Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-01 / 27. szám

1936. április la »KOMÁROM LAPOS®« 3. oldal. ássál már a Danubia strandfürdő alapfait. Júniusra kész az uszoda. — Érdekes római leletek bukkantak elő a földből s megtalálták a Jókai család egy kis vasszekrényét is. zó 8000, Vöröskereszt 12.500, Masaryk Liga 12.^00. Általános szociális segé­lyek, 40.000, Iskolai tejakció 9000, Hadirokkantak 2000, Tűzoltók 5000, Rendkívüli élelmezési akció 100.000, Sportklubok 10.000, Járványos beteg­ségek léküzdése ellen 20.000. Föld­művelést ügyek segélyezésére 50.000, Földmivesiskolai tanulóifjúságnak 11.200. Ipariskolai ügyek 5000, Viciná­lis és községi utak javítására, telefon­­bevezetésre 150.000, Községi könyv­tárak segélyezésére 3000, Iskolaügyre 70.000, Egyéb közművelődési célokra 20.000. Szociális ügyek összesen 98.000, egészségügyiek összesen 35.000, föld­­mivelési ügyek összesen 98.270, kézmű­ipar, kereskedők támogatása 5000, közlekedés összesen 198.000. Fedezet erre: 55°/o pótadó a házbér­­adóból(232.664 Ke) és 75'o/o pótadó az összes többi adókból (456.777 Kő). A képviselőtestület ezt teljes egészé­ben elfogadta. A kulturális tételek emelése 5 Szá­zalékos pótadóemeléssel járt vol­na, amit nem fogadott el a gyű­­lés, mivel a pótadó így is 75 szá­zalékos. Elhatározták azonban, ban, hogyha bármely resszortnál — március 31. Vasárnap folyt le Németországban a birodalmi gyűlési választás, melyben egyben népszavazás is volt afelett, hogy a német nép helyesli-e Hitler kancellárnak az utóbbi időben folyta­tott külpolitikáját, amely a locarnoi szerződés felmondása és a rajnai sem­leges zóna katonai helyőrségekkel való ellátásában jutott Franciaország és a többi érdekelt locarnoi hatalmak óriási felháborodására, kifejezésre. A választás reggel 9 órakor kezdő­dött és éjjel 2 óráig már össze is szá­molták a szavazatokat, amelyek óriási győzelmet szereztek Hitlernek. Leadtak összesen 44,932.038 sza­vazatot, ami 98.05 részvételi aránynak felel meg, tekintettel arra, hogy a sza­vazásra jogosultak száma 45,408191 volt. Igennel tehát Hitler mellett szavazott 44,389.140 szavazó, nem­mel 542898. Eszerint Hitler kancellár 98.79 szá­zalékos győzelmet aratott, mig a le­adott ellenzéki szavazatok száma az összes leadott szavazatoknak csak 1.21 — április 1. Közel három hónapig tartó szer­vező munka után végre testet öltött a komáromi strandfürdő és medence­­uszoda létesítésének gondolata. Az előkészítő bizottság által kedd estére a városháza nagy tanács­termébe összehívott gyűlés egy­hangú lelkesedéssel kimondta a Danubia uszoda és strandfürdő szövetkezet megalakítását. A végig lelkes hangulatban és nagy­számú érdeklődő közönség előtt le­folyt gyűlésen Nagy Jenő kormány­biztos-elnök, az uszoda építés gondo­latának egyik legnagyobb híve vilá­gos szavakkal mutatott rá a szövetke­zet létesítésének szükségességére, majd Gyalókay Miklós igazgató főmérnök magyar, Markovics tanfelügyelő pe­dig szlovák nyelven ismertette az elő­készítő bizottság, illetve a jogi, mű­szaki és propaganda albizottságok ed­digi ténykedését. A gyűlés tudomásul vette a jelentéseket, majd kimondva a szövetkezet megalakítását, elfogad­ta a dr. Kállay ügyvéd által készített szövetkezeti alapszabályokat. Végül a gyűlés által kiküldött jelölő bizottság javaslatára megválasztotta az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait. Az igazgatóság elnöke Parassin Sán­dor járási főnök, ál-elnökei Markovics tanfelügyelő és dr. Majer Imre pré­­látus, ügyvezető alelnök Gyalókay igazgató főmérnök, pénztáros Fischer Imre bankigazgató, ellenőr Fried Er­nő kereskedő lett, tagjai pedig Bcne­­sová Lidia, Hájicsek Emilné, Bíró megtakarítanak valamit, azt mind a kulturális segélyezésre fordít­ják, tekintettel arra, hogy a kulturális té­tel összesen 20.000 korona. Szabó Gyu­la, szociáldemokratapárti képviselő ez­zel kapcsolatban példátlan és sértő támadást in­tézett a magyarság kultúrális in­tézményei ellen, gorombán denun­­ciálva azokat. Arra kérte végül a közgyűlést, hogy a polgári kultúregyesületeknek egyálta­lában ne adjon kultúrális segélyt. A súlyosan megvádolt magyar kultúr­­egyesületek védelmében dr. Geö'bel Károly határozott s erélyes szavakkal utasította visz­­sza az alaptalan gyanúsításokat s tiltakozott a magyailsiájgj s a magyar­ság kultúregyesületeinek rágalmazása ellen. »A magyarság mindig törvény­­tisztelő volt, — mondotta többek kö­zött, —. a magyar ember a törvényhez alkalmazkodik s minden gyanúsítást erélyesen visszauLasít, úgy a jelenben, mint a jövőben is.« Ezzel a különleges akkorddal zárult a járási képviselőtestület ülése. szavazáson. százalékát teszi ki. A szavazást nagyarányú propaganda előzte meg, amely nemcsak a városok külső képén, hanem a propaganda­­gyűlések sorozatos magatartásában nyilvánult meg az egész birodalom­ban. A szavazás megszervezése pá­ratlan ügyességgel és körültekintéssel történt, amit eléggé bizonyít az is, hogy még a külföldön élő németek­nek is adtak alkalmat arra, hogy sza­vazhassanak. A választás eredménye ujjongó lel­kesedéssel töltötte el a németeket, Franciaországban nagy hatást keltett a minden várakozást felülmúló győze­lem, Angliában pedig a meglepetés erejével hatott a szavazás. Az angol félhivatalos sajtóiroda jelentése szerint a választások teljes mértékben beiga­zolták annak az állításnak helyessé­gét, hogy Hitler mögött egész Német­ország áll. Hitler beigért uj békeföltételeit ked­den adták át memorandum alakjában a berlini britt nagykövetnek, aki azt haladék nélkül eljuttatta Londonba kormányának. Lucián ginui. tanár, Fülöp Zsigmond bankigazgató, dr. Geöbel Károly, dr. Kalvariszky Jenő, Kudelka József vez. jegyző, dr. Mezcy János, dr. Kauzál Géza, Somogyi István polg. isk. tanár, Piskó Ferdinánd, dr. Alapy Gyula, Csizy István mérnök és Anderle Gusz­táv tanító. A felügyelő bizottság megválasztá­sánál javaslatba került Schwarczer Károlyné is, akit a jelölés elfogadása esetén a közel jövőben összeülő rend­kívüli közgyűlés fog beválasztani a felügyelő bizottságba. A felügyelő bizottság elnöke Nagy Jenő kormánybiztos, atelnöke Fried Jenő kereskedő, tagjai Kocsis Ernő bankigazg., Ratimorszky István adó­főtitkár, Mazal Grácián polg. isk. tanár, Romhányi Árpád gimtt. tanár és Wánkay László tanító. — Halálozás. Vendégh Ilona, 17 éves fiatal leány hosszas szenvedés után Bogyán kiszenvedett. Elhunytát széleskörű rokonság gyászolja. Teme­tése ma, szerdán, április 1-én lesz a bogyai ref. temetőben. — Öngyilkosságot jött elkövetni Komáromba. Az egyik dunaparti szál­lóban két nappal ezelőtt szobát bérelt Kouril Júlia, miklovicei leány. Tegnap a szálló alkalmazottainak nem nyitott ajtót, amire gyanút fogtak, beléptek a szobájába s eszméleten kivül találták a vendéget Azonnal beszállították a kór­házba. A rendőri bizottság kiderítette, hogy Kouril Julia családi okokból akart megválni az élettől és 20 csomag asz­pirint vett be. Állapota súlyos. Komárom ma reggel nagy szenzá­cióra ébredt: háromnapi csendes földmunka után nyilvánvalóvá lett, hogy a tervezett, nagyszabású Danu­bia strandfürdő alapjainak, nagy me­dencéjének ásását elkezdték. Har­minc munkás dolgozik fokozott erő­vel, hogy kihasználva a tavaszi me­leg napokat, minél hamarább tető alá hozzák a fürdőt, amelynek terve osz­tatlan tetszést váltott ki Komárom város lakosságának minden rétegében. A jegyzések annyira clőhaladlak, hogy kétszázezer koronán túl vagyunk. A büffé bérletére három vendéglős is jelentkezett, az ajánlattevők közül valószínűleg az nyeri a bérletet, aki kijelentette, hogy a megnyi­tás első három napján ingyen szolgáltat ki sört, fagylaltot és egyéb hűsítőket a strandon, sőt, a mcgnyiíóverscny győzteseit egy hétig ingyen látja el ebéddel s vacsorával. Tekintettel a nagy érdeklődésre: a strand mellé egy tizenkétszobás szál­lót is terveznek, a modern kényelem minden eszközével s így Komárom idegenforgalma nagyot fog lendülni. A Menzel cég ingyen fogja Ko­márom aszfaltját megjavítani, csakhogy szebb legyen a város. A református akció ügye. A következő levelet vettük: Mélyen tisztelt Szerkesztő Űr! Legyen szabad a legmélyebb tiszte­lettel kérnem, hogy nagybecsű lapjá­ban a legközelebbi alkalommal az alábbi kis közleményt közreadni szí­veskedjék. Fontos közérdek kényszerít reá, hogy az olvasó közönséget általá­ban, különösen pedig a református egyház hiveit — a könnyen előállható tévedésekkel szemben — idejekorán informáljam. Figyelmeztetés. Komáromban a Puzsér Testvérek nyomdájában megjelenő s Puzsér János felelős szerkesztése alatt álló „Hírek“ cimü hetilap folyó évi március 15. és 22-iki számában vezető cikkében fel­tűnő módon foglalkozott a „Református akció“ ügyével. A cikk névtelenül je­lent meg úgy az első, mint a máso­dik számban. Ezenkívül az első cikk a meginduló református akció minden hivéhez azt a kérést intézte, hogy csat­lakozzék ehhez az életfontosságú moz­galomhoz és a hozzászólást küldje el a laphoz. A második számban pedig Ígéri, hogy a református akcióról min­den héten beszámol a „Hirek“. Úgy a cikkekkel szemben, mint a felhívásra és a beszámolásra vonatko­zóan a leghatározottabban kijelentem, hogy annak a református megmozdu­lásnak, amelynek kezdeményezője és előkészítője vagyok, a fentnevezett lap­pal semmiféle összeköttetésem nincs. Cikkírója sem a tartalomban, sem a formában nem ismeri és nem juttatja kifejezésre a református lelket. Mi nyíl­tan a saját nevünk alatt Írunk, fele­lősséggel és nem név nélkül, felelőtlenül. A lap minden megbízás nélkül, tehát nem jogosan tünteti fel ma­gát a református megmozdulás zdszlóhordozójául. Vele tehát kö­zösséget nem tartunk és ilyen­módon nem is vállalhatunk. A református akció még csak elő­készítés alatt áll. Keresztneve sincs. Az előkészítése sokkal komolyabb és alaposabb, semhogy ily felületes lépés­nek, mint a „Hirek“ e két száma mu­tatta, csak bármennyire is helyet en­gedhetne. Az egész elgondolásunk és megmozdulásunk csak akkor kerül a nyilvánosság elé, amikor már nyilt programmot ad; addig minden külső hangosságtól és lármacsinálástól men­ti RTF KÉS LELETEK A FÖLDBEN. A földásással kapcsolatban rendkí­vül érdekes római leletekre bukkan­tak a munkások. Joculator és Men­­dax császár idejéből való réz, bronz és aranyidőire akadtak: a Sziget va­lószínűleg kincsek rejtekhelye volt a Szőnyben, Brigetioban tartózkodó Ri­­sum Teneatis nevű híres hadvezérnek birtokán. Találtak értékes templomi kegy­szereket, abból az időiről, amikor már az egyiptomi isten-kultusz kezdett divatba jönni a rómaiak között. Az értékes leletek egy téglából épült kis pinceszerű helyiségben voltak, kettős aluminiumfallal körülvéve, így rozsdamentes maradt. Jó, szerencsés helyen kezdték az ásatást, mert nem messze a lelőhely­től egy kis vasszekrényre akadtak az egyik fa alatt az ásók s a vasszekrényben iratok voltak, negyvennyolcból való pénzekkel. Mint a szakértők megállapították: az iratok a Jókai családéi! A negyvennyolcas forradalom idején ide ásták a vasszekrényt s most ta­lálták mgg. Erről a szekrényről tett említést Jókai eddig kéziratban ma­radt s fel nem fedezett regényében. A szenzációs leleteknek sok nézője akadt. tesen kíván a csendes előkészület mel­lett maradni és a jó ügynek megfelelő alapossággal dolgozni. Figyelmeztetnem kell tehát minden­kit, hogy a „Hirek“ idevonatkozó cik­keit a református megmozdulásból ere­dőknek ne tekintse. Vele ilyen irány­ban az összeköttetést ne keresse. A lap ilyen irányú tevékenysége még ha jó­akaratból fakadt is, nem a mi ügyünket szolgálta s elvárjuk tőle, hogy sem a mi megmozdulásunkat, sem a maga szavahihetőségét tovább nem disere­­ditálja. Losoncon, 1936. március hó 24-én. Sörös Béla ref. lelkész. A komáromi községi polgári fiúiskola szülői szövetségé­nek gyűlése. Az 1936. január havában megalakult szülői szövetség, mely Biró Gyula polg. isk. igazgató fáradozásainak ered­ménye, rövid fennállása után másod­ízben tartott értekezletet. Haladás máris mutatkozott, mert mintegy 70 szülő vett részt, kétszerese annak a számnak, amely a meginduláskor az alakuló gyűlésen jelen volt. A komáromi pol­gári fiúiskolának közel 360 növendéke van s igy 3—600 szülőt kell, hogy szorosabb kapcsolat fűzzön az iskolá­hoz. Ezt a szorosabb kapcsolatot szán­dékozik megteremteni a szülői szövet­ség, mely a községi polgáriban nem­csak papiroson létesült, hanem moz­gékonyabb tempóval igyekszik életet és tartalmat önteni a vonatkozó mi­niszteri rendelet szürke paragrafusaiba. Hogy a komáromi polgári fiúiskolának szülői szüvetsége iránt a szülők érdek­lődése, ha lassan is, de kezd fokozódni, magyarázata az, hogy a szövetség ügy­vezetését hivatalból kezében tartó Biró Gyula igazgató, valamint a polgári iskola tanári karának tagjai közül töb­ben, mint Zsolnay Béla, Ipovitz Sán­dor, Bakonyi István és Szelepcsényi Gyula hathatósan támogatják a szülői szövetséget. Szerencsés választása volt az alakuló gyűlésnek, hogy Denk Ká­roly nyug. törvényszéki irodaigazgaíót állította az elnöki székbe, aki mint a régi komáromi polgári iskola egykori növendéke, komoly ügyszeretettel és meleg emberi szivvel vezeti a szövet­séget és leikesiti a szülőket az iskola és a szülői ház közötti barátságos kap­csolatok kimélyitésére. Hitler kancellár győzelme a vasárnapi Megalakult a Danubia uszoda és strandfürdő szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents