Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-29 / 18. szám

1 POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JANOS. Belelfe főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztői BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Fömimkatiirsak: FCLöP ZSIGMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, február 28. A népiskolai magánoktatásra vo­natkozó tOrvény módosítása A képviselőház csütörtökön tartott ülésén a népiskolai magánoktatásra vonatkozó törvény noveliálásót tár­gyalták. A törvényjavaslat megszünte­ti a magánúton való oktatás lehetősé­gét és csak a legvégsőbb esetben tesz engedményt. Az előadó jelentése után Esterházy János nemzetgy. képviselő, az országos keresztényszocialista párt elnöke szólt a javaslathoz. Magyar és szlovák nyelven foglalt állást a tör­vény módosítása elten, amely a nem­zeti kisebbségek ellen irányul. A vita folyamán felszólalt Jaross Andor képviselő, a magyar nemzeti párt országos ügyv. elnöke is, aki ki­jelentette, hogy a javaslatot nem fo­gadja el, mert az iskolaigazgatás nem fog gondoskodni arról, hogy olyan he­lyeken, ahol a nemzeti kisebbségek ré­szére nincs iskola, a gyermekeket ma­gánúton anyanyelvükön oktathassák. Hodzsa dr. miniszterelnök meg van elégedve az eredménnyel. A miniszterelnök, mielőtt visszauta­zott volna Prágába, a belgrádi Poli­tika c. lap munkatársát fogadta, aki­nek nyilatkozatot tett belgrádi tár­gyalásainak eredményéről. — A politikai megbeszélések —- mon­dotta Hodzsa miniszterelnök, — ame­lyeket Sztojadinoviccsal folytattam, po­zitív eredményre vezettek. Most már kijelenthetem, hogy Csehszlovákia, Ro­mánia és Jugoszlávia szakértői össze­ülhetnek, hogg tárgyaljanak a dunai államok együttműködéséről. A javas­latok, amelyeket Sztojadinoviccsal és Titulescuval teljes egyetértésben meg­vitattam, csakis kedvező eredményre vezethetnek. A szakértői megbeszélé­seknek az lesz a céljuk, hogy megte­remtsék a római egyezményt aláíró hatalmakkal való tárgyalások alapját, valamint az európai gazdasági politika valamennyi tényezőjével, amelyeknek érdekében áll a dunai államokkal való együttműködés. Tárgyalásaink ered­ményével teljes mértékben meg va­gyok elégedve. Abban a meggyőződés­ben utazom el, — fejezte be nyilatko­zatát a miniszterelnök, — hogy nem­csak Jugoszlávia és a Csehszlovák köz­társaság között van megegyezés, ha­nem abszolút a megegyezés a test­véri érzésekben. A nemzetközi politi­kában Csehszlovákia és Jugoszlávia két állam egy lélekben. Uj miniszterjelölt a pénzügyminisz­térium élén Á koalíciós lapok már hetek óta ír­ják, hogy a pénzügyminisztérium élére új ember kerül. Trapl dr. pénzügy­­miniszter állítólag távozik a tárca élé­ről, mert az egyenesadók novellájára vonatkozó állásfoglalása nem egyezik az illetékes bizottság véleményével. Minthogy Trapl dr. hivatalnok, helyé­be hivatalnok-minisztert jósoltak a la­pok és megírták, hogy Trapl dr. he­lyébe Kalfus dr. pénzügyminiszteri osztálytanácsos fog kerülni. A koalíci­ós lapok legutóbbi híradása szerint azonban ez a kombináció változást szenvedett, mert a miniszteri kinevezés a kormány nagyobb rekonstrukciója alkalmával fog megtörténni és pénz­ügyminiszternek RemeS képviselőt fog­ják kinevezni, aki évek óta a parla­menti költségvetési bizottság előadója s ismert pénzügyi politikus. Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Ké, félévre 49 Kö, negyed­évre 29 Ké. - Külföldön 129 KÉ. Egyesszám ára 1 korona. Nagyböjt a nagypolitikában Komárom, február 28. (AL) Genfben most készült el a népszövetség hatalmas új palotája. Európa egyik legnagyobb épületének mondják ezt az éveken át sok mil­lió fclemésztésével épült díszes alko­tási. Gondüzö kényelemmel berende­zett szobák, ragyogó termek, már­vány-burkolatú csarnokok százai ej­tik ámulatba a közönséges halandót, aki ezeknek labirintusában bizonyára épp oly kevéssé ismerheti ki magát, mint ha meglátja az ott hangyaboly­ként nyüzsgő tisztviselők nagy sere­gét. Mert tekintélyes az az appará­tus, amelyet állandóan foglalkoztat a népszövetség. Ott trónolnak a dó­sán fizetett, nagyképűen alakoskodó főtisztviselők, a másod-, segéd- és al­­litkárok légiószámra sürögnek-forog­­nak aktákkal, nem hiányzik a kat­togó írógépek mellett szorgoskodó kisasszonyok hadserege sem és a li­­bériás inasok fölényes ábrázata bizo­nyára leginkább érezteti ennek az institúciónak mindent felülmúló rend­­kivüliségét. 6 boldog Európa! Most tehát be­­tetőződik a nagy mű, a háború utáni alkotások legfenségesebbje: fenkölt gondolatok, eszmék, tervek bölcső­jét ringató otthona. Most végre méltó külső környezetben működhet az a nemzetközi intézmény, amely hivatva van megakadályozni háborúk kitöré­sét és ezzel biztosítani a világ örökös békéjét! így fognak lelkesedni azok, akik könnyen kápráztatják cl magu­kat a külszíntől, tükrök, arany dí­szek, márványlapok, fényes padlók csillogásától, a genfi tájék és tó fes­tői és békés panorámájától. De min­ket ne kápráztasson el a ragyogás, tekintsük mi csak az események szá­raz krónikáját, a tényeket, amelyeket senki le nem tagadhat, senki meg nem cáfolhat. Amióta kattognak szorgos kezek alatt Géniben az írógépek, azóta majdnem szakadatlanul kattognak a gépfegyverek, mintegy meghazudtol­va, hogy megszületett a világbéke. Ázsia, Délainerika, Afrika majdnem állandóan háborús események szín­helye, de Európa is látott már hábo­rút a népszövetség fennállása óta (lengyel-orosz) és nemrég csak egy hajszálon múlt, hogy ismét ki nem tört az európai háború. Emellett na­pirenden vannak a kisebb-nagyobb forradalmak és a régen csak meg­határozott földrajzi területre korlá­tozott kedélyes »balkáni« állapotok gyönyörűségei élvezhetők sok kon­szolidáltnak mondott államban is. A politikai üldözések, egész nemzetek, fajok, hilfelckczetek erőszakos vagy kesztyűs kézzel való kiirtása sem tar­tozik a ritkaságok közé. Ne akarjunk túlsötéten látni. In­kább kíséreljük meg, hogy a leg­utóbbi nemzetközi eseményekből íszür­­jünk le valami kellemes és kedvező következtetést. Vegyünk közülök szem­­ügyre egynéhányat. Az orosz-francia paktum, amellyel Franciaország kor­mánya az orosz szovjetet még jobban bele akarja vonni az európai kollek­tiv biztonság hálójába, határozott el­lenszenvet vált ki Német- és Lengyel­­országban, de Anglia sem fogadja túllclkesen, sőt magában Franciaor­szágban is vegyes érzelmeket kelt, mert a jobboldali körök attól tarta­nak, hogy Franciaországban majd fo­kozódik a kommunista agitáció és Franciaország belesodródhat olyan fegyveres akcióba, amely nem az ő, hanem mások érdekeit .szolgálja. Mert a francia ma már beleélte magát ab­ba, hogy csak saját hazája és határai védelmére fog fegyvert, de más hadi babérokra nem vágyik. Nem felejtik é! azt sent a takarékos franciák, hogy még a cári Oroszországnak kölcsön­adott miiliárdokat nem kapták visz­sza és a most feléjük tárt karokkal közeledő szovjet-nagyságok óvatosan begombolkoznak, ha csak hallják ezen adósságok visszatérítésének említését. Tárt karok — de zárt zsebek, — ez a szovjet álláspontja a nemes francia baráttal szemben. Az olaszok afrikai háborúja állan­dóan bizonytalanná teszi a nemzet­közi helyzetet. Az olajszankciók újabb felvetése nincs előnyére az amúgy is feszült angol-olasz, de az egyre hűvösebbé váló francia-olasz viszonynak sem. Olaszország teljesen új európai orientációjáról kezdenék hírek terjedni. Ezekből kivehető egy Olasz-némét-lengyel blokk képe, mely­hez a velük már eddig is jóbarátság­­ban lévő kisebb országok csatlakoz­nának. Mindez érthető nyugtalansá­got és izgalmat kelt a status quo fenn­tartásának fanatikusaiban. ,A japán­orosz viszony már nem is nevezhető viszonynak, mert Mandzsúria körül majdnem nyíltan csatároznak régebb idő óta és az újabb japán esertiériyek sem biztatnak békés megoldással. Szerkesztőség és kiadóhivatal« ■Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombatOD Lesben állanak ott az Egyesült Álla­mok is, amelyeknek Japánnal való gazdásági érdekellentétei egyre éle­sebbé válnak. A különböző tengeren­túli gyarmatokban tapasztalható fej­lemények is sok gondot adnak azok­nak, akik ma még mint beat! possi­dentes élvezik a nyers anyagok bő­ségét, de ki tudja, meddig? De csak maradjunk a mi tájainkon, a most konjunkturálisán divatossá vált Duna-medencében. Itt Ausztria a rakoncátlan gyermek, akit meg kell szelídíteni, nehogy rossz társaságba kerüljön. Ellentét áll fenn a kisan­­tant berkeiben, hogy mi a nagyobb rossz: az Anschluss-e, vagy a Habs­­burg-mcgoldás. Prága szerint az előb­bi, Belgrad szerint az utóbbi. Hodzsa miniszterelnök és. külügyminiszter új formulát hoz: Ausztriát vegye védő­szárnyai alá a kisantant és a gazda­sági együttműködés révén, vagyis jól­eső édességekkel fűzze magához ezt a rakoncátlan gyermekei. Nagyon szép és hasznos gondolat, de úgy látszik még, ez is csak embrióban van meg, ha London és Páris már áment mondott is reá. És mit szól hozzá Róma és mit Berlin? Ezeket még sem lehel figyelmen kívül hagy­ni, mert a Duna-medcnce kérdései­ben ők is érdekelteknek mondják magukat. Németország és Japán kiléptek a népszövetségből. Németország láza­san fegyverkezik, amiben most Ang­liában lelkes utánzóra talál. Az Egye­sült Államok mindezideig nem lát­ták szükségesnek, hogy a népszövet­ség tagjává legyenek. Olaszország egyik lábával már szinte kint van a népszövetségből. A díszes genfi pa­lota tehát nem oly vonzó, mint ami­­nővé nagyszerű felszerelése és be­rendezése tenni szeretnék. Akaratla­nul is az egykori Bábel-tornyát jut­tatja eszünkbe, amely körül minden összezavarodott. Diszharmónia, ver­seny-fegyverkezés, békétlenség, nyug­talanság, amerre csak tekintünk. Na­gyon nehéz tehát rózsaszínű szemüve­gen át keresni a megnyugtató esemé­nyeket az összevisszaságok nagy ka­vargásában. Az emberi szenvedélyek vad farsangja juttatta ide a jobb sors­ra érdemes világot Elérkeztünk a nagyböjtbe, a ma­­gnnkbaszállás idejébe. Mintha vélet­lenül éppen ebben az időszakban vál­nának kirívóvá mindazok a mulasz­tások, líibák, bűnök, amelyeket vagy két évtizede követnek el egymás el­len az emberek. Az ilyen világban nem állíthatunk bábeli tornyokat,mert azok összeomlása maga alá temetheti az egész nyugati kultúrát. Az isteni igazság alapján kell építeni és alkot­ni minden emberi művet, az ilyen alkotás, ha nem is lesz annyira csil­logó és pazar fényű, de maradandó­vá fog válni és boldogságot fog ad­ni a szenvedő emberiségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents