Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-26 / 17. szám

2. oldal rí KOMAKOMI LAKUK« 1936. február 26 Masaryk kívánságára nem lesz államünnep március 7-ike A koalícióban uralkodó viszonyok­ra jellemző, hogy fittért kelleti elej­teni Masart/k első köztársasági elnök szüleiésnapjánnk államitnnéppé. való törvéniibeikfatésál. \ koalíciós pártok a szenátusban közős törvényjavaslatot nyújtottak lx' a március 7-ének ál­jain üunéppé leendő beiktatására néz­ve s.ezt az alkotmányjogi bizottság is clfogáflásrá(;^n^jÉ^;á^áfyk elnök azonban: itcinteíszísiét fujíafe .ki a terv ellen. A Lkícvvé Noviny most egyik köz­leményében elárulja a terv elejtésének igazi okát. A cseh néppárt ugyanis a javaslat kapcsán a vasárnapi munka­szünet kérdéséi kívánta rendezni, a vasárnapi és ünnepi munkaszünet kér­dése pedig oly probléma, amelyet egy­két bét alatt a mai koalíciós légkör­­ben alig lehet rendezni s ezért utána jártunk a dolognak — írja a lap s megállapítottuk, bőgj7 Srámek minisz­ter mindössze Cyrill-Metód és Szent .Vencel napjára követelt vasárnapi munkaszünetet a koalíciótól a »do ut des elv alapján. De ez a kívánsága zátonyra jutott s így a javaslat is le­került, a napirendről. Az egyenesadó törvényreformjá­nak négy alapelve. A költségvetési bizottság koaliciós­­parti latválasztmánya foglalkozott az egyet visa dó törvény reformjának ter­vezete kapcsán az alkotandó reform­­törvény alapelveivel. A választmány elhatározta, hogy a hozandó reform­törvénynek minden kétséget kizáró mó­­clon meg kel! szüntetnie az adókiveté­sit: visszaható erejét. A további reform arra irányul, hogy az adókivetési el­járás m e rj gyors i Itass ék és tervbevették az adóévre vonatkozó rendelkezések megváho/lalásál is. A harmadik fon­tos reinrmterv hogy a községeknek megengednék. Ita.gg pótadóikat marjak szedjék be. A negyedik fontos intézke­dés pedig az volna, hogy az adótör­vényből kik 'öbölnek azokat az intéz­kedéseket. amelyek a közigazgatás hi­vatalnokainak módot adnak az adó­fizetők "fölösleges és hiábavaló zakht­­a Kiszórásokra . amelyek rJik az adóalanyokat s az ál­lampénztárnak semmit, vagy jelenték­­'telémil keveset hoznak. Az adóévre vonatkozó rendelkezések reformja ab iá. s csak ban állana. hogy megszűnte lilék az adófi zetési kötelezettség mai gyakor­tatái Ma az 1934. é vre szóló adókive­lések ; vannak az ad óalanyok kezében. Az : izokban fel tűni letett adóösszegek 30 n apun be! lül tize tendők lei és ezen 1931. óéi adókivetés ek szerint fizclen­dők előre az adók az 1936. évre is, mert újabb fizetési meghagy ás, adó­kivetés az adózó polgár kezében nin­csen. Bizonyos, hogy a rendszer meg­szüntetése igen nagy jelentőséggel bírna. • ESPLANADE • Dr. Lakatos sanatorium Baden bei Wien Diätäk, Szívállomás, Kénes fürdők. 34S Mérsékelt egységárak. KOMAROMI KOMAROMI KOMAROMI KOMÁROMI KOMÁROMI KOMÁROMI KOMÁROMI KOMÁROMI KOMAROMI KOMÁROMI LAPOK IvOMáJ LAPOK «■' — LAPOK,|1on LAPOK LAPOK LAPOK^^^^^ latokPIZESD elő lapok»««»«*-««« LAPOK KOMÁI OLVASD Komáromban 50 évvel ez?lőtí: »Régi közmondás azt tartotta, hogy akit az istenek gyűlölnek, tanítóvá teszik. Hát azt ugyan szerelik-e, akit manapság bírósági diurnistává nyo­morítanak? Kötve hiszem! »A fogyasztó közönségnek lapunk utján tolmácsolt általános zúgolódá­sát végre megszívlelték mészárosaink s a húsárakat jelentékenyen leszál­lították. Eddig a marhahús kilója GO s á kisebb székekben 52 krajezár volt. Most 5G. 52, IS krajezárra szállították le. Bizony ideje volt már! Reich Jakab kocsmáros Kiss Péter nevű háziszolgáját hanyagsága miatt a szolgálatból elbocsátotta. Másnap volt gazdájának posta utján levelet küldött, hogy több adósánál ne ke­resse követelését, mert azt ő bizony felszedte.«. (Ez ma is megtörténik, azzal a kii­­lömbséggel, hogy ma már nem olyan becsületes és lelkiismeretes az elbo­csátott háziszolga, hogy még külön levelet is írjon!) »A vidéki lap szerkesztője is vagy jól írjon, — vagy sehogyse, de írjon: azaz írjon úgy, amint lelkének su­gallata diktálja. Ne törődjön vele, ha talán valakinek elevenére lapint s fel­támasztja maga ellen az érzékenysé­get. Kövesse magasztos missióját. S ha a szent meggyőződés tiszta fegy­vere csillog a kezében: győzclemről­­győzclcmrc lép.« 25 évvel ezelőtt: Ha a gombamódra megjelenő azon cikkeket kísérjük figyelemmel, me­lyek a kisipar kérdésével foglalkoz­nak, akkor arra a tapasztalatra ju­tunk, hogy mindkét halálmadár jó­solgatja a kisipar időmultáni végké­pen való eltűnését, mert — úgymond — a nagytőke, a gyáripar teljesen ki­fogja sajátítani a maga számára az ipar összes ágazatait.« így kezdi a vezércikk. S úgy vég­zi, hogy ezek csak rémhírek, mert szorgos és becsületes munkával s a pesszimizmus elkerülésével a kisipar­nak nagy jövője van s a kisiparos erősen gyarapodni fog, l'ejiödni és erősödni. A kamocsaiak még mindig zúgo­lódnak, hogy nem fognak kapni vas­utat. A szímőieknek sem tetszik a dolog, hogy ők kimaradnak a forga­lomból. holott ott vezet cl a vasút az orruk elölt. A lap ezt írja: »Mi elismerjük Kamoesa közgaz­dasági jelentőségét. Viszont neki sem szabad kívánni a lehetetlent... Meg kell hajolnia a közérdek előtt. Hát más falu? Száz kilométerre van a leg­közelebbi állomástól.« Szegény Iíamocsát ilyenekkel vi­gasztalják s mindenáron a Yágra kül­dik. mondván, hogy olt a vízisít. Ka­­mocsa azonban, — ó. mily csodálatos, — köti magát a vasúthoz. Ha annak­idején erősebben kötötte volna az ebet a karóhoz, nem történne meg az a furcsa dolog, hogy ma Gútáról Negyedre vonaton Komáromon. Új­váron s Vágsellyén keresztül vezet az út... A zajló Vág különben, — ahová a kamocsaiakat mindig utasítják, — el­sodorta a gútai kishidat. Most aztán Kamoesa se té, se tova. Halál a kocsmában pálinkaivás közben. Az ucca p órát akarta csak leöblíteni. — február 25. JELIGE: Életemnek víg óráját töltöm a csárdában! (Regi népdal.) Azt mondják, az a legszebb vég, amikor a halandó embert életének legkedvesebb szinterén éri a halál. A katonái a harctéren, a színészt a színpadon, a művészt a hangszere mellett. így halt meg nagyon sok hős katona. így hall meg a híres ze­neszerző, Offenbach is, akii zongo­rájánál érte a halál éppen akkor, amikor legszebb alkotását, a Barka­­rolál a Hoffmann meséiből játszot­ta. így halt meg a híres magyar he­gedűművész, Reményi Ede, akit ame­■*%.**»­- ’SU**'** &t*a rikai körútja alkalmával ragadott el a halál éppen akkor, amikor a hang­versenydobogón a Repülj fecském« kezdetű, csodálatosan szép dalát he­gedülte. Sajnos, az alábbi eset nem ilyen díszes miliőben játszódott le, deany­­nyiban hasonlít a felsorolt lsetekhez, hogy az eset szomorú hőse ott mon­dott szintén örökre búcsút ennek a cudar árnyékvilágnak, amely hely ne­ki a legkedvesebb volt. a kocsmában és a legkedvesebb foglalkozása, pálin­­kázás közben. Naszvad községben tör­tént a nem mindennapi eset. Az egyik naszvadi gazda elég jó barátságban állott a szeszes italokkal, főképpen a pálinkával és gyakori vendége volt a kocsmának. Kedden is betért az egyik kocsmába, hogy amint mondani szokta: leöblítse az út porát. Az öblö­getés azonban kissé bosszúra nyúlt és az elfogyasztott pálinka szívbénu­­lásl okozott és ott, a helyszínén pil­lanatok alatt kiszenvedett a szomo­rú eset szerencsétlen hőse. Szerencsétlenseg répavágás közben. A modern technika áldozatot követelt. — február 25. Megrendítő szerencsétlenség történt Kövecses pusztán, a Sellyéi féle ura­dalomban. A gazdasági munkások a répavágó gépnél dolgoztak. A gép már a modern technika szerint dol­gozott és sem emberi, se állati erőt nem vettek igénybe a gép működésé­nél, sőt inég csak gőz, vagy benzin .erőt-sem. A gépet villany, 'hajtotta' és ez volt, az egyik szerencsétlen mun­kásnak a veszte. Munka közben az erőátvitel céljaira szolgáló szij le­esett a kerékről. A gépel meg kellett volna állítani, de egyikük se értett a gép megállításához. A gépész éppen akkor nem volt kéznél. Ahelyett, hogy vártak volna türelemmel, az egyitv munkás. Csíny? János karót kerített elő és azzal akarta helyre tolni a le­esett szíjat. A karót azonban olyan ügyetlenül helyezte el a kerékre, hogy a gyorsan forgó kerék a centrifugális erő következtében hatalmas erővel vágta el magától a karót, amely a szerencsétlen ember jobb combján az egész izomzatot szétroncsolta. A súlyos sérülést szenvedett munkást nagy vérveszteséggel az érsekujvári kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták. — Köszönet. Mindazoknak, kik a Munkás Testedző Football Klub kar­nevál estélyén megjelenlek, felütfizettek, ezúton mond köszönetét az egyesület vezetősége. Az Egyesült Államok minden egyes lakosa egyazon időben autózhat. Hány gépkocsi van a világon ? — Hawai és Ujzéland a _ dem“ államok. — Törökország van legkevésbé ellátva autókkal ,mo-A wasingtoni Department of Com­merce, Bureau of Foreign and Do­­mcshic Commerce most telte közzé a gépjárművek 1935. évi statisztikáját. E szerint a világ gépjárműállománya az 1935. évben 3K.357.72K autó, illctö­­leg motorkerékpár voll. Ez a szám a megelőző, 31-es évhez viszonyítva kétmilliós növekedést jelent. Az au­tók száma 35,355.310 volt, melyből személyautó 29.191.698. mig a mara­dékot, 3,002.410-et a motorkerékpárok tették ki. Viszonyítva ez a világ ösrsz­­lakóságának számához, azt jelenti, hogy minden ölvenheiedik emberre jut egy motoros jármű. Az egyes országokat nézve, első he­lyen természetesen az U. S A. vezet 25,265.515 gépjárművel (szóval a vi­lág autóinak több mint 65%-a az Egyesült 'Államokban fut), melyből csupán százezer motorkerékpár. Ez azt jelenti, hogy az U. S. A. államok­ban egyazon időben minden állam­polgár autón ülhet, hiszen minden ötödik emberre esik egy gépkocsi, a legtöbb autóban pedig a vezetővel együtt öl ember elfér. Érdekes föl­említeni, hogy arányszámban Hawai következik közvetlenül az Egyesült Államok után, ahol minden hetedik emberre jut egy gépkocsi. Ujzéland és Kanada is elsőrangúan van már ellátva motorjárművekkcl, ahol min­den nyolc, illetőleg kilencedik állam­polgárra esik egy gépkocsi. V legel­maradottabb állam Törökország. Ott csak minden 1856-ik embernek van autója. Érdekes eset Japáné, amely annak ellenére, hogy autóit dömping­áron dobja piacra, a rangsorban egé­szen hátul kullog. Japánban csak minden 569-ik emberre esik egy mo­torjármű. Az európai államok között Francia­­ország van a motorjárművekkcl leg­jobban ellátva, ahol minden 21-ik la­kosra esik egy autó. Szómban előtte van a szigetország, de nagyobb la­kossága következtében ott csak min­den 25-ik emberre esik egy autó. A harmadik hely Németországé. Vi­szont a világ motorkerékpárjainak több mint egy harmada. 1,025.009 a Német birodalom útjait koptatja. Csehszlovákiában, ahol 105.415 mo­torjármű van. minden 124-ik lakosra esik egy autó, amivel a közepesen el­látott országok között áll. Annak ellenére, hogy a motoros­járművek mindenegyes államban az utóbbi évben erősen szaporodtak, a termelésben nagy visszaesés észlel­hető, kivéve Nagybritannia, Német­ország és Svédország autóiparát. Egé­szen különleges Oroszország helyzete, amely 1929-ben még csak 1000 gép­kocsit gyártott, viszont 1933-ban már 50 ezret és 1934-ben már 72 ezer új kocsit dobott piacra. (Mezőgazdasági traktort viszont 91 ezer darabot gyár­tott ugyanazon évben!) Csehszlovákiában az autógyártás 1930-ban érte el legmagasabb produk­tivitását, amikor is 17.000 új kocsit dobott piacra, ez a szám 1931-re 9000- re csökkent, ami majdnem 50o/0-os visszafejlődést jelent. Angliában vi­szont ez a visszaesés 500%-ot mutat. Ezt csak Belgium szárnyalja túl, ahol ma épp 700%-kal gyártanak kevesebb gépkocsit, mint 1929-ben. (Z) A gyermektragédiák naponta ismétlődnek Megakadályozásuk csak a helyes nevelés és vezetés kérdése! A helytelenül nevelt gyermek boldogtalan és a társadalomra káros egyénné fejlődik! Üzenet az anyáknak! III. rész. Serdülőkor és az érettség kora Irta Prof. Dr. W. STEKEL, (ordította és jegyzetekkel ellátta GARTNER PÁL dr. Kivonat a tartalomjegyzékből: A kamasz­kor. Az apa a liu barátia és az anya a leánygyermek barátnője legyen. A serdülő gyermek olvasmányairól. Az első szere­lem. A nemi felvilágosításról. A barátok és barátnők megválasztása. Tánciskola, bálok és sport. A serdülő leány ruház­kodása A testvérek közötti rivalttás ér­zéséről. A gyermekek szülőgyülölete. Bátortalanság és szégyenérzet. Beteges hazudozás. Ábrándozások és fantáziák, ifjúkori bűnözők. Dacosság. Nevelés meg­félemlítés nélkül. A korai házasságról. A hivatás és az otthon egészséges egyen­súlya stb. stb. Ára csak K5 22*80. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno—Komárom Masaryk utca 29.

Next

/
Thumbnails
Contents