Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-14 / 22. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936, március 14. Lőwixigfer Gyula fakereskedés, fűrész és gyaluüzem Komárno Bercsényi utca végén Telefon 171. Deszka Léc Gömbrfid Faragoitfa Fűrészeltía Gőzöltbükk Vöröslenyő Diófa Tölgyla Zsindely Keritésléc Szöilőkaró íVttndennemü asztalos és építési áru Cement Mész Tégla Cserép Kálránypapir Szigetelőlemez Cserépkályha Csempe „Eternitas“ pala egyedárusltása Gömbla felfürészelése és faanyag gyalottzeml megmunkálása mérsékelt árban. Kertészeti melegágy ráma Négy év után fény derült egy Gútán elkövetett kegyetlen gyilkosságra. A szemtanú vallásos volt, gyónni akart husvétkor s bevallotta mit látott — Az áldozat: Molnár József. — Egy apa s három fiú a gyilkossággal vádolt. (Saját tudósitónktól.) Egy ember élő és nem szűnő lelki­ismerete felfedett egy négy évvel eze­lőtt történt szörnyű gyilkosságot Gután. Erről szól az alábbi jelentésünk. Gyónni akarok: hadd vailjak! E hét elején egy izgatott férfi sietett a gutái csendőrségre. Zuber Mihály gutái lakos voit az illető, aki ezekkel a szavakkal lépett a csendőrökhöz: — Nem tudom tovább titkolni, mit láttam. Éjjel-nappai kinoz a lelki­ismeret. Vallásos ember vagyok s mielőtt gyónni mennék, a csend­őröknek akarok vallani arról, amit láttam. A csendőrök eleinte nem értették meg, tulajdonképpen mit akar Zuber Mihály. Szaggatottan, izgatottan aztán ki vallott Zuber Mihály, a szemtanú, mindent. Zuber Mihály elmondta, hogy egy gyilkosság szemtanúm volt. Mivel félt a gyilkosok bosszújától, nem merte feljelenteni őket. De a lelkiismeret ál­landóan kínozta. Három éve nem mert gyónni, noha igen vallásos ember volt, mert félt, hogy e'szóija magát. Az, hogy nem gyónhatott, igen kínozta leikiisme­­retét s mivel most husvétkor min­denáron gyónni akart, elhatározta, hogy könnyít lelkiismeretén s a csendőröknek elmondja, mit látott 1932. június 6-án éjjel.-Vallomása után Zuber Mihály szemmel­­láthatóan élénkebb let. Később, arniKor a gyilkossággal vádolt családdal szembe­­,sifették, oda is szólt nekik: — Nem bánom, üssetek agyon, de most már igen jól érzem magam s ez megéri... Mit látott Zuber Mihály egy nyári éjjel? — 1932 nyarán, amikor a nagy szá­razság miatt annyi lopás, betörés volt Gú'án minden nap, — kezdette vallo­mását Zuber Mihály, — magam is sokat Őrködtem a vagyonom felett, junius 6-án éjjel a Fülöp család há­zából nagy kutyaugatást hallottam, meg valami lármát is. Éjfél volt s va­laki felorditott. Közelosoníam s meg­lapultam a búzában. Mikor a gát alatt a mezei úthoz értem, hirtelen neszt hallottam. Azt hittem, kocsi jön s erre visszahúzódtam. Nálunk mindig veszélyes volt a levegő. Ebben a pil­lanatban négy férfit láttam az utón, akik nagy terhet vittek szuszogva. A négy Fülöp volt : apa és három fia. — Itt jó helye lesz, — mondta az apa. — Jó, — helyeselte Géza fia. Ekkor valamit kiráztak a pokrócból s otthagyták. En azt hittem, valami krumpli vagy lopott jószág. Nagyon megijedtem, később rosszat sejtettem, s nem mertem megmozdulni. Nem mertem megtekinteni, mit ráztak ki a zsákból. Hazaszöktem. Másnap reggel félhétkor holtan találták ugyanott Molnár Józsefet, kegyetlenül elcsúfítva. Mi történt tulajdonképen ? A csendőrségen nagy meglepetést okozott a bejelentés. A gutái s a ko­máromi csendőrség azonnal feleleve­nítette a rég történtek emlékét s a következőket állapította meg: Molnár Józse! gutái férfi nagy tolvaj hirében állott. Abban az időben a va­gyonbiztonság nem állott erős alapo­kon, rengeteg volt a lopás, valóságos tolvajszövetkezetek alakultak, egymás­tól loptak-Ínségükben az emberek s egy kis erőszaktól sem riadtak vissza. Molnár József a merész tolvajok közé számított, akire már sokan tenték fo­gukat. Tolvajutja előtt rendesen bejelen­tette, hogy hová megy lopni, ki­kérte család|a véleményét. Juni'-s 6-án reggel elhatározta, hogy éjjel a Füiöp-család libáit ellopja. Anyja óva intette, Molnár nem tágított s lopni indult. De a Fülöp-család már hamarább értesült Molnár szándékáról s az apa három fiával felkészülve várta a belopózó tolvajt Molnár éjjel bemászott a kerítésen s többet nem jött ki élve. Fejszével, ásó­val, kapával ütötték a felis mérhe­tetlenségig s teljesen összevag­dosták az arcát, vadállati kegyet­lenséggel. A Fülöp-család sem volt jól beirva a közvéleménybe: mindenki tóit rabiá­­tus természetüktől. A gyilkosság elkö­vetése után zsákbatették a hullát s jó messzire vitték a háztól, ahol kirázták a zsákból s nyugodtan hazamentek. Másnap a nyomok ugyan Füiöpék felé vittek, de bizonyítani semmit sem le­hetett: minden vérnyomot eltüntettek s úgy tettek, mint aki nem tud semmiről. Az esetnek két szemtanúja is voit: Zuber Mihály és Szabó Géza, a sógor. Ezek azonban nem mertek szólni A nyomozás azért jutott holtpontra, mivel a Molnár család szégyelte be­vallani, hogy fiuk lopni volt Ha ak­kor őszintén megmondták volna, hogy Molnár a Fülöp családot kereste fel, hogy elvigye azok kövér libáit, akkor régen elitélték volna már a gyilkos apát s három fiát Emiatt az álszemérem miatt inkább annyiban hagyták a dolgot. S ha Zu­ber AAihäly nem akarta volna husvét­kor töredelmesen megbánni bűneit, ta­lán nem érte volna utói az igazság­szolgáltatás a gyilkos családot. Tagadnak! A nyomozás nagy apparátussal in­dúlt meg s elővezették a gyilkossággal vádolt három fiút s az apát : Fülöp Géza 68 éves gazdálkodót, ifj. Fülöp Géza 37 éves, Fülöp Erazmus 30 éves, Fülöp Ferenc 28 éves férfit. Ezek váltig tagadnak. Az egyetlen volt Fülöp Géza, aki ugylátszott, hogy egy pillanatra megtörik, de újra vissza­nyerte lelkierejét. Három napig folyt a nyomozás és a vallatás. — A nyomok persze már eltűntek azóta s igy a ta­gadásuk sikeresebb. A gyilkossággal vádolt család jelen­leg a komáromi ügyészségi fogház la­kója. Világitó estélyiruhák, négusköpenyek, fejre ültetett madarak a tavaszi és nyári divat szenzációi. Az idei tavaszi és nyári divat mu­latságos és különös újdonságai kö­zül elsősorban a fehér, foszforral át­itatott csipkéből készült uj estélyi modellt kell megemlíteni, amely a foszforkezelés következtében a ^tét­ben lágy, finom fényt sugároz ki és bizonyos körülmények között rendkívül alkalmas a szabadban megtartott esti összejöveteleken való megjelenésre. Ugyancsak nagyon érdekes egy lehel­­letszerü, virágos imprimé sifonból ké­szült estélyiruha, amely nagyszerű illa­tot bocsát ki, — ugyanis tartós virág­­parfőmmel van átitatva. Sok párizsi divatházat most is a Kelet befolyásol és a négus nagyobb hatást gyakorol a párizsi női divatra, mintsem addiszababai palotájában kép­zelné. Így például legutóbb egy hosszú, fehér voálkeppeí mutattak be, ameiy teljesen Hailé Sztiasszié jólismert fehér köpenyének az utánzata. Ezt a keppet fehér voálból készült estélyi ruha fe­lett viselik, amelynek vonai hasonló­képpen hullámosak. A keleti hatás a tarka mintájú hímzéseken, a ruhák szabásában és sok más téren is meg­figyelhető A cipödivatot sem hagyta érintetlenül. Vannak lapossarku szan­dálok nappalra és estére s arany- és ezüstbőrből készült estélyi szandálok, lapos, homoruan befelé hajlított sar­kokkal. Még egzotikusabban hatnak a saroknélküli szandálok, melyek szaba­­donhagyják a lábujjakat. Keskeny, aranyozott vagy ezüstözött bőrpántok tartják ezeket, melyek az ujjak között futnak. Mikor a tolldivat először jelent meg Párizsban, a kalapokon meglehetősen terjedelmes strucc- és paradicsom­madártoliakat és egyszerű, hosszú, keskeny száltoliakat viseltek. Ez a tolldivat aztán átterjedt az estélyi fri­zurára is és mindenféle tolikoronák díszítették az elegáns párizsi nők fe­jét, vagy impozáns tollbokréták foglal­tak helyet a hajfürtök között és min­den mozdulatnál méltóságosan lengtek jobbra-balra. Most úgy a kalapokat, mint a frizurát diszitő tollak terjedelme jelentékenyen csökkent. Most a kala­pokat két apró madárkával d iszitik. amelyek elől, a kalap peremén he­lyezkednek el. Az olyan divathölgyek is, akik a tollas hajdiszt kedvelik, esténként ilyen kis madarakat dugnak a művésziesen hullámositott fürtök közé. Az üvegszerü anyagból készült övék is azokhoz a toalettcikkekhez tartoz­nak, amelyek már régebben is díszítet­tek néhány elegáns ruhát, de az uj szezónban egészen fontos helyet kap­nak. Ebből a világos, áttetsző anyag­ból csinos öveket készítenek, elöl tarka virágcsokrocskák borítják őket és kü­lönösen fiatalos pasztellszínű nyári estéiyiruhákhoz illenek. Tejüvegszerü anyagból is állítanak elő szép öveket, ezeknek a mintája sokszor tarka, vé­sett virágokból ál! és nagyon jól mu­tatnak egyszerű, világos nyári ruhákon. Ebből a matt üveganyagból virág- és falevéiformáju gombokat is gyártanak. Ilyen gombok nagyon gyakran díszítik a tavaszi és nyári öltözeteket. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Homáromban 50 évvel ezelőtt: A Dalárda nagy farsangbucsuztatőt rendezett hangversennyel, tánccal. A hangversenyen előadták „A vartyogi nagy dalnok .ersenyt“, hatalmas siker­rel es katonazenekari kisérettel. A tánc­­mulatságon a négyest 84 pár táncolta. Az utcákon szélvihar dühöngött, a bálteremben kellemes meleg volt. Min­dent jelmezben adtak elő a dalnokok, a békahangversenyt is békajelmezben. A cikkíró megjegyzi, hogy ennek az egyesületnek virágzása nem lehet két­séges és bizonytalan. Igaza is volt, mert Íme, annyi viharos év eilenére most is él, virul a Dalegyesület és éppen a jövő szombaton tartja meg idei nagy hangversenyét. Változatosság okából cigányzenekisérettel. Az egész vidéken, minden jobb bálon Ferdi primás húzta a talpalá valót. A tisztikaszinó mulatságán egy Prandtner nevű hadapród női jelmezbe öltözött s olyan sikerültén még hozzá, hogy egészen az álarc levetéséig tán­coltatták a férfiak, kezét szorongatták s mindenféle bolondságokat sugdostak a fülébe. Nagy volt a megrökönyö­dés, amikor levetette az álarcát s ki derült, hogy a hadapródnak udvarol­tak a kollégák Szerkesztői üzenet K. 1.-nek Buda­pestre: Igen szívesen vesszük cikkét, de ne legyen csipős, mert errefelé igen érzékenyek az emberek ... 25 évvel ezelőtt: Kocsmázó iskolásgyermekek. Ra­­vazd községben, Győnnegyében, na­gyon szomorú dolgokat tapasztalt a tanfelügyelő. A szülők a gyermekeiket magukkal viszik a kocsmába s más mulatságokra is és másnap a gyerekek részegen mennek iskolába. A járási főszolgabíró szigorú intézkedésekét tett ennek megakadályozására. Kircz Artur partosi fatelepe leégett. A városi közgyűlés a vízvezeték szivattyukutjának rendezésével foglal­kozott — Egon Erwin Kisch „Tilos a bemenet.“ A „száguldó riporter“ leg­jobb könyve Izgató, leleplező és ér­­dekfeszitő, antwerpeni és amszterdami gyémántcsiszolókhoz visz el bennün­ket, a montecarlói játékkaszinóba, egy belga városba, amelyben háromezer őrült él, csodatevő gyógyforrásokhoz, mindezen túl azonban elsősorban az emberi lélek nemsejtett tájaira. Az utol­érhetetlen Kisch ezzel a könyvével is bebizonyította, hogy uj és immár be­fogadott irodalmi formát kreált. Úttörő, aki azonban nemcsak az irodalom nagy­értékelt úttörője, hanem az emberi lel­kiismereté is. Ez a könyve irói pályá­jának csúcsteljesítménye. — Megjelent Eugen Prager könyvkiadóváilaiatnáí. Ára 22 Kő, egész vászonkötésben 28 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno-Komárom. — Fogház fürdőmesterrel és tor­natanárral. Eddig általában azt hitték, hogy a világ legkellemesebb fogházai a belga louvaini és az angliai brightoni fogház. Az előbbiben ugyanis minden fogolynak külön rádiókészülék és tus­fürdő áll rendelkezésére, az utóbbiban pedig táncolnak és bridzseznek a fog­lyok. De a Vatikán uj fogháza, mely most nyilt meg, túltesz mind a kettőn. Csak három cellája van. Azoknak a „szerencsés“ embereknek, akik ezekben a teljes modern kényelemmel felszerelt helyiségekben fognak lakni, ápolónőjük, fürdőmesterük és tornatanáruk lesz. Esős időben hatalmas fedett udvaron sétálhatnak. A három cella még üres.

Next

/
Thumbnails
Contents