Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-21 / 24. szám
k Lapunk mai száma a jövő heti teljesRadió-mnsort tartalma zza Öt ven hetedik évfolyam. 24. szikin. Szombat. 1036. március 21. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e<ész évre 80 Ké, félévre 40 Kö, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FL'LöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE V •• •• 1 •• Az orokos francia „nem“. Komárom, március 20. (AL) 1936. március hetediké igen sokáig emlékezetes fog maradni. A demilitarizáit rajnai vidéknek a német katonaság által történt megszállása és Hitlernek ugyanezen a napon tett békejavaslata még jobban felkavarta a már aniúgyis eléggé zűrzavaros európai helyzetet. Elsősorban a közvetlenül érdekelt fél: Franciaország felé irányult a várakozásteli figyelem, mit szól a történtekhez, miként reagál az odanyújloü békejobbra? A francia kormány a békejavaslatot nemis vagy alig hallotta meg. a megszállásból pedig hallani vél olyan fenyegető hangokat — a francia határ felé nyomuló német liarcikoesiknak. óriás ágyúknak dübörgését, hadi repülőgépeknek vészijósló zümmögését, — amily hangok nem riaszthatják meg azt, aki higgadtan és tárgyilagosan figyeli meg az európai helyzetnek új fordulatál. A párisi kormány hű maradt most már közel két évtizede a németekkel szemben követelt irányához, amelyet leginkább »nein«. Ha rövid kérdésekben foglalnék össze a helyzetet és ezekre kérnénk a franciáktól választ, úgy ezek bizonyára következőképen hangtanának: Akartok-e kibékülni a németekkel? Válasz: nem. Akartok-e tárgyalni a németekkel? Válasz: nem. Akartok-e háborút velük? Válasz: nem. Akartok-e szankciókat ellenük? Válasz: nem. Akarlok-e bármit engedni a békeszerződésekből, amelyeknek tulajdonképen már csak a határokra vonatkozó rendelkezései vannak érvényben? Válasz ismét csak az, hogy »nem« és így tovább, ameddig csak jól esik. Lloyd George, aki a világháborúban szinte megtestesítette az angolok harci szellemét és mint municiós-, majd hadügyminiszter, végül mint miniszterelnök a legkilartóbban szolgálta a nagy antant győzelmének gondolatát, legutóbb nagyon őszintén foglalkozik a legújabb európai helyzettel. Néha már majdnem a gorombaságig őszintén ostorozza cikkeiben a rövidlátás és gyűlölet szellemét, melyet még mindig tapasztalhatunk Európa-szerte. Legutóbbi cikkében többek között a következőket írja: »Az angol józan ész nem tudja megérteni, bőgj7 vad agressziónak nevezzék azt a lényt, hogy Kölnt, a híres német városi megszállta két század német katona.« Ehhez hasonlóan nyilatkoznak amerikai lapok is, amelyek semmi csodálkozni valót nem látnak abban, ha a németek saját területeiken a maguk urai akarnak lenni és teljes szuverenitást valósítanak meg a német birodalom minden részében. Komárom, március 20. Krofta dr. külügyminiszter első expozéja a nemzetközi feszült helyzetről. A köztársaság új külügyminisztere: Krofta dr. a képviselőház külügyi bizottságának kedden tartott ülésén expozét mondott a külpolitikai helyzetről. Az új külügyminiszternek ez volt az első parlamenti beszéde, amelyben azt a helyzetet tárta fel a külügyminiszter, amely Európában Hitler német kancellár március 7-iki bejelentései és a Rajna-vidék katonai megszállása után keletkezett. Behatóan ismertette a locarnoi szerződést, amely a külügyminiszter szerint a népszövetségi paktum melleit jóformán az európai biztonság alappillére volt és a békét akaró európai nemzetek belőle merítettek reményt a nyugalmi helyzet biztosítására. A locarnoi szerződést csak kölcsönös felmondással lehet hatálytalanítani s ha ez nem történik meg, rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Csehszlovákia feladata az, hogy a locarnoi szerződést egészében és mai formájában valamennyi jogi és politikai következményével együtt továbbra is létezőnek tekintse. Csehszlovákia külpolitikájáról szólva, megállapítja, hogy politikánk eddigi diplomáciai és politikai rendszere, a közös békefront keretei, szövetségeseink és szerződéseink elégséges garanciát gyújtanak számunkra bármely európai nehézségben. Feladatunk csupán az, — mondotta, — hogy gazdasági, katonai és anyagi erőnket erősen kiépítsük és a belpolitikában egységesek és erősek maradjunk. Ilyen körülmények között hűek maradunk külpolitikánk eddigi alapelveihez és erősen hisszük, hogy ebből a konfliktusból is gyöngítés nélkül kerülünk ki. Azon reményének ad kifejezést, hogy szerencsés megoldás esetén ez a konfliktus is arra szolgáljon, hogy tisztázza az európai fejlődés és a béke megtartásának feltételeit. Csehszlovákia mindenkinek és önmagának is békét kíván. A külügyminiszter sajnálná, ha a jelenlegi konfliktus és annak következményei miatt a Németországgal való jó szomszédos viszony roszszabbá válna és mindent el fog követni, hogy a szövetségesekkel és barátokkal együtt a vita békés elintézésére és a béke tartós megteremtése előfeltételeinek kiépítésére törekedjék. Szüllő Géza dr. felszólalása a külügyi bizottságban. A külügyminiszter expozéjánál felszólalt Szüllő Géza dr. nemzetgy. képviselő, a magyar pártok parlamenti klubjának elnöke, aki beszédében foglalkozott Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknek külügyminiszteri minőségben tett külpolitikai utazásaival és rámutatott arra, hogy a miniszterelnök külügyminiszteri szereplése alatt egy kellemes impressziót tett és pedig azt, hogy valamennyi beszédében kihangsúlyozta, hogy a szomszédaival jó viszonyt és az azokkal való gazdasági megegyezést tűzte ki külügyminiszteri feladatául. Miután azonban, külügyminiszteri feladatától felmentették, most nem lehet tudni, hogy azt kövelkcztesse-e, hogy ennek a célnak a dezavuálását jelenti-e az ő felmentése, vagy pedig ez nem egyéb, csak személycsere. A szónok szükségesnek látná, ha e tekintetben megnyugtatást tudna kapni a külügyi képviselettől. A lakóvédelem fokozatos leépítése. A kormány a képviselőházban benyújtotta a lakástörvény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény érvényessége ugyanis március 31-én lejár. Legfontosabb a lakóvédelmi törvény, mely a legutolsó módosítások után a kis üzemi helyiségeken kívül már csak a két szobás és kisebb lakások bérlőire vonatkozik, akiknek jövedelme nem haladja meg a 36.000, illetve 24.000 koronát aszerint, hogy még más személyek eltartásáról is keilte gondoskodniok, vagy sem. Minthogy a törvény már csak a gazdaságilag gyenge bérlőket védi, a további rendezés során nem lehet rövid időn belül a védelmet teljesen megszüntetni, mert ez éppen a legszegényebb bérlőket érintené súlyosan. Ezért a törvényjavaslat a két szobás lakások szabaddá tételét 1937. július 1-től javasolja s azután a védelem további korlátozását kezdi meg a bérlő jövedelme szerint és pedig olyan módon, hogy a védelem 30.000 koronán, illetve 18.000 koronán felüli jövedelemnél 1938. július 1-vel szűnik meg. vezérek tudják, hogy ha sikerül leverniük Németországot és tönkretenni a mai német vezérek presztízsét, akkor a romokat a kommunizmus veszi birtokába. A horogkercszt helyébe a vörös zászló kerülne. A franciaországi kommunista párt, amely névleg pacifista, szenvedélyes hangú határozat ban erélyes lépéseket követel Németország ellen. A francia kommunizmus teljesen egyetért az orosz kommunizmussal. Mindezek ellenére mégis megállapítja Lloyd George: »ezért még nagyon korai volna feltételezni, hogy az ellenségeskedés megindulása elkerülhetetlen«. óriási a különbség most is az angol és a francia felfogás közölt. Az angol, mint Lloyd George mondja, tiltakozni fog ugyan, de tárgyal, a francia pedig a »nem« körül fogja kilombohii minden — talán nem is definiálható — némelborzalmát és a »nem«-jét majd írásban, jegyzőkönyvekben, határozatokban, memorandumokban dönlőbíróságilag, népszövetségileg. aláhúzottan, hangsúlyozottan fogja akarni örökre bevéselni a francia gloire márványtábláira és természetesen a nemetek szégyenoszlopára. Részünk van és lesz még a német emigráció befolyásolta sajtó tajtékozásában, amely most minden dühével veti magái Németországra. A prímhegedüt ezek között az emigránsok között azok játsszák, akik évek előtt a Streseniann—Briand kettős idejében minden erejükkel támogatták a német-francia közeledést és kibékülést. Akkor igen, de ma már nem. Csehszlovákia szerepe ebben a mostani zajlásban másodrendű. Csehszlovákia nem tartozik a locarnoi hatalmak közé és így csak a francia állásfoglalás — amelyhez Krofta külügyminiszter lekötötte magát — fogja megszabni további lépéseit — nem kételkedünk — békés irányban. Hodzsának a Duna-medencc új megszervezésére vonatkozó terve megtört a szankciók falán, mert Olaszország félre nem érthető módon jelentette ki érdekeltségét a Dana-medence kérdéseiben, de nem tárgyal olyan államokkal, amelyek részlvesznek az ellene folyamaiba tett szankciókban. Ilyen államok pedig a kis entente országai is. Hodzsa dunai terveivel Bukarestet fel sem kereste. Belgrádból pedig már nem tért vissza a külügyminiszteri székbe. Krofta bizonyára óvatosabb lesz elődénél a dunai, de a rajnai kérdésben is. A Rajna sa Duna felől csapkodnak a nyugtalanság hullámai és a Pirrheneusi félszigeten vészjóslóan lobban fel a vörös csóva. Európa ege nagyon borús. Ha a nyugtalanságok hullámzásában ismét el is értünk egy magasra feltorlódott hullámhegyre, mégis hisszük, hogy nem lesz háború. Szemére veti azután a franciáknak, hogy nem csökkentették, hanem fokozták fegyverkezésüket, holott Németország leszerelt és a franciák ünneplés fogadalmat tettek, hogy akkor ők is csökkentik fegyverkezésüket. A franciákat — mondja Lloyd George — nem zavarja egy szerződés egyoldalú megszegése mindaddig, amíg ők a megszegők. Csak akkor lesznek hisztérikusakká, ha Németország is követni akarja őket és kétoldalúvá akarja tenni a vcrsaillesi szerződés megszegését. Lloyd George reméli, hogy háborúra nem kerül a sor, bár szerinte »baljóslatú« tényezők dolgoznak a háború érdekében. Oroszország — mondja — mindent megtesz, hogy felizgassa a francia harciasságot. Halálos ellenségeskedés van a kommunista Oroszország és a náci Németország között. A szovjet: