Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-02 / 88. szám

1935. november 2. > KOMAROMI LAPOK« 5. oldai. Az idei komáromi fürdőzés erkölcsi és egészségi szempontból. Egy kis visszapillantás a múltba. — Nagy kilengések. A magyarok mindig szerettek fürdeni. — Egy világ­utazó a komáromi fürdősökről. — Saját tudósítónktól. — A fürdés, meg a szappan a műveltség fokmérői. A komáromi fürdőszezon már végleg befejeződött. Ha csak valaki nem poty­­tyan bele a Dunába, vagy a Vágba, már maga jószántából senki se fog az idén a szabadban fürödni. E sorok Írója és két bátor fiatalember október tizenharmadikán fürdőit utoljára itt Komáromban künn a szabadban. Ha igaz Lersch mondása, hogy a fürdőzés és Liebig állítása, hogy a szappan fo­gyasztása fokmérője a műveltségnek, akkor mi néhányan itt Komáromban nagyon műveltek lehetünk, mert min­den szabad időnket a vízben, vagy a viz mellett töltöttük a nyáron és nem múlt el egy szabadfürdőzés se a szap­pan használata nélkül. Évvel is bebi­zonyítottuk, hogy ereinkben magyar vér kering, mert hát a magyarok, ellen­tétben minden más rosszakaratú hiresz­­teléssel szemben, kezdettől fogva sze­rettek fürdeni. A honfoglaló magyar a hordozható fürdőkádat is ismerte. Bí­borban született. Konstantin császár ugyanis elrendelte, hogy a görög tábori szertartó a császár számára bőrmeden­cés „magyar“ fürdőkádat vigyen ma­gával. (Siklóssy László dr.: A magyar középkor erkölcse I 166). De tovább megyünk, már a magya­rok ősei, a hunok is ismerték a fürdő­kádat. Priscus irja, hogy a hunoknak mesterséges fürdőjük volt, amelyet egy római fogoly épített és rendezett be. (Schwartz lgnácz: A fürdők történeté­hez Magyarországon, Századok 1891.) A névtelen jegyző irja, hogy amikor a honfoglaló Árpád átkelt a Dunán, a Magyar Révnél, a Duna mentén föl­­menvén, a felső melegforrásoknál ütött tábort és itt, a mai budapesti Császár­fürdő helyén, éppen a meleg fürdők miatt könnyen és gyorsan ment a le­település. A krónikás azt is főijegyezte, hogy amikor 11. Endre magyar király és Gertrúd királyné leányát, a későbbi Szent Erzsébetet férjhez adta Lajos thüringiai őrgrófnak, a gazdag kelengye között feltűnést keltett egy ezüst fürdő­kád. Európában ezidőtájt nem igen fürödtek az emberek, kivétel volt e tekintetben Wartburg, ahová Szent Erzsébet is került, mert ott nagy gon­dot fordítottak a fürdőházra. Érdekes, hogy maga Szent Erzsébet, aki renge­teg szegényt és beteget, bélpoklost sajátkezüleg megfürdetett, maga nem szeretett fürdeni, illetve sose fürdött. A kitzingeni apátnő kérésére ugyanis csak egyszer lépett a fürdőbe, ahol a féllábával pacskolt a vízben, ide-oda mozgott és igy szólt: már megfüröd­­tem. Szent Erzsébetnél eszembe jutnak Mécs Lászlónak a napokban itt a Kul­túrpalotában elszavalt „Két orralőgató aszkéta“ cimü versénél használt mottója, Szalézi Szent Ferenc szavai: „Ha egy szent szomorú volna, Áz nagyon szomorú szent volna!“ Szent Erzsébetet, bár a ciliciumvise­­léstől és a súlyos önvesszőztetéstől ő sem tudott mentes maradni, e testi önkinzások nem gátolták meg abban, hogy vidáman, kedélyesen mosolyogva menjen férje és előkelő vendégei elé, hogy kedvesen társalogjon, táncoljon velük (Siklóssy i. m. 1. 47). Nem szabad tehát mindenben a szo­morúságot, a lehangoltságot keresni és kergetni. Éz különösen ál! a fürdőzés­nél. Szent Margit, IV. Béla leánya 18 évig nem fürdött, de a szegényeket nagy lelki gyönyörűséggel fürdette. Szent Margit a nem fürdést a testi sanyargatás fokozásaként tette és nem azért, mintha a fürdést erkölcstelennek tartotta volna. A szegények fürdetése akkortájban nagyon divatos volt a ma­gyaroknál és sokan alapítványokat tettek, hogy haláluk évfordulóján a szegényeket megfürdessék. Ezeket „sze­génylélekfürdőknek“ nevezték. Königs­berger Mihály besztercebányai polgár még 1503-ban is 80 forintot hagy ilyen célra. A magyarok a művelt nyugatot a tisztálkodás, a fürdőzés terén is meg­előzték. Pest-Budán olyan fürdőélet zsibongott, amilyen nyugaton csak szá­zadok múlva. A művelt nyugaton nem fürödtek az emberek, még az előke­lőbbek sem. Akik azt állítják, hogy a fürdőzés melegágya az erkölcstelen­ségnek, azokra ugyancsak rácáfol az a körülmény, hogy éppen Dubarry és Pompadour asszonyok idejében dühön­gött a nemfürdés divatja, Nem füröd­tek az emberek és micsoda erkölcsi mocsárba süllyedtek! A versaillesi pa­lotában volt ugyan egy fürdőszoba, de mint fölöslegeset, befalazták. Egy fürdő­kád mégis ismeretes volt Pompadour életében, de ezt is mint szökőkút me­dencéjét használták a parkban. Ez idő­ben a vízzel való érintkezés illetlen dolog volt és parfümös zsebkendővel ha letörölték az arcot, hát a tisztálko­dásnak már eleget tettek. (bj.) (Folyt, köv.) Akik Abesszíniába akarlak szökni. Az abesszineknek akart kenyeret sütni két komáromi péklegény. Komárom, október 31. Tóth István tizennyolcéves komá­romi péksegéd és L. J. nevű, hasonló foglalkozású fiatalabb társa elhatározta, hogy világgá megy s meg sem áll Abesszíniáig. A kalandvágy annyira elfogta őket, hogy tettüket némi meg­fontolás után valóra is váltották. Tóth István gazdájának, Pesl Antalnak mű­helyéből megszökött, előzőleg azonban összeszedett a vásárlóközönségtől mintegy száz koronát péksütemények ára fejé­ben s egy ismerősétől bőröndöt csalt ki. Társa ellopta két péksegéd ismerősé­től azok ruháit, valamint szintén kerí­tett egy bőröndöt s kevés pénzzel, de nagy elszántsággal útnak indultak. Megelőzőleg felkeresték a Komáromi Lapok szerkesztőségét s bejelentették eltávozásukat, azonkívül az abesszin konzulátus cime után érdeklődtek, de hozzátették, „hogy az olasz is jó lesz, mind­egy, csak Afrikába lehessen menni“. Céljuk nem a harc volt, hanem az, hogy valamelyik harci ezred hadtáp­vonalában a pékmühelybe kerüljenek s izes kenyérsütéssel keressék meg a saját kenyerüket is. Miután a megfe­lelő konzulátusokkal érintkezésbe lépni nem tudtak, megszöktek. Helembánál azonban feltartóztatta őket a c'sendőr­­ség s visszaszállította Komáromba. Feltehető azonban, hogy nem mon­danak le tervükről, ha már igy elszán­ták magukat a gyarmati kenyérsütésre. Hirdetmény. A Record vulkanizáló cég tu­lajdonosa Fekete Lajos csődtö­megéhez tartozó autó világítási és autóalkatrészek, gumik stb. szabad­­kézböli eladása 1935. novem­ber 4-én, hétfőn délelőtt 8 Órakor fog megtartatni Komár­­noban, Pandató u. 21. sz. alatt, készpénz fizetés ellenében. Dr. Mohácsy János ügyvéd 318 csődtömeggondnok. Jánossy Lajos ág. ev. esperes. Komárom, november 1. Az ittélő magyarság nehéz küzdel­mekben folyó borús napjait ritkán ra­gyogja be az örömnek sziveket felde­rítő meleg sugara, csak elvétve jutha­tunk olyan ünnepnaphoz, amelyen bensőnk mélyéből lelkendezve tőrnek elő legszentebb érzéseink, hogy mély­séges hálával adózzunk a Mindenható­­naiv, s köszönjük azt a kegyet, amely­ben részeltet bennünket. Ilyen drága ünnepnaphoz érkeztünk el ez alka­lommal is. Legelső szavunk nem is lehet más, mint a hála szava, mely a kegyelem nagy Istenéhez száll azért, hogy a komáromi ág. evangélikus egy­ház nagyérdemű lelkipásztorát, Komá­rom város egyik legtiszteletrcméltóbb kiváló polgárát: Jánossy Lajos esperes­lelkészt negyven esztendőn át vezette, megtartotta és segítette az Ő hűséges szolgálatában egyháza élén híveinek és magyar testvéreinek javára és bol­­dogításáfa. Negyven éve annak, hogy Jánossy Lajos ág. ev. esperes a komáromi gyü­lekezet élén működik és e több mint egy emberöltő alatt példát mutató hű­séggel, apostoli buzgósággal, kimerít­hetetlen odaadással és tántoríthatatlan hittel végezte Mindenható Urának dol­gát, akinek mindenkor legalázalosabb, de legérdemesebb szolgája. Mint egy­házának lelkipásztora öi'ök hálára kö­telezte le híveit, akiknek nemcsak lelki gondozását végzi négy évtized óta az elhivatottság meggyőző erejével, ha­nem minden ő ügyeikben szeretettel­jes támogatást nyújt, valakik csak hoz­záfordulnak, vagy segítségre szorul­nak. Soha el nem múló érdemei van­nak egyházának anyagi fellendítésé­ben. Negyvenéves lelkészkedése alatt fejlődött és gyarapodott az ág. evang. egyház, mely templomát renováltatta, szép tornyot építtetett, harangokat szerzett be ismételten, rendezett te­metővel gazdagodott. A világháború okozta romokat a gondos lelkipásztor bölcs irányításával eltakarította, hí­veinek nagyszerű áldozatkészségével és saját áldozatos példaadásával az egy­házat súlyos terhektől mentesítette. Az egyház kebelében működő különböző vallásos és jótékony intézményeket fel­virágoztatta, azoknak tevékenységét hathatósan előmozdította. Mintaképe az igazi papnak, aki egész szívével áll őrt gyülekezete mellett, s akinek kiválóságát lelkésztestvérei is készséggel ismerték el s alig tízéves lelkészkedése után a fejér-komáromi egyházmegye esperesévé választották meg. E tisztében az egyetemes egyház kormányzatában is nagy önzetlenség­gel vett részt, tetterejét és fáradhatat­lan munkásságát az egyházmegye min­denkor nagyrabecsülte. Társadalmi életünknek egyik vezér­alakja, aki hosszú évtizedeken át a legelső sorokban tevékenykedett. A magyar függetlenségi eszméknek volt ideális és lelkes harcosa, a polgáreré­nyek egyik letéteményese, akit köz­ügyekben való működésében a legtisz­tább és legönzetlenebb célok vezettek mindenkoron s aki épen ezen erényei­nél fogva Komárom magyar társadal­mának osztatlan tiszteletét bírja. Köz­életi működésében soha el nem hagy­ta azt az eszmei magaslatot, amelyért küzdött s amely akkor is ott lebegett előtte, amikor a függetlenségi elvekért zászlót ragadott, vagy amikor a város törvényhatósági bizottságának tárgyaló asztalánál polgártársai javáért dolgo­zott. Kulturális intézményeink első zászlóhordozói közé tartozik, évtize­dek óta társelnöke a Jókai Egyesület­nek és tiszteleti elnöke a SzMKE-nek. Bölcs tanácsai és útmutatásai min­den időben a magyarság javára irá­nyulnak. Egyháza november 3-án ünnepi is­tentisztelet keretében emlékezik meg szeretett és nagyrabecsült lelkipászto­rának negyvenéves áldásos működésé­ről. Istentisztelet keretében, amelyen lelkész és hívek hálát adnak a Min­denható jó Istennek véghetetlen jósá­gáért és kegyeiméért s amikor egy istenfélelemben és áldásos m mikában eltöltött lelkipásztori működés ritka fordulóján a szeretet és becsülés ara­nyozza be drága életét annak, aki szí­vét, lelkét és Istentől juttatott talentu­mait híveire és magyar testvéreire ál­dozta, de aki ezt sohasem tekintette áldozatnak, hanem isteni szolgálatá­ból eredő szent kötelességnek. Szerető családjának és gyülekezete híveinek imája kér áldást a jubiláló lelkipásztorra ez ünnepi alkalommal és ez imákba belevegyül azoknak az ezereknek és ezereknek forró fohásza is, akik Jánossy Lajos esperesben a magyarság egyik érdemes vezéralak­ját, nemzetének és fajának hűséges és áldozatos fiát tisztelik. A Gondvi­selés őrködjön drága élete felett s árassza el minden áldásával! Ezzel a kívánsággal üdvözli Öt Komárom egész magyar társadalma, mely ragaszkodó szeretettel övezi körül nemes alakját. (lő) Nagy kulturesemény Komáromban. A legjobb komáromi műkedvelői gárda játsza vasárnap este a Százhuszas tempót. Az Iparoskör régi, nemes tradíciójá­nak megfelelően uj ás értékes kuitur­­állomás elé érkezett. Vasárnap este 8 órai kezdettel az Iparoskor kitűnő mű­kedvelő gárdája előadja Szántó-Szécsén három felvonásos vigjátékát, a Száz­huszas tempót. Maga a darab a mai élet könnyes és könnyekben vidám eseménye, melyben a jelenetek frappáns és lüktető iramban váltakoznak és egy fiatal ember ambiciózus célját mutatják be a bensőséges szerelem és a minta­szeretet keretében. Ez a műkedvelő gárda Drélich Rezsővel, Vince Piros­kával, Király Dezsővel, Weiner Aladárral és Varga Jánossal az élen ma a leg­jobb, legkitűnőbb teljesítményekre várt együttes a komáromi műkedvelő gárdák között. A darabban szerepelnek még: Balogh Irén, Lelkes Annus, Droszt Ági, Stefán Edit, valamint Kertész Ferenc, Vince Géza, Dékány László és Sándor, Sebella Ernő, Szaday Zoltán, Broczky Zoltán, Csik János és Csapó István. A pesti színpadokon nagy sikert ara­tott vígjátékot a kitűnő Király Dezső rendezi. Az Iparoskör választmánya az agilis és fáradhatatlan Czibor Géza elnökkel mindent elkövet arra nézve, hogy ez a kulturcselekedet is méltó folytatása legyen az Iparoskör tradíciói­nak. * A közönséget figyelmezteti a rende­zőség, hogy a nyugatszlovenszkói szín­társulat által meghonositott rend ked­véért pontosan 8 órakor kezdődik az előadás, melyre még korlátozott szám­ban az esti pénztárnál kaphatók jegyek. / " Hogyan jöttél rá, hogy egy IKER Reg. T.M 539614 \ vágyom?" % % járj új utakon és szerezzél meglepetést a VACUMATIC-kal, ezzel az eredeti ajándékkal. Nincsen tömlője, sem emeltyűje, vagy dugat­tyúja, tintabefogadása 102%-kai nagyobb és utántöltés időpontja mindenkor észlelhető Ajándéknak való... a PARKER legújabb TÖLTŐTOLLA TÖLTŐTOLLAK Ki MS.- — 42».- IKONOK Ke 133.­Kapható minden szaküzletben Egyedárusítás a C.S.R. részére A. Steinitz, Praha. I., RytSfská ul. a2 Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom.

Next

/
Thumbnails
Contents