Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-22 / 16. szám

1 X Lapunk mai száma a jövöheti tel jesStádió-rnnsort tartalmazza POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 49 K6, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő-! GAAL GYULA dr. Szerkesztő-: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak-! FÜLÖP ZSIGMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komor számok. (AL) Kormányozni annyit jelent, mint előrelátni. Az a jó kormányzat és uralom, amelynek súlyát senki sem érzi. Az igazságszolgáltatás és közigazgatás akkor jó és megbízható, ha közvetlenségen alapul, egyszerű és gy ors. Ilyen és hasonló aranyigaz­ságokat a múltban és a jelenben gyakran olvashattunk bölcs és meg­fontolt tudósoktól, államférfiaktól, de gyakorlati politikusoktól is. Mind olyan egyszerűek ezek a tételek, hogy mindenki megértheli, aláírhatja őket és alávetheti magát a bennük rejlő nagy igazságoknak. Mégis a való életben akár merre tekintsünk is, csak nagy ritkán tapasztalhatjuk kö­vetkezetes megvalósításukat. Ez a sor­sa sok egyszerű, plauzibilis és kézzel fogható igazságnak. Hogy mást ne említsünk, az Úristen tiz parancsolata felölel mindent, amit ha az egész emberiség követne, nem volna szük­ség semmilyen büntető vagy polgári kódexre és éppen ezeknek a lapidá­­risan tömör parancsoknak az a sor­suk, hogy évezredek óta mellőzik és szegik meg őket. A mai kor sem kivétel. Ma minden­felé nehézkesen döcög az államok szekere és már talán nem is az a főcél, hogy járható, síma úton, friss lendülettel gördüljön tovább, hanem hogy meg ne rekedjen azokban a kátyúkban, amelyeket művészi fur­­fanggal készít egy állam a másik, egy nemzet a másik számára. Hol vannak az évszázadok óta leszűrt ta­nulságok mindenki által hozzáférhető eredményei? Mintha ezekkel már senkisem törődne, mintha mindenki Kolumbusként új bölcsességeket, új igazságokat, új recepteket akarna föl­fedezni, túlnyomórészt olyanokat, amelyek még kipróbálatlauok és így hatásukban is ismeretlenek. Pedig nem egyedül megfontolt emberek in­tő szavai, hanem tények, statisztikák­nak adatai figyelmeztetnek óvatos­ságra. i A magánembernek háztartása, gaz­dálkodása akkor eredményes, akkor ad nemcsak megnyugvást, hanem örö­möt is az illetőnek és egész családjá­nak, ha fenntartható az egyensúly a bevételek és kiadások között, ha a becsületesen végzett munka gyü­mölcsként olyan jövedelmet teremt, amelyből az egész család gondtala­nul, nyugodtan megélhet. Ha tor­lódnak az adósságok, ez már a nyug­talanságok és gondok láncolatát je­lenti, amely végezetül végrehajtások­ban és árverésekben kulminál. A Ve­­cser című agrár lap legutóbb közölte az igazságügyminiszternek a parla­menti bizottságban előterjesztett né­mely adatát a bíróságok működésé­ről. Ezek szerint a mai Csehszlová­kia területén az államfordulat előtt POLITIKAI SZEMLE Komárom, február 21. 16 milliárd költségvetési túllépés öt év alatt Az 1931. évi állami zárszámadást a napokban tárgyalta a képviselőház plénuma. Remes képviselő, a zárszá­madás főelőadója másfélórás be­szédben foglalkozott a számadás rész­teleivel és igen érdekes megállapítá­sokat tetl. Megemlítette többek között, hogy 1934-ben 700 millió korona volt a pénztárhiány. Az elő nem irányzott kiadások közel 485 millió koronára rúgtak. Megjegyezte az előadó, hogy a népjóléti minisztérium kivételével egyetlen egy más minisztérium sem kért engedélyt a költségvetés túllé­pésére, amely eljárást éles bírálattal< kísérte az előadó. Az állam 1930-tók 1934-ig 42.301 millió koronát adott ki, úgy, hogy a deficit közel 16 milliárd koronát telt ki. Ha ezt a 16 milliárd koronát a költségvetésen kívül kell fedezni, úgy ennek a pénznek a tőke­piactól való elvonása kell, hogy ked­vezőtlen befolyást gyakoroljon a ma­gángazda lkodásra. Majd a főelőadó az adókról beszélt és többek között kijelentette, hogy az egyenes adókban való hátralékból Csehországra és Morvaország-Sziléziá­­ra 78 százalék, Szlovenszkóra és Ru­­szinszkóra csak 22 százalék esik. Re­méli, hogy sikerülni fog az adótarto­zások kérdését úgy az államra, mint az adófizetőkre nézve is kedvezően elintézni. A zárszámadást a képviselő­ház koalíciós többsége elfogadta. Február végén folytatják a szlovák néppárt kormánybalépéséről a tárgyalást Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Pá­rizsból történt hazaérkezése után szer­dán egy órán tárgyalt a szlovák nép­évenkint 342 ezer végrehajtás volt, ma pedig 1 millió 110 ezer van, amiany­­nyit jelent, hogy az évnek egy nap­jára — beleértve a vasár- és ünnep­napokat is — körülbelül 3 ezer vég­rehajtás esik. Bizonyára szomorúan nagy szám ez és őszintén kell saj­nálnunk azt a sok ezer polgártársun­kat, akik kénytelenek megismerked­ni az árverési procedura számos kel­lemetlenségével. De sajnáljuk a vég­rehajtókat és árverési közegeket is, mert tudjuk, hogy sokszor egészségük és életük is veszélyben forog az árve­réseken nem egyszer kirobbanó el­keseredés miatt. A januári munkanélküliségi statisz­tika sem ad megnyugtató képet. Hi­vatalos jelentés szerint, amelyet kor­mánylapok is kommentáltak, a köz­társaságban a hivatalosan nyilván­tartott munkanélküliek száma decem­berrel szemben közel 52 ezerrel 846 párt képviselőivel a kormánybalépés­­ről. A tárgyalásokat február végére halasztották, amikor a miniszterelnök visszaérkezik Belgrádból, ahová pén­teken utazik el. Ezzel kapcsolatban egyes prágai lapok, köztük elsősorban a cseh néppárt orgánumai türelmet­lenül állapítják meg, hogy a szlovák néppárttal folytatott herce-hurca ma­gasabb állami érdekből sem célirá­nyos, mert fontos lenne, hogy a szlo­vák néppártnak a kormányba való be­lépése után a német keresztényszo­cialistákat is bevonják a kormányba. Több prágai lap azt írja, hogy az önálló szlovenszkói minisztérium fel­állításáról koalíciós körökben hallani sem akarnak, mert ezzel a szlovák néppárt autonómia-követelésének egyik jelentős pontját teljesítené a kor­mány. A szlovák néppárt megbízottai azonban a legutóbbi pozsonyi értekez­let után azt az utasítást kapták, hogy határozottan tartsanak ki emellett a követelésük mellett. A helyzet tehát bizonytalan s nem lehetetlen, bogy a szlovák néppárt megbízottai újabb uta­sításokat fognak kapni a következő tárgyaláson való magatartásukra néz­ve. A kisantant gazdasági tanácsának Qiése A kisantant gazdasági tanácsának ülésére, mely február 24-én kezdődik Prágában, már megérkezett Cristu Jan, a román külügyminisztérium közgaz­dasági osztályának tagja és Mariam Emil, a román exportintézet vezér­­igazgatója. Mindketten tagjai a kis­antant gazdasági tanácsának és részt­­vettek a folyó hó 20-án megkezdő­dött előzetes tanácskozásokon. A cseh­szlovák delegáció ma tartja utolsó meg­beszélését. ezerre emelkedett, ami az utóbbi évek­ben majdnem rekordot jelent, mert legutoljára 1933 márciusában volt 30 ezerrel ennél több munkanélküli. Ebből a szomorú januári számból Szlovenszkó másfélszázezerrel része­sedik. Akadnak cscli országi német já­rások, amelyekben ezer lakos közül 300-nál több a munkanélküli. Nem csodálkozhatunk tehát, ha ma már a koalíciós sajtóban is egy­re megismétlődnek olyan hangok, hogy a kormány mindenekelőtt a gazdasági bajok rendezésére helyezze a fősúlyt. Legutóbb az agrárok ve­zérlapja, a Venkov követeli, hogy a koalíciós pártok a gazdasági élet nor­mális menete érdekeljen lojálisán fog­janak össze, mert most van legke­­vésbbé ideje annak, hogy a pletykák és rosszindulat politikáját folytassák. Ez a lap szögezi le azt is, miközben elítéli a felelőtlen demagógiát, hogy az adóterhet már nem lehet fokozni és óvakodni kell a középosztály tönk­retételétől. Minden elmulasztott nap, minden habozás veszélyezteti a lakos­ság létét — írja végül. \ Ennek a kormánylapnak komoly intelmét nem hagyhatja figyelmen kívül semmilyen felelős tényező. A parlamentben a költségvetés tárgya­lásakor egyes kormánypárti előadók beszámolójából is nyillan és őszin­tén kicsendült a megokolt aggodalom, amelyet még számos statisztikai ada­tokkal is tudnánk megerősíteni. Csak egy-kettőt sorolunk föl. Az államadós­ságok kezdik elérni a 40 milliárdot, a gazdák adósságai a 14 milliárdot, a gyáripar és ipar eladósodottsága kb. ugyanennyi. Cseh lapok, koalíci­ós sajtóorgánumok tárják fel ezeket az adatokat, amelyekben tehát nem lehet kételkednünk. A súlyos anyagi gondok, az eladó­sodottság okszerű következménye a magunkra kényszerítőit takarékosság, mely magában véve hasznos, de áz­zál jár, hogy a fogyasztás tetemesen csökken. Egy cseh lap mutatja ki, hogy az utóbbi években a gyufa-fo­gyasztás 27, a sörfogyasztás 30, a cu­korfogyasztás 10 százalékkal esett vissza. így van ez végig a közszük­ségleti és egyéb cikkekkel. Ennek fo­lyománya pedig az, hogy számos dol­gos kéz kénytelen ölbetéve, munka nélkül, tétlenül vesztegelni. Hiába hangzik el a fohász az Úristenhez, hogy »a mi mindennapi kenyerün­ket add meg nekünk ma«. A maga­sabb gondolatok és célok szolgálatára hivatott emberi elme clvakultságáhap megakadályozza, hogy ez a minden­napi kenyér eljusson a becsületes és munkás kézbe. ' Csüggedni kellene, ha éppen a kor­mánylapokban olvasható megnyilat­kozásokból nem remélhetnők, hogy már kezd megindulni a kijózanodás folyamata és hogy kormánykörök ig ma a legsürgősebbnek a gazdasági kérdések rendezését tartják. Arról most nem akarunk szólni, hogy a gaz­dasági válság fokozottan sújtja a ki­sebbségi sorsban élő nemzetek fiait, mert még a látszatát is kerülni kíván­juk unnak, mintha cikkünknek bár­milyen politikai mellékíze lehetne. Manapság meg kellene szívlelnie minden felelős államférfiéinak és po­litikusnak azt a választ, amelyet egy dán lap jutalomra érdemesnek talált, midőn díjat tűzött ki annak meghatá­rozására, mi a különbség az állam­férfiú és a politikus között. Az első díjat ez a meghatározás kapta: »Az államférfiú a honáért akar valamit tenni — a politikus azt akarja, hogy hona ő érette tegyen valamit!« Akik érzik államférfiul hivatottsá­­gukat, eszerint cselekedjenek, és ak­kor jobbra fordulhat milliók és mil­liók sorsa. I

Next

/
Thumbnails
Contents