Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-02 / 88. szám

»KOMÁROMI L'APOKc 4. oldal. 1935. november 2. tanonciskolák. Ezen kérdés tárgyalásá­nál és eldöntésénél elsőrendű érvként szokjál az egyes városok abbeli szándékánál: kije­­jelentése, hogy egy ilyen iskola felépítéséit vállalja. A tanoncisko­lák állami felügyelőségének ki­jelentése szerint ez a vállalkozás csal; egyharmad rész megterhe­lést jelentene a vállalkozókra. mert kétharmad részt állami, or­szágos és járási segélyekből le­hetne felépíteni. Milyen előnyökkel járna ránk nézve egy kerületi magyar tanonciskola bir­toklása? Ennél a kérdésnél figyelmaq kívül hagyjuk az építkezéssel járó ideig­lenes kereseti lehetőségeket és csak a jövőbe kiható előnyöket vesszük fi­gyelembe. Elsősorban is a pedagógiai érveinket sorakoztatjuk fel. Egy ilyen önálló tanonciskolában egész nap támlások folynának. Minden tanonc egy héten csak egy napot töltene az iskolában, de oda nem a műhelyből fáradtan és piszkosan érkezne, hanem mint a többi iskolák tanulói, hazulról, pihenten, tisztán és az aznapi elő­adásra felkészülten. A tanítás nappali világítás mellett, arra alkalmas, a tanulók korához mért l>eren<lezésű és a tanítás céljának meg­felelő felszerelésű tantermekben foly­nék. .Ír elméleti oktatást kiegészítené, az iskolával kapcsolatos modern ipari gépekkel felszerelt műhe­lyekben, egységes irányítás mel­lett folyó gyakorlati szakoktatás. A tanterv szerinti órák beosztása, füg­getlenül minden más körülménytől, csupán a tanítási céi érdekében történ­hetnék. A nevelő hatás is figyelemre méltó volna, amellyel a lanoncok az önálló is­kolájuk tekintélyének emelésére és kultúrális tényezőként való el­ismerésére törekednének. Alkalom kínálkoznék az iskolán kí­vüli kullúrmunkák zavartalan folyta­tására. Messze vidék tanoncai Komáromban Gazdasági előnyt jelentene a vá­rosra egy új középületnek jutá­nyos áron való megszerzése. A kerületi iskola felépítése esetén bezárulnának a környék általá­nos iránya tanonciskolái s mesz­­sze vidéknek 500 - 600 tanoncát összpontosítanák a kerületi ta­nonciskolába. ami városun!; ide­genforgalmát rendkívül megnö­velné. Az idegenforgalom iparunk és kereskedelmünk gazdasági ja­vát szolgálná, mert az idegen ta­­noncok mestereik megbízásából itl eszközölnék bevásárlásaikat, aminf ez kismértékben már most is ta­pasztalható a legszűkebb környék bejáró tanoncainál. Az iskola részben internátus is lenne, amennyiben az egész nap ittarlózko­­dó lanoncok ebédjüket is az iskolában kapnák, ami ugyancsak élénkítené vá­rosunk kereskedelmi forgalmát. Ugyan­csak az egész várost érintő gazdasági előnyt jelente az is, hogy az iskola fenntartásáml járó ter­hek csökkennének, amennyiben a fenntartásban törvényesen kötele­sek lennének hozzájárulni az ösz­­szes községek, melyek tanoncai az iskolát látogatnák. Gazdasági javát szolgálná az isko­la az egyes tanonctarló mesterek­nek is, akik egész héten csak egy napon nélkülöznék lanoncaikat a mű­helyekben, a hét többi napjain ren­delkezésükre állanának azok. __ Morális szempontból nem le­het városunkra közömbös az, hogy a vidék 5 - 600 tanonca látogatja-e a mi iskolánkat vagy esetleg a mi iskolánk 100 tanonca lesz kénytelen idegenben látogatni a tanonciskolát. Ugyanis, ha nem ragaszkodnánk a ke­rületi tanonciskola itteni felállításához, úgy azt másutt építik meg, ebben az esetben a mi iskolánk zárulna be. Földrajzi fekvésünk is azt parancsol­Telkes Mihály iparostanonciskolai igazgató kezdeményezése ez a sokat jelentő akció, mely egy csapásra jelen­tékenyen javítana az iparosság s ifjúságának helyzetén. E nagy je­lentőségű akciót figyelemmel kísérjük, hogy városunk társadalmát időről-idő­re tájékoztathassuk. Hisszük, hogy a hivatalos körök a legnagyobb megértéssel támogatják e nagyjelentőségű akciót. Amerika? Csak egy kis ugrási sitik. Bizony Londonon belül erre hiába várnánk. Az angolok azonban még ezzel a teljesítménnyel sincsenek megelé­gedve. Most tehát bevezették, hogy bárhonnan lehet a startoló repülőgép­hez telefonon diktálni tetszés szerinti hosszú leveleket. Az egész pár pennibe kerül. Így már három óra alatt meg­kapja a postát a párizsi címzett. Ver­senyeznek az angolokkal a franciák is. Tavasszal uj repülőgéptípust állítanak be a déiamerikai forgalomba. Az uj gépek révén az eddig hétnapos út há­rom napra rövidül. A jövő — a sztratoszféra ja, hogy ez az iskola itt épüljön fel, mert pl. azt. hogy a csallóközi tanonc­­nak városunkon átutazva kelljen más iskolába járnia, ezt minden tekintetben kivihetetlennek tartj uk. Szociális szempont is kívána­tossá leszi egy modern fürdővel is ellátóit iskola megépítését, ahol a napi foglalkozások közben a test tisztántartására és fel üdít ősé­re is alkalma nyílnék a tanuló if­júságnak. Végül a tanonciskolái felügyelőség szerint is, tanonciskoláink mai nívója, szakoktatási rendszere, szervezettsége és a vidéki lanoncok részbeni beisko­lázottsága, mint adottságok, mind oly fontos tényezők, melyek az iskolaépí­tés kérdésének javunkra való eldön­tését a legkedvezőbben befolyásolhat­ják. -A város szerep« ax uf iskolánál Úgy az iparos, miül a kereskedő ta­nonciskolák felügyelőbizottsága a fenti kérdést már letárgyalta és a leglelke­sebben a magáévá tette. Mindkét is­kola felügyelőbizottsága tisztelettel ké­ri a várost, hogy az iskolaépítést pro­gramújába vegye be. Bízza meg a vá­ros mérnöki hivatalát a terv­rajzok és a költségvetés gyors elkészí­tésével. A inár felépített tanonciskolák legrészletesebb tervrajzai az iskola igazgatóságánál rendelkezésre állanak. Ilyen segítség mellett a mosás nem bosszúság, nem vesződ­­ség, nem teher! A RÁDIÓN könnyedén, magától mos. Nem kell dörzsölni és ke­félni, mint annakelötte. Csak 15 percig főietjük a ru­hát és máris hófehér és higiénikusan tiszta. magától mos Augliában már építik az Amerikajáró repülőgépek startállo­­másat. — Reggeli Londonban, vacsora New-Yorkban. Beszéljünk egyszer másról . .. Mert még Abesszinián kívül is történik va­lami a világban. Valami, ami megint megváltoztatja a világ képét (Ha ugyan előbb Abesszinia nem változtatja meg) HZ Est nagysikerű csiliagrepüiése ép a legjobb időben hívta fel a magyar nyilvánosság figyelmet az aviatika cso­dálatos haladására. A repülés története most uj fejezethez érkezett Értesülésünk szerint már a közel jövőben megindul a rendszeres légi forgalom Európa és Amerika között. Tavasszal már napi járatok lesznek Londonból Newyorkba és vissza. Észak-lrországban, Londonderry gróf­ságban már építik a légi kikötőt az Amerikát járó repülőgépek számára. Nem merész terveztetésekről van szó, hanem minden izében kidolgozott és már közvetlen megvalósulás előtt álló programról. Néhány érdekes részlettel is szolgálhatunk már Téli és nyári. Az Európa—Amerika járat számára két különböző útvonalat állapítottak meg. Egy nyári és egy téli útirányt. Persze az útvonal megválasztása nem a dátumtól, hanem az időjárási viszo­nyoktól függ. Vagyis gyakran nyáron is a téli vonal, mely körülbelül három­ezer kilométerrel hosszabb, lesz a biz­tosabb és jobban megfelelő. A nyári vonal északon, a téli a barátságosabb déli tájakon repít keresztül. A rövidebb útvonalnak Észak-lrország és Newfound­land az állomásai, mig a hosszabb Gibraltárt, az Azori szigeteket és a Bermudákat érinti. A nyári vonal hat­ezer kilométeréből körülbelül három­ezer lesz a „kis ugrás“ az óceán felett. Az angolok úgy tervezték ki mindkét útirányt, hogy lehetőleg csak brit terü­letet érintsenek a repülőgépek. A brit világbirodalom óriási kiterjedése ezt nagyjából lehetővé is teszi. Newyorkon és az Azori szigeteken kívül nem lesz „idegen“ állomás. A repülőtársaság nem vállal garan­ciát az útirányt illetőleg. Az utasok mindig csak az utolsó órában tudják majd meg — az időjárási jelentések alapján — hogy Észak vagy Dél felé visz-e az ütjük. Ez persze kis rizikót jelent, mert a hosszabb ut teljes har­minc órát tart, mig a rövidebb csak tizenöt órát vesz igénybe. Igenis kérem, London—NewYork tavasztól kezdve tizenöt óra. Reggeli Londonban — va­csora NewYorkban. Két különböző repülőgép típust sze­meltek ki erre a járatra. Az egyiket — egy óriás hidroplánt — már építik is. Harmincezer lóerős motor repíti majd a kétszáztonnás „légmadarat“ világrész­ből világrészbe. Hatalmas szárnyai úgy lesznek rászerelve, hogy erős hullám­verésnél is a viz felszíne felett marad­janak. Körülbelül húsz-harminc utas­nak kényelmes helyéről gondoskodnak. Persze megfelelő alvási lehetőségről is. Négy világrészbe. A járatot angol és amerikai érde­keltségek együtt indítják meg. A „Pan- American Airway“ és az Imperial Airway telváltva látja el a forgalmat. Ezzel le­zárul a kör. Londonból már mind a négy másik világrészbe repülhetünk. Már eddig is volt rendszeres járat Alexandria, Kalkutta, Singapore, Jo­hannesburg, Kapstadt és Brisbane felé. Az út Európából Ausztráliába például — az éjszakai pihenésekkel együtt — tizenkét és fél napig tart. Hosszú idő. De a hajóval szemben teljes húsz napi megtakarítást jelent. És ez is valami. A kontinentális forgalomban az egyik leggyorsabb vonal a london—buda­pesti. Viszont a london —párizsi vonal úgy működik, hogy az angol főváros­ban délben egy órakor bedobott leve­let este hétkor már Párizsban kézbe-Az egyre szédületesebb sebességek komoly aggodalmat keltenek az angol tudósok körében. A British Association mostanában lefolyt kongresszusán ki­keltek a további fokozás ellen. Féltik az életbiztonságot ... A légügyi szak­emberek azonban kinevelik az aggo­dalmaskodó tudósokat. Egyik kiváló vezérük, Lord Sempill, épp az ellen­kezőjét követeli, „Gyorsabb, sokkal gyorsabb repülés.“ Nagybritannia jö­vője a lord szer.nt a repülés gyorsa­ságától függ. Ha a repülés áthidalja a távolságot az anyaország és domíni­umai, meg gyarmatai között — a brit impérium jövője örök időkre biztosítva van. Ami most történik, az csak a kez­det. A jövő ... a sztratoszféráé. Ahol a legkisebb erő elegendő a legnagyobb gyorsaság kifejtésére. Nagybritannia sorsa — a sztratoszférában fekszik? Hát ennyire még nem vagyunk. Vi­szont a valóság is elég. Sir Philipp Sasson angol légügyi államtitkár, most, hogy felavatta egy kis angol város új repülőterét, megállapította, hogy néhány év múlva minden város szá­mára fontosabb lesz a repülőtér, mint a pályaudvar ... R. L. Működnek a délszlovenszkói betörök. Kirabolták a komáromszentp éteri postahivatalt. Komárom, november 1. A délszlovenszkói rablások sorozatá­ban most a komáromszentpéteri posta­­hivatal került sorra. Titokzatos kezek törik fel a délszlovenszkói hivatalok pénztárhelyiségeit. Legutóbb Komáromszentpéteren kö­vettek el ismeretlen tettesek na­gyobb rablást: kifosztották a posta­­hivatalt. Felhasználták azt a tiz percet, amig a postamester és a levélkihordó bucsu­­pohárra mentek a Mészáros-féle ven­déglőbe. A postamesternek közben eszébe jutott, hogy cigarettáit otthon felejtette s haza szaladt értük. Megdöbbenve látta, hogy ezen­közben a pénztár a befolyt aznapi tizenhatezer koronával, bélyegekkel és bélyegzőkkel együtt eltűnt. A negyvenkilós vasláda nem volt a padlóhoz rögzítve s igy legalább két­­három embernek kellett szerepelnie a rablásnál. Közöttük olyannak, aki a hivatali szokásokkal s a helyzettel tisz­tában volt. Vargovszky postamester azonnal az ógyallai s a komáromi csendőrségnek telefonált, sőt autóra kapott s megindult maga is Komárom felé. Útközben már találkozott a komá­romi csendőrökkel, velük visszatért, de ekkorra a csendőrök már nem tudtak nyomot találni, mert időközben igen sok község­beli ember nyomult be a posta­­hivatalba s „egyéni nyomozást“ végzett. Így eltűnt minden nyom s a csendőrség nem tudott nyomozni. Mindmáig nem lehített kideríteni, kik voltak az ügyes postarablók. ..Úri és női SZÖVETEK {274 piegfel-Imhoff Brümi, Palackého 12. Mintákat ingyen és bérmentve küldünk. SWíl

Next

/
Thumbnails
Contents