Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-21 / 24. szám

k Lapunk mai száma a jövő heti teljesRadió-mnsort tartalma zza Öt ven hetedik évfolyam. 24. szikin. Szombat. 1036. március 21. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e<ész évre 80 Ké, félévre 40 Kö, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FL'LöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE V •• •• 1 •• Az orokos francia „nem“. Komárom, március 20. (AL) 1936. március hetediké igen sokáig emlékezetes fog maradni. A demilitarizáit rajnai vidéknek a né­met katonaság által történt megszál­lása és Hitlernek ugyanezen a napon tett békejavaslata még jobban felka­varta a már aniúgyis eléggé zűrzava­ros európai helyzetet. Elsősorban a közvetlenül érdekelt fél: Franciaor­szág felé irányult a várakozásteli figyelem, mit szól a történtekhez, mi­ként reagál az odanyújloü békejobb­ra? A francia kormány a békejavas­­latot nemis vagy alig hallotta meg. a megszállásból pedig hallani vél olyan fenyegető hangokat — a francia határ felé nyomuló német liarcikoesiknak. óriás ágyúknak dübörgését, hadi re­pülőgépeknek vészijósló zümmögé­sét, — amily hangok nem riaszthat­ják meg azt, aki higgadtan és tár­gyilagosan figyeli meg az európai helyzetnek új fordulatál. A párisi kormány hű maradt most már közel két évtizede a németekkel szemben követelt irányához, amelyet leginkább »nein«. Ha rövid kérdésekben foglalnék össze a helyzetet és ezekre kérnénk a franciáktól választ, úgy ezek bizo­nyára következőképen hangtanának: Akartok-e kibékülni a németekkel? Válasz: nem. Akartok-e tárgyalni a németekkel? Válasz: nem. Akartok-e háborút velük? Válasz: nem. Akar­tok-e szankciókat ellenük? Válasz: nem. Akarlok-e bármit engedni a békeszerződésekből, amelyeknek tu­lajdonképen már csak a határokra vonatkozó rendelkezései vannak ér­vényben? Válasz ismét csak az, hogy »nem« és így tovább, ameddig csak jól esik. Lloyd George, aki a világháború­ban szinte megtestesítette az ango­lok harci szellemét és mint municiós-, majd hadügyminiszter, végül mint miniszterelnök a legkilartóbban szol­gálta a nagy antant győzelmének gon­dolatát, legutóbb nagyon őszintén fog­lalkozik a legújabb európai helyzet­tel. Néha már majdnem a goromba­ságig őszintén ostorozza cikkeiben a rövidlátás és gyűlölet szellemét, me­lyet még mindig tapasztalhatunk Európa-szerte. Legutóbbi cikkében többek között a következőket írja: »Az angol józan ész nem tudja meg­érteni, bőgj7 vad agressziónak nevez­zék azt a lényt, hogy Kölnt, a híres német városi megszállta két század német katona.« Ehhez hasonlóan nyi­latkoznak amerikai lapok is, amelyek semmi csodálkozni valót nem látnak abban, ha a németek saját területei­ken a maguk urai akarnak lenni és teljes szuverenitást valósítanak meg a német birodalom minden részében. Komárom, március 20. Krofta dr. külügyminiszter első expozéja a nemzetközi feszült helyzetről. A köztársaság új külügyminisztere: Krofta dr. a képviselőház külügyi bi­zottságának kedden tartott ülésén ex­pozét mondott a külpolitikai helyzet­ről. Az új külügyminiszternek ez volt az első parlamenti beszéde, amelyben azt a helyzetet tárta fel a külügymi­niszter, amely Európában Hitler né­met kancellár március 7-iki bejelen­tései és a Rajna-vidék katonai meg­szállása után keletkezett. Behatóan is­mertette a locarnoi szerződést, amely a külügyminiszter szerint a népszö­vetségi paktum melleit jóformán az európai biztonság alappillére volt és a békét akaró európai nemzetek belőle merítettek reményt a nyugalmi helyzet biztosítására. A locarnoi szerződést csak kölcsönös felmondással lehet ha­tálytalanítani s ha ez nem történik meg, rendelkezései továbbra is érvény­ben maradnak. Csehszlovákia feladata az, hogy a locarnoi szerződést egé­szében és mai formájában valamennyi jogi és politikai következményével együtt továbbra is létezőnek tekintse. Csehszlovákia külpolitikájáról szól­va, megállapítja, hogy politikánk ed­digi diplomáciai és politikai rendszere, a közös békefront keretei, szövetsége­seink és szerződéseink elégséges ga­ranciát gyújtanak számunkra bármely európai nehézségben. Feladatunk csu­pán az, — mondotta, — hogy gazda­sági, katonai és anyagi erőnket erősen kiépítsük és a belpolitikában egysége­sek és erősek maradjunk. Ilyen körül­mények között hűek maradunk kül­politikánk eddigi alapelveihez és erő­sen hisszük, hogy ebből a konflik­tusból is gyöngítés nélkül kerülünk ki. Azon reményének ad kifejezést, hogy szerencsés megoldás esetén ez a konfliktus is arra szolgáljon, hogy tisztázza az európai fejlődés és a béke megtartásának feltételeit. Csehszlová­kia mindenkinek és önmagának is bé­két kíván. A külügyminiszter sajnál­ná, ha a jelenlegi konfliktus és annak következményei miatt a Németország­gal való jó szomszédos viszony rosz­­szabbá válna és mindent el fog követ­ni, hogy a szövetségesekkel és barátok­kal együtt a vita békés elintézésére és a béke tartós megteremtése előfelté­teleinek kiépítésére törekedjék. Szüllő Géza dr. felszólalása a kül­ügyi bizottságban. A külügyminiszter expozéjánál fel­szólalt Szüllő Géza dr. nemzetgy. kép­viselő, a magyar pártok parlamenti klubjának elnöke, aki beszédében fog­lalkozott Hodzsa Milán dr. miniszter­­elnöknek külügyminiszteri minőségben tett külpolitikai utazásaival és rámuta­tott arra, hogy a miniszterelnök kül­ügyminiszteri szereplése alatt egy kel­lemes impressziót tett és pedig azt, hogy valamennyi beszédében kihang­súlyozta, hogy a szomszédaival jó vi­szonyt és az azokkal való gazdasági megegyezést tűzte ki külügyminiszteri feladatául. Miután azonban, külügymi­niszteri feladatától felmentették, most nem lehet tudni, hogy azt kövelkcz­­tesse-e, hogy ennek a célnak a deza­­vuálását jelenti-e az ő felmentése, vagy pedig ez nem egyéb, csak személy­­csere. A szónok szükségesnek látná, ha e tekintetben megnyugtatást tudna kapni a külügyi képviselettől. A lakóvédelem fokozatos leépítése. A kormány a képviselőházban be­nyújtotta a lakástörvény meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslatot. A tör­vény érvényessége ugyanis március 31-én lejár. Legfontosabb a lakóvédel­mi törvény, mely a legutolsó módosí­tások után a kis üzemi helyiségeken kívül már csak a két szobás és kisebb lakások bérlőire vonatkozik, akiknek jövedelme nem haladja meg a 36.000, illetve 24.000 koronát aszerint, hogy még más személyek eltartásáról is keilte gondoskodniok, vagy sem. Mint­hogy a törvény már csak a gazdasági­lag gyenge bérlőket védi, a további rendezés során nem lehet rövid időn belül a védelmet teljesen megszüntet­ni, mert ez éppen a legszegényebb bérlőket érintené súlyosan. Ezért a törvényjavaslat a két szobás lakások szabaddá tételét 1937. július 1-től ja­vasolja s azután a védelem további korlátozását kezdi meg a bérlő jöve­delme szerint és pedig olyan módon, hogy a védelem 30.000 koronán, illet­ve 18.000 koronán felüli jövedelemnél 1938. július 1-vel szűnik meg. vezérek tudják, hogy ha sikerül le­verniük Németországot és tönkreten­ni a mai német vezérek presztízsét, akkor a romokat a kommunizmus veszi birtokába. A horogkercszt he­lyébe a vörös zászló kerülne. A fran­ciaországi kommunista párt, amely névleg pacifista, szenvedélyes hangú határozat ban erélyes lépéseket kö­vetel Németország ellen. A francia kommunizmus teljesen egyetért az orosz kommunizmussal. Mindezek el­lenére mégis megállapítja Lloyd Ge­orge: »ezért még nagyon korai vol­na feltételezni, hogy az ellenségeske­dés megindulása elkerülhetetlen«. óriási a különbség most is az angol és a francia felfogás közölt. Az an­gol, mint Lloyd George mondja, til­takozni fog ugyan, de tárgyal, a fran­cia pedig a »nem« körül fogja ki­­lombohii minden — talán nem is definiálható — némelborzalmát és a »nem«-jét majd írásban, jegyzőköny­vekben, határozatokban, memorandu­mokban dönlőbíróságilag, népszövet­­ségileg. aláhúzottan, hangsúlyozottan fogja akarni örökre bevéselni a fran­cia gloire márványtábláira és termé­szetesen a nemetek szégyenoszlopára. Részünk van és lesz még a német emigráció befolyásolta sajtó tajtéko­zásában, amely most minden dühé­vel veti magái Németországra. A prímhegedüt ezek között az emig­ránsok között azok játsszák, akik évek előtt a Streseniann—Briand ket­tős idejében minden erejükkel támo­gatták a német-francia közeledést és kibékülést. Akkor igen, de ma már nem. Csehszlovákia szerepe ebben a mos­tani zajlásban másodrendű. Csehszlo­vákia nem tartozik a locarnoi hatal­mak közé és így csak a francia állás­­foglalás — amelyhez Krofta külügy­miniszter lekötötte magát — fogja megszabni további lépéseit — nem kételkedünk — békés irányban. Hod­­zsának a Duna-medencc új megszer­vezésére vonatkozó terve megtört a szankciók falán, mert Olaszország félre nem érthető módon jelentette ki érdekeltségét a Dana-medence kér­déseiben, de nem tárgyal olyan álla­mokkal, amelyek részlvesznek az el­lene folyamaiba tett szankciókban. Ilyen államok pedig a kis entente országai is. Hodzsa dunai terveivel Bukarestet fel sem kereste. Belgrád­­ból pedig már nem tért vissza a kül­ügyminiszteri székbe. Krofta bizo­nyára óvatosabb lesz elődénél a du­nai, de a rajnai kérdésben is. A Rajna sa Duna felől csapkodnak a nyugtalanság hullámai és a Pirrhe­­neusi félszigeten vészjóslóan lobban fel a vörös csóva. Európa ege na­gyon borús. Ha a nyugtalanságok hul­lámzásában ismét el is értünk egy magasra feltorlódott hullámhegyre, mégis hisszük, hogy nem lesz há­ború. Szemére veti azután a franciáknak, hogy nem csökkentették, hanem fo­kozták fegyverkezésüket, holott Né­metország leszerelt és a franciák ün­neplés fogadalmat tettek, hogy akkor ők is csökkentik fegyverkezésüket. A franciákat — mondja Lloyd George — nem zavarja egy szerződés egyol­dalú megszegése mindaddig, amíg ők a megszegők. Csak akkor lesznek hisztérikusakká, ha Németország is követni akarja őket és kétoldalúvá akarja tenni a vcrsaillesi szerződés megszegését. Lloyd George reméli, hogy háborúra nem kerül a sor, bár szerinte »baljóslatú« tényezők dol­goznak a háború érdekében. Orosz­ország — mondja — mindent meg­tesz, hogy felizgassa a francia har­ciasságot. Halálos ellenségeskedés van a kommunista Oroszország és a náci Németország között. A szovjet­:

Next

/
Thumbnails
Contents