Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-06 / 89. szám
Otvenhatodik évfolyam, 89. &z,ära. 323&X& Szerda, 1935. november 6 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel »«ész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JANOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főni unkatársak. ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masarvk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Bechyne elvíárs ötletei. POLITIKAI SZEMLE Komárom, noveml>cr 5. Hodzsa Milánt kinevezték miniszterelnökké. Az új miniszterelnök kinevezése körül sokáig zajlottak a fölkavart hullámok. Hodzsa Milán dr. személye ellen egyetlen pártnak sem volt kifogása, azonban helytelennek tartották, hogy az agrárpárt a deszignálást a többi pártok előzetes megkérdezése nélkül ejtette meg és így önkényesen intézte el a kérdést, amely a koalíció többi pártjainak hozzájárulása nélkül nem nyerhet megoldást. A politikai miniszterek tanácsában a szociáldemokraták és a cseh néppártiak teljes bizalmukat fejezték ki Malypetr miniszterelnök iránt és kifejezésre juttatták, hogy ezidőszerint nem tartják kívánatosnak, hogy a kormányban változások álljanak be. Malypetr erre azzal válaszolt, hogy ő a pártja határozatának aláveti magát és ragaszkodik lemondásához. A pártok Zadina képviselőnek i'öldmivelésiigyi miniszterré teendő kinevezése ellen is állási foglaltak, de lassanként elcsitultak a felhozott kifogások. A hivatalos lap mai száma közli a köztársasági elnök kéziratát, amelylyel az elnök Malypetr-1 felmenti a miniszterelnökségtől és Hodzsa Milán dr.-t kinevezi miniszterelnökké. Hodzsa dr. egyelőre megtartotta a földmivelésügyi tárcát is, amelyről csali akkor fog lemondani, ha az agrárpárt és a szocialisták megegyeznek a személyi kérdésben. November végén nyújtják be az állami költségvetést a parlamentnek. A mii iszlerlanács már hozzájárult az 193(5. évi állami költségvetéshez, amelyet jelenleg nem tárgyal a kormány, de a pénzügyminisztériumban most azon dolgoznak, hogy a minisztertanács által már jóváhagyott keretbe szorítsák az egyes miniszteri tárcák igényeit. Különben már biztosra vehető a költségvetési provizórium. Vannak oly hangok is, hogy Hodzsa kormánya november 7-én terjesztené be a költségvetést, viszont ezzel szemben megjegyzik, hogy a teljesen kész költségvetés kinyomatására is kevés egy heti idő. Már pedig a legutolsó minisztertanácsról kiadott hivatalos jelentés js kifejezésre juttatta, hogy a beruházási költségvetés és az állami alapok beruházásainak költs ég vetése még teljesen nyitott kérdés s azt, hogy ez mit jelent, megítélhetjük akkor, ha meggondoljuk, hogy az állami útalap ra tartozik a közútak építése és a közutak javításainak segélyezése. Sokkal inkább lehet hitelt adni annak a föltevésnek. hogy az állami költségvetést az áj kormány csak november végén fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni. 602.775- re emelkedett a munkanélküliek száma A népjóléti minisztérium sajtóosztálya jelenti: A munkaközvetítő hivatalok kimutatása szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma október hó folyamán az előző, szeptember havi kimutatásban közölt 573.362-ről 602.775- re emelkedett. A munkanélküliek száma tehát 29.413-al, * vagyis 5.1 százalékkal ment föl. A munkapiac helyzetének alakulása nem nyújt egységes képet. A legnagyobb mérték ben Szlovenszkón fokozódott a munkanélküliség. ezzel szemben Kárpát alján a munkanélküliek száma apadást mutat. Szlovenszkón 8.1, Csehországban 5.3 és Morvaországban, valamint Sziléziában 1.2 százalékkal emelkedett a munkanélküliség. Kárpátalján a munkaközvetítő hivatalok által nyilvántartott munkaerők száma 14.15 százalékkal csökkent. November 18 án megkezdődnek a csehszlovák magyar kereskedelmi tárgyalások. Mint ismeretes, a magyar-csehszlovák egyezmény ez év végével lejár. Az áj kereskedelmi egyezmény megkötése céljából novemberben tárgyalások indulnak meg a két állam kereskedelmi delegációi között. A túrnyalások megkezdésének időpontját most állapították meg. Eszerint a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások november 18-án kezdődnek Budapesten. A csehszlovák delegációi Friedmann Gyula dr. meghatalmazott miniszter vagy Niederle Milosláv dr. külügyminiszteri tanácsos vezeti, a magyar delegáció élén Nickt Alfréd dr. meghatalmazott miniszter áll. Az új magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény az 1936. év egész tartamára szótő érvénnyel lép majd életbe, ami a mai helyzethez képest haladást jelent, mert ebben az esztendőben csak három havi érvénnyel kötött kompenzációs egyezményeket hoztak tétre a delegációk. A »sertés—fa a-egyezmény, amely magyar sertés behozatala ellenében Lehetővé teszi a szlovenszkói és a kárpátaljai fa Magyarországba való kivitelét, csak akkor veszíti el érvényét, ha a kontingenseket ez év végéig kimerítik. Ellenkező esetben az egyezmény érvénye átterjed a jövő évre. A gyáriparosok a régi adótartozások részbeni leírásáért. A csehszlovákiai gyáriparosok országos szövetsége az adótartozások likvidálása ügyében indítványt terjesztett a kormány elé. A szövetség indítványában annak a véleményének ad kifejezést, hogy a jövedelmi adó kérdésének szabályozása a mai viszonyok között nem kívánatos s az állami költségvetés egyensúlyát a jövedelmi adó fölemelése nélkül kell megteremteni. Az adóhátralékok összege a gyáriparosok szövetségének adatai szerint több milliárd koronára rúg, ebből azonban legfeljebb egymilliárd hajtható be valóban. A gyáriparosok szövetsége indítványában rámutat arra,, hogy az adóhátralékok összegében olyan vitás tételek is szerepelnek, amelyek kive lése ellen az adófizetők fellebbezést nyújtottak be. A szövetség véleménye szerint elsősorban revízió alá kell venni az adóhátralékok egyes tételeit. Az adótartozások kamatait 1931. végéig le kell írni s az 1930. vége előtti esedékessé vált adók ügyét egységesen kell rendezni. Húsz százalékkal mérsékelni kellene ezeket a régi tartozásokat, ha a kérdéses adófizető az 1935-ben és az 1936. évi első kilenc hónapban kivetett adót rendesen megfizeti. Egyébként az adóhátralékok ügyét individuálisan kell kezelni. Végül a szövetség indítványozza, hogy 5 százalékos engedményt kapjon az az adófizető, aki előző évi adóját az adóvallomás benyújtásával egyidejűén rójja le, a késedelmes fizető viszont 5 százalékkal fizessen többet. — A dr. Pajor szanatórium és vízfíyógyintézet Budapest VIII., Vas u. 17., szív és érbetegségben szenvedők részére szívállomást létesített. Az öszszes diagnosztikai (Elektrokardiograph, Röntgen, laboratóriuiü, a szív munkabírásának megállapítása stb.) és therapiai eljárások (szénsavas és oxygén fürdők, légzési gyakorlatok, tökéletesen berendezett Zander gyógytorna, speciális diéták stb.). Szakszerű vezetés és felügyelet. Az intézet többi (sebészet, belgyógyászat, urológia, szülészet és nőgyógyászat, szemészet stb.) osztályai modernizálva működnek. Szanatóriumi és kórházi osztályok mérsékelt árakon, napi 8 P-től. Komárom, november 5. Bechyne szociáldemokrata miniszter a Pritomnost hasábjain cikket írt a gyáriparosok ellen, meri a legújabb szociáldemokrata felfogás szerint ök nem urak a maguk szemétdombjain és a gyáripar többé nem a magánvállalkozás dolga már, hanem az közügy. A közügy«» pedig tudjuk, hogy a vörös szervezeteket kell értenünk. A mai alkalmazónak már egyszerűen néni vetik alá magukat a gyáripari »feudalizmus « elveinek, írja elmésen Bechyne elvtárs. l)e megengedi azt, hogy a vállalkozási kedvnek nem használ az, ha nem tudja, hogy a közhatalom mikor veszi ki a kezéből a gyárat. Emlékezhetünk a szénbányák államosításával a szociáldemokratáktól űzött propagandákra. Most Bechyne ezek ellen a felelőtlen agRációk ellen száll síkra, mert ez »megbénítja a hitelnyújtási akaratot, a vállalkozási, a harcos kedvet«. Óh, Bechyne nem ilyen szélsőséges vizeken evez, ő az idealizmus lelkes híve. Azl óhajtaná, ha a gyárosok a válság alatt szerzett »tapasztalataikkal«, melyek csak milliós adósságok hatszámjegyíí alakzataival fejezhetők ki — egy asztalhoz ülnének le a gyáripari alkalmazottak legjobbjaival, oda elfogulatlan szakértőket hívnának és a kormány képviselőinek jelenlétében több évre szóló eljárási tervezetet állapítanának meg. Akkor nyugalom állana he. A gy árosoknak természetesen ki kellene forgatniuk a zsebeiket és bebizonyítani, hogy azok csakugyan üresek, de ez mind nem lenne elég a Beehyue-elgondoláshoz. mert ott hiteles számlakivonatokra is szükség lenne, a gazdasági helyzetet igazolni. A gyáripari reprezentáció eddig nem működött égyült ezekkel a tényezőkkel. El is játszotta politikai játékait, mert az állami hitel, pénz, valuta, kereskedelmi, szállítási és szociális politika széles alapjairól lecsúszott. A túrócszciitinártoni cellulózé gyárat is azért állították le, meri a Bechyne elvtárs vezetése alatt álló vasutügyi minisztérium nem adott szállítási kedvezményeket. Ezért nem keres ma ezer túrócszenlmártoni család. A gyáripari reprezentáció tévutakon jár, hol »mindig összeütközésbe kerül velünk, minden erőnkkel, minden szenvedélyünkkel« írja Bechyne. Hát hiszen ezzel nem mond semmi újat. A szociáldemokrácia, melynek légkörében Bechyne él, mindig összeütközik a gyáriparral, a tőkével, mert annak külön rendeletgyárral akar a »segítségére lenni«, szakértőkkel, a gyáripari munkások legjobbjaival, szóval, hogy a gyáripari érdekeltség kiszolgáltassa magát, üzemi terveivel, gyártási, műszaki titkaival és értékesítési tapasztalataival együtl. És mi szüksége erre a szociáldemokráciának? Talán a löké elleni osztályharcot fülének tovább ezekkel a rezervált kezelés alá larlozó ténymegállapításokkal? Távolról sem. Ez mind csak hatalmi kérdési jelent a szocialista pártkeretek erösílésélól a szocialista állam felépítéséig. Természetes, hogy ez közérdek nem lehet és így iieni is számíthat a szélesebb tömegek érdeklődésére és támogatósára. Egyenesen szerencsétlenség lenne, ha a munkásság az üzemek irányításába újabb befolyáshoz jutna, mert az nemcsak a munka fegyelmét rendítené meg alapjaiban, de egyúttal állandó konfliktusok iuagvául szolgálna. Bechyne elgondolásai tehát halvaszületett ideál, melyek ma még nem alkalmasak arra sem, hogy ezzel komolyan foglalkozzék a közvélemény. Nagyon oroszos inellékíze van, amely éppen olyan, mint a favorizált oroszbarátság, sok embernek nincsen ínyére. Egyre azonban alkalmas Bechyne dolgozata, felnyitja azok szemét, akik eddig is bizalmatlanul tekintettek Bechyne és társai kormány-működésére, mely a magántulajdonnal szemben határozottan barátságtalan viselkedési íiiutat. Már pedig az állami rend ezen nyugszik és mindaddig', amíg ez törvényes változást nem szenved, a magántulajdonnak szilárdan kell megállania, mert ezt a tartó pillért egyelőre sem helyettesíteni, sem pótolni nem lehet.
