Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-09 / 90. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Eládió-mftsort tartalmazza Otrenhatodik évfolyam. 90. szám. Szombat, 1933. november 9. IÁTOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «[ész évre 85 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyfssiám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Hodzsa miniszterelnök. Komárom, november 8. Hodzsa Milán személyében az első szlovenszkói miniszterelnök vette át a kormányt. Ez a körülmény lázbaliozta a szlovenszkói kormánypolitikát, amely a legnagyobb várakozásokkal van eltelve, hogy mi is következik ebből. Mi ezt az örömet nem zavarjuk meg semmivel, csak ridegen állapítjuk meg a tényt, hogy ez a csehszlovákiziiiusnak a diadala és a demokrácia sűrűn váltakozó kormányai közt tizenhét évnek eltclésc után éppen most szlovenszkói politikus kerül a kormány élére, aki iskoláit és politikai műveltségét a budapesti politikai intézmények körében végezte és szerezte meg. De ettől függetlenül Hodzsa többet jelentett az átlag-politikusnál mindenkor és semmi okunk kétségbevonni sem tudását, sem pedig elhivalását. Mind megannyi akadály lesz további útjában. A csehszlovák agrárpárt, mely eddig a miniszterelnökök egész sorozatát küldte a kormány élére, az első garnitúra utolsó koncepciózus tagját küldte benne a politikai arénába. Svehla, a gyakorlati kormányzatnak túlzottan méltányolt mestere, a kiöregedett Udrzsal és a most félreállítoU Malypetr után Ilodzsára nagy feladatok várnak, sokkal nagyobbak, mint a »fortwursteln« politika folytatói hinnék, fis ebben a munkában szigorúan kell ragaszkodni a csehszlovák lelki és politikai habitushoz, melyet semmiféle szlovenszkói regionaliznius kedvéért le nem válthat magáról. Éppen azért azt hinni, hogy végre Szlovenszkó bajai meghallgatásra találnak, ott van szülötte most az élen, kezében a kezdeményezés és a hatalom eszközeivel, éppen az érintett telki gátlások következtében nem válik majd valósággá. Ilodzsának azt kell megmutatnia, hogy nem szlovenszkói miniszterelnök, ez csak liandikapet jelent a számára, hanem Csehszlovákia miniszterelnöke, aki a politikai élet koltektivumával van telítve. Ez lesz Szlovenszkó nagy csalódása Iiodzsában és első sorban Hodzsa pártjának a körében, mely a választások elölt azt hangoztatta, hogy katolikus párt, a legnagyobb katolikus párt, — hogy ezzel megzavarja a szlovák néppárt köreit. Megállapíthatjuk, hogy ez a korles balfogás nem sikerült. Mindazonáltal egy körülmény clvitnthatlan, az, hogy Hodzsa mindenkor a szlovenszkói erők egyesítésén dolgozott, nem kis áldozatok árán kiegyezett a jóétvágyú szociáldemokráciával is és megalkuvást kísérelt meg sok ízben a szlovák néppártnak a kormányin) csábítására. Ennek van itt most az ideje és csak az a kérdés, hogy ez a párt mennyit szab érte. Komárom, november 8. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök bemutatkozása a parlamentben. A képviselőház szerdai ülésén mutatkozott be Hodzsa Milán dr.. az újonnan kinevezett miniszterelnök. A miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette: — A köztársaság elnöke november 5-iki döntésével a kormány élére állított és azért, hölgyeim és uraim, a kormány nevében és a magam nevében azt a kérelmet intézem önökhöz, hogy támogassanak, mert ez alkotmányszerű előfeltétele és forrása a végrehajtó hatalomnak demokratikus államban. Tekintettel arra, hogy a kormány nem mondott le és annak belső folytatólagossága fennáll, magától érlelődő, hogy az új elnökkel az élén is folytatni fogja a június 18-iki kormánynyilatkozatban foglalt program végrehajtását a bel- és külpolitika eddig is bevált alapelveivel teljes összhangban. A törvényhozás és az államigazgatás feladatainak akcióprogramját a költségvetési vita folyamán mondandó expozémban fogom ismertetni. Ismerjük problémáinkat és nem félünk azoktól. Egynek és elég erősnek érezzük magunkat, hogy azokat teljes egyetértésben és azzal a szilárd elhatározással oldjuk meg, hogy a politikai és gazdasági konszolidációt itthon folytassuk, befejezzük és a csehszlovák köztársaság helyét a nemzetek között megóvjuk. Benes expozéjában részletesen nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. A politikai világ nagy érdeklődése mellett tartotta meg Benes dr, külügyminiszter, a nemzetgyűlés mindkét házának keddi plenáris ülésén a külpolitikai helyzetről szóló expozéját. Benes dr. ismertette az 1935. év politikai és diplomáciai eseményeit, ezek során az olasz-abesszín konflik-Egyébként egy teljesen dezolált külpolitikai helyzet, mely távolról sem olyan rózsás, mini azt Bcnes kollégája felvázolta expozéjában, a belpolitikában széthúzás, a gazdasági életben erős visszaesés fogadják új tisztségében a prémiért, aki bizonyára nem fogja követni a koalíciós rendszer ismeretes szépséghibáit, a fél- és a negyedmcgoldásokat csak azért, hogy a hatalom a kezében maradjon. Sőt azt reméljük, hogy a parlamentáris rendszer, tehát az igazi demokrácia híveként a kivételes rendszabályoknak sem lesz a híve, amely kitermelte magából a »tervgazdaság« gyöngyét, a gabonamonopóliumot takarmánycélokra denaturált, egyébként sok helyen természetes úton tönkrement tavalyi gabonájával, mely tíz koronával drágább az idei iertusf, Anglia politikájának megváltozását. Nyilatkozott Csehszlovákiának Olaszországhoz való viszonyáról, valamin! Szovjet Oroszországhoz, Németországhoz, Magyarországhoz, Ausztriához és Lengyelországhoz való viszonváról. A külügyminiszter jelentése szerint Csehszlovákiának Magyarországhoz való viszonya a dunai paktum tárgyalásának folyamán megjavult és számolhatni azzal, hogy bizonyos közeledés történik, ha a dunai paktum megszületik. A Lengyelországgal való megegyezésre meg van a hajllandóság Csehszlovákia részéről. Majd áttért Benes dr. külügyminiszter a kisebbségi kérdésre, melyre nézve a következőket mondotta: Többször kijelentettem, hogy a csehszlovák állam tiszteletben tartja a kisebbségekkel szemben vállalt kötelességeit, nem akarja a kisebbségi szerződést felmondani és ha bizonyos államok Genfben nem is akarják tiszteidben tartani ezirányú nemzetközi kötelezettségeiket, a csehszlovák kormány nem csatlakozik eljárásukhoz. Ellenkezőleg, e kötelezettségeket jó ellenőrnek tartja, melytől nincs oka félnie. A nemzetközi ellenőrzés bizonyos esetekben védelmet is jelent, mikor például a külföldön rendszeres agitáció folyik annak a látszatnak megteremtésére, mintha Csehszovákia nem teljesítené a kisebbségi kötelezettségeit. Semmitől sem kell félnünk, mert belpolitikailag elég erősek vagyunk arra is, hogy bevalljuk, ha esetleg valami hibát követtünk el. Hajlandók vagyunk bármely nemzetközi fórum előtt összehasonlítanunk államunk kisebbségeinek helyzetét bármely más kisebbségi helyzetekkel. Hajlandók vagyunk ezen a téren szomszédainkkal a teljes reciprocitás alapján álló viszonyt teremteni, mint ahogy ezt már ajánlottuk is. Csupán attól félünk e reciprocitásos eljárás esetén, hogy demokratikus, parlamenti, választási, ismésnél ebben a kényszerkereskedelemben. Az eladósodott földmívelő osztály, a tönk szélén álló kézmíves réteg, a munkanélküliség emelkedő száma, a kivitel hanyatlása hallatlanul nagy köz- és szociális terheket vonszolnak magukkal. Ezen a téren rendet teremteni szintén hivatott lesz az ő sokat emlegetett erélye és munkabírása. De Hodzsára vár a megoldatlan német kérdés is és a kisebbségi kérdések többi sorozata. Egy Ízben minisztersége alatt megismerkedett a magyar kisebbség kívánalmaival. Tárgyalásai azonban megszakadtak. Beígérte iskolai minisztersége alatt az iskolai autonómiát, az iskolatanácsot, melyekről utódai tudni sem akartak. Mint földmivelésügyi miniszter az államkapitalizmus híve és félő, hogy a kólái és nyelvi szabadságokkal rendelkező kisebbségi rezsimünket mások visszautasítanák, míg azl, ha a szomszédos államoknak kisebbségeikkel szemben tanúsított magatartását mi alkalmaznánk, nálunk a kisebbségi jogok durva megsértésének tekintenék. Tartózkodó, türelmes és reprcsszáliákat nem alkalmazó magatartásunkat gyakran szemünkre vetették, mert a bel- és külföldön sokhelyütt gyötigeségnek és félelemnek tekintették azt. Erről pedig szó sem volt. Feltételezzük, hogy ez a kérdés előbb-utóbb nemzetközi fórumok elé kerül és hőn óhajtjuk, hogy magatartásunkat elejétől végig mindenki tisztán megismerhesse. ~• A kisebbségi kérdésben nemzetközi szempontból ez a helyzet. A csehszlovák kormány mindeme dolgokban nyugodtan kitart az eddigiek mellett Hajlandó közvetlenül megegyezni e kérdésben és egyetlen konkrét indítványát sem ejti el. A csehszlovák állam területén azonban a kormány semmi körülmények között nem engedélyez törvényellenes agitációt. Az állam területén minden esetben fenntartja a nyugalmat és a rendet. Szüllő Géza dr. kritikája Benes külpolitikájáról. A külügyi vitában nagy érdeklődés mellett szólalt fel Szüllő Géza dr., az ellenzéki pártok klubjának elnöke, aki beszédében kinyilatkoztatta, hogy mindig éles ellentétben állott azzal a politikával, amelyet Benes külügyminiszter követ. A külügyminiszternek nem az a politikája, hogy az államban élő különböző néptörzseket egymással összhangba hozza, s a szomszédokkal jó viszonyt teremtsen. Benes dr. a szövetségek és paktumok kiépítésének útját választotta és ezek a paktumok mind a szomszédok ellen irányulnak, vagyis röviden a Benesféle politika nem a szomszédokkal, hanem az azokkal szemben való politikát véli az államot megerősítő eszköznek. Politikája minden szomszédjával szemgabonamonopólium után megalkotja az állatmonopóliumot is, mely sem a termelő gazdának, sem a fogyasztónak nem kell. A kisebbségi kérdésben talán nem fog arra a kényelmes prágai álláspontra helyezkedni, amely évekig nem vett róla tudomást, később pedig, amikor már a külföld is érdeklődött, azt kezdte hirdetni, hogy a kisebbségek sokkal többet kapnak, mint amennyi őket megilleti. Neki kell legjobban tudnia azt, hogy frázisokkal nemzetpolitikai kérdéseket sem megoldani, sem halogatni nem lehet. A kisebbségek nyugalmi állapota az egyetlen tényező, amely megkönnyíti a kormány feladatait, már tudniillik olyan kormányét, mely nem koalíciós pártokat, hanem az állam egész lakosságát működési területének tekinti.
