Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-02 / 88. szám
6 -oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1935. növésül er 2. Komáromtól Rio de Janeiróig. — Egy kalandos élet történetéből. — Irta: Müller Elemér. ELSŐ ÁLLOMÁS: BERLIN A budapest-prágai nemzetközi gyors berobogott a prágai Wilson pályaudvarra. Poggyászaim elhelyezése után azonnal a hivatalos formalitások elintézéséhez kezdtem. Az összes akadályok eltávolítása és a szükséges okmányok megszerzése után örömmel váltottam jegyet a Cedoknál, a még hátralévő szárazföldi utamra. Pár óra múlva már a Mitropa kényelmes kupéiban, kupétársammal, egy litván mérnökkel készülődtünk az olvasáshoz. Másnap reggel érkeztünk a»barnaingesek fővárosába, Berlinbe. Itt pár napot töltöttem a nevezetességeket szemlélgetvén, no meg nem utolsó sorban a tényleges halyzetről fogalmat akartam alkotni Németországban az újságok egymással homlokegyenesen ellenkező liirei miatt. Miután elhatároztam, hogy az itt eltöltött időt a leggazdaságosabban használom ki, azonnal elindultam a város megtekintésére. Berlin gyönyörű! Óriási kiterjedésű város, forgalma amerikai tempójú, gyönyörű széles utcáival, felhőkarcolóival és gondozott tereivel lenyűgöző. A császári palota talán a legszebb. Csodaszép termei vannak, különösen az ebédlő, amely szemkápráztató, mintha csak várná a császári vendégeket. Csak az ételek hiányoznak a remekbe készült tálakról és italok a kristálypoharakból. Teljes pompájában akkor tündökölt, mikor vezetőnk felgyújtotta az összes csillárokat. A látvány szinte leírhatatlan. Van egy érdekessége is a palotának, mégpedig az a folyosó, amelyen a hajdani császárok lóháton mentek föl a palotába. Midőn vezetőmmel felmentem ezen az úton, feltűnt, hogy egyszerű kövekkel van kirakva, amely érdessé csiszolódott a lovak patáitól. Hogy mennyire szeretett a most volt császár lovagolni, azt jellemzi az is, hogy dolgozó szobájának egyik íróasztalánál egy állványra erősített nyereg van szék helyett. Ma a vár műemlék. Mellette van az Ismeretlen Katona mauzóleuma, mely páratlan a maga nemében. Berlin egyik főutcáján, a Kurfürstendammon nem kis meglepetésemre egy éttermen ezt a nevet láttam: Weiszcsárda. Igv magyarul. És nem sokkal messzebb Zigeunerkeller. Berlin világhíressége a Zoo, ahol minden állat a neki megfelelő környezetben kapott elhelyezést. Berlinben másnap, vasárnap reggel a kalonazenekar hangjai ugrasztottak ki az ágyból. A barnaingesek felvonulása volt. Utána az ifjúsági csapatok, majd a leányok csoportja, Jelies katonai forma-alakulatokban. —• Egyébként is rengeteg egyenruhát látni. Az újonnan létesített légi hadsereg vadonatúj uniformisai, a barna és feketeingesek és végül a katonaság. Berlin után szárazföldi utam utolsó szakasza következett. Nagyon siettetett az, hogy Hamburg a következő állomásom, amelynek világhírű kikötőjében az összes tengerjáró nemzetek hajóit megtalálni, különböző nagyságokban, a Bremen oceánjáró kolosszustól a legkisebb motorcsónakig. Csehszlovák hajók is voltak, amelyek az Elbán jöttek fel, hogy átrakják áruikat a tengeri gőzösökre. HAMBURGBAN Már érezhető a tenger közelsége. Hamburg 80 km-re van a tengertől. A levegő telve van párával és jellegzetes köd üli meg a várost. Legelső utam a hajóstársaság irodájába vezetett. Itt egy érdekes esemény történt. T. i. az egyik hivatalnok meglátta jelvényemet, amely a brazil nemzeti zászlót ábrázolja, így szólíloll meg: »ugyebár, ön brazil?« és portugálul kezdett beszélni, amit én türelemmel hallgattam, majd tudtára adtam magyar nemzetiségemet. Miután a hajójegyem rendben volt, azonnal a kikötőbe indultam. Ez óriási kiterjedésű, napokig lehetne itt járni, míg kiismeri az ember magát. Alighogy kiértem a kikötőnek abba a részébe, ahol aznap hatalmas óceánjárók, a »St. Louis« és az »Óceánia« sétautazásra indultak, elvegyülve a nézősereg között, éppen a fényképezéshez kezdtem, midőn egy mellettem álló fiatalember, aki egy csomó öreg »tengeri medvével« beszélgeted, figyelmeztetett, hogy a kikötőhídról jobban lehet felvételt készíteni és ajánlkozott azonnal, hogy majd ő fölvisz oda, ami meg is történt. Beszédbe elegyedtünk, közben kisült, hogy műegyetemi hallgató, amit én bizalmatlanul fogadtam, mire ő a nála lévő aktatáskából megmutatta könyveit, dolgozatait, rajzait és igazolványát, közben hozzáfogott a kikötőrész magyarázásához. Majd átmentünk az Elba alatt átvezető alagúton, amely építészeti remekmű. Az Elba szintje alatt 120 rn-re van és 1 km hosszan köti öszsze az egyik partot a másikkal. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mindig sikerült önkéntes vezetőket találnom. Másnap ugyancsak szép idő lévén, ami Hamburgban nem mindennapi dolog, nekivágtam a kikötő egy másik részének és egy téren áthaladtam, amelyen történetesen éppen az újonc katonákat tanították. Természetesen mint kiszolgált katonát, a kíváncsiság elfogott a híres német »vasfegyelem« iránt és megálltam egy kis ízelítőt venni a porosz katonásdiból. Amit láttam, az azt bizonyítja, hogy a kiképzésre és fegyelemre nagy súlyt fektetnek. Itt szintén összekerültem egy fiatal emberrel, akinek más dolga nem lévén, örömmel ajánlkozott kakyizolni. Nem is bántam meg, mert Hamburg egyik legérdekesebb részével ismerteleit meg. A kínai negyedet szűk utcáival, piszkos sikátoraival, lebujaival és az utcákon kint ülő pipás kínaiakkal együtt, nagyon érdekesnek találtam. Innen átmentünk az üzleti negyedbe, ahol Wohvorlh amerikai filléres áruházak állnak. Itt olcsón, jó dolgokat lehet venni. Utána a mulató negyedbe mentünk, ahol szebbnél szebb kávéházak, sörcsarnokok vannak és nem utolsó sorban egy olyan bárhelyiség, amelyben a táncparkelt helyett egy nagy úszó medence van. A nagy közönség itt fürdő ruhákban fogyasztja a Berliner-Kindlt, meg a Münchenit. A Hamburg-Süd kikötőjóben az Afrika, India, Kína, Japán, Ausztrália, egyszóval déli és keleti irányú gőzhajójáratok kikötőjében rengeteg hajót láttam. Már ott állt a büszke gőzös, a »Signeiró Campos«, amelyet négyhetes utunkon úgy megszoktunk, hogy furcsa volt otthagyni. A napi túráról hazatérve a hotelben azzal fogadtak, hogy vigasztaljak meg egy tiszavidéki magyar asszonyt, aki 8 éves fiával már öt napja itt van, mert a kivándorlókat fölülvizsgáló orvosi bizottság valami miatt nem engedte hajóraszállni. Ö ugyanis »Niagara- Falls« U. S. A. államban dolgozó férjét akarta felkeresni. Nem tudom, hogy el jutott-e, mert mi előbb indultunk. Az indulás előtti napon már mindenki elfoglalta helyét a hajón. Ezen a napon jött egy újabb kivándorló csoport, ezek majdnem mind U. S. A.-ba utaztak. Csehszlovákiából is voltunk hárman magyarok és egy cseh-morva lány. Nem kis örömömre magyar fiú is akadt az újonnan jött vendégek között. A szokásos bemutatkozás után legelső kérdésünk egymáshoz, hogy ki hová utazik. Leírhatatlan örömet okozott, mikor kiderült, hogy Rio de Janeiro-ba tartunk közös céllal. Mindketten dolgozni akarunk. Barátom, aki Nyitráról való, már hosszú éveket töltött Braziliában, ahol annak idején mint eleklro- és rádiótechnikus, a német »Siemens« világcégnél volt alkalmazásban, mint egy szerelő munkásosztag vezetője és adminisztrátora. Akkor még jól lehetett keresni, de ma bizony már Brazíliában is érezhető az U. S. A.-beli és az európai munkanélküliség, különösen az export terén, ami kihatással van minden szakmára. Közben megismerkedtünk különböző nemzetiségi egyénekkel, akik ugyanazzal a hajóval, amivel mi, utaztak Délamerikába. Én és egy nagyon szimpatikus és örökké víg dán újságíró, egy norvég mérnököt ismertünk meg, akivel egy kabinba is kerültünk. A társalgási nyelv a német volt, mivel a többség ezt a nyelvel beszélte. Egy bécsi házaspár és a dán újságíró igazi bécsi hangulatot teremtettek a hajón. (Folyt, köv.) MmmmsstsmamagmmiBgmmamamsgmt Családi csendélet, amely fogházzal végződik, Komárom, november 1. Ober! Sándor gyékényesi szaltósegéd nagyon rossz viszonyban élt feleségének családjával, olyannyira, hogy feleségétől el is választották bírósági úton, egyelőre haj. hónapra. Ohert ebbe nem nyugodott bele s arra törekedett, hogy apósa, Gzagány Adolf házában meglátogassa feleségét. Egyizben revolvert vett magához, felkereste jjpósa házánál feleségét s erélyes ablakzörgéssel követelte, hogy bebocsássák. Revolverével halálosan fenyegette feleségéi, az ablakot nagy lárma között beverte s így senki sem mert ellenszegülni neki. A családtagok közötti veszekedésből kifolyólag már esküdtszéki tárgyalás is volt a tavaszi ciklus alkalmából Komáromban: az após el akarta vágni baltával a veje nyakát. A jelenlegi bírósági tárgyalás egyik mellékhajtása az ádáz családi vitának. Obert Sándort hozzátartozói feljelentették s az ügyészség magánlaksértés, jogtalan fegyvertartás és életveszélyes fenyegetés címén indított a férj ellen vádat. A férj azzal védekezett, hogy csak gyermekét akarta meglátogatni ekkora fenyegetések mellett, mivel máskép nem engedték volna közel gyermekéhez. Célját el is érte, mivel az ablakbeverő és revolverrel fenyegetőző szabósegédnek nem mert felesége ellentállni s végül is bebocsátotta a tálcásba. A tanuk kihallgatása után bűnösnek mondták ki Obert Sándort és egyhavi háromheti fogházra s 200 korona pénzbüntetésre ítélték. — Százhuszas tempóval rohanjon vasárnap este az Iparoskor színháztermébe. — A dunaszerdahelyi „csehszlovák blokk“ leszavazta a magyar polgári iskolát. Régi óhaja Dunaszerdahelynek egy magyar polgáii iskola. Évek óta dolgoznak ennek létesítésén a magyar községi pártok képviselői s a kifejtett ügybuzgóság eredménnyel járt: nemrégiben sikerült elhatározni, hogy a magyar polgári iskolát felépitik. Ehhez államsegélyt is helyeztek kilátásba. A napokban ismét szó volt erről a létesítendő iskoláról s meglepetésszerüleg leszavazták, — holott már el volt döntve. A leszavazásban a csehszlovák, kommunista, szociáldemokrata s a két zsidó párt vett részt, Kornfeld Ármin másodbiró megvonta a magyar pártok képviselőitől a szót. A másodbiró szigorúsága nagy elkeseredést váltott ki a magyar pártok képviselőiből, akik ott is hagyták a termet. Ha Dunaszerdahelyen egyáltalán lesz magyar polgári iskola, az csak mint a szlovák iskola függvénye fog szerepelni. — Sógorok harca Komáromszentpéteren. Major Vilmos komáromszentpéteri gazda hosszabb idő óta különváltan élt feleségétől. A birőság annak idején az asszony hibájából mondta ki a válást. Major mégis ragaszkodott az asszonyhoz, szerette továbbra is és többször ráakarta beszélni, hogy térjen vissza hozzá. Vasárnap reggel is már kora hajnalban az asszony szüleinek ablaka alá ment s ott akarta rábeszélni az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá. Dobay Mihály, a sógor ezenközben Major Vilmos háta mögé lopódzott s egy óvatlan pillanatban egy szőlőprés húzójával hatalmasan fejbevágta. Major eszméletlenül terült el a földön s később a komáromi kórházba kellett szállítani. A dühös sógor ellen megindították az eljárást. HÍREK Halottak napja. Minden esztendőben van egy nap, amelyet rég elmúlt embertársaink emlékének szentelünk; ez a Halottak napja. Kegyeletünk érzésével vesszük körül az elhaltak sirhalmát, virággal bontjuk szeretteink pormaradványait, mécsest gyújtunk annak jeléül, hogy emlékük szivünkben örökké él s az egész napot szinte a gyász sötét fátyla borítja be, még akkor is, amikor a kései novemberi napsütés hideg fényét szórja a sirok fölé. Komáromban, mint mindig ilyenkor, ezrek zarándokoltak a temetők sirhalmaihoz, az őszinte kegyelet minden jelével elárasztották az elhunytak sirdombjait, ez az a nap, amikor még a felületes lélek is önmagába száll s metafizikai gondolatokkal telik meg : lét és nemlét ösvényének szélén állva egy pillanatra elgondolkozunk az élet értelmén. Mennyi érzés, erő, akarat, szeretet és gyűlölet, cselekvés és tunyaság, az emberi lélek milyen változatossága, alkotás és bus eredménytelenség tűnik el a sírok mélyén! Ennyi hát egy élet végső eredménye: egy kis domb, mécses, néhány szál virág s keserves könnyek. Az élet értelmét keresve a halottak között, ki ad feleletet az örök Titokra? Odöngünk a sirhalmok között, feleletet várunk, régi szellemeket idézünk, de a sirok hallgatnak, komoran és titokzatosan s magukba zárják a feleletet, amelyet soha senki nem fejtett még meg s nem is fog ... Csak a holtak tudnak hallgatni egyedül. Azért is bizta rájuk az isteni végzet a komor, örök titkot. ____ — Ünnepi istenitiszteletek az evangélikus templomban. November 3-án, vasárnap reggel V28 órakor ünnepi istenitisztelet; délelőtt 10 órakor ünnepi hálaadó főistenitisztelet az evangéliumért és annak szolgálatáért szent beszéddel, gyónással és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. — Délután 3 órakor istenitisztelet prédikációval és ünnepi könyörgéssel. — Bűnvádi eljárásra kerüit az érsekujvári plaketthamisitási ügy. Beszámoltunk arról a plaketthamisitásról, amelyet Bratkovics Gyula érsekujvári órás követett el azzal, hogy a Holota János dr. jubileumi plakettjéről levakarta az eredeti készítő, Mészáros E. József nevét s a magáét kaparta bele. Egyideig úgy is szerepelt a plakett, mint Bratkovics műve, aki el is fogadta a gratulációkat, csak később derült ki a csalás. A károsult művész most feljelentést tett Bratkovics ellen s ezzel függetlenül Mészáros kártérítési pert is indit az ékszerész ellen. Az ügy kellemetlenné válhatik Bratkovicsra nézve. — Lelkészbeiktatás. Kelemen Kálmán református lelkészt november 3 án, holnap, vasárnap fogják a sajókeszi ref. egyház lelkész! állásába ünnepélyesen beiktatni. — Zeneiskolai hírek. A községi iskolaszék szerdán délután tartott ülésén a lemondás folytán megüresedett hegedütanszak vezetésére Krizsán József gimn. zenetanárt választotta meg. A zeneiskolába hegedütanszakra beiratkozott növendékeket felhívja a zeneiskola igazgatósága, hogy november 4-én, hétfőn, a rendes időben jelentkezzenek a zeneiskolában. Zongora és elméletre jelentkezőket még elfogad az igazgatóság, beiratkozni minden hétfőn és csütörtökön lehet délután 3—6 óráig. Beiratási dij 10 korona s havi tandíj 20 korona. — A hősök emléke a somorjai ref. templomban. A somorjai ref. hivek áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a világháborúban elesett somorjai ref. hősi halottaknak emléktáblát állíthassanak a ref. templomban. A díszes kivitelű és művészi ízléssel készült emléktáblát november 10-én avatják föl szép műsoru ünnepély keretében. — Uj iskola épül. A tanügyi hatóság engedélyezte Vők, csallóközi község iskolaépítését azzal a kikötéssel, hogy ez az iskola mint a féli most épült uj iskola filiáléja szerepelhet. Az uj iskola építését a legközelebbi időben elkezdik.