Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-26 / 17. szám
Otvenhetedlk évfolyam, 17. szám. Szerda, 1936. február 26 KOMÁROMI LÁPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel ■egész évre 80 Kö, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ktf. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő-: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-n. 20. Megjelenik hetenként kétszer.« szerdán és szombatod POLITIKAI SZEMLE Komárom, február 25. Hodzsa dr miniszterelnök a Dunamedence gazdasági rendezéséről. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Topcsideren a tiszteletére rendezett banketten Stojadinovics dr. jugoszláv miniszterelnök üdvözlő beszédére adott válaszában többek között a következőket mondotta: — A nemzetközi politika mérvadó tényezőivel és a baráti és testvéri román királyság illetékes személyiségeivel folytatott véleménycsere után s a jugoszláv miniszterelnök úr nyilatkozata után megerősíthetem, hogy akisantantot a belső kohézió és szolidaritás elpusztíthatatlan ereje vezeti. A kisanlant kösz és képes is a konstruktív gazdasági és politikai együttmunkálkodásra a Dana medencében, lojalitását az összes szomszédokkal és hatalmakkal szemben Európában a békéért és biztonságért folytatott egyetemleges munka jó alapjának tekintem. A nemzetközi gazdasági és politikai összeköttetések az összes érdekeltekkel összhangban történt rendezése a Dana-medencében, az európai politika egyik aktualitása, mely az európai fejlődést illetően sokát döntő lesz. Nemzeteink a testvéri szolidaritással egybekötve éltek nemzeti ébredésük kezdetétől fogva, nincs hatalom, mely szolidaritásunkat megbonthatná most, mikor együttes igyekezetünket a közös eszményekért a mostani nemzelközi politikában egyesítjük. A szolidaritás és együttműködés reánk nézve nemcsak po'ilikai és anyagi érdeket jelent. Annak alapjai sokkal erősebbek, mert történelmünkért és viszonyainkért beszélnek. Jaross Andor nemzgy. képviselő beszámolója A magyar nemzeti párt párkányi körzete nagysikerű választmányi ülést tartott, amelyen 32 községi szervezet képviseletében kétszázötven választmányi tag jelent meg. A körzeti választmány ülésén fíaig Árpád körzeti elnök megnyitója, Yarecha József munkásszakosztályi központi titkár, Koczor Gyula országos ügvv. elnök és Hegedűs Balázs titkár beszédei után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke tartott tartalmas politikai beszámolót, amelyiken többek között a következőket mondotta: — Külpolitikánknak olyannak kell lennie, amely számol a külső helyzettel és a belső adottságokkal. A belpolitikában a magyar kisebbség azt az eredményt könyvelheti el, hogy Benes dr. köztársasági elnök és Hodzsa dr. miniszterelnök elismerte, hogy van megoldásra váró kisebbségi kérdés. Kétségtelen, hogy vannak jogos nemzeti követeléseink. Rámutat Jaross arra a tényre, hogy a köztársaság első polgára az ellenzéki magyarság vezéreit ismerte el a magyarság jogos képviselőinek. A magyarság bebizonyította, hogy becsületes körülmények között kész a tárgyalásokra a jogos magyar követelések teljesítése érdekében. A magyar kisebbség e jogaiból nem engedhet. A csehszlovákiai magyarság problémáját meg kell oldani, mért csak ez lehet az alapja a középeurópai megegyezésnek. A magyarság politikai tábora megingathatatlan erőt képvisel. Majd áttért a szónok az új telepítési tervre. Mi nem védelmezzük a magyar nagybirtokot, — mondta — mert ilyen már nincs, azonban nem helyeselhetünk olyan törekvést, amely a magyar kisebbség érdekei ellen irányulna. Föl kell osztani a maradékbirtokokat, mert ez felel meg a földreformtörvény szellemének. Ezt a feloszlást néprajzi alapon, igazságos nemzetiségi kulcs szerint kell végrehajtani, Rendületlenül ragaszkodunk a néprajzi adottságokhoz. Miniszterválság a kormányban Mint ismeretes, az egyenesadó novella akúl pénzügyminiszteri válságot idézett elő Trapl dr. pénzügyminiszter tér távozását bisztosra veszik és helyébe a jólértesült politikai körök szerint ismét hivatalnok, Kalfus dr. pénzügyminisztériumi osztályfőnök kerül. Az új pénzügyminiszter készen hozza az egyenesadóról szóló novelláját, amely állítólag figyelembeveszi az adófizetők súlyos helyzetét is. Változás fog beállani a külügyminiszteri tárcánál te, Belgrád után. Komárom, február 25. A Dunaincdcnee gazdasági megszervezésének kérdése került tárgyalásra Belgrádiján, ahol Hodzsa Milán «Ír. miniszterelnök két napon át tanácskozott a jugoszláv miniszterelnökkel. A tanácskozásról kiadott hivatalos jelentés az ilyen alkalmakkor szokásos általánosságokat foglalja magában, hangsúlyozza ezúttal is, hogy a két államférfin nézetei azonosak az összes aktuális kérdésekben s a legszorosabb baráti viszonyt akarják fen tartani a népek között a népszövetségi alapokmány és a kollektív békerendszer jogi elvei alapján. Azt Is kijelentik, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia Romániával együtt már a múltban is arra törekedett, hogy a Dunamedence minden érdekelt államával őszinte és lojális együttműködést teremtsen és hogy a két állam mindenkor teljes megértést tanúsított annak a haszonnak felismerésében, amely a Dunamedence minden államának szoros gazdasági együttműködéséből származik. Csupa ismert, számtalanszor megismételt frázisok ezek, amelyek semmi újat nem mondanak és akik nagy várakozással tekintetlek Hodzsa belgrádi útja elé, azokat csalódás érle. Mert eredmény a szó valódi értelmében nem mutatkozik s a külföldi lapok is csak arról beszélnek, bogy a belgrádi tanácskozások a kedvező légkör előkészítését segítették elő. a megfelelő talajt alapozták meg a Dunamedence gazdasági problémái sokfelé ágazó kérdéseinek megtárgyalására s szinte inentcgetődzvc emlegetik, hogy Hodzsa nem is terjesztett elő határozott keretek között mozgó tervet és bőgj- a kisálltán! államok kormányai ebben a kérdésben egyelőre csak arra szorítkoznak, hogy tanulmány tárgyává teszik valamenynyi megoldási lehetőséget. Ami Jugoszláviát illeti, az eléje terjesztett javaslatokat hajlandó a legmesszebbmenő békülékenység szellemében megvizsgálni, viszont azonban a szőnyegen forgó kérdés olyan természetű, hogy a cselekvésben a legnagyobb elővigyázatosság és óvatosság tartandó szem előtt. Ezek a jelentések azután majdnem nyiKan tudtára adják a világnak, hogy a nagyíoulosságúnak hirdetett tanácskozások egy jotlával sem vitték előbbre a Dunamedence népeinek megegyezését, sőt még a lehetőségeket sem fokozta és hogy az eredménytelenség felér a kudarccal, amely Hodzsa miniszterelnök akcióját holtpontra juttatja. Az angol lapok legtekintélyesebbjei minden kertelés néikiii rámutatnak az akció kudarcára, sőt nyíltan megírják azt is, hogy Jugoszlávia visszautasította a dunai gazdasági tervet és az Ausztriával való szorosabb gazdasági együttműködésre vonatkozó javaslatot. Jugoszlávia nem mulat hajlandóságot a Csehszlovákia és Szovjeloroszország között létesített szerződéshez való csatlakozásra sem, amiben része lehet annak a befolyásnak is, amelyre az utóbbi belekben Németország tett szert Jugoszláviában. Súlyos akadály az Ausztriával való egyezség megteremtésénél a Habsburg-kérdés, amely állandóan olt sölétlik a horizonton s amely változathat rettegésben tartja a kisautóul államokat. A másik nagy nehézség Magyarország, amelyről ugyan most nem esett sző, de valamennyi utódállam érzi, hogy Magyarország nélkül nemcsak a Dunamedence gazdasági kérdése nem oldható meg, hanem Középeurópa békéjének megszilárdítása sem lehetséges. Éppen ezért kellene új alapokra fektetni a tárgyalásokat, mert az eddig követett út még csak meg sem közelítette a kívánt eredményt. Ezért azután nem is lehet az eddigi akciókat komolyan venni. A komoly egyezkedési kísérletek csakis az egyenjogúság alapján kezdhetők meg, mert csak így lehet elfogulatlanul és szabadon tárgyalni és így lehet megértéshez jutni. Sok amelyet Hodzsa Milán dr. miniszterelnök csak átmeneti időre vállalt. A miniszterelnök távollétében az agrárpártban lappangó ellentét kiütközött, amely az agrárpárt egyik szárnyát és a miniszterelnököt szembehelyezi egymással. Az agrárpárt központi sajtóorgánuma, a Venkov c. lap vasárnapi vidéki számában azt írja, hogy tt külügyminisztérium élére rövidesen hivatalnokot neveznek ki, amely hírt több más prágai lap is átvette vasárnapi számában és megállapította, hogy ez a hivatalnok Kwfta Kamilló dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lenne. Érdekes körülmény azonban, hogy ezt a feltétlenül jelentős közleményt, amely a Venkov első kiadásában megjelent, második kiadásából már kihagyta. Tudni kell, hogy a Venkov főszerkesztője Vrany szenátor, az agrárpárton belül ahhoz á frakcióhoz tartozik, amely nem jó szemmel nézi a miniszterelnök agilitását. A Venkov második, Prágában árusított számából ezt a hírt kihagyták. Fiissy Kálmán szenátor interpellációja a Dunagőzhajózási Társaság munkáselbocsétá >a ügyében. Fiissy Kálmán magyar nemzeti parii szenátor interpellációi intézett a Dunagőzhajózási Társaság munkáselbocsátása ügyében. Az interpelláló azt állítja, hogy a nevezett hajózási vállalat sorai elbocsátja magyar és német anyanyelvű munkásait. Konkrét eseteket terjeszt elő az interpelláció és foglalkozik Hudecsek hajóskupi lánynak a munkáselbocsátások körüli szerepéről, aki többízben kijelentette, hogy azért bocsátja el a magyar munkásokat, »mert cseh és szlovák lege nyeltnek kell helyet csinálni.« A hajós társaság alkalmazottainak rövid úton való elbocsátása ellentétben áll nemcsak a demokratikus eszmékkel, hanem a szociális érzéssel és az emberbaráti kötelességekkel is. Lesújtó, — mondja az interpelláció, — hogy a hajóstái'saság alkalmazottait nemzetiségük szerint különböztetik meg és csak a magyar és németajkú személyzettel járnak el ilyen sérelmes módon. Fiissy Kálmán szenátor a közmunkaügyi minisztertől gyors orvoslást kér. víz fog még addig lefolyni az ősi Dunán, amíg a megegyezés létrejön és sok idő fog eltelni szenvedésekben, nyomorúságban, ha az arra illetékes faktorok rá nein jönnek arra, hogy a Dana völgyében élő népek közötti megegyezés az érdekelt államok élelérdeke, amelyért még áldozattól sem szabad visszariadni. A Dunamedencébcn élő nemzetek közös boldogulásit érdekében új alapon kell megkezdeni a tárgyalásokat, hogy a mostani áldatlan, szinte a kirobbanásig feszüli helyzetet a népek közötti baráti jó viszony váltsa fid.
