Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-11 / 21. szám
1936. március 11. »KOMAROMI KAPOK« 3. oldal. Jövő héttől kezdve a komáromi bankokban szövetkezeti részjegyeket lehet jegyezni a DANUBIA strandfürdőre. Nagyarányú propaganda indul a strandfürdő népszerűsítésére s a részjegyzésekre. — március 10. Komárom nagyszabású strandfürdőjének felépítése közeledik az Erzsébet szigeten. A tervek szerint nemsokára hozzáfognak az alapok kiásásához, hogy még a nyárra elkészüljön a szép medencefürdő, amely azt célozza, hogy tiszta vízben, homokparton, ideális uszodai viszonyok közölt tudjon fürödni Komárom fürdözőközönsege. Egészségügyi, gazdasági, esztétikai, idegenforgalmi s természetesen különösen sportszempontból kívánatos a régen óhajtott strandfürdő felépítése. Komárom minden lakosának óhajtani és sürgetni kell ezt, de nemcsak szóval, hanem tettel is: csak úgy érhetünk el sikert, ha anyagi erejéhez mérten mindenki hozzájárul a strandfürdő építési költségeihez. A medencefürdőt szépnek, művészinek, impozánsnak kell felépítenünk, hogy versenyképesek lehessünk más városokkal. A DANUBIA-fürdő propagandabizottsága hétfőn este Markovics Ede tanfelügyelő elnökletével ülést tartott. C s i z y István, ismertette építészmérnöki szempontból az építkezés tervezetét s vállalkozott arra, hogy vázlatrajzban elkészíti az elgondolást. Nagyarányú propagandát határozott cl a bizottság: a propaganda felöleli az iskolákat, sportegyeii Mnmwtra-wrraripiiMrpr irnrmt ttt ~ i-------------> sületeket, a hivatalokat, az egyesületeket, a magánosokat, mind. Komárom közönsége kell, hogy közüggyé legye a strandfürdőt: érdekünk és presztízsünk is ez. Harmos Károly bemutatta plakáttervezeteit, amelyek művésziek sigen sokatmondóak voltak. Nagy Jenő kormánybiztos határozatilag kimondta, hogy a város a Danubiu strandfürdő fenntartási költségeihez évi 10000 korona költséggel járul, mint segéllyel. Ebből 6000 korona fordítandó 2 százalékos kamatlábbiztosítás céljára az üzletrészjegyekre (ha a nyereség nem fedezné), 1000 korona fordítható az üzletrészek visszavásárlására. így tehát az üzletrészek úgy kamat, mini tőke szempontjából biztonságot élveznek. Szövetkezeti részjegyeket a jövő héttől kezdve minden komáromi pénzintézetben lehet jegyezni. Egy részjegy 50 korona. Nagyon üdvös volna, ha Komárom lakossága szeretettel karolná fel ezt az ügyet s minél nagyobb arányokban jegyezne részjegyet. Komárom lakossága! Ezt a szép kezdeményezést ne hagyjuk sárbufulni: vállaljunk egy kis kötelezettséget az egybefogás jegyében! Itt az alkalom ! Holnap este 8 órakor kezdődik a népkonyha Kuratorium hangversenye. A hangverseny eiő’- észiiő bizotfsága Kudelka József vezető jegyzővel az élén lázas munkában van, hogy az utolsó kis munkákat is elvégezze a rendezés körül. A programban a legkomolyabb darabok mellett a könnyebb és mégis értékes kamarazene is jelentősen van képviselve. Módunkban volt jelen lenni a zenekar és Farkas Mártim művésznő együttes próbáján. Nem akarunk a kritikának elébe vágni, de bizonyos, hogy számánál a kritika csak a legnagyobb elismerés lehet, értékelése és méltatása kiforrott művészetének. Weisz Emma zongoraművésznő, zeneiskolánk igazgatója foglalta el ezután helyét a zongoránál. Ki kell jelentenünk, ez nem is próba volt, hanem nagy tehetségétől simán gördülő, teljes hanggá változtatása Liszt Ferenc örökéletü hangjegyeinek. A műsorból bizonyosan mint nagy élmény fog kiemelkedni a katonazenekar kvintettje. Előadásukban Komzák K.: Mese „Dal“ quintelt, uj és modern felfogás érvényesül, amelyben talán még uj és uj szint kap a bájos zenemű Egyik szép repertoár számát fogja előadni az Egyetértés Munkásdalárda is. A jegyek elővétele megkezdődött már és mindenki siessen jegyének megváltására, amelyet a városházán szolgáltatnak ki. Léván nagy cserkésztanács volt, amelyen a szlovenszkói magyar cserkészek küldöttei Romhányi Árpád komáromi főgimnáziumi tanárt választották meg az Alosztály uj titkárául. Komárom, március 11. A Csehszlovákiai Cserkészszövetség Magyar Alosztálya Léván, a Kaszinóban nagy tanácsülést tartott, amelyen 62 szlovenszkói magyar cserkészraj képviseltette magát, harminc cserkészvezetővel, közöttük négy női cserkészparancsnokkal. Komárom minden cserkészrajának képviselője ott volt. A tanácsülésen M r enn a József tanár, a magyar alosztály titkára elnökölt. Mrenna József nagy érdeklődés között tartotta meg beszámolóját, amely szerint a szlovenszkói magyar cserkészek a múlt évben is hasznos munkát végeztek. De ugyanakkor megállapította azt is, hogy a Szövetség Prágában a magyar cserkészek egyetlenegy jegyzőkönyvére sem ad választ, mert a magyar kéréseket megtagadni nem tudná, de megadni a jelek szerint nem akarja. A nagy Szövetség a jelek szerint széthulióhan van. így például a szlovák cserkészek kiváltak az országos szövetségből úgyszólván majdnem mind s külön szövetséget alakítottak katolikus alapon, a németeknek is van külön szövetségük, úgyszintén a zsidóknak is, a ruszinszkóiak külön cserkészautonómiát kaplak. (A szlovák cserkészek különösen a valláserkölcsi alapot akarják kihangsúlyozni, amit a Szövetség nem tartott a legfontosabbnak.) Mrenna elnök beszámolójából kiemelendő a brünni ankét is, amelyen a magyar alosztály részéről 4 tag vett részt. Brünnben alakult meg a Csehszlovákiai Katolikus Cserkészliga, Körper pozsonyi kanonok vezetése alatt. Ezt a cseh. szlovák, német, morva, lengyel cserkészek alakították. A megalakulásra a magyar cserkészeket is meghívták, de a magyarok nem léptek be, mivel nálunk a valláserkölcsi alap amúgy is hagyományos és biztosítva van. Ezeket azért emeljük ki, mert a mostani lévai tanácsülés egyik fontos mozzanata volt az a határozat, amely szerint a szlovenszkói magyar cserkészek önálló központot létesítenek. A magyar alosztály keretében elhelyezkedett cserkészek az úgynevezett kanderstegj egyezményen kívül semmi más szerződésben nincsenek a Szövetséggel. Ez a szerződés meglehetősen tág s nem fedi teljesen a magyar cserkészek mai kívánságait. A magyar cserkészek száma jelentős: most 1696 a ítzámuk. A lévai gyűlésen tehát állást foglalt a Tanács az önálló Szlovenszkói Mugy Cserkészközpont alakítása m lett s rögtön fel is olvasták alapszabáJytervczetet. Ez lcszl vatva az összes magyar cseri székét egy központ alá helyez s ez aztán mini egyenrangú I köthet szerződést a A magyar cserkészek remélik, hogy most, amikor a szlovenszkói cserkészek huszonötesztendős jubileumát fog ják ünnepelni Pozsonyban, a régóhajtott magyar cserkészönkormányzatot meg lehet valósítani. Nem tudom, hogy Európában a nacionalizmus valaha is el fogja-e érni Kelet mindenekfölötti fajszereletének méretét. UJ CSERKÉSZTITKÁR VÁLASZTÁSA Hiíierizmus a múlt tükrében A gyűlés másik fontos mozzanata Mrenna József cserkészfőparancsnok lemondása az alosztályi titkárságról. Mrenna József, mint a magyar alosztály titkára osztatlan megbecsülést és szeretetet vívott ki magának cserkészkörökben. Hosszú éveken keresztül lelkesen és önzetlenül buzgólkodott a magyar cserkészet felvirágzásán Szlovenszkón, szívvel-lélekkel élt a cserkészeszmének s mozgalmi szervezkedésének. Nagy kitartással és hozzáértéssel dolgozott az összes cserkészekért, egyik szerkesztője a Tábortűz c. folyóiratnak s a szlovenszkói cserkészmozgalom élharcosa. Gyengélkedésére való tekintettel lemondott. A tanács csak nehezen fogadta el lemondását. Utódául Romhányi Árpád komáromi főgimnázium} tanárt választották meg. Romhányi Árpád régi és kitűnő cserkész, aki kitünően fogja folytatni a megkezdett nehéz és felelősségteljes munkát. Minden képesség meg van benne arra, hogy az alosztályt lendülettel és cserkészszellemben fogja vezetni tovább. Romhányi Árpád elfogadta a megbízatást és programmbeszédjében kijelentette, hogy első teendőjének azt tartja, hogy a szlovenszkói magyar cserkészet mai állapotát felvázolja, a cserkészcsapatok panaszait az illetékes helyekre továbbítja s a további felvirágoztatás fettételeként a magyar központ ügyét tető alá vigye. Szó volt még a nyáron tartandó erdei iskoláról, a cserkészek folyóiratáról s egyéb időszerű kérdésekről. A tanács táviratilag üdvözölte Benes köztársasági elnököt, a cserkészek ezidőszerinti protektorát. EHETI GONDOLATOK. A túlzott nacionalizmus a világháború természetes következménye — ezerszer olvashatjuk ezt a megállapítást. De épp oly joggal megfordíthatjuk a tételt: a túlzott nacionalizmus a világháború okozója, előidézője. A nacionalizmus mindég meg volt és nem csak a legújabb kor produktuma. Az fűtötte a barbárokat lenéző görögöket, éppúgy, mint a gőgös Cívis Románus-okat. Egy szikrával sem volt kevésbé elfogult az ó-kor embere, mint a legújabb koré. A nemzeti eszme országot alapító, népeket elnyelő erejével végigkísérte bölcsőjétől az emberiség éleiét. A pán-germán-eszme, az Anschluss épp oly kevéssé új, mint a zsidóüldözés. Megvolt, megmarad, ha néha lappangva is, a németség vérében és csak a kellő pillanat megérkezése szükséges, hogy újra fellobbanjék. A franciaimádó Heine ezeket írta: Igen, akkor felkeresnének bennünket és nemcsak Elzász-Lotharingia, hanem egész Franciaország, egész Európa, az egész világ, — igen: az egész világ németé lenne. A tölgyek alatt járkálva, gyakran álmodozom Németországnak ezen küldetéséről és egyetemes uralmáról. íme, ez az én hazafiságom.« A Tiszta Ész Kritikáján felnőtt Fichte már az Anschluss! álmodja meg: »A porosz ál lám egységben élő németnek arra kell törekednie, hogy ott a legtökéletesebb német nemzeti jellem domborodjék ki, hogy ez azután kiterjeszkedjék a rokon német törzsekre és végül lassanként az egész emberiségre.« Reimer viszont így nyilvánítja ki német öntudatát: »Poroszország Németország vezető állama, Németország Európáé, Európa az egész világé.« Ilyen fejlett volt mái' a »hitlerizmus«, amikor Hitler még meg sem született. —bor— Kelet nacionalizmusa Nálunk Európában minden törekvés vagy a nacionalizmusból ered, vagy a nacionalizmusba torkollik vissza. »Nálunk hiányzik a nacionalizmus alapja!« — állapítja meg Rabindranath Tagore és megtagadja azokat, akik Ázsiában is meg akarják honosítani. És Rabindranath Tagorenak feltétlenül igaza van, mert a nacionalizmus európai termék — fűzi hozzá a kommentárt egy alig tíz éve megjelent könyv. (Keller: Irodalmi mozaikok.) Elismerjük, hogy Európa ajándékozta meg nemzeti lélekkel a világot, hogy az Újvilágban nincs a mi értelmezésünkben vett nacionalizmusból még szikra sem, de a kultúra bölcsőjében, Távolkeleten — ha perbe is kell szállnunk még olyan tekintéllyel is, mint Rabindranath Tagore, — állítjuk, hogy van. A japán katonai puccsot leverték. Autzima japán tiszt, aki a kormánybű gárdát a lázadókkal szemben győzelemre vezérelte, feleségével együtt harakirit követett el. A győztes vezér nem bírta elviselni győzelmét. Hátrahagyott búcsúlevelében ezzel okolja tettét: nem bírtam elviselni, hogy a császári csapatok egymás ellen harcoltak. Nem bírta látni, hogy a testvérnek testvérre kellett fegyvert emelnie. Nálunk, az öreg Európában a győztes hadvezér ünneplések közepette vette volna át kiérdemelt hadügvminiszteri megbízatását, vagy a kormányzói széket. A városi zeneiskola hangversenye vasárnap A komáromi városi zeneiskola minden évben szép hangversennyel kedveskedik a komáromi zenekedvelőknek. Ilyenkor mutatja be a zeneiskola, mennyit haladtak a növendékek s van-e zenei hajlandóság, művészi érzék a fiatalságban: lehet-e kellő utánpótlásról beszélni? Vasárnap, március 15-én rendezi a városi zeneiskola szokásos hangversenyét a Jókai Egyesület kultúrházának nagytermében. A hangverseny iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. A növendékek mind tudásuk legjavát nyújtják s a műsorszámokat úgy válogatta meg az iskola vezetősége, hogy az sikert arasson. A hangverseny szereplői: Nádor György, Braun Marietta, Pick-testvérek, Telkes István, Galambos Gedeon, Vörös Gizella, Doszíál Ilona, Stern György, Sült Tibor, Balogh Lajos, Falda Marietta, Trokán Anna, Banai Tóth-testvérek, Nagy Márta, Mezei József, Kovách Anna, Kronoraff Zsófia, Vizváry István, Döme Béla, Somogyi István, Podhorny Matild, Sárközi Béla, Basilides Zoltán, Kacz Jenő, Nagy Aliz. A hangversenyre belépődíj nincsen, csupán műsormegváltás kötelező. A növendékeken kívül a hangversenyen részt vesz a '’12. gyalogezred zenekara, Janata karmester vezényletével. — Kezdete este 8 órakor.
