Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-25 / 34. szám

Xiapnnk mai számaa jövőheti teljesRábdió-mtisort tartalmazza

Qtvenhetedlk évfolyam.______________________34. gzám.___________________Szombat., 1936. április 35.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «tgész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: néhai TUBA JANOS.

Eelelős főszerkesztő» GAAL GYULA ár. Szerkesztő» BAR ANY A Y JÓZSEF ár.

Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és AIX1NGER LÁSZLÓ dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal) Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

POLITIKAI SZEMLE

Lelki

Maginot-vonalak.

Komárom, április 24.

(AL) Európa nyugati sarkától keleti sarkáig ismét nyugtalanság remegteti meg az emberek lelkét.

Kezdjük Spanyolországon. Hiteles kimutatás készült arról, hogy hat héten át Spanyolországban mennyi erőszakos esemény játszódott le. Csak néhány adatot közlünk a fölsorolásból, de ezek is eléggé megvilágítják az ottani felfordult helyzetet. Épületekre, templomokra, áruházakra, lakásokra 199 támadás történt, 178 esetben fordult elő gyújtogatás és 106 templom égett le, közülük 56 teljesen. 169 lázadás, 89 lövöldözés, 85 merénylet egyes személyek ellen, 24 bombamerénylet teszi tarkábbá a kimutatást. 345-en sebesültek meg könynyebben és súlyosabban, a halottak száma pedig 74. Azóta újabb bárom hét telt cl, amely idő alatt tovább tobzódott a spanyolországi marxizmus és tobzódása újabb áldozatokat követelt. Legutóbb a jobboldali pártoknak ezer tagját vetették börtönbe. A nyugalom helyreáttásál egyelőre remélni sem lehet.

Horvátországban az elkeseredett parasztok több helyen is megtámadták a szerb komitácsikat és a szerb kormányzat exponenseit, összetűztek a csendőrökkel és a zavargások közben ott is sok ember lelte halálát. Embervér folyt Lengyelországban is, ahol a kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyokat felhasználják a kommunisták, hogy a fennálló rend ellen mozgalmakat indítsanak. Írországból is nyugtalanságok és merényletek híre érkezik. Romániából a vasgárda erőszakoskodásairól szólnak minduntalan híradások. Hogy Szovjetoroszországban tulajdonképpen mi folyik, azt csak sejteni lehet, mert az ottani szigorú cenzúra nem bocsátja át a szovjet uralomra kedvezőtlen eseményekről szóló jelentéseket. Legutóbb az európai zsidóság gyarmatává lett Palesztinából is lázadások hire érkezik, az arabok forronganak és támadásokat intéznek az angol karhatalom és a zsidók ellen. Emberáldozatok ott sem ritkák.

Genfben úgy látszik már természetesnek vélik azt, hogy Európában időnként kiújuljanak és vérezzenek a korántsem hegedő, hanem mesterséges tapaszokkal elrejtett sebek. — Genfben a világ bölcseinek áreopágja hosszas teoretikus vitákban éli ki magát és nem szerez tudomást arról, hogy Európa-szerte mint lobbannak lángra a parázsló tüzek. Hogy drága embervér folyik majd itt, majd ott, az nem izgatja a genfi tó partján egybegyült államférfiakat. Szorgalmasan fényképeztetik magukat és szinte tüntetnek mosolygó ábrázatukkal,

Komá íom, április 24. BeneS dr. köztársasági elnök kijelentette, hogy nem szabad félni a köztársaság földrajzi helyzete miatt.

Benes dr. köztársasági elnök meglátogatta a hadi iskolát, ahol beszédet mondott. A köztársaság elnöke többek között a következőket mondotta:

— A parancsnokok ne féljenek földrajzi helyzetünk miatt. Ha valaki nekem ezt a kérdést felieszi, azt felelem, hogy igen, de ez a földrajzi helyzetünk megvan már tizenkét évszázad óta. Azóta állandóan ilt vagyunk és erősebbek vagyunk, mint bármikor. Én semmitől sem félek. Mindig megálltuk helyünket és a jövőben is meg fogjuk állani. önbizalomnak és nyugodt, biztos, határozott öntudatnak kell a hackereg legfőbb erkölcsi erejét képeznie. A hadsereg mögött kell állania az egész nemzetnek. Mindent meg kell tenni, hogy a hadsereg szervezetileg lehetöen erős legyen és technikailag fel legyen szerelve. Ezek nagy feladatok, a mai komoly idők azonban arra kényszerítenek, hogy gondoljunk rájok. Mi, a politikai és vezetőtényezők, önökkel együtt és az önök segítségével teljesíteni fogjuk kötelességeinket.

Az államvédelmi törvényjavaslatot a bizottságok elfogadták.

Az államvédelmi törvényt úgy az alkotmány védő bizottság, mint avéderőbizoltság megszavazta. A véderőbizottság az alkotmányjogi bizottság által elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel, valamint a két határozati javaslattal együtt tette magáévá a törvényjavaslatot. A vitában résztvett Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő is, aki felszólalásában több rendelkezést kívánt tisztázni. így a védkészültség idejére vonatkozó »különleges körülmények iclejé«-nek világosabb megjelölését követelte, valamint a határvidék fogalmának érthetőbb meghatározását. Lehetetlenségnek tartja, hogy a béke idején, tehát a védkészüllség időszaka előtt, nyugodt polgári életet élő állampolgárok otthonuk, lakásuk, működési körük elhagyására kényszeríttessenek. Aggodalmát fejezi ki a szónok az állam nemzetközi

mintha igazán nem volna sehol semmi baj és a legfőbb gondjuk csak az volna, hogy most valahogyan segítsenek az abcsszíneken.

Feltétlenül sajnálatraméltó az etiópjai nép, amely most ezer sebből vérzik, de nem tudunk hinni abban, hogy őszinte volna azoknak sajnálkozása, akik maguk is szívesen tették volna rá kezüket az abesszin területekre és most nyakra-főre való fegyverkezéssel és szankciókkal akarják

kötelezettségeivel szemben, amelyek értelmében a mi saját államunkban statáriális jellegű hadiállapot bevezetése lehetséges volna. A kártérítés szabályozására javaslatot terjesztett elő, majd e szavakkal fejezte beszédét:

— Végezetül szabadjon tisztáznom azt a kérdést, hogy amikor éles kritika tárgyává teszem az államvédelmi javaslatnak, egyes reánk nézve sérelmesnek lálszó intézkedését, nem szállók síkra az állam védelmének gondolatával szemben. Egészen természetes, hogy minden állampolgárnak legelemibb kötelességei közé tartozik az állam védelmezése és minden olyan intézkedés, mely az állam védelmét célozza, mindaddig helyeselendő, amíg a törvényjavaslat által igénybevenni szándékolt eszközök nem ütköznek azzal a nagy elvvel, mely minden állam s polgárai erkölcsi viszonyát alapvetően határozza meg. A köztársaság és állampolgárai viszonyát az alkotmánytörvényen kívül a demokrácia és a mindenkinek egyformán biztosítandó szabadságjogok jellemzik. E törvényjavaslat szellemisége igen sokszor összeütközésbe kerül ezekkel a sarkalatos alapelvekkel s így alkotmányos kötelességét teljesíti az a törvényhozó, aki vétót emel ezen törvényjavaslat megszavazása és elfogadása ellen.

Megszavazták a pártfeloszlatási törvényt.

A képviselőház kedden tartotta első ülését a húsvéti szünet után és ez ülésen megkezdték a politikai pártok feloszlatására vonatkozó törvény nonovellájának tárgyalását. A törvénynovellát Suchy dr. képviselő, előadó ismertette. Előadói jelentésében kifejtette, hogy a nemzetközi feszültség idejében fokozottabb figyelmet kell szentelni a belpolitikai viszonyoknak is. A politikai pártok feloszlatásáról szóló törvény kemény intézkedéseket tartalmaz, ke a demokráciát ilyen kemény intézkedésekkel is meg kell védeni. Az előadó jelentette, hogy a képviselőház alkotmányjogi bizottsága a kormány felhatalmazását olyan értelemben korlátozta, hogy a kormány csak feloszlathatja az államellenes politikai pártokat, arra azonban nem termegakadályozni azt, hogy vetélytársuk teljesen kiaknázhassa győzelmét. Annál kevésbbé tudunk hinni ebben az őszinteségben, mert ma majdnem minden állam háborúra készül, így tehát ezek egyikének sincs erkölcsi joga elítélni a már folyó háborút. És végül azért sem tudunk hinni ebben az őszinteségben, mert ugyanaz a népszövetség, amelynek 50 állama szállt síkra egy barbár afrikai nép védelmére, soha egy lépést nem tett,

de még egy tiltakozó szót sem hallatott a Szovjetoroszországban patakokban kiontott vér és a Mexikóban történt embermészárlások miatt. A Mandzsúriában régen folyó hadi események és a Délainerikában már befejeződött háború sem bántották soha annyira a népszövetségi »világlelkiismeretet«, — mint éppen az abcsszínck sorsa.

Ha a népszövetség valóban az az örök béke megvalósítására hivatott pártatlan, igazságos, tisztult felfogású testület, amellyé válnia kellett volna, akkor első sorban azt kellene megkövetelnie, hogy tagjai a saját portájukon teremtsenek rendet, ott ismerjék el az isteni és emberi jogokaL Ha nem így történik, akkor szerte a világon megrendül a bizalom ebben az intézményben, amelynek egyes tagjai szemforgatva jajdulnak fel, ha az »erkölcsi világrend«-et más valaki is meg meri sérteni, nemcsak ők, akik azt minden szemérem és szégyenkezés nélkül saját érdekükben tenni szokták. Ma a népszövetség legtöbb tagjára nyugodt lélekkel ki lehetne mondani, hogy bűnös, mert egyik sem szolgálja saját határain belül és saját hatáskörében maradéktalanul az örök béke szellemét.

A népszövetség mindezideig nem tudott szabadulni az államoknak győzők és legyőzöttek szerint való megkülönböztetésétől. Ezzel megvetette az alapját a világ nemzetei között keletkezett lelki válaszfalnak, amely ma már szinte Icdönthetctlennek látszik. A népszövetség hallgatólagos jóváhagyása mellett burjánzottak el az egyes államok autarktiás törekvései és velük együtt a szintén áthághatatlan vámhatárok rendszere. Legújabban, mint a civilizált, büszke modern kor legnagyobb vívmányát, a Maginot-vonalakat üdvözölhetjük keresztül-kasul a boldog Európán, amelyek szintén a népszövetség égisze alatt emelnek most már acél és beton válaszfalakat ember és ember közé. Lelki leszereléssel nem tudta előmozdítani az örök békét a népszövetség, fizikaival még kevésbbé. Jogos az a látszat, hogy akként cselekszik, mint az az apa, aki örökké civódó fiai mindegyikének kezébe husángot nyom, hogy addig verjék egymást, amíg mindketten le nem roskadnak. Akkor azután meg lesz — a béke.

A sok ezer szavas népszövetségi paktumból hiányzik egy szó: az Isten neve. Talán ez a fátuma ennek az egész elhibázott rendszernek, amelynek fennállását ma már annyi vérpatak kíséri, mint akár egy háborúét. De erről nem készülnek statisztikák és kimutatások, csak a kínlódó emberiség sóhajaiban és könnyeiben marad meg eltörölhetctlenül a sok szenvedés és csalódás nyoma.