. Teljesen átérezték szerepüket. Néveri Laci és Illés Jóska jól megjátszott zsidó és cigány szerepeikkel sok mosolyt csaltak ki a nézőkből. Viplak Vince (gr. Pianinó) és Gőgh Simon (Ján) nagyon ügyesen alakították humoros jeleneteiket. Otthoniasan mozogtak a színpadon Terbák Bözsike és Gőgh Margit is. Szintén jók voltak még Sí­mig Imre (mint filmrendező), Molnár Géza, Kis József és Fördős Laci a sze­repeikben. A súgó hálátlan szerepét önfeláldozóan Gőgh Kálmán töltötte be, — Révay István előadása a Rádióban. „A magyar néprajzi kuta­tás feladatai Szlovenszkón“ cimmel tart előadást a pozsonyi rádió magyar küldésének műsorán Révay István, a kiváló fiatal etnográfus, aki előadásá­ban a Csehszlovákai Magyar Kisebb­ségi Társaság programjának egyik megvalósítandó pontjaként a csehszlo­vákiai magyarság helyzetének és le­hetőségeinek pontos, tudományos is­meretét kívánja a néprajzi kutatás segítségével előkészíteni. Révay István a csehszlovákiai magyar kisebbségi munka legfőbb feladatát egy nemze­tiségi népi statisztika lefektetésében látja és ennek megvalósításáról beszél a pozsonyi rádió hullámhosszán hét­főn, május 11-én, délután 17 óra 40 perces kezdettel. — A hősök emlékoszlopa Bősön. Bős, csallóközi község lakósai elhatá­rozták, hogy az elesett hősi halottak emlékoszlopát minél előbb fölállítják és megalakították a szoborbizottságot. A szoborbizottság az emlékműhöz szük­séges pénz előteremtésére pompásan sikerült műkedvelő előadást rendezett. Bős község megértette a nemes célt és az előadást hatszor kellett megismételni és pedig mindig zsúfolt házak mellett. — A köbölkuti SZMKE-csoport most tartotta tisztikarválasztó gyűlé­sét. A gyűlést Vass Márton ideigle­nes elnök vezette le. Elnök lett ifj. Szöcs Ferenc, alelnök Hortay Béla, pénztáros ifj. Kováts Imre, jegyző Béres Ferenc, ellenőr Sátor Ferenc és Halbauer András. A többi választ­mányi tagokat is megválasztották. Béres Ferenc végül lelkes beszédet intézett a tagokhoz. 5. oldal VYHNE természetes meleg vasas­fürdő és hegyi klimatikus gyógyhely, újonnan be­rendezett hidegvizgyógy­­intézettel és szénsavas­­fürdőkkel. Gyógyít idegbántalmakat, női bajokat, vérszegénységet stb. Teljes pensió fürdővel és gyógydijjal együtt az előidényben Kö 32.— 138 a főidényben KC 36.— — Felvétel a gimn. I. osztályába. Mivel az érdekelt szülők közül mindig többen és többen fordulnak ebben a tárgyban az igazgatósághoz, azért a gimn. igazgatója (a Vestnik 1930. évfolyamának 4. számában levő 29. számú MSO rendelet alapján) a kö­vetkező általános utasítást adja: Az a szülő, aki gyermekét a gim­náziumba akarja adni, még májusban jelenjék meg azon intézet igazgatójá­nál, amelybe a gyermeke jár és kér­je a írekventációs bizonyítvány-nak és személyi lap-nak a kiállítását, to­vábbá jelentse be, hogy gyermekét melyik középiskolába akarja felvétet­ni. (A írekventációs bizonyítványblan­ketta kapható az állami nyomdában, száma: M. S. I. A. 9/1109/1931, a sze­mélyi lap száma: S. M. I. A. 17/1117 1931.) A gyermek igazgatója az említett iratokat hivatalból megküldi június 15. előtt a gimn. igazgatójának. A szülőnek ezentúl nincs más gond­ja, csak az, hogy a gyermek megje­lenjék a június 30-án 8 órakor kez­dődő felvételi vizsgán és hozza magá­val a gyermek évvégi bizonyítványát, keresztelő levelét és állampolgársági bizonylatát. A felvételi vizsgára hozzon a ta­nuló tollat; papírt és tintát adunk. — A tanuló a gimnázium hirdető tábláján kifüggesztett hirdetményből megtudja, hogy neki csak tájékoztató vagy u. n. szak-vizsgát keil-e tennie. A tájékoztató vizsga csak szóbeli és a tanuló általános intelligenciájának megvizsgálására terjed ki. A szakvizsga 2 részből áll: a) írás­beli a magyarnyelvből és számtan­ból; b) szóbeli ugyanazon tárgyakból. Hogy a tanulók közül kik tesznek tájékoztató vagy írásbeli, esetleg szó­beli vizsgálatot, azt az igazgató el­nöklete alatt működő bizottság álla­pítja meg. Az írásbeli és szóbeli szakvizsga anyagát nem közlöm, mert azt a ta­nító urak egészen részletesen meg­találják a fentebb említett rendelet­ben. A vizsga eredményét mindenki írás­ban kapja meg. A felvételi vizsgálatok alapján a bizottság megállapítja, hogy kiket veszünk fel az I. osztályba. Leányok csak magántanulók lehet­nek. Végül miheztartás szempontjából közlöm a napirendet a felvétel alkal­mából: Június 30. 8—9-ig jelentkezés az igazgalói irodában. 10—11-ig írásbeli vizsga a magyar nyelvből. 11—12-ig írásbeli vizsga a számtanból. 3—6-ig szóbeli vizsga minkét tárgyból. Július 1. 9—12-ig beiratás az I. osz­tályba az igazgatói irodában. A gimn. igazgatóság. — Ne gyilkoljatok tovább! Ez a citne annak az érdekes hangjáték­nak, melyet az anyák napján, vasár­nap, május 10-én, délután 17 óra 55 perces kezdettel mutat be a pozsonyi magyar rádió drámai együttese, hogy hódoljon az anyák megmentője, Sem­­melweiss professzor emlékének. Simái Sándor a szerzője ennek az érdekes hangjátéknak. A szerző bátor kézzel nyúlt a kényes témához és az anyák megmentőjének tragikus életét mély­ségesen emberi színekkel festette meg hangjátékában.

Next

/
Thumbnails
Contents