Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-11 / 21. szám

»KOMÁKON! LÁBUK« { 8. otóal. • í lünésl keltett és több lap átvette a cikkel. Érdekes, hogy Szüllö Géza dr.. a szö­vetkezett ellenzéki pártok parlamenti klubjának elnöke, a képviselőház kül­ügyi bizottságának 1935. november bén tartott ülésében, a külügyi expozé fe­letti vitában larlott beszédében ugyan­ezt ajánlotta Benes dr. akkori kül­ügyminiszternek, amikor azt javasol­ta, hogy fogadja meg a külügyminisz­ter a régi szláv bölcs tanácsol, hogy az ember a közvetlen szomszédjával és ne a szomszéd szomszédiéival igye­­kezzék megegyezni. Most ugyanezt ajánlja a belügyminiszter lapja is. Házszabalymödositás készül. A képviselőház és szenátus elnöksé­gei közös értekezletet tartottak, ame­lyen jóváhagyták az újabb házszabály­­módosítás tervét. A házszabályokat olyképen módosítják, hogy a parla­menti klubok a jövőben elnevezéseik­ben személyneveket nem használhat­nak, csakis pártjaik megjelölését. Ez az új intézkedés elsősorban a szudéta­­német pártot és a szlovák néppártot érinti, amelyek pártjuk megjelölésé­nél mindenkor kiírták Meinléin eluök, illetve Hlinka elnök névét is. E zára­dékoknak a módosítás után el kell maradniok. A sajtóban leközöli parla­menti beszédek helyreigazítására néz­ve megvárják, míg a legfelső bíró­sági fórumok egy épen folyamatban levő konkrét esetben milyen döntést hoznak arra nézve, hogy kötelesek-e á lapok a parlamenti beszéd szövegét helyreigazítani, vagy sem? Ezenkívül — március 10. Dérer Iván igazságügyminiszter va­sárnap magyarnyelvű beszédei mon­dott a komáromi munkásakadémia ál­tal a Jókai Egyesület Kultúrházában rendezeti Masaryk-ünnepen. Az elő­adást a rádió is közvetítette. Az elő­adás előtt ünnepélyes fogadtatás volt. amely alkalommal a minisztert a ha­lóságok képviselői, valamint a szo­ciáldemokrata párt küldöttsége köszön­tötték. Dérer miniszter méltatta Masaryk elnöknek a köztársaság érdekében ki­fejlett munkásságát s többek között ezeket mondotta: — Masaryk személyisége, elvei s mű­ködése a magyar kisebbség sz<‘nipont­jából is figyelmet érdemidnek. Masaryk tanítása itt a legnagyobb megértést a munkásság körében találta. A ma­gyar munkáspolitikának nagy misz­­sziója az okos, reális és mérsékelt politikában áll. Amit Masaryk a cseh­szlovák nemzet érdekében lelt, az a magyar kisebbség előnyére is válhat. Azt lehet mondani, hogyha a magya­rok valóban el akarják érni a maguk nemzeti, erkölcsi, kuilúrális, politikai, nemzeti és szociális renesszánszál, ak­kor Masaryk tanait kell átvenniük s azok szerint berendezkedniük. Majd a miniszter összehasonlítást tett a régi Magyarország és Csehszlo­vákia között. — Egyetlen államalakulat sem lehet tartós, — mondotta tovább — ha azok­nak megsemmisítésére tör, akik az állam természetes pillérei kell, hogy legyenek. — A nemzeti gyűlölködés helyébe olyan politikának kell jönnie, amely a népek megértésére törekszik. A mo­rális nagyság tesz valamely népet tnaggyá s örökké. — Csehszlovákiának érdeke és tö­rekvése, hogy Magyarországgal jóvi­szonyban éljen s hogy az új, mai Ma­gyarország virágozzék. Szlovenszkónak az egységes Csehszlovák államhoz való csatlakozása nem változtatható meg. Egy olyan nép, amely egyszer elérte az elnökség bekéri az alkotmányjogi szakértők erre vonatkozó ; véleményét. Szükség esetében a ma érvényes sajtó­törvény 13: §-ának oly értelmű módo­sításával segítenek, bogy a szenátus vagy a képviselőliáz plénumában el­mondott beszédekkel kapcsolatban tör­vényesen kizárják a helyreigazítás le­hetőségét. A belügyi tárca helyett a pénzügy­miniszteri tárca A koalíciós pártok közölt uralkodó bizalmatlanság még mindig erősen tartja magát s minden jel arra vall, hogy csakis akkor állítható helyre a teljes békesség és bizalom, ha az ed­diginél szélesebb alapokon tervbevett kormányrekonstrukciót fogják végre­hajtani. Ma már az agrárpárt sem el­lenzi ezt. Agrárpárti körökből szer­­ze.il információ szerint az agrárpárt­ban ma az a meggyőződés kezd fel­színre kerülni, hogy amennyiben a koalíciós együttműködés érdeke kí­vánja, a szocialisták által kívánt sze­mélycserét a minisztériumokban vég­­rehajtják. Különösen a belügyminisz­térium körül folyik sok vita. Vegyék át a belügyminisztériumot a szocialis­ták, de természetes, hogy az agrárpárt­nak megfelelő kárpótlást kell kapnia. A pénzügyminiszteri tárca iránt nem sok érdeklődés nyilvánul meg. Az agrárpárt készen áll azt átvenni s politikust ál­lítani annak élére. Pénzügyminiszter­­jelöltként az agrárpárti Brdlik dr. ta­nárt és képviselőt s belügyminiszter­­jelöltként Klapka dr. cseh nemzeti szocialista képviselőt emlegetik. az állami önállóságot, ezt soha töb­bé nem fogja feladni, hanem azt min­den erővel védelmezni fogja. Viszo­nyunk Magyarországhoz Masarvk szel­­lemében a következőleg fogalmazható meg: Mi Magyarországnak az egykori ha­tárok visszaállítását célzó törekvéseit megakadályozzuk, azonban készek va­gyunk az új Magyaroszágot minden eszközzel támogatni. A középeurópai kis- és középállamok saját önállósá­gukat, fejlődésüket és jövőjüket csak úgy biztosíthatják legjobban, ha egy­másban bíznak s nem a nagyok biz­tatásában. Az összetartás a kishatal­­mak közöli jobb eszköz bármelyikük számára, mint a nagyokkal való ka­cérkodás. A miniszter hosszasabban beszélt a két állam iskolapolitikajról a masaryki szellem alkalmazásáról s a Masarvk s a munkásság közti egyetértésről. Az előadás után a miniszter Nagy Jenő kormánybiztos és dr. Szijj Fe­renc kíséretében megtekintette a Jókai Egyesület múzeumát. — Kodály Zoltán dalai a cseh­szlovákiai magyar rádióban. Ko­dály Zoltán, a modem magyar zené­nek Bartók mellett legkiválóbb re­prezentánsa, aki dalaiban a magyar népi dalköltészet gyöngyszemeit dol­gozta fel nemesen egyszerű s amellett mesterien virtuóz formában, sűrűn szerepel műveivel a csehszlovákiai magyar rádió műsorán. Szerzeményei­ből, amelyekkel az európai zene uj­­klasszicisztikus irányába kapcsolta be a magyar muzsikát, iegközeiebb csü­törtökön, március 12-én, délután 17 óra 40 perckor énekel Dobrutzky Vilmos egy csokorravalót. A hang­versenyt a pozsonyi rádióállomás köz­vetíti rendes magyar küldése keretében. — Szépül a falu. Naszvad község elhatározta, hogy a szélesebb utcákat faszegéllyel fogják beültetni. Eddig, ha volt is ültetve az utcákon fa, azok girbe-gurba fák voltak, de most aztán szép egyenes fákat fognak ültetni. Hiába no, Naszvad község szépül. A Ref. Egyház­­község közgyűlése. Komárom, március 10. Vasárnap, március 8-án délelőtt 11 órakor tartotta a Komáromi Reformá­tus Keresztyén Egyházközség évi ren­des közgyűlését a Kollégium nagyter­mében. A közgyűlés Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond tőgond­nok együttes elnöklete s az egyházta­gok élénk részvétele melleit folyt le örvendetes egyetértésben. Galambos Zol táji lelkészelnök szár­nyaló fohásza vezette be a közgyű­lést, mely után a törvényes formasá­gokat intézték el, a jegyzőkönyv veze­tésére Igó Aladár dr. városi rendőr­­kapitány, egyházi főjegyzőt s hitelesí­tésére Vásárhelyi Károly és Balogh Gergely egyháztagokat kérvén fel. Majd a lelkészelnök előterjesztette a múlt évről szóló tartalmas jelenté­séi, melyben az egyház lelki- és hit­életének megerősítésére szolgáló mun­kásságról számolt be s örömmel álla­pította meg, hogy ezen a téren jelen­tős fejlődés érezhető. Hasonlóképen elismerésreméltó eredménnyel folyik a lelki munka a szórványokban. Ká­ván. Örsujfalun, valamint a kültelke­ken: a Benében, Partosújtelcpen és az erődökben. A szent János uccai ima­házban egész éven át rendszeres isten­tiszteletek és vallásos esték voltak, az egyház kebelében s a szegénygondozás tevén áldásos munkál fejteitek tű a dia­kónusok, a diakonissza és az egyház régi nemes támogatója, a ! o’o!. Jót. Nőegy­­lel, melynek példáját dicséretes mó­don követi a Ref. Leányegylet a sze­gény iskolásgyermekek segélyezése szolgálatában. Mint a többi helybeli keresztyén egyházaknak, úgy a református egy­háznak is állandó küzdelmet kell foly­tatnia a különböző szekták ellen, ame­lyek különösen a külvárosban ütötték fel fejüket. A lelkészeknek e nehéz munkájához a hívek támogatását kéri. Meleg szavakkal emlékezett meg az egyház volt segédlelkészeinek: Kele­men Kálmánnak és Tóth Kálmánnak rendes lelkészekké történt megválasz­tásáról, akiknek az egyház szolgálatá­ban végzett odaadó, lelkes munkálko­dásáért őszinte köszönettel adózott. He­lyükbe Baross Kornél segédlelkész és átmenetileg Mikula László harmad­éves teológus kerültek. A lelkészelnök nagy elismeréssel em­lékezett meg Fülöp Zsigmond főgond­nok, világi elnöknek működéséről, aki az elmúlt évben is fáradhatatlanul járt elől az egyház kormányzási mun­kában s önzetlenségével, áldozatkész­ségével követendő példát adott a gyü­lekezet tagjainak. Hálás szívvel mond köszönetét azért az állandó, buzgó és áldozatos támogatásért, amelyet vele szemben s az egyház javára tanúsí­tón. Hasonlóképen meleg szavakkal emlékezett meg Páti Nagy Sándor al­­gondnok érdemes működéséről is, aki nagy hűséggel és odaadó szeretettet tölti be tisztét. Elismeréséi fejezi ki a presbitérium tagjainak, a diakónus testületnek, a tisztikarnak és mind­ama egyházi intézményeknek, ame­lyek az elmúlt évben is lelkesen mun­kálkodtak az egyház szolgálatában. Részvétteljes szavakkal jelentette a lelkészelnök Szénái Pál pénztáros, Zsindely Ferenc és Czike Zsigmond presbiterek elhalálozását. Megkapó szavakban méltatta az elhunytak ér­demeit s azt a veszteséget, amelyet haláluk okozott az egyháznak. Szendi Pál az egyház gazdasági ügyeinek ren­dezésében, Zsindely Ferenc az alapít­ványi bizottság munkálkodásában és 19 36. március 11. ) Czike Zsigmond a temelőbizoltságélén végzett igen hasznos, dicséretes mun­kát. Emlékükét az egyház kegyelettel örökíti meg jegyzőkönyvében. Végül nagy vonásokban mutatott reá az egy­ház gazdasági helyzetére s ezzel kap­csolatban szeretettel kérte az egyház tagjait kötelességüknek pontos telje­sítésére. A közgyűlés az elnöki jelenlést egy­hangúan tudomásul vette és jegyző­könyvbe foglalta, a benne előterjesz­tett indítványokat pedig határozattá emelte. Fülöp Zsigmond főgondnok közvetlen meleg szavakkal méltatta Galambos Zoltán lelkész érdemeit és azt a nagyjelentőségű munkát, melyet a szeretett lelkipásztor a gyülekezet­­fjen immár tíz év óta kifejt. Az egy­ház mélységes háláját és elismerését tolmácsolta a főgondnok Galambos lel­késznek, akinek érdemeit jegyzőköny­vében örökítette meg a közgyűlés. Páli Dezső egyházi pénztáros tér--, ieszo'tte ezután oiő az 1935. évi zár­számadásokat a közpénztárról, az ala­pítványokról, az egyházfenntarló alap­ról és a temetőpénztárról. A közgyű­lés a zárszámadásokat egyhangúan tu­domásul vette és a presbitérium hatá­rozata alapján az egyházmegyei fő­­számvevőszékhez terjeszti fel jóváha­gyás végett. Az 193G. évre szóló költ­ségvetést ismertette a pénztáros, ame­lyet a presbitérium 113.995 Kc-ban ál­lapított meg. A közgyűlés tudomásul vette és végleges jóváhagyás céljából felterjeszti az egyházmegyei számve­vőszékhez. A közgyűlés végül a fő­­gondnok javaslatára Páli Dezső pénz­tárosnak, Vöröss Béla főszámvevőnek és Kollár Lajos számvevőnek az egy­ház pénzügyeinek lelkiismeretes veze­tése és rendbentartása körül kifejtett odaadó munkálkodásukért elismerő kö­szönetét fejezte ki. Komáromban 50 évvel ezelőtt: ;>Uj vízvezetéki terv. A pesti főváro­si tanácshoz gróf Esterházy Miklós és Feszty Adolf műépítész beadványt nyújtottak be, amelyben ajánlatot tesznek, hogy a főváros népségét a tatai forrásvizekből vezetett ivóvíz­zel látják el. A vízvezeték képes vol­na 800.000 lakos részére naponta 120 ezer köbméter vizet szállítani. A ki­tűnő ivóvíz erősen hozzájárulna a fő­város halálozási arányszámának le­csökkentéséhez. « Rendkívüli hideg az időjárás egész; Európában. Ilyen hideget, mint 1886 márciusában van, csak kettőt tudnak még öregeink — írja a Komáromi Lapok, — az 1845-ikit, amikor márc- 7-én beállt a Duna s az 1855-ikit, mi­dőn a szőnyi vásárra a Duna jegén hajttattak át. Szerelmes levélminta a tárcarovat­ból: »Éltem angyala! Itt a porban fek­szem előtted s a szerelmedért ese­dezem. Érzelmeim emésztő füzéből a le kacsóid vezethetnek a menyország­ba. Rózsa-ajkadról zenghet az én fel­támadásom trombitája. Micsoda Dom Carlos szerelme, aki saját atyját öl­te meg, az én szerelmemhez képest?. És e szerelem egészben és osztat­lanul a tiéd, mint az istené, minden­kié. Hozzád a szerelem egy sugará­ért úgy eped a téged sírig szerető kedvesed.« 25 évvei ezelőtt: »A múlt év nyarán uralkodott ab­­normis időjárás alatt előfordult több­szöri felhőszakadások és nagy eső­zések folytán csatornaömlések állot­tak elő s ezek a tóuccai lakosok há­zában nagy károkat okoztak. Tizen­egy háztulajdonos kártérítési kerese­tet adoll be a város ellen 15.000 ko­rona értékben.« A pert meg is nyerték. Az Erzsébet-sziget ármentesítése hosszas vajúdás után a megvalósulás felé közeledik. A komáromi községi iskola szűknek bizonyult: 1901-ben 833 tanulója volt, 1911-ben már 1218. Uj iskolaépületek válnak szükségesekké. A pénzügyminiszter rendelete sze­rint ezentúl a finánc és a katona egy­másnak tisztelegni köteles. mmimmaiesmmmrm immmmnaemmmmmmmmiBi..... —------——_——----—-----­Csehszlovákiának érdeke és törekvése, hogy Magyarországgal jó viszonyban éljen s hogy az új, mai Magyarország virágozzék, — mondotta Komáromban vasárnap Dérer miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents