Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-08-10 / 64. szám

2. oldal > KOMÁROMI LABOR« 1935. augusztus 10, Megválasztotta a képviselőtestület a város új tiszti ügyészét. — Rendes közgyűlés a városnál. pártok és a rokkanpárt lanácskozás-68 kg-os 50 kg-os árpa zab Jókul 117.— 109.— Pozsony 120.— 113.— Szene 116.— 111.— Diószeg 115.— 109.— Galánta 115.— 109.— Érsekújvár 113.— 108.— Deáki 113.— 108.— Zsigárd 113.— 108 — Negyed 112 — 107.— Pozsonypüspöki 117.— 111.— Uszor 116.— 110.— Som or ja 116.— 110.— Nagylég 116.— 109.— Dunaszerdahely 115.— 109.— Alsóbár 114.— 108.— Ekecs 113.— 108.— Nagymegyer 113 — 108.— Hodzsafalva 113.-107.— Gsallóközaranyos 112.— 107.— Gúta 110.— 105.— Bajcs 112.— 106.— Ögyalla 112.— 106.— Hetény 112.— 106.— Komárom 112.— 107.— Udvard 112.— 107.— Perbete 111.50 106.— Kürt 111.— 106.— Nová Vieska 111.— 106.— Köbölkút 111.— 106.— Párkány 111.— 105.— Oroszka 110.— 104.— Csata 110.— 104.— Zseliz 110.— 104.— Tekovské 110.— 105.— Léva 111.— 105.­Nagysurány 113.— 107.— Verebély 112.— 106.— Aranyosmarót 111.50 106.— Komaróc 111.— 105.— Zsarnóca 110.— 106.— Nyitraivánka 113.— 107.— Nyilra 113.— 107.— Nagytapolcsány lll-106.— Zsámbokrét ll 1.50 106.— Nyitrabánya 109.50 105.— Bán 113 — Badosna 112.— 106.— Nizdorf 116.— 111.— Galgóc 114 — 108.— Lipótvár 114.50 108.— Vágszered 114.50 108.— Keresztúr . 114.50 108.— Bazin 117.— 110 — Nagyszombat 115.— 109.­Selpice 115.— 109.— Bélaház lim­108 — Smolenice its.— 108.— Jablánc 116.— 107.— Szénié , 116.— 107.— Pöstyén 114.50 107.— Yerbó 114.— 106.— Vágujhely 115.50 107 — Mijava 116.50 108.— Lovászi 112.— Trencsén 115.50 108.— Hőlak 115.50 108.— Zsolna 114.— 110.— 68kg-os 50 kg-os árpa zab Csadca 116.— 109.— Ruttka 111-108.— Turócszentmárton 110.50 107.­Felsőstubnya 110.-106.­Körmöcbánya 109.50 107.— Garamberzencé 109.50 109.— Zólyom 109.— 110.— Besztercebánya 108.— 107.— Breznóbánya 106.-105.­T ótpelsőc-Szászpelsőc 108.50 108.­Korpona 108.-107.­Teszér 108.— 106.— Ipolyság 109.— 105.— Ipolyszakállos 109.50 104.— Ipotypásztó 110.— 104.— Yégles 108.50 108.­Losonc 109.-106.­Gács 106.50 105.— Rapp 106.50 105.— Fülek 106.— 105.— Feled 104.50 104.— Rimaszombat 104.50 104.­Tornaija 103.50 103.­Rózsahegy 109.-106.­Liptószentmiklós 108.— 105.— Csorba 106.50 103.— Kézsmárk 104.50 102.— Lőcse 104.— 101.— Szepesváralja 104.-100.­Igló 105.50 102.­Szepesolaszi 104.50 101.— Nagy sáros 102.— 98.— Eperjes 100.— 98.— Kassa 101.— 100.— Mecenzéf-Stósz 99.50 96.­Torna 99.50 96.­Csécs 100.-97.­Nagyida 101.— 98.— Bárca 102.— 99.— Hernádcsány 101.50 98.— Kenyhec 101.50 97.— Kozma 100.50 97.­Legenyemihály 100.-96.­Upor 100.-96.­Tőketcrebes 99.50 95.— Gálszécs 99.— 95.— Parnó 99.— 94.— Varannó 98.50 94.­Bánóé 99.-95.­Hornomra 98.-92.­Mezőlaborc 96.50 91.— Nagymihály 96.50 94.— Bulka 98.50 94 — Nagykapos 98.50 94.— Perbenyik 98.50 94.­Csap 98.50 93-Ungvár 97.— 94 — Bátyú 97.50 93 — Beregszász 96.50 92.— Bustyaháza 92.50 89 — Munkács 97.-92.— — Szabadságon. A párkányi . rend­őrbiztosság vezetője, Bujovszky Je­­roszláv szabadságra ment. Távollé­tében a párkányi járási főnök, dr. Kovarik Ferenc helyettesíti. Komárom, — augusztus 9. Komárom város községi képviselő­testülete augusztus 8-án a városháza nagytermében rendes közgyűlést tar­tott, amelyen a régóta betöltésre vá­ró városi tiszti főügyészi állást töl­tötték be. A közgyűlést Csizmazia György vá­rosbíró vezette, aki a pártok részéről történt különböző helyettesítések be­jelentése után felkérte ígó Aladár dr. rendőrkapitányt az ügyészi állás vá­lasztására vonatkozó eljárás ismerte­tésére. Az előadó jelentette, hogy az állásra hat pályázat érkezett be és pedig ifj. dr. Mohácsy János, Zsom­bor Miklós dr.. Bangha Dezső dr., Szi­­nicsák Jenő dr., Kendi Zoltán dr. és Vittkó Resző dr. komáromi ügyvédek részéről. Vittkó Rezső dr. pályázatát csütörtök délelőtt visszavonta és így öt pályázó maradt. A pályázati felté­teleknek valamennyi pályázó megfe­lel és így valamennyi jelölhető. A választás a törvény rendelkezései sze­rint közfelkiáltással, vagy tíz tag kérel­mére titkos szavazás útján ejtendő meg. Csizmazia György városbíró mielőtt elrendelné a szavazást, kérdi a kép­viselőtestületet, hogy mimódon kivált­ja a választást megtartani. Vidák Vin­ce kommunista tanácstag kérelmére tíz percre felfüggesztette a közgyű­lést, ez idő alatt a kommunista, szo­ciáldemokrata, egyesült csehszlovák — Saját tudósítónktól. — Bizonyos időközökben bejárta a la­pokat az a riasztó hír, hogy Komá­romból elviszik a törvényszéket, illet­ve a törvényijén kimondott elvitele ha marosan megvalósul. A múlt héten is szárnyra kel ez a hír, amely nekünk, komáromiaknak riasztó, de az érsekujváriaknak öröm­hír. A hír újabban azért került újra közönség elé, mert az érsekujvári szlovák sajtó erős akciói indított ra vonullak vissza,amelyen kölcsönösen megállapodtak a jelöltek személyében, akikre szavazni fognak. Szünet után a közgyűlés egyhangúan a titkos sza­vazást kívánta, amelyet a városbíró elrendelt. A szavazóbizottság tagjainak kijelölése után a közgyűlés tagjai le­adták szavazólapjaikat, mely után a szavazatok összeszámláltattak. A sza­vazás eredménye következő volt: be­adtak 42 szavazólapot, ebből esett Zsombor Miklós dr.-ra 20 szavazat, Bangha Dezső dr.-ra 18 szavazat és Szinicsák Jenő dr.-ra 4 szavazat. Esze­rint tehát a város tiszti főügyészének 3 évre a többség Zsombor Miklós dr., komáromi ügyvédet választotta meg. A közgyűlés ezután letárgyalta a póttárgysorozatra ki tűzött, s a Légió bank által folyósított hárommillió ko­ronás kölcsönügyet, melyet Ilerczeg István helyettes főszámvevő ismerte­tett. Az ügyet már a mull közgyűlés letárgyalta, a bank az akkor hozott ha­tározat megváltoztatását kérte külö­nösen a kamatlábra nézve. A bank az 59/1933. sz. kormányrendeletben előírt minimális kamatláb mellett, azaz 8 -1,4 °/o-ra hajlandó a kölcsönt fo­lyósítani tíz évi tartamra és a vízműre való bekebelezéssel. A közgyűlés sza­vazással döntött a kérdésben és 24 szóval 11 ellenében elfogadta a kép­viselőtestület a Légió bank feltételét. — augusztus 9. a komáromi törvényszéknek Ér­sekújvárra való sürgős átvitele ér­dekében. Mindeneseire mi komáromiak tanul­hatnánk az érsekujváriak agilitásából. Az ottaniak minden eszközt megmoz­gatnak, kilincselnek, memorandumoz­­nak, kérvényeznek, küldöttségeznek, hogy a törvényszék és a vele kapcso­latos intézmények minél előbb Ér­sekújvárra kerüljenek. A jó komáro­miak pedig ölhetett kézzel várják, hogy Mozgalom indul meg a komáromi törvényszék megmentése érdekében! A törvényszék elvitele még nagyon is a jövő zenéje. — Meg­nyugtató nyilatkozatok, de azért nem szabad összetett kézzel várni a sült galambot, amely innét fog más szájába repülni. Asszonyi játék. Irta Szitnyai Zoltán. Irén őszintén meglepődött, amikor belépett Hámy Endre. Szálkás har­csabajuszával, bőrén a himlő nyomai­nak hepe-hupáival és önhittségtől föl­­puffadt arcával még annál is vissza­­laszítóbb volt, mint aminőnek az új­ságokban közölt képekről elképzelte. A háziak az ajtóig siettek eléje. Las­san közeledett, némi alkalmi mosol­lyal, ami nem szivélyességnek, hanem leereszkedésnek volt szánva. A ven­dégek felálltak és hamarosan egész embergyűrű vette körül. Egy-egy mély meghajlást ismételt biccentéssel jutalmazott, egyeseket kiválasztott és azoknak odanyujtotta a kezét, né­hány asszonynak, a fiatalabbak és csinosabbak közül kezet is csókolt. Lassú bevonulás közben lehetővé tet­te, hogy az összes jelenlévők eléje járulhassanak. Akik ezt elmulasztot­ták, azok végleg lemaradlak a kéz­fogásról, sőt a biccentésről is, mert Öméltósága néhány lépés után lezárta a rövid cercl-t és elhelyezkedett az útjábaakadó első karosszékben. A há­ziasszony melléje telepedett és olyan buzgó csiripelésbe kezdett, aminővel a madárkák köszöntik a reggeli na­pot. A házigazda személyesen hordta a szendvicseket és italokat, melyek igen nagy mennyiségben merültek el Hámy Endre torkán. Aztán méltózta­­tott elfogadni a szivar felé nyújtott gyufalángot s a testi jóérzés állapo­tában lövelte ki a sűrű füstöt ma­gából. Irén egy darabig gyűlölettel nézte. Hogy rág, majszol, iszik, duzzad, szin­te percről-percre hízik, pedig már amúgy is elég kövér. Olyan a sze­me, mint egy süné. És ettől az em­bertől emberek sorsa függ, egyebek között olyan emberé is, mint az ő ura, akinek kurtán kijelentette, hogy ne is remélje kineveztetését. Az aján­ló levelekbe, amiket a legkiválóbb orvosprofesszoroktól hozott, bele sem pillantott. Nem kiváncsi a professzor urak véleményére. Kíméletlen volt és nj’ers, mintha örömét lelné abban, hogy íróasztala mögül az elutasítás jogát gyakorolhatja. Talán azért, mert a hatalom nem ér semmit, ha nem kelti fel másokban a megrettenés és a gyámoltalanság érzését. Bizonnyal sokszor fájlalja magában, hogy el­múlt a fáraók kora és ő nem szü­letett fáraónak. Most itt ül Iréntől pár lépésnyire, felfuvalkodottan és pöffeszkedve. Micsoda pazar mulat­ság lenne, felemelni egy babostor­tát és az arcának közepébe lőni. Összehúzta a szemét, méregette a célt, aztán erőt vett magán, hirtelen fel­állt és illatos ruliasusogással a nagy­úr elé lépett. — Ne vegye rossz néven, hogy meg­előzöm a bemutatkozással, de már nem volt türelmem kivárni, mire any­­nyi szép asszony között engem is figyelmére méltat. A háziasszony abbahagyta a csiri­­pelést és kelletlen mosollyal bemu­tatta Irént. Gondja volt némi vissza­leckéztetésre is. Vendégeit csak ál­talánosságban szokta bemutatni, fő­ként az ilyen előkelő urat, akit hír­ből és arcképről mindenki ismer. Há­my Endre először hűvösen nézett fel Irén felé, aztán amennyire lehetséges volt, nagyra nyiltak szűk szemei. Te­kintete gyors gyalogsétát tett Irén ar­cától a bokájáig. Gyönyörű terep. E rövid szemle után nyugodtan felálhat és meghajthatja magát. Meg is tette. Nem emlékezett arra, hogy valaha is hallotta azt a nevet, amit a bemuta­tásnál bemondott a háziasszony. Még kevésbé arra, hogy e névvel már hi­vatali hatáskörében is találkozott. Gyanútlanul és nagy gonddal emelte ajkához Irén kezét és személyesen megcsókolta. A háziasszony meg is állapította magában, hogy ezt a hí­zelgő kis macskái kár volt meghív­nia. — Asszonyom, végtelenül megszé­gyenít, — mondta Hámy legclbűvö­­lőbb gordonkahangján, — a mulasz­tás engem terhel. Nem ismerek ma­gamra, hogy nem fedeztem fel nyom­ban egy ilyen tündéri jelenséget. At­tól tartok, hogy ez már az öregedés jele. Irén hízelgő, asszonyi búgással ne­vetett : — Ilyeneket nem lehet mondani büntetlenül. Amint megpillantottam az ajtóban, az volt az első gondola­tom, hogy nagyon rossz fotográfusai lehetnek. Mindegyik esztendőkkel öregíti, pedig az ujságképek után is eleget tűnődtem azon, hogyan lehet ilyen fiatalon ilyen gyönyörű karriért befutni? Öméltósága megegyenesítette a tör­zsét, fiatalosan. Egyszerűen el volt bűvölve, kápráztatva ettől az asszony­tól, e tüneménytől. Gyöngéd mozdu­lattal maga mellé kényszerítette a másik karosszékbe és félig hátat for­dított a háziasszonynak. Az még né­hányszor szólt, többnyire hiába, az­tán magába fojtott sértődöttséggel to­­vábbállt. Sajnos, ő háziasszony és nem hanyagolhatja el a többi vendé­geit sem. Hámy azt mondta magában, hogy ezt nagyon helyesen teszi. A szomszéd szobában búgatni kezdték a gramofont, megkezdődött a tánc. Irén kikosarazott néhány fiatalem­bert, aztán merészen Hámy szemébe nézett: — De ha maga felkérne, szívesen táncolnék. Hámy felállt és a karját nyújtotta. Most alkalma lesz bebizonyítania azt, hogy Irén nem méltatlanra ruházta bizalmát. Sokat tartott magára, egye­bek közt azért is, hogy kitűnő tán­cos. Általában amihez értett, azt ala­posan értette és többnyire mindenhez értett. Mozgásba hozta feltűnően vé­­lyű törzs alatt. Nem lehetett bizo­nyosan tudni, hogy mit táncol, csár­dásra foxtrottot, vagy foxtroítra csár­dást. De Irén el volt ragadtatva: — Ismertem férfiakat, akik kitűnő emberek voltak és a legrosszabb tán­cosok, ismertem másokat, akik ki­tűnő táncosok voltak s üresfejű lé­hűtők, maga az első férfi, akinél mind

Next

/
Thumbnails
Contents