Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-06 / 89. szám
2, oldal. »KOMÁROMI LAPOK. 1935. november 6 Csehszlovákia közgazdasági javulása és a többi államok. november 5. Az Obzor Národoliospodáfsky e. lap írja a következőket: Csehszlovákia közgazdasági javulásának tempójával még mindig s állandóan rosszabbul áll. mint a világ többi államának többsége. Csehszlovákia ipari termelése az 1928. évi termelés mintegy 71 százalékának felel meg. Rosszabb a helyzet Hollandiában, ahol az index 64o/0, Lengyelországban, ahol 67<>/o. Nagyjából ugyanoly fokon, mini Csehszlovákia, áll Belgium ipari termelése, azután Franciaországé, melynek indexe 730/0, majd az északamerikai Unió 78o/o-kal, Ausztria 82, Olaszország 95, Németország 96 s Magyarország 105. Angolország 110, Japán 153 és Szovjetoroszország 360 százalékkal. Mivel a világ átlagtermése az 1928. évihez viszonyítva 101 százalékot tesz ki, így Csehszlovákia régebbi állásával szem- Ixm még mindig körülbelül egyharmadot veszít. Nagyobb vesztesége csak Hollandiának és Lengyelországnak van. Belgium ugyanannyit veszít, mint Csehszlovákia, Franciaország és Amerika régebbi állásából kevesebbet veszített. Magyarországnak nincs egyáltalán semmi vesztesége. Angliának némi nyeresége van, ellenben Japánnak, a Szovjetuniónak s a többi tengeren iái levő államnak (az északamerikai Unió kivételével) jelentős nyereségei vannak. Az 1929—1933. évi válságévek termelési veszteségeiből a világ gyáripari termelése máig mintegy 83%-ol hozott be. Emellett az északamerikai Unióban a fejlődés, melynek részesedését a világ termelésében 450/0-ra becsülik, egészen más, mint a többi államban. Az Unió csak most hozta be régebbi válságvesz tőségeinek mintegy 400/0-ál, míg az egész többi világ együttesen (a világtermelésben való 55 százalékos részvétellel) nemcsak hogy behozta a régi veszteségeket, hanem a gyáripari termelése 17o/o-kal felül is múlja az előző konjunkturabeli termelés legmagasabb pontját. Az 1932—33. évek válságszinvonala alatt jelenleg egyetlen állam van s ez Hollandia. A legalacsonyabb krízisszinvonalra esett vissza Franciaország gyáripari termelése is, azután, hogy közben átmenetileg már megjavult. Franciaország tehát máig semmit sem hozott be válságveszíeségeibői. A többi állam közül a válságévek veszteségeiből Csehszlovákia 25, Lengyelország 35, az északamerikai Unió 40, Ausztria 50, Olaszország 65, Németország 80, Magyarország 90 százalékot hozott be. Ezzel szemben a gyáripari termelés az előző konjunkturális színvonalai 2°/okat múlta felül Angolországbau. A csehszlovákiai gyáripari termelés javulása tehát állandóan a világ termelésének javulása mögőlt marad és a világ államainak többsége mögött van. A javulás oly csekély, hogy nem tudja megakadályozni lakosságunk nagy nyomorát. Tartalékjai kimerültek, úgy, hogy a nyomor immár a nemzet lesli és szellemi egészségének alapjait érintik. Kié a Jókai Egyesület Kulturháza? Dr. Sziji Ferenc elnök nyilatkozata a Kultúrpalota tulajdonjogát illető polémiában. — Saját tudósítónktól. — Tekintettel arra, hogy az utóbbi időkben különös hírek kezdtek forgalombajönni a Kultúrpalota tulajdonjogi viszonyáról, — nevezetesen, hogy a Jókai Egyesület nem is tulajdonosa a kultúrháznak s abba csak »beférkőzött«, — megkérdeztük dr. Szijj Ferencet, a Jókai Egyesület elnökét, a legilletékesebb tényezőt errevonatkozólag. Dr. Szijj Ferenc a következőket mondotta felvilágosításul: — Az ismeretlen helyről kiindult, szállingózó hírek egyáltalában nem fedik a tényeket! Nem igaz az, hogy a Jókai Egyesület jogtalanul használná a komáromi Kultúrpalotát, sőt tiltakoznom kell ama feltevés ellen, hogy a Jókai Egyesület valamit is eltitkolt volna ez ügyben. Meg kell állapítanunk azt, hogy a Kultúrpalota a Jókai Egyesület elvitathatatlan tulajdona, mert azt a város közönsége által 1913 évben jogerős közgyűlési határozattal a Jókai Egyesületnek ajándékozott volt kisgimnáziumi telken a Jókai Egyesület építtette föl s annak összes felállítás! és berendezési költségeit az Egyesület fedezte az építéskor fölvett törlesztéses kölcsönből. A kultúrházat felépítése óta a Jókai Egyesület, mint tulajdonos használja, s ezen jogában eddig senki nem háborította és nem is háboríthatja. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a volt kisgimnázium telke, melyet a fentiek szerint a város az egyesületnek ajándékozott, telekkönyvileg mindezideig nem lett az Egyesület tulajdonába átírva. Az Egyesület igazgató-tanácsa azonban egyik gyűlése alkalmával megtette a szükséges intézkedéseket a kezei között lévő okmányok alapján, aziránt, hogy a telekkönyvi átírás is megtörténjék. Nem felel meg tehát a valóságnak az sem, hogy7 a Jókai Egyesület csak bérelte a várostól, hanem ellenkezőleg: úgy áll a dolog, hogy a város bérelt néhány helyiséget a Jókai Egyesülettől, amelyekben a magyar nyilvános közkönyvtárat helyezte el. Ezekért a helyiségekért a város éveken keresztül rendes, megállapított bért fizetett. Minthogy azonban a város a bér-Komárom, november 5. összeggel másfél év óla hátralékban van: a Jókai Egyesület a líérletet a városnak 1936 január elsejére felmondotta, amit a város tudomásul is veti. A Jókai Egyesület tehát csak egyedül a várossal állott bérleti viszonyban és így7 hivatalosan nem is volt tudomása arról, hogy a szlovák könyvtár céljaira a város állal bérelt helyiségben a szlovák egyesületek is összejöveteleket tartanak. Csakis a Matica helyicsoportjának választmánya fordult egyedül a Jókai Egyesülethez azzal a kérelemmel, hogy7 évente négy választmányi gyűlést tarthassanak abban a helyiségben. Ezt a Jókai Egyesület azonnal meg is engedte. Egyébként úgy értesültem, hogy komolyszlovák körök nem azonosítják magukat azokkal a hírlapi cikkekkel, amelyek tájékozatlanságukból a kultúrházat a Jókai Egyesülettől elvitatni akarják. Megjegyezni kívánom még azt, hogy a háború előtt megépített kultúrháznak összes fönntartási, tatarozási és renoválási, valamint berendezési költségeit az egész leteli huszonkét esztendő alalt a Jókai Egyesület, mint tulajdonos, fedezte és fizette az adókat s egyéb közterheket is, amelyek között szerepel a 200 percentes városi pótadó, amelyet az egyesület azon bérjövedelem után volt köteles fizetni a városnak, amely- bérrel a város az utóbbi időben adós maradt. • A Jókai Egyesület elnökének e nyilatkozata teljesen megvilágítja a helyzetet. A kullúrház tehát mindig a Jókai Egyesületé volt, az építtette, az állított fel benne múzeumot és könyvtárat, így az Egyesület vezetőségét, akiket tájékozatlan cikkírók gúnyosan »lelkiismeretlen magyar uraknak« neveznek, nem terheli semmiféle félkézkalmárkodás. kisebb tőke számára is kitűnő üzletbefektetés, kedvező feltételek mellett bérbe- vagy eladatik. Cim a lap kiadóhivatalában. -Komáromtól Rio de Janeirőig. — Egy kalandos élet történetéből. — Irta: Müller Elemér. (k) VIDÁM BÚCSÚ EURÓPÁTÓL Az északamerikai munkanélküliségre jellemző eset l. i. egyr nagyobb csoportból álló autószerelő munkás érkezett Hamburgba, akik az oroszországi Charkovban egy nagy autógyárban dolgoztak, de miután az engedélyük lejárt, kénytelenek visszautazni hazájukba, U. S. A.-ba. Többször beszélgettem velük a mai szovjetoroszországi helyzetről. Igen sok amerikai munkás van Oroszországban próbált túladni áruján, de nem sok sikerrel, mert az utolsó hajósinas ládájában is megvoltak a szükséges dolgok, ami kell ilyen hosszú utazásra. A hajó orrán lévő vasmacska darudobjai már telve vannak gőzzel, a matrózok elfoglalják kijelölt helyeiket és készen várják az utolsó kürtjelzést, ami a hajó indulását jelenti. Ä síneken mozgó villanjdaruk lassan elhúzódnak a »Signoiro Campos oldala mellől és az elülső és hátsó fedélzeti és valószínű, rövidesen követni fogják ezeket. Ezután már a magyar barátommal együtt mentünk szemleútra. Mindketten először járunk Hamburgban és miután már csak pár nap a hajó indulásáig, minden időt kihasználtunk, hogy minél többet lássunk és tanuljunk. A háborúban elvesztett német gyarmatok és a válság igen érzékenyen érinti ennek a hatalmas kikötőnek még most is hatalmas forgalmát. Matrózok mesélték, hogy a konjunktúra alalt érle el forgalmának tetőpontját. Elérkezett utolsó esténk az európai szárazföldön. Holnap délután már kifutunk. A hotelban azzal tettük élvezetessé és emlékezetessé a búcsúeslét, hogy a hotel éttermében egy jól sikerült murit csaptunk. Igen meghaló és emlékezetes marad számunkra, mikor norvég barátunk érzelmesen bús északi dalokat énekelt gitárja kíséretével. É11 és magyar barátom pedig gyönyörű magyar nótákkal, könnyezve búcsúztunk hazánktól és Európától. Hajónk holnap délután elindul délamerikai útjára. A hajó fedélzetén az iratok újbóli átvizsgálása következett, majd a stewardok bevezettek a jegyünkön számmal jelzett kabinba. Négyágyas kabinban kaptunk mi hárman elhelyezést: a dán újságíró, a norvég mérnök és én. Magyar barátom, akinek több pénze volt, a második osztályon utazott. Én a kényelem szempontjából az alsó fekvőhelyet választottam az ablak mellett, mivel itt némi léghuzalra lehet számítani, ha majd a forró égövi zónába érünk. Poggyászunk elrendezése után visszamentünk a fedélzetre, ahol már az utasok különböző jelenetek között búcsúztak hozzátartozóiktól, barátaiktól. ELINDUL A HAJÓ A hajó kürtje megszólalt hosszan, mélyen és figyelmeztetően, hogy aki nem utazik, azoknak el kell hagyni a hajót, mert a második kürtjelzésnél felhúzzák a feljáró hidat. A szükséges ivóvizet is fölszivattyúzták és lassan végétért a nagy zűr-zavar a fedélzeten, itt-otl még néhány kereskedő A zsigárdi gyerekek előadják Komáromban a „János vitézu-t. Még emlékezetében van mindenkinek az, hogy a zsigárdi elemi iskola tehetséges tanulói nagy és megérdemelt sikerrel adták elő a János vitéz“t-. Először a saját színpadukon, amely egyúttal Szlovenszkő első forgószinpada, később Galántdn, majd Pozsonyban is óriási sikert aratott az ötventagu művészegyüttes, amelynek vezetője, lelke, irányitója az igen tehetséges Munka Jenöné. A zsigárdi „János vitéz“ országos nevezetesség lett: a 8—10 éves fiuk és leányok frappánsan szerepeltek a színpadon, derűt, mosolygást s ha kelgőzdaruk is az utolsó tartórudakat fektették a helyükre. Már a parancsnoki hídon van a hivatalos vezető, hogy hajónkat kivezesse a nyúlt tengerre. A Signeria Campos« három hosszú kürtjelzés után méltóságteljes lassúsággal elindult kél kis folyami gőzöstől vontatva. A parton állóktól utolsó búcsúszóval, kendőlengetéssel mindjobban távolodunk, mígnem egészen elvesztjük őket a szemünk elől. Az eső lassan esni kezd, már érezhető a tenger közelsége, a levegő kezd sós lenni. Egy falka sirály kiséri a hajót. Elértük a Kchrwider Spitz-ct (Térjvissza-fok), amely egy7 toronyszerű magaslat, rajta nagy órával, amely fél 2-őt mutatott. Itt már kiértünk a nyílt folyamra, ahol saját gépei vitték előre hajónkat és bátrabban siklottunk lo\a a tenger felé a számtalan jármű között. A NYÍLT TENGEREN Már csak a balpartot látjuk. Hamburgból a nyílt tengerre 6 óra alatt értünk ki. Itt már érezhetővé vált mindjobban a tenger, hullámai mind nagyobb lendülettel mozgatták a hajót. A vacsorát csak ügyes taktikával tudtuk elfogyasztani, mert aki ezt nem szokta, annak bizony nem a legkönnyebb. Az est leszálltával mindjobban erősödött a szél, úgy zúgott az árbocrudat tartó kötelek között, mint valami óriási orgona sípjai. A fedélzetről lekotródtunk a szórakozó helyiségekbe, sőt voltak, akik már régen az igazak álmát aludtak. Másnap a szél ereje úgy megnövekedett, hogy7 csak nehezen lehetett megmaradni az oldalfcdélzeti sétányon. Viharos szél kavarta a szőke német tengert és a tajtékzó hullámok hangos morajlással csapkodták a hajó oldalát. Mindjárt az első nap sikerült belekóstolni a viharos tenger örömeibe. Pár ember volt csak látható a matrózokon kívül, a többiek az ágyat őrizték azzal a kis porcellán edénnyel, amelyet arra az eshetőségre bocsájtják mindenkinek a rendelkezésére, ha valakinek az a gondolata támad, hogy megízlelje, mennyivel rosszabb az étel kifelé, mint befelé. (Folyt, köv.) lett: könnyeket varázsoltak a nézőközönség arcára. Pozsonyban zsúfolt ház előtt játszottak s szó van arról, hogy Bécsbe is átviszik a nagyszerű gyermekeket, akiket Isten ösztönös művészi tehetséggel áldott meg. Annakidején a lapok tele voltak a zsigárdi művészgyerekek hírével. A Jókai Egyesület vezetősége most a zsigárdi János vitéz“ látványának örömét is meg akarja szerezni a komáromi közönség számára s november 17-én, vasárnap két előadásban mutatja be a páratlan művészi együttest. Olyan művészi érdekesség lesz ez, amely valószinüleg hatalmas érdeklődést vált ki az egész Komáromból s vidékéből is. Újszerű és pompás: saját díszletekkel s színes, látványos ruhákkal. Egészen eredeti látványosság. Selyemharisnya la Ke 6 — Kötőpamut minden színben UH JEfl AH B «fisU K osswtli-tér Svetterek 288 Férfiingek
