Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-22 / 33. szám

2 ., olda'

»KOMAROMI UABOK<

1936. április 22. V

elváltak, a sajtóban kimagyarázkodtak, a koalíció egyes pórijai sajnálkoztak, a szlovák néppárt pedig továbbra is megmaradt az ellenzék sorában. Vagyis a stalusqo nem változott.

Igen ám, csakhogy ez nem nagyon kedvező a koalícióra, amely a tavalyi választáson nem ju'ott akkora többséghez, amilyenre szüksége lenne, hogy minden eshetőségre készen álljon. A koalíciós pártok különben is igen jól tudják, hogy a folytonos kulissza mögötti küzdelemből egyszer olyan szakadás állhat elő, amely katasztrofális lesz a kormány mai többségére s amely arra fogja a pártokat kényszeríteni, hogy új összetételű koalíciót hozzanak létre. Az agrárpártnak és a szocialistáknak szünetnélküli harca már ma is igen feszültté tette ■ a két vezető párt közötti viszonyt s ha ez tovább is így tart, elkerülhetetlen bomlásra fog vezetni, ami aztán felboríthatja az egész helyzetet. Erre az eshetőségre akar felkészülni az agrárpárt és ezért sürgeti a polgári világnézetet valló pártok bevonását a koalícióba. hogy a régóta áhított polgári pártok koalícióját megteremthessék.

Ez a gondolat vezeti most is, amikor a német keresztényszocialista párttal akarja fölvenni a tárgyalásokat, hogy megnyerje a koalícióba való belépésre, bár tudnia kell, hogy ennek a pártnak tagjai fogyatkoztak meg legnagyobb mértékben s alig néhány képviselővel erősödnék általa a koalíció. De az agrárpárt mégis tárgyalni akar velük és hiszi, hogy eredményt fog elérni. Hogy milyen föltételek mellett volna hajlandó a német keresztényszocialista párt belépni a koalícióba, még nem ismeretes, de arra el kell készülnie az agrárpártnak és vele együtt a kormánynak is, hogy a hatalom javaitól juttatni kell majd a németeknek is, mert bizony azok sem lesznek hajlandók csak bizonyos ígéretek fejében segítségükre menni. És ez az a pont, amely körül nem igen tudnak megegyezni. Mert a kormány nemcsak hogy nem tókezű az új pártokkal szemben, hanem bizony szűkmarkú. rendszerint csak az ígéretek vonaláig megy el a tárgyalásokon, amelyeknek beváltását pedig a mindenkori politikai viszonyok alakulásától teszi függővé. A német keresztényszocialisták talán nem fognak olyan leljesíthetetlent kívánni, mint a szlovák néppárt, azonban velük szemben sem lehet begombolkozni akkor, amikor segítséget várnak tőlük. A pártegoizmus egyik átka a mostani koalíciónak. ha ezt képesek volnának kikapcsolni a pártok, akkor nagyobb egyetértéssel és nagyobb eredménnyel intézhetnék a köztársaság népeinek sorsát s akkor olyan koalíció alakulhatna ki, amely az állam megdönthetetlen bázisát képezné.

Ellentét az adónovella kérdésében a pénzügyi kormány és a bizottság között.

Kalfu$ dr. pénzügyminiszter nyilatkozott a Lidové Noviny munkatársa előtt az egyenesadótörvény novellájának parlamenti árnyalásáról. A pénzügyminiszter elismeri a költségvetési bizottság kezdeményezésének jó szándékát és kijelentette, hogy a pénzügyi kormányzat és a bizottság között számos esetben meg van az egyezség, komolyabb ellcntéL aránylag kevés van. A novellához azonban a pénzügyi kormánynak költségvetési érdekei fűződnek, s különösen ami a járadékadót illeti, minden elvesztegetett nap veszteségeket jelent. A pénzügyi igazgatás a koalíciós heles tanáccsal egyetért abban, hogy az adófizetőkön a lehetőséghez képest segíteni kell és hogy gondoskodni kell a lehető legigazságosabb adórendszerről, de a pénzügyi kormánynak emellett nem szabad megfeledkeznie az állampénztár érdekeiről sem. A pénzügyminiszter elismeri, hogy az adóterhek valóban nyomasztók és különösen súlyosnak ismerte el a forgalmi adót s meggyőződéssel hirdette, hogy szeretne ezen az adóterhen enyhíteni. Megfontalandónak tartja az adóév új beosztásának kérdését, valamint azt is, hogy a jiótadók szedését a községeknek engedje át az állam. Szerinte inkább olyan megoldásra kellene törekedni, hogy a községek rendszeres támogatást kapjanak az állampénztártól, vagy pedig önálló díjakkal fedezzék szükségleteiket. Beismeri a miniszter, hogy ez különösen Szlovenszkón és Ruszinszkón sok helyen nagy könnyebbséget hozna, de a másik oldalon megfontolandó, hogy helyes «e Szlovenszkón eltérő normákat bevezetni. A pénzügyminiszter elismerte a kis adóalanyok adókivetési eljárása egyszerüsitésének szükségét, a másik oldalon azonban ügyelni kell arra, hogy az új eljárás ne terhelje meg a pénzügyi hivatalokat újabb munkával. Végül a munkával túlterhelt pénzügyi hivatalokat vette védelmébe a pénzügyminiszter.

Senkinek sincs jogigénye az iskolalátogatási kötelezettség alóli felmentésre.

Az iskolaügyi minisztérium most adta ki a magánoktatást szabályozó »Lex Uhlif« végrehajtására vonatkozó rendeletét. A végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyermeket magánúton csak ama naptól kezdve taníttathatják, amikor a hatóság az erre vonatkozó engedélyt kikézbesítette. Eddig az ideig azonban a tanköteles gyermek köteles nyilvános iskolát látogatni. A magánoktatás engedélyezésére a kérvényezőnek nincs jogigénye. Az engedély megadása Cseh- és Morvaországban a járási tanügyi hivatal. Szlovenszkón és Kárpátalján pedig a tanfelügyelő mérlegelésétől függ. Az engedélyben az illetékes halóság elrendeli, hogy a gyermek az iskolaév vége előtt köteles magát a meghatározott nyilvános iskolában díjtalan vizsgának alávetni. A törvényes képviselő köteles a vizsgái bizonyítványt az engedélyt kiadó hatóságnak bemutatni. Igen fontos e végrehajtási rendeletnek amaz intézkedése is, amely szerint olyan esetben, ha az illetékes iskolai hatóságnak a magánlanítás kielégítő volta tekintetében évközben kételyei merülnek föl, a hatóság elrendelheti a gyermeknek nyilvános iskolában való évközi vizsgáztatását. Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a tanítás nem folyt helyes mederben, vagy megszegték az engedély föltételeit, az engedély megvonható. A gyermek nem taníttatható más nyelven, mint amilyen nyelvet az engedély előír. A magánoktatásnál a végrehajtási eljárás különösen nagy súlyt fektet a gyermek állampolgári nevelésére.

A cseh néppárt a házasságok fölbonthatatlanságát követelik.

Az általános polgári törvénykönyv tárgyalásai során a cseh néppárt állást foglalL a házasság f ölbont hat dán* sága melleit. Stribrny lapja, a Polední List erről a kérdésről azt írja, hogy Srámek pártja a következő pontokba foglalta össze követeléseit. Az új polgári törvénynek tartalmaznia kell 1. a házasságok teljes fölbont hatatlanságát, 2. a házasságkötés kizárólag egyházi alakját, 3. a házassági perekben az egyházi bíróságok kizárólagos illetékességét. A Polední List Srámek terveit tisztára középkoriaknak minőveit tisztára középkoriaknak« minősíti, majd történelmi áttekintést nyújt a házasságjog fejlődéséről, kiemelve Wekerle dr. nagy érdemeit a magyar polgári házasság intézményének bevezetése terén. Az államfordulat óta annyiban módosították a Wekerle-törvényt, bogy a házasuló felek tetszésére bízták, hogy a polgári anyakönyvsósborszesz

száj- és fogápoláshoz

Ügyeljen jobban a minőségre, mint az árra.

Alpa tiszta szeszből van készítve.

vezető előtt polgári házasságot, vagy a lelkész előtt egyházi házasságot kölnek-e s kimondták mindkét házasságkötési forma egyenjogúságát.

A Komáromi Jótékony Nőegylet közgyűlése.

Élénken látogatott közgyűlési tartott Komárom egyik legszorgalmasabb s legjótékonyabb egyesülete, a Jótékony Nőegylet, amely évtizedek óta teljesíti magasztos feladatát, a szegények s aggok segélyezését. Társadalmi úton minden nemes eszközt megragad, hogy a komáromi jótékonyság terén teljesíthesse kötelességét, amelyet alapszabályaiban vállalt magára. A vezetőség:

élén özv. Csepy Daniné elnökkel, dr Soós Imréné alelnökkle, Z'ch meist er Sándorné titkárral, özv. kr -ysladt Pálné pénztárossal s Erdős Vilmosáé ellenőrrel, valamint a harminc tagú lelkes és ügybuzgó választmánnyal valóban szép munkát produkál. A vasárnapi közgyűlésen, — amelyet özv. Csepy Daniné nyitott meg, — Zéchmeister Sándorné titkár számolt be az elmúlt év eseményeiről. Az egyesületnek 223 tagja volt tavaly. A közgyűlésen kívül két választmányi ülést s a teaestélyek rendezésével kapcsolatiján több megbeszélést tartott, az .egyesület. 80 elaggott, munkaképtelen szegényt segélyezett az egyesület, 7 Ízben adott ezenkívül gyorssegélyt ínségeseknek. Tagsági díjakból 4103 korona gyűlt össze, Fehérváry Gézáné 1000 koronáé adománya lehetővé tette a szélesebb körű adakozást. Fried Jenőné fautah ványokkal segítette az egyesületet.' öt teaestélyt rendezett az egyesület, pénzkészletének gyarapítására s ezek az eslélyek úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legnagyobb sikerűek voltak. A vezetőség köszönetét mondott az estélyek összes rendezőinek, akik fáradhatatlan buzgalommal működtek közre, hogy a leaeslélyek sikere nagy legyen. A közgyűlés elfogadta a zárószámadást is. A teaestélyek jövedelme 7316 korona volt. így azután a szegény aggok segélyezése nem ütközött nagyobb akadályokba: az egyesület nyugodtan végezhette áldásos munkáját

Komáromban

50 évvel ezelőtt

A komáromi idegenforgalmat megalapítani s az idegeneket átcsábítani Tatáról: egyre szebb gondolat lett nálunk. Az idegenek özönlöttek Tatára, Komáromnak alig jutott valami. Emiatt aztán a tataiakon csíptek egvet-egyet. Elég szellemesen, mint az idézet mutatja:

Eszembe sincs irigyelni megyénk derék »Tatájának« pesti vendégeit. Komárom, az anyaváros sem irigyli azt; bár az »anya« formálhatna is némi jussot a »tata« iránti jóindulatból. A tatai újság zokon veszi, hogy Komáromba édesgetjük a pesti idegeneket. Még gyönge, akarom mondani, gyöngéd viczczeket is megereszt. Aszondja, hogy még akkor sem látogatnának el hozzánk a pestiek, ha megfizetnénk nekik az útiköltséget.«

így harcol egymással, nagy békességben, Tata és Komárom.

A jó s friss ivóvíz kérdése is állandóan napirenden van, mint az állandó hid. Az újság hasábjain sokan hozzászólnak a friss víz kérdéséhez s már azt az ideát is felvetették, hogy a Duan közepéig vezessenek egy csatornát s vízhajtó emelő gépekkel a a Duna közepéig vezessenek egy csamert az tisztább, mint ami a partok mellett van.

»A gőzfürdővel és szállodával egybekötött színházi teremből alig lesz valami!« — írta lemondóan a cikkíró, mert arra a helyre, ahová ezt tervezték, a lovarda jön.

összesen négy vonat ment ötven évvel ezelőtt Pest felé. Nem sok. Éjjel 3 óra 57 perckor személyvonat, délelőtt 11 órakor gyorsvonat, reggel 6.34-kor omnibuszvonat, délután 5.28- kor személyvonat. Akinek ez nem volt elég, az ne ült légyen vonatra. Székesfehérvár felé délelőtt 11-kor és éjjel 4.35-kor ment vonat. Minek több? A keleti expressz minden héten egyszer közlekedett. Pénteken Pest felé, szombaton Bécs felé.

25 évvel ezelőtt:

Beöthy Zsolt érdekes előadási tartott Pesten az érettségi vizsgáról s ha nem is foglalt egyenesen állást ellene, mégis kifejtette az érettségi vizsgának egészségtelen voltát, a tanulók idegzete szempontjából. Minden évben újra s újra követelte a közvélemény az érettségi vizsga eltüntetését. De nem tüntette el mindmáig.

Virágozzuk fel ablakainkat« —adták ki a jelszót Komáromban, tavasz lévén: »Komáromot úgylátszik kikerüli ez a jó s hasznos eszme. Akad ugyan Komáromban is egy-két virágos ablak, különösen a külvárosi uccákon, de a belvárosi hölgyek — tisztelet a kivételnek — nem látszanak rokonszenvezni a virágokkal.«

Marica grófnő a Legényegyletben.

Zsúfolt ház, fényes erkölcsi

és anyagi siker.

— április 21.

Mintha tíz évvel fiatalodtunk volna meg, úgy éreztük magunkat a Komáromi Katii. Legényegylet vasárnapi előadásán, amikor az egyesület derék műkedvelő gárdája élén R. Moly Margit művésznővel bemutatta Kálmán Imre örökbecsű operettjét, a Marica grófnőt, amelyet ezelőtt tíz évvel is előadtak csaknem ugyanazok a szereplők, mint most, csak egykét személy változott

Természetesen az előadás központja és éltető napsugara most is R. Moly Margit volt, a komáromiak népszerű művésznője, aki vérbeli tehetséggel adta a címszerepet, behízelgően, végtelen kedvesen játszott, gyönyörűen énekelt és tüzesen táncolt.

Hasonlóképpen csak jót mondhatunk Szily Manci játékáról is, aki Liza grófnőt adta nagy elevenséggel, kedves, behízelgő játékot nyújtott, végtelen kedves éneke és lenge tánca csak növelte a sikert. Dobis Ilus két Ízben is kivette a részét a sikerből, mert két szerepel adott: Lidi cigányleányt és Cecilia nénit, a hercegnőt. Mint cigánylány kedves és temperamentumos volt, és jól énekelt. Mint Cecilia néni igen szép, finom alakítást nyújtott. Haharn Bözsi (Dombossy Ilka) kis szerepében is nagyon kedves volt.

Hegyi Lajos a férfi főszerepben, mint Török tiszttartó, most is igen szép sikert aratott. Kedves, megkapó játéka, szép éneke most sem tévesztette el hatását cs sok, sok tapsot kapott. Balogh Kálmán, mint Móric bojár herceg, egymásután váltotta ki a közönségből a nevetést és a jóízű kacagást, tapsvihart. Hatalmas sikert aratott mint Zsupán Kálmán Kadlicsek István, aki játékába sok elevenséget cs ötletességct vitt és sokszor kacagtatta meg ő is a közönséget Balogh Miklós, mint Mihály öreg huszár, nagyon szépen játszotta meg szerepét most is. Nagyon jól mulatott a közönség Krcschka József (Kudelka főkomornyik), igazán jóízű humorral megjátszott játékán. Rövid szerepével is nagyon emelte a sikert. Németh Gyula mint báró Liebenberg István, kis szerepében is nagyon jó volt. Ugyanezt mondhatjuk Vargha Jánosról is, aki a cigánylegényt adta.

Végtelenül bájosak voltak a nagy és kislányok festő icsoportja, énekük és táncuk. A kislányok között különösen kedves volt a csöpetnyi kis Simon Bözsike. Itt adjuk különben a nagy és kislányok teljes névsorát, akik ugyancsak emeltek az előadás