Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-19 / 15. szám
i Ot vem hetedik évfolyam. 15 m. Szerda, 1036. febroár 19. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 KC, negyedévre 20 Ke. - Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő-! GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak* FÜLÖP ZSIGMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, február IS. Bármiképen magyarázzák is a legutóbbi napokban lefolyt párizsi tanácskozások valódi célját, a megbeszélésekben résztvett országok államfői és diplomatái Európának azokat a hatalmait képviselték, amelyek a világháború eredményeit maguk részére a békeszerződésekben biztosították, s amelyek a szerződéseken alapuló békét igyekeznek továbbra is fenntartani. Az bizonyos, hogy a békeszerződésekkel nem sikerült megteremteni Európa békéjét, mert ha nem is dörögnek az ágyúk a kontinensen, azért a nemzetközi politikában változatlanul fennáll a feszültség, egyes államok nem képesek belenyugodni az új helyzetbe, a nagy történelmi múlttal bíró népek nem tudják elfelejteni azokat a megalázlatásokai. amelyekben részük volt. Mert bizonyos emberi jogoknak még akkor is érvényesülniük kell, ha minden halalom egyesül azoknak a kezében, akiket szerencsés helyzetük népek sorsának irányítására rendeli. Ha ez a felfogás érvényesült volna a békeszerződések megkötésénél, nem kelleti volna tizenhét éven keresztül Európa népeinek állandó izgalomban és bizonytalanságban lenniük, nem élesedlek volna ki egyes népek között az am úgyis fennállott ellentétek, nem zúdult volna az egész világra a pótolhatatlan áldozatokat kívánó gazdasági krízis és testvéri megértésben élhetnének együtt a világ népei. A békének tizennyolcadik évében rettegnünk kell, hogy újra be fog következni az a helyzet, mint a milyen a világháború előtt volt, amikor Európa népei két pártra szakadtak és a két elkeseredett ellenfél vitáját a fegyverek oldották meg. Ha ugyan megoldották! Hiszen éppen az a baj, hogy a háború után újabb vitás kérdések támadtak, amelyek elől ma már nem lehet kitérni és éppen a béke megtartása érdekében szükséges, hogy azoknak megoldására törekedjenek. Az a határtalan bizalmatlanság, amely a nyugati hatalmakat, elsősorban Franciaországot elfogja Németország iránt, hasonló mértékben fogja el Franciaország szövetségeseit is és ez a lidércnyomásként rájuk nehezedő örökös aggódás olyan módszerek alkalmazására ragadtatják őket, amelyek éppen nem alkalmasak arra, hogy a népek megértésére vezessenek. A régi séma szerint járnak el. Mindenekelőtt fegyverbarátságra lépnek Szovjetoroszországgal, amelyet ugyan pár évvel ezelőtt még lenéztek, de amelyet ma már újra barátságukba fogadnak, mert Németországot csakis így tarthatják sakkban. Megalakítják a- különböző kisállamok szövetségeit, a kollektiv biztonság hangzatos jelszavával még Komárom, február 18. Hodzsa miniszterelnök célja az osztrák probléma megoldása. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök pénteken éjfélkor utazott el Párizsból s elutazásának eredményéről nyilatkozott a Temps munkatársának. A miniszterelnök nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — Célom az, hogy megállapodjak Ausztriával-és az osztrák köztársaságot bevonjam a kisálltául körébe. Téves azt gondolni, hogy Ausztria csak a csatlakozás, vagy a Habsburgok között választhat. A kisantanthoz is csatlakozhat. A kisantant és Ausztria blokkja egyébként nem jelenti a végső célt, hanem törekvésem az, hogy Párizs és London érdeklődését hathatós módon fölkeltsem az új blokk iránt. Párizsi tárgyalásaim reményt adnak a megállapodásra. De elől kell kezdeni s ezért a közel jövőben Beigrádba és Bukarestbe utazom, mert e helyeken elsősorban azt akarják tudni, miként viselkednek Párizs és London Németország katonai előtörése esetén. Amit ebben a tekintetben megtudtam, megnyugtathatja Bukarestet és Belgrádot. Van ugyan Berlinben néhány forrófejű ember, de a német hadsereg élén meggondolt férfiak állanak és így nem hiszem, hogy a közeli években Németország elhamarkodott lépéseket tesz. Belgrádban, Bukarestben és Becsben tett látogatásom után Párizsba be akarom jelenteni hogy az osztrák problémát sikerült hozzávetőlegesen megoldanom. Ügy vélem, hogy ez egy hónap múlva megtörténhetik. Berlinbe az út egyébként a megszervezett Európán át vezet. Törekvésünk nem irányul Olaszország ellen, sőt kívánjuk Olaszország együttműködését. Áprilisban alkalmam lesz, hogy mindeme kérdésekről újra beszámoljak Párizsban. A Magyar Nemzeti Párt körzeti ülése Balonyban A magyar nemzeti párt csilizközi körzete az elmúlt napokban tartotta évi rendes gyűlését. A gyűlést Dúsa Vidor elnök nyitotta meg a Szövetkezet nagytermét megtöltő hallgatóság előtt, meleg, szeretetteljes szavakkal. Utána Méhes Rudolf körzeti titkár tette meg évi jelentését, melyet a körzeti gyűlés örömmel magáévá tett. Ezarra is gondolnak egyesek, hogy Ausztria függetlenségét Szovjeloroszországgal is biztosítsák. S emellett határtalan fegyverkezés folyik mindenfelé. Mindenki tiltakozik ellene, ha a tisztánlátók meg merik mondani, hogy a diplomáciai tárgyalások és különböző szövetkezések Németország bekerítését célozzák, de van olyan diplomata is, aki azt állítja, hogy minden genfi állásfoglalás dacára nem iráután Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben ismertette az elmúlt év politikai eseményeit és a pártnak, valamint törvényhozóinak működését. Részletesen foglalkozott a gazdasági kérdésekkel és rámutatott azokra a hibákra, melyeket pótolnunk kell, hogy gazdasági helyzetünket megjavítsuk. A szervezési kérdések kapcsán ismertette a pártszervezés teendőit. Utána Varecha József munkásszakosztályi titkár szólalt fel, aki részletesen ismertette a munkáskérdéseket és rámutatott arra, hogy a magyar munkásság hosszú évek óta idegen eszmék és idegen vezetők után ment, ahelyett, hogy magyar vezéreivel kereste volna a kapcsolatot és a megértést. Hála Istennek ezek az idők már elmúltak és a magyar munkásság már rálépett arra az útra, amely viszszavezeti magyar testvéreihez. Bartal Iván körzeti elnök meleg, lelkes szavakkal a mindenrendű magyarok megértése és összefogása mellett emelt szót, majd Dúsa Vidor elnök a lelkes hangulatban lefolyt gyűlést bezárta. A kormány újjászervezésének kérdése Még a múlt év őszén napirendre került a kormány újjászervezésének kérdése, ami ugyan minden kormányelnök-választáskor ismételve fel szokott merülni. Ezúttal azonban a koalíció kibővítésének lehetőségével kapcsolatban foglalkoznak a rekonstrukció kérdésével, amelynek főképpen az az akció ad nagyobb fontosságot, hogy Hodzsa miniszterelnök kezdeményezésére tárgyalások folynak a szlovák néppártnak a kormánykoalícióba való belépéséről. Igaz, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek még eredményre, de a tárgyalások nem fejeződtek még be és Hodzsa miniszterelnök hazaérkezésével várható, hogy a tárgyalások újra megkezdődnek Hlinkáékkal. Koalíciós körökben a szlovák néppártnak a kormányba való lépésére vonatkozó tárgyalásainak legnagyobb'nehézségét a párt kormánybeli képviseletének kérdése képezi, bár a szlovák néppárt e téren nem támaszt nehézségeket. Itt inkább a meglevő kormánypárti képviseletek rekonstrukciója okoz gondot. Ugyanis, ha például a szlovák néppárt megkapná nyúlnak a tanácskozások Olaszország ellen sem, sőt azt is komoly arccal akarják elhitetni a világgal, hogy az európai béke megszilárdításánál számítanak Olaszország közreműködésére is. De hát akkor mi a célja annak a lázas tanácskozásnak, amely az elmúlt hetekben folyt? Erre világos feleletet nem kapunk, pedig egy kicsit minket is érdekel a dolog, azokat nevezetesen, akiknek bőrére megy minden alkudozás és tárgyalás. A nca közegészségügyi tárcát, akkor a német keresztényszocialistáknak kell egy másik miniszteri tárcát adni. Ha az unifikációs minisztérium cserélne gazdát, akkor a cseh néppárti Srámeknek kellene más tárcát juttatni. A kormányban ezidőszerint csak a pénzügyminisztérium élén van hivatalnok-miniszter, tehát e tárcát lehetne még valamelyik pártnak átadni. Ügy beszélik, hogy erre a tárcára vállalkozna a cseh iparospárt, de ebben az esetben az ipari és kereskedelmi minisztériumot el kellene Najmannak hagynia. Ebből is megállapítható, hogy a kormány szélesebb körű rekonstrukció előtt áll, amely alaposabb személyi változások nélkül nem történhetik meg. Öt választókerület helyett négy kerület Egyes prágai lapok szerint a kormány a választási törvényhez novellát készített, amely szerint Szlovenszkóban rendezni fogják a választókerületeket. Az eddigi öt választókerület helyébe négyet állítanak fel, amelyeknek székhelye Pozsony, Kassa, Turócszentmárton és Besztercebánya lesz. Eszerint tehát megszűnne a nagyszombati, érsekujvári, liptószentmiklósi és eperjesi választókerület. A kérdéses novellát a kormány a parlament legközelebbi üléseinek egyikén nyújtja be. A kérdéssel kapcsolatban a koalícióhoz tartozó Bob. Noviny egyik számában többek között azt írja, hogy a reídrm célja egyrészt összhangba hozni(?) a választási kerületek határait a járások határaival, mert a mai állapot szerint -egyik-másik járás három választási kerület között is szét van osztva, másrészt utalnak arra is, hogy külön választási kerület létesítendő Pozsony központtal. A Rob. Noviny szerint állítólag javulás állana be abban a tekintetben is, hogy egyes kerületekben háromszor annyi szavazat kell egy mandátumhoz, mint más kerületben. Szakminiszterek bizottságainak tanácskozása. Az elmúlt héten a politikai és gazdasági szakminiszteri kollégiumokban számos törvényjavaslatot és rendelettervezetei tárgyaltak meg. E tervezetek kapcsán a kormány, illetve a törvényhozó testületek a legközelebbi jövőben fognak határozni. Nevezetesen bizonyos pénzügyi, népjóléti politikai, mezőgazdasági természetű akiit ügyekről pék csak álmélkodva olvassák a különböző nyilatkozatokat, amelyekéi koronás fők és magasrangú államférfiak tesznek s amelyek egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy megnyugtassanak bennünket a béke felől. Sőt csak izgalmakat keltenek! Pedig a világháború borzalmas példája elég memento arra, hogy milyen következményei lehetnek a tisztán hatalmi szempontokat képviselő politikának. (•—) '
