Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-07 / 20. szám
Lapunk mal száma a jövőheti teljesR&dió-mUsort tartalmazza Otvenhetedlk évfolyam. SO. szám. Szombat, 1030. március 7. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 8# KC, félévre 40 KC, negyedévre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztői BABANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FL'LÖP ZSIGMOXD és AIX1NGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Ne ítélj, hogy ne ítéltessél I (AL) Carlyle a híres angol filozófus egyik művében nagyon találóan mondja. hogy sokkal könnyebb hibákat kiböngészni, mint szépségeket fölismerni. A légy az ö szűk látókörével valamely oszlopfőn. vagy tekintélyes épületen észre fog venni foltokat és egyenetlenségeket és igaza is lesz. l’ogy azonban valamely egész alkotásnak egységéi, célját, a részek harmóniáját felismerjük és méltányolni is tudjuk, ahhoz nemes és mély lélek szükséges és hogy széleslátókörü szemmel lekinlsünk a dolgokra. Akaratlanul jut eszünkbe ez a sok bölcsességet tartalmazó megállapítás, ha olvassuk és halljuk azl a sok bírálatot. krilikai megjegyzést és ítéletet, amelyet illeni magyar kisebbségi életünkben egyesek most mind gyakrabban fűznek ennek a kisebbségi éleinek különböző jelenségeihez. Egy szóval sem mondjuk és mondja senki, hogy kisebbségi életünk kialakulása minden irányiján tökéletesen megy végbe. Szenvedő, küzdő emberek vagyunk mindnyájan a kisebbségi sorsnak részesei és emberi niivolluukhöi folyik, hogy nem alkothatunk tökéleteset. Minden komoly és tárgyilagos bírálat csak hasznára lehet annak az ügynek, amelyet a bíráló és a megbírált is előre akar vinni. A komolyságnak és tárgyilagosságnak azonban első feltétele a viszonyok alapos ismerete és a tapasztalatokon is alapuló tudás. Nemrég valamely értekezleten, amelyen intelligens magyar fiatalemberek vettek részt, ellenzéki pártjaink törvényhozóinak parlamenti működése is szóba került és a bírálat bonckése alá vették azt. Az egyik, bizonyára teljesen jószándékú bíráló kifogásolta, bog}' ellenzéki pártjaink törvényhozói a prágai parlamentben legtöbbnyíre magyarul és nem az állam nyelvén beszélnek. Mint követendő példát, megemlítette a régi Magyarország parlamentjében ülő horvát képviselőket, akik a magyar országgyűlési két házában szerinte mindenkor magyarul beszéltek és ezzel sokkal többet használtak a horvát érdekeknek, mint ha a magyar parlament csak magyarul tudó tagjai előtt horvát nyelven szónokoltak volna. A bírálónak szavai tetszetősek lehettek, mert a hallgatóság élénken helyeseli és az a vélemény alakult ki, hogy a felhozott most már történelmivé vált példának megfelelően járjanak el a mi magyar törvényhozóink is és a prágai parlamentben ne a magyar, hanem az államnyelvet használják. A felhozott példa pedig a legkevésbbé sem volt szerencsés és alkalmas ennek a poszlulátumnak felállí-Komárom. március fi. A magyar nemzett párt országos vezetőségének ülése az egységes magyar párt kérdésében. A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége március 10-én, kedden délelőtt fél 11 árukor, firsekujmrt a párt ottani helyiségében országos pártvezetőségi ülést tart. Az ülés tárgyát az elnöki jelentésen kívül a magyarság egységes pártjának megteremtése ügyében a keresztényszocialista párttal folytatott tárgyalásról szóló jelentés és határozathozatal képezi. Az országos pártvezetőségi ülést délelőtt 10 órakor a párt országos elnökségénél,; ülése előzi meg. Hodzsa dr. miniszterelnök a kisantant és a római blokk közötti közeledésről A kisantanl gazdasági tanácsa kedden tartott záróülésén Hodzsa Milán dr. miniszterelnök beszédet mondott a középeurópai gazdasági közeledés lehetőségeiről. A középeurópai közeledésnek a már meglevő szervezetekből kell kiindulnia, vagyis a kisantantból és a római blokkból. Egyrészt megbízható módot kell találni, hogy a két blokk konkrét közeledése létrejöjjön, másrészt összhangba kell hozni a közeledési tárgyalásokat az öszszes érdekelt hatalmak érdekeivel. Kívánatos, hogy a mostani közeledési munka ne egy államtól, hanem a kisantant egyetemétől induljon ki. A kisantant meg is egyezett a közös célokra vonatkozólag s a szakértők a terv részletes kidolgozásához fognak látni. Ha a római egyezmény aláírói maguk ragadják meg a kezdeményezést, amely a dunai államok gazdasági együttműködésére vezethet, úgy szívesen egyesítjük fáradozásainkat az ilyen kezdeményezéssel. Újra meg kell állapítani, hogy a kisantant, a római jegyzőkönyv országai, Németország és a nagyhatalmak nélkül nem létezhetik komoly gazdasági konszolidáció Kölására. Horvátországnak ugy anis autonómiája volt. Zágrábban egy kamarás országgyűlés székelt, melynek személyesjogú és választott tagjai voltak. Ez a horvát parlament a budapesti főrendiházba három, a képviselőhöz ha pedig 40 tagot küldött ki, akiknek azonban csak a közös magyar és horvát ügyekben volt felszólalási és szavazati joguk. Ezzel szemben nekünk Sziovenszkóban autonómiánk nines, külön parlamentünk sines és törvényhozóink a prágai parlamentben nem mint egyT külön ország delegátusai ülnek. Azok a horvál képviselők, akiket a budapesti országgyűlésbe kiküldtek, olt vajmi ritkán beszéltek. Megtörtént ugyan, hogy horvátul elmondod megnyitó szavak után zépeurópában. Bulgáriát semmi sem akadályozza, hogy' ebben a munkában részt vegyen. A reánk váró legfontosabb föladatok egyike, hogy' gondoskodjunk a középeurópai országok agrárfölöslegeinek a nyugati piacokon való elhelyezéséről. A kisantant többi kormányaival egyetértve, megragadjuk a kezdeményezést, hogy' kidolgozzuk egy erre alkalmas szerv alapszabályait, amely a középeurópai agrártermelés fölöslegeit és elhelyezésük tehetőségeit nyilvántarthatná. 860 392 munkanélkülit tartottak február végén nyilván A népjóléti minisztérium sajtóosztálya közli, hogy' a munkaközvetítő hivatalok előzetes jelentése szerint a munkanélküliek száma az előző havi kimutatásban közölt 850.010-rői február végén 860.392-re emelkedett. Az előző hó adataihoz viszonyítva, az emelkedés 1.2 százalékot tesz ki, míg a tavaiy'i év azonos szakában a munkanélküliek száma 1.9 százalékkal ment föl. Ügy' látszik, hogy' a munkanélküliség ezzel Csehszlovákiában elérte a tetőpontját. A koalíció elé terjesztik a szlovák néppárt követeléseit A szlovák néppárt megbízásából Tiso dr., Soko) dr. nemzetgyűlési képviselők és Mederly szenátor újból tanácskozlak Hodzsa Milán dr. miniszterelnökkel a szlovák néppártnak a kormányba való belépése ügyében. A megbízottak ismertették a miniszterelnök előtt azokat az elvi követeléseket, amelyeket a hétfői pártértekezlet feltételekül meghatározott. A miniszterelnök kijelentette, hogy a szlovák néppárt elvi követelései olyan mélyenjáróak, hogy azokat kénytelen a többségi koalíciós pártok elé terjesztem állásfoglalás végeit. A politikai miniszterek tanácsa már foglalkozott a szlovák néppárt követeléseivel. Koalíciós körökben pesszimisztikusan Ítélik meg a szlovák néppárt részére a körmagyarul folytatták beszédüket, azonban ez nem sokszor fordult elő. Sőt mikor Wekerle Sándor miniszterelnökségével a koalíció került uralomra és az államvasut pragmatikájának tárgyalásakor a horvátok obstruálni kezdtek, akkor 49 napon át másként nem is beszéltek, mint horvátul. Igaz. hogy szavukat alig érlelte meg valaki, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy végig horvátul mondják el az emlékezetes »Visoky sabore« szavakkal megnyílód beszédüket. Jól emlékeznek még minderre azok, akik annak idején, ezelőtt 36 évvel figyelemmel kisérlék a budapesti eseményeket. Ebből bárki megállapíthatja, hogy éppen az ellenkezője igaz annak, amit a jóhiszemű fiatal bíráló az értekezleten, mint alapvető nagy igazságot föltálall. Arra is tudunk egy esetet, hogy ma mennyire kezdenek kiesni hz emlékezetből és a közltidalból a inul! eseményei. Egy iskolában a világháború kitöréséről voll szó és a tanár elmagyarázta, hogy a világháborút Ausztriának Szerbiához intézett hadüzenete robbantotta ki. Erre az egyik tanuló felállt és csodálkozva kérdezte, miként voll lehetséges az. hegy a kis Ausztria hadat üzenjen a hatalmas Szerbiának. Nem titok, hogy' a múlt eseményeinek ismertetésében, tárgyalásában és bírálásában ma nincs egyenlő mérték. Bizonyos köröknek az a legnagyobb törekvésük, hogy például a magyar múltai a mostani állapotokkal szemben mindenképpen kedvezőtlen színben tüntessék föl. Ezt egyensúlyozni nyilvános fórumok előd vajmi nehéz, meri — sajnos — akadnak. akik ebből olyan következtetéseket vonnak le, amelyek kellemetlenségekkel, sőt üldöztetésekkel Is járhatnak arra nézve, aki tárgyilagosan, alapos ismeretekkel szeretné a történelmi igazság fényéi deríteni a múlt eseményeire. Az ifjúság, mely a fiatal lélek fogékonysága következtében leggyorsabban és legerőteljesebben reagál minden benyomásra, sokszor csak elferdíted ismeretekhez jut. Nincs, aki fölvilágosítsa, neki magának nincs Ideje, hogy oknyomozó munkával derítse ki, mi volt a valóság, talán a megfelelő könyvek és adatok sem állanak rendelkezésére; nem kell tehát csodálnunk, ha téves következtetéseket von le, helytelen bírálatokat mond és elsietett ítéleteket alkot. Bírálni mindig kényelmesebb, mint cselekedni. Kifogásolni is könnyebb, min! alkotni. Pedig a cselekvésre és alkotásra az itteni magyarság életében bőven kínálkozik alkalom a magyar kulturális, gazdasági és testedző stb. egyesületekben és érdekes, hogy sokszor tisztújítások előd a tisztségek betöltésének kérdésekor nem találnak megfelelő erőket, viszont másfelől állandó a panasz, hogy különösen az ifjúság nem juthat szerephez a nemzed munkában. Vannak tehát megfelelő helyek, ahol az, aki nemzetéért dolgozni akar, talál érvényesülési lehetőséget és vannak ma még fel nem használt értékes fiatal erők. akik erre alkxdntasak is. Csak egymásra kell találnia a két lehetőségnek. Carlyle megállapításából még egy következtetést vonhatunk le. Bármelyügyet. így a nemzet ügyét is, nem az viszi előre, ki szőrszálhasogató kifogásokkal keres mindenütt hibát, hanem az, aki a nagyot, nemeset és szépet akarja meglátni és megtalálni, mert nem a boncolgatásból, hanem a harmóniából és szintézisből születik meg az alkotás és a tett.
