Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-01 / 27. szám
>KOMAROMI LAPOK« niszlerelnöldtcet folytatott tárgyalások nem nyújtottak megfelelő tárgyi biztosítékokat a szlovák probléma megoldására. A miniszterelnök és a szlovák néppárt képviselői között folyt tárgyalások a differenciák egy külön minisztérium felállítása körül támadtak. A szlovák néppárt ugyanis azt akarja, hogy a nemzetvédelmi és külügyminisztérium kivételével — valamennyi minisztérium hatáskörét, amennyiben a Szlovenszkó területére vonatkozó hatáskörükről van szó, ebben a minisztériumban összpontosítsák. A miniszterelnök egyrészt alkotmányjogi, másrészt politikai-közigazgatási okokból nem járult hozzá ennek a minisztériumnak a felállításához, mert az álla2. oldal.---mi végrehajtó hatalom széttagolását technikailag, valamint pénzügyi alkotmányjogilag keresztülvihetetlennek tartja. A miniszterelnök a képviselőházban elmondott beszéde értelmében kijelentette a szlovák néppárttal folytatott tárgyalásai során, hogy eltökélt szándéka a szlovák kérdést az államigazgatás és az országos beosztás eddigi struktúrájának keretében megoldani. A kormány tekintet nélkül arra. hogy a szlovák néppárt résztvesz-e a kormánytöbbségben vagy sem, az országos elnökök jogkörének kiterjesztése és az országos képviselőtestületek szabályalkotó tevékenységének kihangsúlyozása kérdésében tovább folytatja a közigazgatás decentralizálását. Az új járásfőnök bemutatkozása és üdvözlése a járási képviselőtestület ülésén Pártjaink képviselői a megértő szellemből fakadó közős munka mellett. — Rágalmazó támadás az egyik „járás-atya“ részéről a magyar kulturegyesületek ellen Komárom, március 31. Nagy és általános érdeklődés mellett tartotta meg a komáromi járási képviselőtestület gyűlését a járási hivatal nagytermében. Ezen a gyűlésen történt ugyanis az új járásfőnök, Parassin Sándor bemutatkozása. A járásfőnök bemutatkozását felhasználták egyes járási pártok, hogy enunciációkat mondjanak. A gyűlést Parassin Sándor közigazgatási főbiztos, járásfőnök nyitotta meg s bejelentette, hogy a belügyminisztérium őt nevezte ki az új járásfőnökké. Üdvözölte a képviselőtestületet, majd szlovák és magyar nyelven röviden vázolta felfogását közigazgatási és gazdasági kérdésekről. KU jelentette, hogy a napi élet jogosult kívánságainak megfelelőleg akar dolgozni: a törvény szellemében ugyan, de annak paragrafusait igyekszik hozzávonni a napi élethez. A törvények szellemét akarja lelkiismeretesen követni anyagi és szellemi téren. Ez a felfogás eddig sem hozott számára csalódást s reméli, Komáromban sem fog. Egyenlő kötelesség, egyenlő jog: így akarja vezetni a járás közigazgatását, hogy a járás összes polgárai a járásban itthon érezzék magukat. Célszerűnek tartja a járási közigazgatás produktívabbá tételét: a kultúrális tételek előtérbe helyezését, az útviszonyok megjavítását, munkaalkalmak teremtését. Kívánta a kölcsönös megértést politikai és társadalmi téren, pártelfogultság nélkül. Arra törekszik, hogy belátó legyen s hogy a kölcsönös őszinteséget, jóakaratot elérje, a részrehajlást elkerülje. Átérzi a feladat nehézségét, de ezt a feladatot kölcsönös bizalommal s megértéssel elérni reméli. . Tudja, hogy majdnem tiszta magyar járásba került és a magyarság részéről is jóindulatának előlegezését kéri. Az új járásfőnök beszéde általános jó, kedvező hatást váltott ki mindenkiből a jelenvoltak közül s a járás közönsége reméli, hogy az új járásfőnök új szellemet is hoz be a járás közigazgatásába. Pártok felszólalásai Az új járásfőnök beszédére minden párt egy-egy képviselője válaszolt. Elsőnek Prazsák József agrárpárti, majd Mező István kommunistapárti szónok üdvözölte a járásfőnököt. Dr Geöbel Károly beszéde A Magyar Nemzeti Párt részéről dr. Geöbel Károly képviselőtestületi tag szólott. Beszédében a következőket mondotta: Igen Tisztelt Járásfőnök űr! Engedje, hogy most, amikor először van alkalmunk itt a járási képviselőtestületben a munka zöld asztalánál találkozni, a komáromi járás magyar nemzeti párti lakosságának képviseletében üdvözöljem és sok szerencsét kívánjak itteni működéséhez. Az idegenbe érkező embert rendesen megszokta előzni a híre. Járásfőnök urat is megelőzte. Ezek a hírek olyanok voltak, melyek bennünk joggal kelthetik azt a reményt, amelyet a járásfőnök úrnak most elhangzott beszéde is mindenben támogat, — hogy a járási hivatal vezetésében nem egyszerű személyváltozás történt csak, — hanem megváltozik ennek a hivatalnak a szelleme is. Nem tartom helyénvalónak, hogy én most a múltban minket ért sérelmek végtelen sorát elpanaszoljam. Megvagyok győződve, — és velem együtt az itt élő magyar nemzetiségű lakosság is megvan győződve arról, hogy a jövőben másként lesz és ezek a sérelmek megfognak szűnni, és hogy igen tisztelt járásfőnök úr, mint régi, tapasztalt közigazgatási ember, megfogja találni azt az utat, — melyen a paragrafusok tömkelegében a törvény rideg betűi mellett az élet és a szív hangjára is hallgatva, megnyugtatja ennek az anyagilag, de különösen lelkileg oly sokat szenvedett járásnak lakosságát. Nem kérünk mi a magunk részére különleges elbánást. Csak egyenlő elbánást, — nemzetiségi és kultúrális jogainknak feltétlen tiszteletben tartását kívánjuk — és ha ezen jogainkért szükség esetén küzdünk is, — kérjük, ne méltóztassék azt mindjárt, — mintáz a múltban állandóan történni szokott, — illojális magatartásnak minősíteni. Mi mindig nyíltan hangoztattuk, hogy magyar nemzetiségünkhöz, magyar anyanyelvűnkhöz, magyar kultúránkhoz ragaszkodunk, ezeket a jogainkat az állam alaptörvényei, de nemzetközi megállapodások is biztosítják, nem lehet tehát illojalitás, ha ezen nemcsak természetes, de törvényileg is biztosított jogainkat védjük. Emellett azonban iparkodtunk mindig és iparkodunk ma is az állammal szemben fennálló állampolgári kötelességeinknek híven eleget tenni, és amennyiben lehetséges volt, ezen kötelezettségeinknek mindig eleget is tettünk. Arra kérem tehát az igen tisztelt járásfőnök urat, hogy a mi megmozdulásainkat, indítványainkat, kérelmeinket azzal a megértéssel szíveskedjék fogadni és elintézni, amely megértéssel kívánjuk mi is minden esetben a köznek, az itteni lakosságnak érdekeit szolgálni. Az Isten segítse Járásfőnök Urat ebben a munkájában. ALPA sosborszesz a test kenésére és masszázsra Ügyeljen jobban a minőségre mint az árra. Alpa tiszta szeszből van készítve. Király József beszéde A keresztényszocialista párt részéről Király József csicsói esperesplébános így szólott: Mintegy félévvel ezelőtt e helyütt tartottuk az újonnan megválasztott komáromi járási képviselőtestület alakuló gyűlését. E gyűlésen, mint a képviselőtestületi tag urak még emlékeznek reá, nagy küzdelmek árán tudtam szót kapni az elnöklő járási főnök úrtól és felszólalásomban nyílt őszinteséggel szólottám a komáromi járás majdnem teljesen magyar lakossága nevében és tártam fel panaszait és óhajait. Feltártam munkakészségünket és elhatározásunkat, hogy a járás ügyeinek intézésében ki akarjuk venni tevékeny részünket még akkor is, ha a hatóság részéről nem találkozunk megértéssel. Rámutattam a járási képviselőtestület törvényszabta munkakörére, mely a politikát teljesen kizárva kell, hogy a lakosság gazdasági, szociális, egészségügyi, kultúrális érdekeit necsak felölelje, hanem azokat előbbre is vigye s ezzel a nép szükséges fejlődését előmozdítva, a nép s ezzel az állam ügyét szolgálja. Tudtam s tudom, hogy célkitűzéseinket, melyeket különben az 1927. évi 125. és 126. sz. törvény világosan körvonalaz, csakis akkor tudjuk elérni, ha a járás kormányzására rendelt hatóság is mindenben megértéssel és támogatással segíti munkánkat. Ezért kértem akkor a főnök urat, hogy tartsa a nép ütőerén a kezét, ismerje meg a népet, jöjjön közénk és lássa, hogy az itteni magyar nép mindenben eleget tesz állampolgársági kötelességének, tiszteli és megtartja a törvényeket. A sok panasz és fájó sebek miatt voltunk kénytelenek e helyről kijelenteni, hogy bizalmatlansággal voltunk a járási hivatallal szemben s említeni, hogy nekünk kötelességünk, hogy a törvény megengedte keretek között itt is, sőt ha kell felsőbb hatóság előtt is nyílt, egyenes magyar őszinteséggel szóljunk s bajainkat ne palástoljuk, mert tudjuk, hogy az állam érdekét jelentő konszolidációi is akkor szolgáljuk, ha a törvények szellemében, sőt az államfőnk demokratikus elvei alapján a nép jogos kívánalmainak érvényt szerzünk. Az említett gyűlés óta nagy események és változások történtek járásmik területén is. A járás vezetését az új főnök úr vette át. Az itteni magyar lakosság, józan polgári elem, komoly államfenntartó rétegek nevében szeretettel köszöntjük járásunk fejét, mikor először jelenik meg itt körünkben és biztosi tjük arról, hogy őszinte, egyenes, szorgalmas és munkás nép közé jött. Még nagyon rövid ideje van az új főnök úr körünkben, de e rövid idő alatt is volt már alkalmunk meggyőződni arról, hogy megértéssel kezdte meg munkáját. Nem várhatunk különösen a gazdasági téren egyszerre valami óriási fellendülést és változást, mert tudjuk azt is, hogy a gazdasági válság nemcsak komáromi, de nem is országos, hanem világjelenség, de megértő szeretettel mégis csali lehet majd módot találni arra nézve, hogy a inagy szükségben szenvedő munkás nép valamikép munkaalkalmat, hangsúlyozzuk, munkaalkalmat és nem munkanélküli segélyt találjon. Volnának itt nagy és szép lehetőségek, az utak javítása, a csatornázások folytatása, a Gúta—negyedi vasút kiépítése, a nagymegyer—izsapi útvonal építésére, melyek a járás ügyét előbbrevinnék, valamint a szímői "út javításával is nagyobb munkaalkalmat nyújtanának a munkátlan rétegeknek. A kisiparosság támogatása, esetleg állami rendelésekhez való juttatása a pusztulás szélén vergődő kisipart is lábra állíthatná. A nép gazdasági életéhez tartozik, hogy ügyei kedvezően és lehetőleg gyorsan intéztessenek el. Ha a munkásoktól az alkalmazók állampolgársági bizonyítványt kívánnak, akkor ne kelljen azoknak a kérelmük teljesítésére hetekig, sőt hónapokig várakozniok. Ha a szegény határmenti lakosság családi ügyekben szeretné csak pár órára egy évben egy alkalommal meglátogatni a liatáromtúli rokonait, akkor kérelmére kaphasson halárátkelési igazolványt, mint más határmenti járásokban is kaphat a lakosság. Komárom város fájó bajai, mint a választmányi gyűlésen hallottuk, a kormánybiztos erős keze és megértése következtében gyógyulóban vannak, de úgy hisszük, még mindig szükséges az éberség és alapos gondosság, hogy a város alkalmazottai, nyugdíjasai a napi kenyérhez anyagira szükséges fizetést és nyugdíját ne hónapos késéssel kapják kézhez. Járásunk területére esik a köztársaságnak talán legnagyobb falusi községe Gát a, mely szintén nagy figyelmet érdemel különösen balul sikerült s nagy terhet, gondot szerző iskolaépítése miatt. Az iskolaügyre nézve ismételten kérem, hogy a törvényben megígért iskolatanácsok itt is megalakuljanak. Az iskolák, a szegénysorsú nélkülöző gyermekek támogatásánál, de egyéb segélyek osztásánál is az igazságos nemzetiségi arányt is betartani kérem. Ezt említve, kénytelen vagyok felhozni, hogy a komáromi járás majdnem teljesen magyar lakossága a törvény szellemében, az 1920. évi 122. törv., valamint az 1926. évi 17. sz. kormányrendelet idevonatkozó rendelkezései alapján kéri jogainak méltánylását s hivatalos végzéseknek a nép nyelvén való kiadását is, ami nem okoz túlsók megterheltetést, viszont erkölcsiekben és megelégedésben felbecsülhetetlen előnyt és hasznot jelent, a népre is és a hatóság munkájára, a konszolidációra nézve is. Az egészségügy terén újból kérjük az egészségügyi tanács működéséi. A közművelődésügyben láttunk a múlt hónapokban megmozdulást, de emellett a járási hivatal is érezze, hogy valóban szellemi táplálékra is szükség van s így ezáltal a kultúra fejlődését, mely valóban, kincse minden államnak, tegye lehetővé. Mikor ezen észrevételeinket csak úgy általánosságban előtárjuk, tudjuk,; hogy a nehéz körülmények nagyon is meghatárolják akcióképességünk területét és szűk korlátok közé szorítanak. De hisszük, hogy ha a főnök úr megértéssel fogja kezelni ügyeinket, valóban eg3rüttérző emberi szívvel fogja látni népének bajait és jogos kívánságait s igyekszik azokat megértéssel kielégíteni. A' megértő, igazságos főnöknek a megértő, törvénytisztelő és igazságot kereső itteni magyarság nevében kívánjuk az Isten áldását megkezdett nagy munkájára, valamint a járási képviselőtestület munkájáról is. A többi beszédek Ezután a kinevezett képviselőtestületi tagok közül Markovics Ede tanfelügyelő, Szabó Gyula, Bircsák Károly, Szász József igazgató beszélt. A beszédek elhangzása után ’a járásfőnök megköszönte a megnyilvánuló bizalmat. Jedlicska Fülöp, az új képviselőtestületi tag esküt tett. r A költségvetés tárgyalása Ezekulán áttértek a járási költségvetés tárgyalásaira. A költségvetés bevétele 709.311 korona, kiadása 709.270 koronára van tervezve. Érdekesebb tételek: Népjóléti központnak 5000,.Magyar Diákmenza 4000, Fiatalsággond o-1986. április 1.
