Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-11 / 30. szám

Lapunk mal száma a jövöheti teljesRádió-másort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. ______30. szám.______ ___________Szombat, 1030. április 11. KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Husvét ünnepe. POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztős BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOXD és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Örök béke orok Komárom, április 10. Haliéinjás ének diadalmas hangja csendül végig az egész világon s há­­látadó zsoltár tör az égi magasságok felé, hogy hirdesse, megcáfolhatatlan erővel hirdesse az eszme, az igazság örök győzelmét a hitvány anyag, a földhöz láncoló bűn felett. Az a vég­telen fájdalmasságában is magasztos bizonyságtétel, mellyel a Názáreti Jé­zus igazolta szent küldetését, hogy drága életével váltotta meg az em­beriséget: minden időkre megpecsé­telte isteni elhivatottságát s közép­pontjává avatta a keresztyéni hittel telt s nemes eszményekért élő világ­nak. Halottaiból való feltámadása az enyészet pusztító erejét, a halál ret­tegett hatalmát törte meg és az örök életet biztosította az ember számára, akinek üdvösséget hozott. A hatal­mukat féltő főpapok, az álnoklclkű farizeusok hiába törtek életére, hiá­ba olt elárultalása, megcsúfoltatása, mcgi; í hoz tatása, kcrcszlrefcszítése, a sír zárai felpattantak s glóriás fé­nyességben kelt ki a koporsóból. Ekkor vált a krisztusi igazság a maga fenséges nagyságában valóság­gá. Krisztus feltámadása megerősítése volt anna *, hogy isteni eredetű nagy­szerű t ü ■ detésében az Isten jelentette ki magát a kárhozatba rohanó bűnös világ számára. A vértanuk halálát kellett Krisztusnak elszenvednie, hogy igazsága pecsétet nyerjen azok előtt, akik az akkori világ lelki életét meg­­rontoUák, a népeket rabigában tar­tották s akiknek zsarnoksága alatt sínylődött az egész emberiség. Krisz­tus csodálatosan szép, emelkedett éle­tével és önfeláldozó mártírhalálával megsemmisítette a cézárok hatalmát, uralmukat romba döntötte és egy tisztább, jobb és nemesebb világren­det teremtett az emberek számára. Ki is tus történelmi nagysága éppen abban csúcsosodik ki, hogy az álta­lános emberi jogokért küzdött és pzenvedett kereszthalált s éppen azok­­ór a jogokért, azokért az eszmékért kellett meghalnia, amelyek az ember U Iki szabadságát szolgálják. A krisz­tusi tanok leghűségesebb hirdetői az emberi szeretetnek, testvériségnek, egyenlőségnek s mindazon jogoknak, amelyeket az Isten adott a saját ké­pére teremtett embernek. De az em­berek visszaéltek ezekkel a jogokkal és embertársaikat leigázták, eltipor­ták, amint ezt a történelem számta­lan példával igazolja. Jézus megjele­nése a földön éppen abba a korszak­ba esik, mikor a zsarnokság és el­nyomás legjobban dühöngött s ami­kor igen nagy szükség volt arra, aki az igazságot hirdesse, a bűnt ostoroz­za s az elnyomott lelkeket felrázza. A történelem igazolja, hogy az ő munkája fényes eredményt ért el az Komárom, április 10. Mit ad Szlovenszkó az államnak és mit kap tőle ? A szlovák néppártnak a kormány­­balépés feltételeiről folytatott, de re­ménytelenül végződött tárgyalásáról több cikkben számol be Mederig Ká­roly dr. szenátor, aki szintén részt­­•velt a megbeszéléseken. Annál a kér­désnél, hogy Szlovenszkó mennyivel járul az állami költségvetéshez s mi­lyen összeget kap vissza, Hodzsa mi­niszterelnök utalt arra, hogy Szloven­szkó az állami bevételekhez mintegy 10 százalékkal járul, ellenben a kiadá­sokból sokkal nagyobb arányban ré­szesedik. A miniszterelnök elismerte ugyan, hogy Szlovenszkó e passzívu­mát nagymértékben idézi elő a hely­telen vasúti tarifapolitika és a köz­­szállítási politika, ennek ellenére Szlo­venszkó a pénzügyi dualizmusra csak úgy szerezhetne jogigényt, ha tel­jesen autark volna és ha a történel­mi országok nem fizetnének reá Szlo­­venszkóra. A miniszterelnök e megál­lapításának nagyobb nyomatékéül a szlovák néppártot á legfelső számvite­li, ellenőrző hivatal főnökével való tár­gyalásra utalta. Horák dr. a legfelső számviteli és ellenőrző hivatal fő­nöke a tárgyaláson bemutatta az 1934. évi állami főszámadás adatait, nem­különben az 1930—1934. évek zár­számadásának összefoglaló adatait. Ezek szerint 1934-ben Szlovenszkó az állami bevételek 14.3 százalékát szolgáltatta, ugyanakkor azonban 23.1 egész földön, melyen új világot te­remtett. De az eredmény mégsem volt tel­jes, mert a kétezer év óta folyó krisz­tusi munkát igen sokszor meghiúsí­totta az emberek gonoszsága. A leg­szentebb emberi jogok érdekében ví­vott küzdelmek hiábavalók voltak és kimondhatatlan sok könny és vér­áldozat sem volt képes kiegyenlíte­ni azokat a mélységeket,. amelyek az ember és ember között tátonganak. Egyesek és nemzetek élete bizonyít­ja, hogy az elhintett nagy eszmék nem találtak mindenütt fogékony szí­vekre, ármány és árulás, irigység és rosszindulat ellenségekké teszik nem­csak a barátokat, hanem a testvére­ket is, az egoista ember hamar elfe­lejti a szeretet tanát és önös érdekei­nek lesz rabszolgája, melyekért min­den pillanatban kész a harcra. A tör­ténelem nem tanította meg a népek sorsának intézésére rendelt embere­ket, a tudomány szédületes vívmá­nyait nem az emberiség boldogulá­sára fordítják, hanem elpusztítására használják föl s mivel a felszabadult indulatok örökös feszültségben tart­ják a világot, szinte arra kell gondol­százalékban részesedett a kiadásokban Az 1930—1934. években Szlovenszkó az állami bevételekhez átlag 15.4 szá­zalékkal járult, a kiadásokból 25 szá­zalékban vette ki részét. Vagyis a leg­felső számviteli, ellenőrző hivatal ki­mutatása szerint a Szlovenszkóra való ráfizetés 9.7 százalékot tesz ki. Me­­derly dr. szerint a szlovák néppárt tárgyaló képviselőit ezek az adatok nem győzhették meg, mert a legfel­ső számviteli és ellenőrző hivatal csak az összegező számokat terjesztette elő s nem részletezte a kiadásokat, hogy azok mire fordittattak. Csak a kiadási tételek legaprólékosabb vizsgálata győzhetné meg a szlovák néppártot ar­ról, — írja Mederly dr — hogy az ál­lami költségvetés Szlovenszkóra való­ban ráfizet, azért a néppárt képviselői a kiadási tételek aprólékos részletezé­sét kívánták. Ezt a kívánságukat azon­ban eddig nem teljesítették. A klsantant tovább akar menni az Ausztria elleni tiltakozásnál. Bukaresti hír szerint a román po­litikai körök a kisantant hétfői bécsi demarsával kapcsolatban hangsúlyoz­zák azt a szilárd elhatározást, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Romá­nia fentartotta magának azt a jogot, hogy jogainak megvédése érdekében később fogja megbeszélni a teendőket. Bukaresti nézet szerint ez a fentartás azt jelenti, hogy a kisantant nem fog megelégedni a piától tiltakozással, ha­nem más módon akar fellépni Ausz­tria kormánya ellen. nunk, hogy a Krisztus halála nem volt elegendő az emberiség megvál­tására, újabb és újabb vértanukra van szükség, akiknek Kálvária és Golgota az osztályrészük... Talán a megpróbáltatások és a sú­lyos sorscsapások megrendíthetnék a feltámadásba vetett hitet, ha nem tudna az emberi lélek felemelkedni ahhoz, akinek hatalma szab az em­beriség számára törvényt és határt s akinek véghetetien jósága és ke­gyelme ad biztatást és reményt a jövőre nézve. Amely nép elveszítené jiitét a feltámadásban, annak sorsa meg volna pecsételve, az pusztulásra volna kárhoztatva. Amint elpusztult a pogányság, amely dacára magas kultúrájának, nem volt képes befo­gadni a krisztusi tanokat. A feltá­madás örök életet jelent s amely nép nemzeti életerejének birtokában hisz a feltámadásban, azt nem rettentheti meg a halál, az élni fog, s a népek nemes versenyében működik az em­beriség javára. Ezért fogadjuk bízó hittel és győzelmes énekkel Husvét ünnepét, melynek felemelő jelentő­sége erősítse meg szívünket és lel­künket! (.—) békétlenség. Komárom, április 10. (AL) Igazuk van azoknak, akik ve­szedelmes hasonlóságot látnak az egy­kori szentszövelség és a népszövetség közölt. Mindkettőnek lényege a sta­tus tpio megrögzítése és egyes ha­talmak szuppreuiációjának biztosítá­sa. A külalak más, az elnevezés is más, mert akkoriban még a felső te­kintélynek meg volt a maga súlya, azóta azonban változtak az idők, a nép lelt minden hatalomnak forrása és a »szent« szó helyébe a »nép« kifejezése lépett. A népszövetségi gon­dolatnak szerves továbbfejlesztését je­lenti az a francia béketerv, amely most látott napvilágot. 25 pontban foglalkozik ez azokkal a feltételekkel, amelyek mellett Párizs elérhetőnek véli az örök békét. Nagyon gondosan, nagyon szépen fogalmazták meg a francia diplomaták és népszövetségi jogászok ezt a tervezetet, amely első elolvasásra tetszetősnek és mindenki által elfogadhatónak mutatkozik, még sem tudunk bízni életrevalóságában. Franciaországból indult ki a XVIII. század végén a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával a felvilá­­gosodoltság kora. Magában Francia­­országban patakokban ömlött akkor a vér a forradalom meg-megújuló föllángolásaira. A forradalmi időket az abszolutizmus csúcsait járó Napó­leonnak autokrata uralma zárta le ugyancsak egy vértengernek hullám­zása közben. A nagy jelszavak a va­lóságba átültetve ezer meg ezer csa­lódást hoztak és ezen csalódások köz­ben formálódott ki a szentszövetség, mely ma már csak mint rossz emlék kísért. Ki tudja, hogy néhány ember­öltő múlva nem lesz-e ugyanez a sor­sa a már most is a szervi betegségek számos jelét feltüntető népszövetség­nek? Természetes ezért, hogy több állam részéről fölmerült a népszövet­ség alapos megreformálásának gon­dolata, mert örökérvényű és megvál­tozhatatlan sohasem lehet semmi­lyen emberi alkotás, ezzel szemben az államok egy másik csoportja hal­lani sem akar semmilyen változásról, sőt tovább akarja fejleszteni a nép­­szövetségben lefektetett elveket. AZ új francia béketerv ebben a jegyben szü­letett meg. Valamennyi európai állam — mondja a francia béketerv — önként egyesül az újonnan megszervezett Európában és valamennyi állam teljesen azonos jogokat élvez. A népszövetségben egy szerv létesülne, mely végrehajtó ha­talommal bírna és kimondhatná szankciók alkalmazását is. Már ezek­ből az alapvető tételekből is kitűnik, hogy az új béketerv semmi egyéb, lint az eddigi népszövetségi rend­

Next

/
Thumbnails
Contents