Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-02 / 88. szám
1935. november 2. > KOMAROMI LAPOK« 5. oldai. Az idei komáromi fürdőzés erkölcsi és egészségi szempontból. Egy kis visszapillantás a múltba. — Nagy kilengések. A magyarok mindig szerettek fürdeni. — Egy világutazó a komáromi fürdősökről. — Saját tudósítónktól. — A fürdés, meg a szappan a műveltség fokmérői. A komáromi fürdőszezon már végleg befejeződött. Ha csak valaki nem potytyan bele a Dunába, vagy a Vágba, már maga jószántából senki se fog az idén a szabadban fürödni. E sorok Írója és két bátor fiatalember október tizenharmadikán fürdőit utoljára itt Komáromban künn a szabadban. Ha igaz Lersch mondása, hogy a fürdőzés és Liebig állítása, hogy a szappan fogyasztása fokmérője a műveltségnek, akkor mi néhányan itt Komáromban nagyon műveltek lehetünk, mert minden szabad időnket a vízben, vagy a viz mellett töltöttük a nyáron és nem múlt el egy szabadfürdőzés se a szappan használata nélkül. Évvel is bebizonyítottuk, hogy ereinkben magyar vér kering, mert hát a magyarok, ellentétben minden más rosszakaratú hireszteléssel szemben, kezdettől fogva szerettek fürdeni. A honfoglaló magyar a hordozható fürdőkádat is ismerte. Bíborban született. Konstantin császár ugyanis elrendelte, hogy a görög tábori szertartó a császár számára bőrmedencés „magyar“ fürdőkádat vigyen magával. (Siklóssy László dr.: A magyar középkor erkölcse I 166). De tovább megyünk, már a magyarok ősei, a hunok is ismerték a fürdőkádat. Priscus irja, hogy a hunoknak mesterséges fürdőjük volt, amelyet egy római fogoly épített és rendezett be. (Schwartz lgnácz: A fürdők történetéhez Magyarországon, Századok 1891.) A névtelen jegyző irja, hogy amikor a honfoglaló Árpád átkelt a Dunán, a Magyar Révnél, a Duna mentén fölmenvén, a felső melegforrásoknál ütött tábort és itt, a mai budapesti Császárfürdő helyén, éppen a meleg fürdők miatt könnyen és gyorsan ment a letelepülés. A krónikás azt is főijegyezte, hogy amikor 11. Endre magyar király és Gertrúd királyné leányát, a későbbi Szent Erzsébetet férjhez adta Lajos thüringiai őrgrófnak, a gazdag kelengye között feltűnést keltett egy ezüst fürdőkád. Európában ezidőtájt nem igen fürödtek az emberek, kivétel volt e tekintetben Wartburg, ahová Szent Erzsébet is került, mert ott nagy gondot fordítottak a fürdőházra. Érdekes, hogy maga Szent Erzsébet, aki rengeteg szegényt és beteget, bélpoklost sajátkezüleg megfürdetett, maga nem szeretett fürdeni, illetve sose fürdött. A kitzingeni apátnő kérésére ugyanis csak egyszer lépett a fürdőbe, ahol a féllábával pacskolt a vízben, ide-oda mozgott és igy szólt: már megfürödtem. Szent Erzsébetnél eszembe jutnak Mécs Lászlónak a napokban itt a Kultúrpalotában elszavalt „Két orralőgató aszkéta“ cimü versénél használt mottója, Szalézi Szent Ferenc szavai: „Ha egy szent szomorú volna, Áz nagyon szomorú szent volna!“ Szent Erzsébetet, bár a ciliciumviseléstől és a súlyos önvesszőztetéstől ő sem tudott mentes maradni, e testi önkinzások nem gátolták meg abban, hogy vidáman, kedélyesen mosolyogva menjen férje és előkelő vendégei elé, hogy kedvesen társalogjon, táncoljon velük (Siklóssy i. m. 1. 47). Nem szabad tehát mindenben a szomorúságot, a lehangoltságot keresni és kergetni. Éz különösen ál! a fürdőzésnél. Szent Margit, IV. Béla leánya 18 évig nem fürdött, de a szegényeket nagy lelki gyönyörűséggel fürdette. Szent Margit a nem fürdést a testi sanyargatás fokozásaként tette és nem azért, mintha a fürdést erkölcstelennek tartotta volna. A szegények fürdetése akkortájban nagyon divatos volt a magyaroknál és sokan alapítványokat tettek, hogy haláluk évfordulóján a szegényeket megfürdessék. Ezeket „szegénylélekfürdőknek“ nevezték. Königsberger Mihály besztercebányai polgár még 1503-ban is 80 forintot hagy ilyen célra. A magyarok a művelt nyugatot a tisztálkodás, a fürdőzés terén is megelőzték. Pest-Budán olyan fürdőélet zsibongott, amilyen nyugaton csak századok múlva. A művelt nyugaton nem fürödtek az emberek, még az előkelőbbek sem. Akik azt állítják, hogy a fürdőzés melegágya az erkölcstelenségnek, azokra ugyancsak rácáfol az a körülmény, hogy éppen Dubarry és Pompadour asszonyok idejében dühöngött a nemfürdés divatja, Nem fürödtek az emberek és micsoda erkölcsi mocsárba süllyedtek! A versaillesi palotában volt ugyan egy fürdőszoba, de mint fölöslegeset, befalazták. Egy fürdőkád mégis ismeretes volt Pompadour életében, de ezt is mint szökőkút medencéjét használták a parkban. Ez időben a vízzel való érintkezés illetlen dolog volt és parfümös zsebkendővel ha letörölték az arcot, hát a tisztálkodásnak már eleget tettek. (bj.) (Folyt, köv.) Akik Abesszíniába akarlak szökni. Az abesszineknek akart kenyeret sütni két komáromi péklegény. Komárom, október 31. Tóth István tizennyolcéves komáromi péksegéd és L. J. nevű, hasonló foglalkozású fiatalabb társa elhatározta, hogy világgá megy s meg sem áll Abesszíniáig. A kalandvágy annyira elfogta őket, hogy tettüket némi megfontolás után valóra is váltották. Tóth István gazdájának, Pesl Antalnak műhelyéből megszökött, előzőleg azonban összeszedett a vásárlóközönségtől mintegy száz koronát péksütemények ára fejében s egy ismerősétől bőröndöt csalt ki. Társa ellopta két péksegéd ismerősétől azok ruháit, valamint szintén kerített egy bőröndöt s kevés pénzzel, de nagy elszántsággal útnak indultak. Megelőzőleg felkeresték a Komáromi Lapok szerkesztőségét s bejelentették eltávozásukat, azonkívül az abesszin konzulátus cime után érdeklődtek, de hozzátették, „hogy az olasz is jó lesz, mindegy, csak Afrikába lehessen menni“. Céljuk nem a harc volt, hanem az, hogy valamelyik harci ezred hadtápvonalában a pékmühelybe kerüljenek s izes kenyérsütéssel keressék meg a saját kenyerüket is. Miután a megfelelő konzulátusokkal érintkezésbe lépni nem tudtak, megszöktek. Helembánál azonban feltartóztatta őket a c'sendőrség s visszaszállította Komáromba. Feltehető azonban, hogy nem mondanak le tervükről, ha már igy elszánták magukat a gyarmati kenyérsütésre. Hirdetmény. A Record vulkanizáló cég tulajdonosa Fekete Lajos csődtömegéhez tartozó autó világítási és autóalkatrészek, gumik stb. szabadkézböli eladása 1935. november 4-én, hétfőn délelőtt 8 Órakor fog megtartatni Komárnoban, Pandató u. 21. sz. alatt, készpénz fizetés ellenében. Dr. Mohácsy János ügyvéd 318 csődtömeggondnok. Jánossy Lajos ág. ev. esperes. Komárom, november 1. Az ittélő magyarság nehéz küzdelmekben folyó borús napjait ritkán ragyogja be az örömnek sziveket felderítő meleg sugara, csak elvétve juthatunk olyan ünnepnaphoz, amelyen bensőnk mélyéből lelkendezve tőrnek elő legszentebb érzéseink, hogy mélységes hálával adózzunk a Mindenhatónaiv, s köszönjük azt a kegyet, amelyben részeltet bennünket. Ilyen drága ünnepnaphoz érkeztünk el ez alkalommal is. Legelső szavunk nem is lehet más, mint a hála szava, mely a kegyelem nagy Istenéhez száll azért, hogy a komáromi ág. evangélikus egyház nagyérdemű lelkipásztorát, Komárom város egyik legtiszteletrcméltóbb kiváló polgárát: Jánossy Lajos espereslelkészt negyven esztendőn át vezette, megtartotta és segítette az Ő hűséges szolgálatában egyháza élén híveinek és magyar testvéreinek javára és boldogításáfa. Negyven éve annak, hogy Jánossy Lajos ág. ev. esperes a komáromi gyülekezet élén működik és e több mint egy emberöltő alatt példát mutató hűséggel, apostoli buzgósággal, kimeríthetetlen odaadással és tántoríthatatlan hittel végezte Mindenható Urának dolgát, akinek mindenkor legalázalosabb, de legérdemesebb szolgája. Mint egyházának lelkipásztora öi'ök hálára kötelezte le híveit, akiknek nemcsak lelki gondozását végzi négy évtized óta az elhivatottság meggyőző erejével, hanem minden ő ügyeikben szeretetteljes támogatást nyújt, valakik csak hozzáfordulnak, vagy segítségre szorulnak. Soha el nem múló érdemei vannak egyházának anyagi fellendítésében. Negyvenéves lelkészkedése alatt fejlődött és gyarapodott az ág. evang. egyház, mely templomát renováltatta, szép tornyot építtetett, harangokat szerzett be ismételten, rendezett temetővel gazdagodott. A világháború okozta romokat a gondos lelkipásztor bölcs irányításával eltakarította, híveinek nagyszerű áldozatkészségével és saját áldozatos példaadásával az egyházat súlyos terhektől mentesítette. Az egyház kebelében működő különböző vallásos és jótékony intézményeket felvirágoztatta, azoknak tevékenységét hathatósan előmozdította. Mintaképe az igazi papnak, aki egész szívével áll őrt gyülekezete mellett, s akinek kiválóságát lelkésztestvérei is készséggel ismerték el s alig tízéves lelkészkedése után a fejér-komáromi egyházmegye esperesévé választották meg. E tisztében az egyetemes egyház kormányzatában is nagy önzetlenséggel vett részt, tetterejét és fáradhatatlan munkásságát az egyházmegye mindenkor nagyrabecsülte. Társadalmi életünknek egyik vezéralakja, aki hosszú évtizedeken át a legelső sorokban tevékenykedett. A magyar függetlenségi eszméknek volt ideális és lelkes harcosa, a polgárerények egyik letéteményese, akit közügyekben való működésében a legtisztább és legönzetlenebb célok vezettek mindenkoron s aki épen ezen erényeinél fogva Komárom magyar társadalmának osztatlan tiszteletét bírja. Közéleti működésében soha el nem hagyta azt az eszmei magaslatot, amelyért küzdött s amely akkor is ott lebegett előtte, amikor a függetlenségi elvekért zászlót ragadott, vagy amikor a város törvényhatósági bizottságának tárgyaló asztalánál polgártársai javáért dolgozott. Kulturális intézményeink első zászlóhordozói közé tartozik, évtizedek óta társelnöke a Jókai Egyesületnek és tiszteleti elnöke a SzMKE-nek. Bölcs tanácsai és útmutatásai minden időben a magyarság javára irányulnak. Egyháza november 3-án ünnepi istentisztelet keretében emlékezik meg szeretett és nagyrabecsült lelkipásztorának negyvenéves áldásos működéséről. Istentisztelet keretében, amelyen lelkész és hívek hálát adnak a Mindenható jó Istennek véghetetlen jóságáért és kegyeiméért s amikor egy istenfélelemben és áldásos m mikában eltöltött lelkipásztori működés ritka fordulóján a szeretet és becsülés aranyozza be drága életét annak, aki szívét, lelkét és Istentől juttatott talentumait híveire és magyar testvéreire áldozta, de aki ezt sohasem tekintette áldozatnak, hanem isteni szolgálatából eredő szent kötelességnek. Szerető családjának és gyülekezete híveinek imája kér áldást a jubiláló lelkipásztorra ez ünnepi alkalommal és ez imákba belevegyül azoknak az ezereknek és ezereknek forró fohásza is, akik Jánossy Lajos esperesben a magyarság egyik érdemes vezéralakját, nemzetének és fajának hűséges és áldozatos fiát tisztelik. A Gondviselés őrködjön drága élete felett s árassza el minden áldásával! Ezzel a kívánsággal üdvözli Öt Komárom egész magyar társadalma, mely ragaszkodó szeretettel övezi körül nemes alakját. (lő) Nagy kulturesemény Komáromban. A legjobb komáromi műkedvelői gárda játsza vasárnap este a Százhuszas tempót. Az Iparoskör régi, nemes tradíciójának megfelelően uj ás értékes kuiturállomás elé érkezett. Vasárnap este 8 órai kezdettel az Iparoskor kitűnő műkedvelő gárdája előadja Szántó-Szécsén három felvonásos vigjátékát, a Százhuszas tempót. Maga a darab a mai élet könnyes és könnyekben vidám eseménye, melyben a jelenetek frappáns és lüktető iramban váltakoznak és egy fiatal ember ambiciózus célját mutatják be a bensőséges szerelem és a mintaszeretet keretében. Ez a műkedvelő gárda Drélich Rezsővel, Vince Piroskával, Király Dezsővel, Weiner Aladárral és Varga Jánossal az élen ma a legjobb, legkitűnőbb teljesítményekre várt együttes a komáromi műkedvelő gárdák között. A darabban szerepelnek még: Balogh Irén, Lelkes Annus, Droszt Ági, Stefán Edit, valamint Kertész Ferenc, Vince Géza, Dékány László és Sándor, Sebella Ernő, Szaday Zoltán, Broczky Zoltán, Csik János és Csapó István. A pesti színpadokon nagy sikert aratott vígjátékot a kitűnő Király Dezső rendezi. Az Iparoskör választmánya az agilis és fáradhatatlan Czibor Géza elnökkel mindent elkövet arra nézve, hogy ez a kulturcselekedet is méltó folytatása legyen az Iparoskör tradícióinak. * A közönséget figyelmezteti a rendezőség, hogy a nyugatszlovenszkói színtársulat által meghonositott rend kedvéért pontosan 8 órakor kezdődik az előadás, melyre még korlátozott számban az esti pénztárnál kaphatók jegyek. / " Hogyan jöttél rá, hogy egy IKER Reg. T.M 539614 \ vágyom?" % % járj új utakon és szerezzél meglepetést a VACUMATIC-kal, ezzel az eredeti ajándékkal. Nincsen tömlője, sem emeltyűje, vagy dugattyúja, tintabefogadása 102%-kai nagyobb és utántöltés időpontja mindenkor észlelhető Ajándéknak való... a PARKER legújabb TÖLTŐTOLLA TÖLTŐTOLLAK Ki MS.- — 42».- IKONOK Ke 133.Kapható minden szaküzletben Egyedárusítás a C.S.R. részére A. Steinitz, Praha. I., RytSfská ul. a2 Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom.
