Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-12 / 13. szám
Szerda, 1036. íebraár IS. ÖtVenhetedlk évfolyam. 13. szára. POLITIKAI LAP. BHbetés) ér csebsilovák értékben: Helyben és vidékre petitül szétküldéssel Égész évre 8# Ké, félévre 49 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára t koron. Alapította: TUBA JÁNOS. Eektös főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF Ür. Kőm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Szerkesztőség és ktndóhivatali Masaryk-a. 29. Megjelenik belenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE mm» Mikor alakult a magyarság két pártja? Szent-Ivány József és FQssv Kálmán nyilatkozata. Komárom, február 11. Pártfeloszlatási törvény. Komárom, február 11. A konuánylapok híradásai nyomán bizonyosra lehel venni, hogy a pártok feloszlatására vonatkozó törvény hatályát újra meg fogják hoszszabbítani. Szóval az ellenzéki pártok feje felett Ismét ott fog lógni Bamokles kardja, amely könyörtelenül le fog sújtani azokra a pártokra, «melyeknek működésével a kormánykörök nem lesznek megelégedve. A törvény szerint a feloszlatás veszélye azokat a pártokat fenyegeti, amelyek áUainellenes politikái űznek, umelyek az állam törvényes rendjének felforgatására törekeszuek s amelyek az állam mai halárainak megváltoztatására irányuló akciót fejtenek ki. A feloszlatás jogát a belügyminiszterre ruházta a törvény, tehát a belügyminiszternek kell eldöntenie, hogy mely pártok köveinek el kihágást a törvény ellen. Még a mull év végén kellett volna a törvényhozásnak gondoskodni a törvény hatályának meghosszabbításáról^ akkor azonban az új elnök választásának hangulatában a kormány egyes pártjai nem találták olyan sürgősnek a meghosszabbítást és maradt az ügy elintézése a mostani időkre. Állítólag az agrárpárt vetette most felszínre a kérdést, neki áll értlekében, hogy a törvény hatálya minél előbb ineghosszabbíltiissék. Majd hamarosan ki fog derülni az is, hogy miért, egyelőre a magasabb államérdekeket tolják előtérbe. De ha figyelembe vesszük, hogy a törvény eredeti megalkotása legelsősorban a kommunisták és a német nemzetiek elten történt, tehát egy olyan nemzeti kisebbségi párt ellen is, amelynek működésével nem voltak a hatalmon levő pártok megelégedve, akkor nem lehel csodálni, hogy a kisebbségi pártok a legnagyobb bizalmatlansággal fogadják a feloszlatás hatályának meghosszabbítását, mert annak éle a kommunistákkal történi megbékélés után kizárólag csak ellenük irányul. A kormánylapok annak idejében arra hivatkoztak, hogy azért van szükség erre a törvényre, mert a kommunisták forradalmasító törekvései ellen meg kel! védeni a köztársaságot és hányszor olvashattuk jól értesüli kormány lapokban, hogy a kommunista pártot be fogják szüntetni, mert államellenes működéséi nem lehel tűrni s mégis a német nemzeti szoeiaíistáb pártját oszlatták fel. Igaz, hogy7 ez az intézkedés az ellenkező hatást váltotta ki, mert a németek egy nagy pártba tömörültek s a választásokon olyan többséget szereztek, amilyenre talán maguk sem számítottak. A feloszlatott német nemzetiek megtízszereződtek. ami a kormánynak igen nagy meglepetést okozott. Tehát a törvénynek végrehajtása nem Az egységes párt felvetésével kapcsolatban az utóbbi időben, egyes a kér. szoc. párt kötelékébe tartozó személyek és egy budapesti lapban maga Szüllő Géza is úgy nyilatkoztak, hogy a Magyar Nemzeti Párt, illetve annak fclődje a Magyar Kisgazda Párt a kér. szoc. pártból váll ki és így a kér. szoc. párt mintegy anyapártja a magyar nemzeti pártnak. Nem tartottuk szükségesnek az ebben a kérdésben való állásfoglalást, miután azonban a kér. szoc. párt vezetőségének zsolnai ülése is magáévá tette ezt a történeti tévedést, az alábbiakban kívánjuk a tiszta valóság tükrében mutatni be ennek az állításnak a tévességél. Hangsúlyozzuk, hogy- nyilatkozatunknak nincs polémia jellege, hiszen a kér. szoc. pártvezetőség az általunk javasolt tárgyalások megindításához hozzájárullak. Az államfordulat utáni időben Szlovenszkó és Kárpátalja területén, később pedig csak a határmenti részeken katonai diktatúra igazgatott és politikai pártok csupán akkor működhettek, ha azokat Szlovenszkó teljhatalmú minisztere elismerte, akár mint új alakulást, akár mint úgynevezett közismert pártot. A kér. szoc. párt elismerése megtörtént. A kér. szoc. párthoz nem tartozó magyarság, melynek tagjai közt ott volt Szent-Ivány József is, uz egységes magyar nemzeti párt megalakításának gondolatával foglalkoztak és Pozsonyban a teljhatalmú miniszternél löbbizben történt tapogatózás abban a tekintetben, vájjon egy ilyen párt elismerésre számíthat-e? Az országos kér. szoc. párton kívülállók másik csoportja Komáromban megalakította a magyar kisgazda pártot s ebben u mozgalomban Füssy Kálmán vett részt. Az 1920-ban kiírt nemzetgyűlési választások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes magyar nemzeti párt elismertetése semmi körülmények közt sem lehetséges és akkor várt eredményt hozott. Amióta a kormány szerződést kötött Szovjet Oroszországgal, azóta a kommunista párt is szalonképes lett, annyival is inkább, mert a párt szavazatával támogatta a köztársasági elnök választásánál Benes dr.-t. ami kifelé az állam presztízse szempontjából a belső konszolidációról telt tanúságot. Igaz ugyan, hogy ennél a kérdésnél az agrárpárt bizonyos vereséget szenvedett, de ez a dolgok gyár kisgazda párt has csatlak fizott, melynek programmja leginkább megfelelt a Szent-Ivány József vezetése alatt lévő és több mint tízezer tagot számláló gömör—nógrádi gazdamozgalomnak is. A nemzetgyűlési választások komplikált technikája azonban nem tette lehetővé azt. hogy a magyar kisgazda párt Kassán is jelöltlistát állítson s így a magyar kisgazda párt Komáromban önállóan, a Szent-Ivány csoport pedig a kassai kerületben a kér. szoc. párttal való megegyezés alapján ezen a listán állította fel jelöltjét. A választás eredménye köztudomású és Szent-Ivány József és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők 1920 junius hó 3-án, illetve 0-án vezettették be a prágai képviselőház nyilvántartásába a magyar kisgazda párthoz való tartozandóságvkat. Minden ezzel ellentétes állítás valótlan, nagy közönségünknek megtévesztésére alkalmas és az egységes párt ellenes propaganda egyik eszköze. Kelt Beje Komárom. 1936. febr. 6. Szent-Ivány József s. k. a M. N. P. képviselője. Füssy Kálmán s. k. a M N P. szenátora, Hodzsa miniszterelnök Középeurópa államainak közeledéséről. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök és külügyminiszter szombaton éjjel Párizsba utazott, ahol hétfőn résztvett a Masaryk elnök tiszteletére rendezett ünnepélyen. Ez áljával kapcsolatban Hodzsa dr. miniszterelnök beszélgetést folytatott a Petit Párisién c. lap prágai szerkesztőjével, kinek többek között a következőket mondotta:- Mindig híve voltam annak, hogy Középeurópa valamennyi állama közeledjék egymáshoz. Meg vagyok győződve, hogy lehetséges megértést teremteni ezek között az. államok között. Ezt a megértést politikai és gazdasági téren párhuzamosan kell megvalósítani. Ezen a ponton Schuschnigg osztrák kancellár véleménye megegyezik az enyémmel. Gazdasági téren az rendjén nein változtatott semmit, viszont az is bizonyos, hogy a kommunisták sem változtatták meg programinukat és álláspontjukat sem a kormány iránt. Sokkal fontosabb az. hogy az olyan törvény, mint a pártok feloszlatására vonatkozó törvény, nem áll összhangban a demokrácia elveivel és lehet magyarázni annak megteremtését az állam jogos védekezésével, mégsem szolgálja azt a célt. melyet kitűzőt! maga elé. Elégedetelső megoldandó probléma az, hogy a kisantant államait közelebb hozzál# azokhoz az államokhoz, amelyek *z római hármas egyezményt aláírták, vagyis Magyarországhoz, Ausztriához és Olaszországhoz. Politikai téren az a feladat, hogy megállapodások és szerzőilések egész sorozatával rendezzék a kölcsönös érintkezést a dunai aliamok között. E megállapodások közül egyeseket már tervbe is vettek. Teljes egyetértésben akarunk eljárni a nyugati nagy szövetséges államokkal. A Iiabsburg-kérdésrc nézve Hodzsa miniszterelnök azt mondotta, hogy ez a kérdés— úgy látszik, eh van intézve. Szeretnők, ha az a bizalmatlanság^ amely e kérdés tekintetében a kisantant másik két államában megnyilvánult, rövidesen lecsillapodnék. Utiterveiről a következőket mondotta a miniszterelnök: — Elfogok látogatni Becsbe, hogy viszonozzam Schuschnigg osztrákkancellár multhavi látogatását. Ha a diplomáciai helyzet fejleményei lehetővé teszik, hogy fontos kezdeményezéseket vegyünk szemügyre, akkor természetesl dolog, hogy a kisantant vezetőinek egymással meg kell állupodniok. Ebben az esetben Titulescu, Stojadinovics és én kölcsönösen találkozunk egymással valamelyik kisautant-fővárosban. A közigazgatás megreformálása. Az agrárpárti Svoboda c. lap a legközelebbi politikai problémák között a legsürgősebb tennivalónak a közigazgatás megreformálását tartja. A pénzügyi igazgatást is alapos revíziónak kell alávetni. Ami az önkormányzatokat illeti, a községeket és járásokat az állam és az ország a lehető legmesszebbmenő támogatásban köteles részesíteni. A fiatal nemzedék érdekében feltétlenül szükséges az egykorú hivatalnokok nyugdíjazásának szigorú keresztülvitele. Minden gazdasági, szociális és politikai munka alapija a közrend és a közbéke fenntartása. A nemzeti kisebbségekkel szemben a megértés politikáját kell megkezdeni. A kárpátaljai probléma már csak kulturális és gazdasági problémaként szerem*! Szünet a kormány és a Hlinkapárt tanácskozásaiban. A szlovák néppártnak Hodzsa miniszterelnökkel megkezdett tárgyalásaiban két heti szünet állott be, mivel a miniszterelnök Párizsba utazott. A szlovák néppárt nevében Tiso dr. és hűségnek és káros kilengéseknek lehet okozója, pedig ezekre nincsen szükség. Az állam törvényei bőségesen tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében az állam ellen vétőkkel szemben a legnagyobb szigorúsággal lehel eljárni, szükségtelen tehát, hogy külön törvény szabályozza a politikai pártok működését, amelyek tevékenységüket egyébként is a kormány által tudomásul vett programm alapján fejthetik ki. Szent-Ivány József csoportja az időközben elismert komáromi ma-
