Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-09 / 90. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Eládió-mftsort tartalmazza Otrenhatodik évfolyam. 90. szám. Szombat, 1933. november 9. IÁTOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «[ész évre 85 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyfssiám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Hodzsa miniszterelnök. Komárom, november 8. Hodzsa Milán személyében az első szlovenszkói miniszterelnök vette át a kormányt. Ez a körülmény lázba­­liozta a szlovenszkói kormánypoliti­kát, amely a legnagyobb várakozások­kal van eltelve, hogy mi is következik ebből. Mi ezt az örömet nem zavarjuk meg semmivel, csak ridegen állapít­juk meg a tényt, hogy ez a cseh­­szlovákiziiiusnak a diadala és a de­mokrácia sűrűn váltakozó kormányai közt tizenhét évnek eltclésc után ép­pen most szlovenszkói politikus ke­rül a kormány élére, aki iskoláit és politikai műveltségét a budapesti po­litikai intézmények körében végezte és szerezte meg. De ettől függetlenül Hodzsa többet jelentett az átlag-poli­tikusnál mindenkor és semmi okunk kétségbevonni sem tudását, sem pe­dig elhivalását. Mind megannyi akadály lesz továb­bi útjában. A csehszlovák agrárpárt, mely eddig a miniszterelnökök egész sorozatát küldte a kormány élére, az első garnitúra utolsó koncepciózus tagját küldte benne a politikai aré­nába. Svehla, a gyakorlati kormány­zatnak túlzottan méltányolt mestere, a kiöregedett Udrzsal és a most félre­­állítoU Malypetr után Ilodzsára nagy feladatok várnak, sokkal nagyobbak, mint a »fortwursteln« politika foly­tatói hinnék, fis ebben a munkában szigorúan kell ragaszkodni a cseh­szlovák lelki és politikai habitushoz, melyet semmiféle szlovenszkói regio­­naliznius kedvéért le nem válthat ma­gáról. Éppen azért azt hinni, hogy végre Szlovenszkó bajai meghallgatás­ra találnak, ott van szülötte most az élen, kezében a kezdeményezés és a hatalom eszközeivel, éppen az érin­tett telki gátlások következtében nem válik majd valósággá. Ilodzsának azt kell megmutatnia, hogy nem szlovenszkói miniszterel­nök, ez csak liandikapet jelent a számára, hanem Csehszlovákia mi­niszterelnöke, aki a politikai élet kol­­tektivumával van telítve. Ez lesz Szlo­venszkó nagy csalódása Iiodzsában és első sorban Hodzsa pártjának a körében, mely a választások elölt azt hangoztatta, hogy katolikus párt, a legnagyobb katolikus párt, — hogy ezzel megzavarja a szlovák néppárt köreit. Megállapíthatjuk, hogy ez a korles balfogás nem sikerült. Mind­azonáltal egy körülmény clvitnthat­­lan, az, hogy Hodzsa mindenkor a szlovenszkói erők egyesítésén dolgo­zott, nem kis áldozatok árán kiegye­zett a jóétvágyú szociáldemokráciá­val is és megalkuvást kísérelt meg sok ízben a szlovák néppártnak a kormányin) csábítására. Ennek van itt most az ideje és csak az a kérdés, hogy ez a párt mennyit szab érte. Komárom, november 8. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök bemutatkozása a parlamentben. A képviselőház szerdai ülésén mu­tatkozott be Hodzsa Milán dr.. az újon­nan kinevezett miniszterelnök. A mi­niszterelnök a következő nyilatkozatot tette: — A köztársaság elnöke november 5-iki döntésével a kormány élére állí­tott és azért, hölgyeim és uraim, a kormány nevében és a magam nevé­ben azt a kérelmet intézem önökhöz, hogy támogassanak, mert ez alkot­mányszerű előfeltétele és forrása a vég­rehajtó hatalomnak demokratikus ál­lamban. Tekintettel arra, hogy a kor­mány nem mondott le és annak belső folytatólagossága fennáll, magától ér­lelődő, hogy az új elnökkel az élén is folytatni fogja a június 18-iki kor­mánynyilatkozatban foglalt program végrehajtását a bel- és külpolitika ed­dig is bevált alapelveivel teljes össz­hangban. A törvényhozás és az állam­­igazgatás feladatainak akcióprogram­ját a költségvetési vita folyamán mon­dandó expozémban fogom ismertetni. Ismerjük problémáinkat és nem fé­lünk azoktól. Egynek és elég erősnek érezzük magunkat, hogy azokat teljes egyetértésben és azzal a szilárd elha­tározással oldjuk meg, hogy a politi­kai és gazdasági konszolidációt itthon folytassuk, befejezzük és a csehszlo­vák köztársaság helyét a nemzetek kö­zött megóvjuk. Benes expozéjában részletesen nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. A politikai világ nagy érdeklődése mellett tartotta meg Benes dr, kül­ügyminiszter, a nemzetgyűlés mind­két házának keddi plenáris ülésén a külpolitikai helyzetről szóló expozé­ját. Benes dr. ismertette az 1935. év politikai és diplomáciai eseményeit, ezek során az olasz-abesszín konflik-Egyébként egy teljesen dezolált kül­politikai helyzet, mely távolról sem olyan rózsás, mini azt Bcnes kollé­gája felvázolta expozéjában, a belpo­litikában széthúzás, a gazdasági élet­ben erős visszaesés fogadják új tiszt­ségében a prémiért, aki bizonyára nem fogja követni a koalíciós rend­szer ismeretes szépséghibáit, a fél- és a negyedmcgoldásokat csak azért, hogy a hatalom a kezében maradjon. Sőt azt reméljük, hogy a parlamentá­ris rendszer, tehát az igazi demokrá­cia híveként a kivételes rendszabá­lyoknak sem lesz a híve, amely ki­termelte magából a »tervgazdaság« gyöngyét, a gabonamonopóliumot ta­karmánycélokra denaturált, egyéb­ként sok helyen természetes úton tönkrement tavalyi gabonájával, mely tíz koronával drágább az idei ier­tusf, Anglia politikájának megváltozá­sát. Nyilatkozott Csehszlovákiának Olaszországhoz való viszonyáról, va­lamin! Szovjet Oroszországhoz, Német­országhoz, Magyarországhoz, Ausztriá­hoz és Lengyelországhoz való viszo­­nváról. A külügyminiszter jelentése szerint Csehszlovákiának Magyaror­szághoz való viszonya a dunai paktum tárgyalásának folyamán megjavult és számolhatni azzal, hogy bizonyos kö­zeledés történik, ha a dunai paktum megszületik. A Lengyelországgal való megegyezésre meg van a hajllandóság Csehszlovákia részéről. Majd áttért Benes dr. külügyminisz­ter a kisebbségi kérdésre, melyre néz­ve a következőket mondotta: Többször kijelentettem, hogy a csehszlovák állam tiszteletben tartja a kisebbségekkel szemben vállalt köte­lességeit, nem akarja a kisebbségi szer­ződést felmondani és ha bizonyos ál­lamok Genfben nem is akarják tiszte­idben tartani ezirányú nemzetközi kö­telezettségeiket, a csehszlovák kor­mány nem csatlakozik eljárásukhoz. Ellenkezőleg, e kötelezettségeket jó ellenőrnek tartja, melytől nincs oka félnie. A nemzetközi ellenőrzés bi­zonyos esetekben védelmet is jelent, mikor például a külföldön rendszeres agitáció folyik annak a látszatnak meg­teremtésére, mintha Csehszovákia nem teljesítené a kisebbségi kötelezettségeit. Semmitől sem kell félnünk, mert bel­­politikailag elég erősek vagyunk arra is, hogy bevalljuk, ha esetleg valami hibát követtünk el. Hajlandók va­gyunk bármely nemzetközi fórum előtt összehasonlítanunk államunk kisebb­ségeinek helyzetét bármely más ki­sebbségi helyzetekkel. Hajlandók va­gyunk ezen a téren szomszédainkkal a teljes reciprocitás alapján álló vi­szonyt teremteni, mint ahogy ezt már ajánlottuk is. Csupán attól félünk e reciprocitásos eljárás esetén, hogy de­mokratikus, parlamenti, választási, is­mésnél ebben a kényszerkereskede­­lemben. Az eladósodott földmívelő osztály, a tönk szélén álló kézmíves réteg, a munkanélküliség emelkedő száma, a kivitel hanyatlása hallatla­nul nagy köz- és szociális terheket vonszolnak magukkal. Ezen a téren rendet teremteni szintén hivatott lesz az ő sokat emlegetett erélye és mun­kabírása. De Hodzsára vár a megoldatlan né­met kérdés is és a kisebbségi kérdé­sek többi sorozata. Egy Ízben mi­nisztersége alatt megismerkedett a magyar kisebbség kívánalmaival. Tár­gyalásai azonban megszakadtak. Be­ígérte iskolai minisztersége alatt az iskolai autonómiát, az iskolatanácsot, melyekről utódai tudni sem akartak. Mint földmivelésügyi miniszter az ál­lamkapitalizmus híve és félő, hogy a kólái és nyelvi szabadságokkal rendel­kező kisebbségi rezsimünket mások visszautasítanák, míg azl, ha a szom­szédos államoknak kisebbségeikkel szemben tanúsított magatartását mi alkalmaznánk, nálunk a kisebbségi jo­gok durva megsértésének tekintenék. Tartózkodó, türelmes és reprcsszáliá­­kat nem alkalmazó magatartásunkat gyakran szemünkre vetették, mert a bel- és külföldön sokhelyütt gyötige­­ségnek és félelemnek tekintették azt. Erről pedig szó sem volt. Feltételez­zük, hogy ez a kérdés előbb-utóbb nemzetközi fórumok elé kerül és hőn óhajtjuk, hogy magatartásunkat elejé­től végig mindenki tisztán megismer­hesse. ~• A kisebbségi kérdésben nemzet­közi szempontból ez a helyzet. A cseh­szlovák kormány mindeme dolgokban nyugodtan kitart az eddigiek mellett Hajlandó közvetlenül megegyezni e kérdésben és egyetlen konkrét indít­ványát sem ejti el. A csehszlovák ál­lam területén azonban a kormány semmi körülmények között nem en­gedélyez törvényellenes agitációt. Az állam területén minden esetben fenn­tartja a nyugalmat és a rendet. Szüllő Géza dr. kritikája Benes külpolitikájáról. A külügyi vitában nagy érdeklődés mellett szólalt fel Szüllő Géza dr., az ellenzéki pártok klubjának elnöke, aki beszédében kinyilatkoztatta, hogy min­dig éles ellentétben állott azzal a po­litikával, amelyet Benes külügymi­niszter követ. A külügyminiszternek nem az a politikája, hogy az állam­ban élő különböző néptörzseket egy­mással összhangba hozza, s a szomszé­dokkal jó viszonyt teremtsen. Benes dr. a szövetségek és paktumok kiépí­tésének útját választotta és ezek a paktumok mind a szomszédok ellen irányulnak, vagyis röviden a Benes­­féle politika nem a szomszédokkal, ha­nem az azokkal szemben való politikát véli az államot megerősítő eszköznek. Politikája minden szomszédjával szem­gabonamonopólium után megalkotja az állatmonopóliumot is, mely sem a termelő gazdának, sem a fogyasz­tónak nem kell. A kisebbségi kérdés­ben talán nem fog arra a kényelmes prágai álláspontra helyezkedni, amely évekig nem vett róla tudomást, ké­sőbb pedig, amikor már a külföld is érdeklődött, azt kezdte hirdetni, hogy a kisebbségek sokkal többet kapnak, mint amennyi őket megilleti. Neki kell legjobban tudnia azt, hogy frázisokkal nemzetpolitikai kérdése­ket sem megoldani, sem halogatni nem lehet. A kisebbségek nyugalmi állapota az egyetlen tényező, amely megkönnyíti a kormány feladatait, már tudniillik olyan kormányét, mely nem koalíciós pártokat, hanem az ál­lam egész lakosságát működési terü­letének tekinti.

Next

/
Thumbnails
Contents