Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-25 / 25. szám

Otvenhetedik évfolyam S5. seárn Szerda, 1936. mároins 25. POLITIKAI LAP. E3őf kelést ár csehszlovák értékben: Helyben ás vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 29 Ké. - Külföldön 120 Ké. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Eelelös főszerkesztő«! GAAL GYULA dr. Szerkesztőd BARANYAY JÓZSEF dr. Egyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kladóhivatali Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Késik a közsé­gek szanálása. Komárom, március 24. A legutóbb tartott minisztertanács­­rél kiadott hivatalos jelentés többek között azt a félre nem érthető hatá­rozatot teszi közzé, hogy a kormány­­tanács jóváhagyta az önkormányza­tok pénzügyi gazdálkodásáról múlt év áprilisáhan hozott törvény rész­leges módosítása és végrehajtása tár­gyában kiadandó rendeletét. Ez a jó­váhagyás az 1935. évi 09. számú tör­vényre vonatkozik, amelynek végre­hajtására érthető türelmetlenséggel várakoznak azok a községek, ame­lyek súlyos gazdasági helyzetben van­nak és amelyeknek anyagi szanálása ettől a törvénytől volna várható. A hivatalos jelentést követő külön­böző koalíciós lapok értesülése sze­rint ez annyit jelent, hogy az idézett törvény végrehajtásával az 1937. évi költségvetésig kell várni, amelyben megfelelő módon fognak gondoskodni a szükséges fedezetről. Igaz, hogy a volt pénzügyminiszter már a törvény megalkotásánál hangoztatta, hogy az állam nem képes előbb eleget tenni az eladósodott községekkel szemben vállalt kötelezettségének, mint csak 1937-ben, azonban az érdekelt közsé­gek mégis azt remélték, hogy már ebben az évben megjön a segítség s az önkormányzati testületek vala­miképen kikerülnek az anyagi rom­­lásbóL Ha így ál! a dolog, akkor a községeket fájdalmas csalódás érte, amelyet nem igen enyhít a kamatláb leszállítása folytán előállót: kedvez­mény, de a kiegyenlítési alapból va­ló részesedés százalékának felemelése sem. Súlyos helyzetükön nem igen változtat a gondoskodásnak ez a mód­ja, mert az adósságok tengerében bukdácsoló, legnagyobb részt kor­mánybiztosi vezetés alatt álló közsé­­gek az effektiv pénzsegély, vagy a hosszúlejáratú kölcsön után vágya­koznak, ezt a lehetőséget pedig újabb egy esztendőre elhalasztja a kormány. Semmiképpen sem teszi helyesen a kormány, ha ebben a nagyhorderejű kérdésben a halaszlgatás módszeré­hez nyúl, mert nem egyedül csak a leszegényedett és elterhelt községek érdeke az, hogy e téren végre radiká­lis módon megoldáshoz jussanak, ha­nem az államnak is érdeke, hogy legfontosabb közigazgatási szervei, az önkormányzati testületek ne kiizköd­­jenek örökös pénzzavarral, hanem a községek gazdasági élete szilárd ala­pokra legyen lefektetve, hogy ne ke­rülhessenek lépten-nyomon válságba, vagy pláne a fizetésképtelenség, eset­leg a esőd szélére. Mert az önkor­mányzati testületek mai helyzetében erre kell gondolni mindazoknak, akik a közigazgatás biztos, fennakadás nélküli menetét legfőbb államérdek­nek tartják. Különben pedig az a furcsa helyzet Komárom, március 24. Szüiiő Géza dr. interpellációja a magyar tanszék haladéktalan betöltése tárgyában. Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési képvi­selő interpellációt intézett az iskola­­ügyi miniszterhez a pozsonyi egyetem magyar tanszékének haladéktalan be­töltése és tovább fejlesztése ügyében. Az interpelláció hivatkozik a nemzet­közi szerződésekben biztosított jogokra, a magyarság elismert magas színvo­nalú kulturális múltjára és a követ­kező kérdéseket teszi föl a miniszter­hez: 1. Van-e tudomása arról, hogy a köztársaság fennállásának 18-ik évé­ben még mindig nem történt gondos­kodás a közel egymillió számú ma­gyar nemzeti kisebbség egyetemi és fő­iskolai oktatásának lehetőségéről? 2. van-e tudomása arról, hogy a papí­ron meglevő két magyar tanszéken évek óta a fentiekben vázolt ideiglenes s tovább már tarthatatlan állapot van? 3 hajlandó-e sürgősen gondoskodni arról, hogy a magyar tanszékekre ma­gyar nemzetiségű, kiváló képzettségű elismert magyar tudós mielőbb kine­veztessék és ezzel a mai ideiglenes állapot megszűnjék? 4. hajlandó-e gon­doskodni arról, hogy a magyar szemi­náriumok a magyar kultúra jelen­tőségének megfelelően kellőképen fel­szereltessenek s évi dotációjuk méltó­képen felemeltessék? Hivatalnokot neveznek ki pénz­ügyminiszternek. A kormányhoz közelálló körökben érdekes hír hallható a pénzügyi tárca betöltéséről. A pénzügyminisztérium betöltését e hét végére várják. Most már bizonyos, hogy a pénzügyminisz­teri állásra ismét hivatalnokembert neveznek ki. A legnagyobb valószínű­ség szerint Kalfus dr.-ral töltik be az állást, aki tíz év óta állandóan a pénz­ügyminisztérium szolgálatában áll és jól ismeri a pénzügyi kérdéseket. Azok a kombinációk tehát, hogy a pénzügy­­miniszteri tárca élére ezúttal politikust állott most elő, hogy olyan törvény módosítását hagyta jóvá a miniszter­tanács, amelyet még végre sem haj­tottak. Az, hogy milyen módosítást végeznek majd a törvényen, talán nem is annyira fontos, mint az, hogy egy életbe sem léptetett törvény bi­zonyos rendelkezéseit változtatják meg, holott magának a törvénynek gyakorlati alkalmazását még csak meg sem kísérelték s annak az élet­ben való hatásáról senki meg nem győződött. Ezenkívül az érdekelt községek már ebben az évben számí­tottak arra, hogy a szanálási törvény kézzelfogható segítséget nyújt szá­mukra, ennek a tudatában készítették el költségvetéseiket és a nyerendő szanáeiós segély beszámításával kezd­ték meg gazdálkodásukat. Most mind­állítanak, ezszerint elesnek. Az agrár­­párti Venkov erről a kérdésről azt írja, hogy az elmúlt hét végén még az volt a nézet, hogy politikussal töltik be a pénzügyi tárcát, ma már azon­ban egyre erősebb az az álláspont, hogy okvetlenül hivatalnokember le­gyen az új pénzügyminiszter, mint volt Trapl dr. pénzügyminiszter is. A politikai pártok regisztrálása. Még a múlt évben lezajlott választá­sok előtt, fölmerült a koalíciós kor­mánykörökben az a terv, hogy a po­litikai pártokat regisztrálják. Az agrár­párt vezetőlapja, a Venkov a kor­mány tavaszi parlamenti munkapro­­grammjáról írva, közli, hogy még a tavasszal sor kerül a politikai pártok regisztrálásáról szóló törvényjavaslat lelárgyalására, amely pótló törve ilye. lesz a pártfeloszlatásről szójó s a múlt év végén hatályát vesztett törvénynek. Arról azonban, hogy a kormány azt milyen alapon tervezi, egyelőre sem­mi sem ismeretes. Érdekes, hogy a belügyminisztérium hozzájárul egyes ellenzéki pártok ama követeléséhez, hogy a választók korhatárát alacso­nyabb évszámban állapítsák meg, il­letve, hogy az országos és járási vá­lasztásoknál is huszonegy év legyen a választól: korhatára, épúgy, mint a nemzetgyűlési képviselők választásá­nál. A Venkov közli azt is, hogy a belügyminisztérium az egész ország­ban a közbiztonság fokozottabb meg­szervezésére törekszik s ezzel van kap­csolatban az is, hogy Szlovenszkóban országos csendőrparancsnokságot fog­nak szervezni. Megszavazták a lakóvédelmi tör­vényt és az építkezési novellát. A képviselőház pénteki ülésén be­fejezték a lakóvédelmi és az építkezési mozgalomról szóló kormányjavaslatok felett folytatott vitát. A képviselőház mindkét javaslatot a koaliciós pártok módosításával elfogadta, majd gyox-sí­­tott eljárással második olvasásban is megszavazta. A képviselőház legköze­ez hiábavaló igyekezet volt, eredmé­nye semmi, sőt súlyosbodik válságos helyzetük, s ki tudja, hogy a jövő év meghozza-e részükre a terhektől várt szabadulást. A bajbajutott községek nem szol­gáltak rá, hogy az állam az ő meg­segítésüket másodrendű kérdésként kezelje, hiszen a községeknek az ál­lammal szemben is súlyos kötelezett­ségeik vannak s hogy kívánhatja tő­lük az állam, hogy elviselhetetlen helyzetükben maradéknélkül teljesít­sék vele szemben kötelességüket, ha ő maga nem segít rajtuk? A kormány tagjainak, amikor halasztó rendelke­zéseket tesznek, erre is gondolniuk kellene s inkább meg kellene tüzete­sen vizsgálni a kérdést, hogy ne so­dorják még rosszabb helyzetbe az el­lebbi ülését március 26-án, délután 3 órakor tartja. Elhalasztják az önkormányzati tes­tületek szanálási törvényének vég­rehajtását. Feltűnő közlemények jelentek meg; a koaliciós lapokban az önkormány­zati testületek szanálásával kapcsolat­ban. A Lidové Noviny azt írja, hogy a kormány azt a nézetet vallja, hogy az, önkormányzatok pénzügyi gazdálkodá­sának rendezéséről szóló 1935. április, havában hozott és eddig még végi’© nem hajtott törvény végrehajtásával várni kell az 1937. évi állami költség­vetésig, mint azt Trapl dr. volt pénz­ügyminiszter is hangoztatta s addig az ideig elégedjenek meg a községek a kamatlábleszállítási rendelettel nyúj­tott kedvezményekkel, továbbá azzal, hogy a kiegyenlítési alapból a segélyt igénylő községek 35 százalék helyett 50 százalékot kaphassanak. A végleges, rendezés csak az 1937. évi állami költ­ségvetéssel történnék meg. Az agi'árpárti Venkov úgy értesült, hogy a belügyminisztérium részletes végrehajtási rendeletet dolgozott ki az. említeti törvényhez s mezzel az önkor­mányzatok gazdálkodásának kérdése • végleges megoldást nyer.« A minisztertanács pénteki üléséről kiadott hivatalos jelentésnek ide vo­nal kozó része így szól: »a miniszter­tanács jóváhagyta az 1935. évi 69. szá­mú, az önkormányzati testületek pénz­ügyi gazdálkodásáról szóló törvény részleges módosítása és. végrehajtása tárgyában kiadandó rendeletet.« A mi­nisztertanács e határozata nagy fel­tűnést keltett az önkormányzatok kö­réljen, amelyek remélték, hogy a mull évben hozott törvényt ebben az évben végrehajtják és az érdekelt községek súlyos gazdasági helyzetét orvosolni fogják. Erre a hétre várják a szlovák néppártnak kormányba való belé­pését. A szlovák néppárt kormánybalépe­­sére vonatkozó tárgyalásokat március 23-án újra fölvették és tovább folytat­adósodott önkormányzati testületeket. Hogy a kormány nein tud megfelelő fedezetről gondoskodni ebben az év­ben? Az lehet. De akkor önkéntelenül is az a kérdés merül fel, hogy jövő­re honnan veszi a kormány a szüksé­ges összegeket? Talán jobb lesz a gaz­dasági helyzet? Sajnos, erre nincs ki­látás s ha reménykedünk is a jövő kedvezőbb fordulatában, nem mérnök azt határozottan állítani, hogy a jö­vő esztendő kedvezőbb lehetőségeket nyújt a szanálásra. Nincs más mód, mint végre kell hajtani a törvényi, mert az eladósodott községek léte vagy nemléte függ ettől. 1937. még messze van s addig csak szaporodni fog a válságba jutott községek száma, ami azután még nehezebb feladat elé állítja majd a kormányt. jak. A még fennálló nehézségeket olv­imww—mm—

Next

/
Thumbnails
Contents