Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-02 / 88. szám
1935. november 2. »KOMAKOMI LAPOK 3 oldal. A magyar nemzeti párt a nemzeti egységet óhajtja szolgálni. Szent-Ivány József pártvezér nagyjelentőségű beszéde a magyar nemzeti párt programjáról. — november 1. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa október 27-én és 28-án Törköly József dr. országos politikai pártelnök elnöklete mellett Tátraszéplakon nagyhorderejű ülést tartott, amelyen Szent-lvány József, a párt illusztris vezére^ az egész magyar kisebbségi életre kiható, céltmutató beszédben fektette le a párt programját. Szent-lvány beszédében rámutatott a magyar nemzeti pártnak a tavaszi választásokon elért fényes eredményére, amely világosan igazolta a párt által hirdetett magyar nemzeti eszmék terjedelmét és győzelmét. A magyar nemzeti eszme újrakelésében megvan a szükséges lendület és ezzel a párt jövő fejlődése biztosítva van. Megállapítható — úgymond —, hogy pártunk alakulása alkalmával elfogadott alapeszménk, a magyar egységes párt követelése, elemi erővel tör fel és a magyarság különböző társadalmi rétegeiből mind nagyobb tömegek nyilatkoznak mellette. Valóság és igaz tehát az a meggyőződésünk, hogy egyedül a nemzeli gondolat képes lerombolni azokat a válaszfalakat, amelyeket a felekezeti és foglalkozásbeli különbségek emelnek soraink közé. — Változatlanul állunk programunk álláspontján. Változatlanul törekszünk a csehszlovákiai magyar nemzet politikai egysége felé. Természetes azonban, hogy figyelembe vesszük a tényleges helyzetei, azt, hogy a magyarság soraiban az országos keresztényszocialista párt számottevő magyar tömeget képvisel. Tiszteletben tartjuk a keresztényszocialista párt függetlenségét és önállóságát, ugyanezt követeljük a magunk részére, de programunk sarkalatos elvét: a nemzeti egységet mindenekfeleit szolgálni óhajtjuk. Parlamenti közös klubunk elhatározta a szlovenszkói és kárpátaljai nemzeti kisebbségek politikai nagybizottságának megalakítását. Ezirányban konkrét javaslatokkal fog a pártokhoz fordulni. Magunk részéről a legnagyobb ügyszeretettel állunk a kisebbségi pártközi szerv mellé. Annak támogatását magyar lelkűnkből folyó kötelességünknek tartjuk és meggyőződésünk, hogy ebből az együttesből mind a magyarság, mind más, ebben a szervben helyetfogtaló kisebbségek politikája előnyöket fog húzni. Es bizonyos, hogy a nemzetvédelem erőteljesebb es hathatósabb kialakulásához fog vezetni ez a megmozdulás. Majd a magyar nemzeti párt politikai irányát és a párt programját állapította meg a pártvezér. A párt programjából folyik, hogy a magyar ember csak a nemzeti gondolatban találhatja meg szellemi és anyagi életének javítására alkalmas eszmei és gyakorlati jrrogramot. Megmagyarázta a nemzeti gondolatnak a nemzet fennmaradását biztosító erejét s legfőbb követelményét, amely a nemzet öszszes tagjainak egységes szervezetében jut kifejezésre. A nemzeti eszmék követőit nacionalistáknak nevezik. Szent-Ivány kijelentette: — Mi nacionalisták vagyunk izig-vérig, hirdetjük az új nacionalizmust és magyarázzuk azt. A régi nacionalizmust a sovinizmus, az imperializmus, gazdasági vonatkozásban pedig a liberalizmus jellemezte. Az új magyar nacionalizmus nem ismeri a sovinizmust, szabad nemzetek társaságában akar önmaga részére egyenrangú, testvérhez illő életet. Az új magyar nacionalizmus a nemzet belső megszervezését kívánja, hogy melléje állhasson minden magyarnak, ha még oly kicsiny is és még oly nagy is és hogy nemzeti kötelességének leljesíléséi követelje minden magyartól. A mélyreható beszéd után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke szólalt föl, aki kijelentette, hogy a pártvezér politikai nyilatkozatának eszmemenetelével és elveivel a magyar nemzeti párt valamennyi tagja azonosít ja magát. Értékes hozzászólásaikkal nívós vitát folytattak Gitter János dr.. Ilolota János dr., Kmoskó Béla dr., Nitsch Andor, Koczor Gyula, Fodor Jenő, Kontsek György, Vukovits István dr., Füssy Kálmán, Szilassy Béla dr. és Salkovszky Jenő dr., akiknek megnyilatkozása eredményesen járult hozzá az elnöki tanács álláspontja kidomborílásálioz. Az elnöki tanács egyhangúan tudomásul vette a parlamenti klubnak a közös politikai bizottság alakítására vonatkozó kezdeményezést. Az ülés egyik fontos tárgyát a párt szervezeti szabályzatának módosítása képezte, amelyre nézve elfogadták az adminisztratív elnökség módosító javaslatait. Végül beható és minden részletre ve néz, úgy figyeli a hullámok ugrálását. Milyen szűk most a látóhatár, tíz lépésnyi körzet az egész ... — Hun vagy, Putyúka? Hun vagy gy öny örüségöm ? ...Sárga folt vetődik eléje. De ezt már a halálbahajlók révületében látja. Valami sárga labda, vagy tökforma gyümölcs. — A kábák! A kábák! — eszmél lelkében az ösztön és arrafelé úszik. Csakugyan az, a kábák. A kivájt és eldugaszolt halászszerszám, ami felszínen tartja a pányvát... Most éppen feléje sodródik és csak ki kell nyújtania a kezét, hogy megragadja. — Különben, minek is most már — gondolja eközben és elengedi magát, hogy alámerüljön. A gyermek pusztulása után mit érne most már az élet? Ekkor egy lágy felületet érint meg a víz alatt. Tapogatja: kerek. Szövet foszlányait is érzi, aztán a síkos, puha bőrt, az ujjak gyenge szirmait. Az egész a víz alá van merülve, de a kábák mégis fönntartja. Kis karjára rácsavarodott a zsinegje, biztosan magávalránlotta, amikor a csolnakból kifordult. Putyúka... Az életösztön, a reménység, meg valami ujjongó, túlvilági diadalérzet pillanatokra magához téríti a vén halászt. Nagy óvatossággal kitapogatja a gyermek fejét és lassan a víz fölé emeli. Hínárral összecsapzolt furcsa gömb most a gyermek feje. Szeme lehúnyva, kis szája összeszorítva. Az öreg már az úszással sem törődik. Csakkiterjedő tanácskozás folyt a pá munkaprogramja felett. A két napig tartó elnöki tanácsülésen a párt valamennyi törvényhozója és tartománygyűlési képviselő tagja megjelent. — Tűzeset Somorján. A napokban tűz ütött ki Balogh Vince gazda házában. A tűz el az egész házat. A kár nagy. Modern ipariskola építését szorgalmazza az ipariskola igazgatósága. Megvalósulás előtt a komáromi kerületi ipariskola felépítése. Komárom, nov. 1. Ismeretes városunk egész társadalma előtt az a fejlődési folyamat, melyen az általános oktatást nyújtó tanonciskoláink a szakoktatási rendszerre való áttéréssel, a legutóbbi évek folyamán keresztül mentek. Az újrendszerű szakiskolákban képesített iparos és kereskedőtauonook, úgy a legfelsőbb felügyeleti hatóságok, mint az illetékes ipartársulat, kereskedelmi grémium, ipari- és kereskedelmi szakkörök véleménye szerint is, fegyelmezettség. elméleti és gyakorlati szaktudás szempontjából messze felülmúlják a régebbi évek általános iskolájában nevelkedettek képességeit. Az újabb generáció szakszerűbb kiképzésén fáradozni mindnyájunk kötelessége, hogy biztosíthassuk ezek kedvezőbb elhelyezkedhetését, jobb megélhetését s egyéni sorsuk javulásával az iparos és kereskedőosztály s azokon keresztül egész társadalmunk gazdasági és kulturális helyzetének javulását. A tanonciskola mai elhelyezése Jól szervezett szakiskoláink minden fáradozása azonban meddő marad s minden jóindulatú igyekezet megtörik iskoláink mai fizikai rendezettségén, mely legtávolabbról sem szolgálja a modern lanoncoklalás céljait. Köztudomású, hogy tanonciskoláink ma a községi elemi iskola egyes osztályaiban vannak elhelyezve (részben a polgári fiúiskolában). Szétszórtságuk már eleve kizárja az egységes vezetést és felügyelet gyakorlását. A tantermek berendezése a 6—12 éves gyermekek követelményeinek felel meg s ugyanott a 16—20 éves, gyakran még ennél is idősebb fiatalembereknek órákon át való fegyelmezett tartózkodása csak a figyelem és a hogy mégegyszer lálhatta, utoljára megérinthette... Ha elfogy az ereje, majd a mellére fogja szorítani s úgy merül alá vele együtt... — Hála néköd, Uram, hogy elérni engedted... Éppen a homokoshajók előtt sodródnak el. Valaki nagyot kiált a legszélső hajó kormányhídjáról. Aztán olyanforma locsogás hallatszik, amint a gyorsan haladó csolnak orra veri a hullámos vizet... Amikor felnyitotta szemét, legelőször á csillagsűrűs ég végtelenbe tágult mély és fekete kútját pillantotta meg. A hajótatban terítették ki, puha pokrócokra. Mellette motozott a gyermek, már teljesen megszárítva és magához térítve. Valaki mély, rezes hangon így szólt: — Mögmozdult... Aztán egy másik hang: — Gergő bácsi, hajja-e kend, amit mondok? Nem válaszolt. Mintha a mindenséget betöltő csönd és valami ernyedt boldogság lebegtette volna. Olyan jól esett neki most ez a fájdalom nélkül való ringatózás. — Most inoghatsz, Gergő... — szitált lefelé az égből egy másik hang. Olyan vékony, mint a csillagsugár s olyan kellemes, mint a fáradt fül kagylózúgása. — Nem baj mosmá’ — felelt a hangnak gondolatban s nem mozdult. Csendes, langyos nyáréjszaka vette körül őket. A rőzseláng, amelyet a hajó latban, a szabadtűzhelyen raktak, alig hunyorgott már. A vén halász szempillái megint lecsukódtak s lanílási eredmény rovására menő legnagyobb ömnegtartóztatással lehetséges. A tantermekkel, csak az elemi oktatás után való korlátolt rendelkezés állandó kerékkötője az órarendeknek a szakszerűség szempontjából való összeállításánál. Az esti órákban való rajzoktatás a nagyon káros befolyással van a serdülő korban lévő fiatalságra. Mindezeknél súlyosabban hat a munka- és rajztermek, műhelyek hiánya, mely rajztermek és műhelyek elengedhetetlen követelménye iaz egységes szakoktatásnak. A fenti hiányra minden tanévben rámutattak a felügyeletet gyakorlók, azonban céltalanul, mert felügyelőbizottságunknak nem állt módjában a hiányok pótlása s egy radikális megoldás keresése. Milyen a modern tanonciskola Az összes hiányokat kiküszöbölő és minden téren a legtökéletesebb megoldást biztosítaná egg modern, műhelyekkel és napközi tanoncoUbonnal felszerelten megépített önálló tanonciskola. Hivatalos helyről beszerzett információk alapján Cseh- es Morvaországokban már felépüllek a modern kerületi tanonciskolák s iá közoktatásügyi kormányzat legközelebbi programmjában a szlovenszkói kerületi tanonciskolák felépítése áll. Kassa város képviselőtestülete a legutóbbi közgyűlésén szavazott meg nagyobb őszszeget egy ilyen iskola felépítésére. Ugyancsak hivatalos információink szerint az iskolaügyi minisztériumban még az ősz folyamán döntenek abban a kérdésben, hogy Szlovenszkón mely városokban állíttassanak fel kerületi már áz elszállani készülő lélek füleivel hallotta maga körül a csöndes beszélgetést. — Ugyvélöm, belső vérzést kapott, — kezdte el megint a mélyhangú. — Már nem is lélögzik. — Csúnya seböt lipött ódalába a gérénda. — Emennek kutyabaja. — Ilyen a gyerölc... — Ugynézöm, álmos. Fektessétök az öreg mellé és takarjátok le ükét. Legutoljára még megérezte a forró gyermekkar érintését is. — Öregapám ... — hallotta végtelen távolságból. — Látta-e a vizibornyút, öregapám ? — Láttam, — válaszolt neki a fellegek alól, amik rongyokra szakadozva röpültek át a hajók fölött. Megint csend lett, aztán megint a hajósok szava: — Mingyárt ideérnek az apjáék is. — Szekérrel, úgylöhet... — Na, Csamangó Pista, most kapsz tőlünk egy elevent, mög egy halottat... —‘ Szorította az öreg még a víz alatt is, keményen. — Kemény embör vót... — Úgy költött kicsavarni ükét a kötélbül... A kábák tartotta víz fölött mind a kettőt. Megint csendesség lett, a két alvót letakarták. Az elcsitult vizek szelíden locsogtak a hajóbordákon. Nagymeszsziről kocsizörgés neszeit és folyton, erősödött. — Vess rozsét a tűzre, Máié, — mondta a rezeshangú, — gyünnekü — Jézus segíts, — verődtek össze Gergő fogai és nekiveselkedik az utolsó erőfeszítéshez, Talán el tudja terelni a csolnakot a kőpillér legkülső csúcsától. Látja, hogy alább, a pilléren túl homokoshajók macskáztak le, s ha itt felborulnak, menthetetlenül a hajók alá csapja őket az örvény. ... Most iszonyú taszítás akasztja meg a csolnak suhanását. Tompán recseg az elmálló ladikborda s a lökés ereje olyan hatalmas, hogy a vénembert messze berepíti a vízbe... — Putyúka! Putyúka! — kiáltja szinte a levegőben s mielőtt elmerülne, egy pillanatra még látja a gyermeket, mint színes, vergődő pillangót lebegni a hullámok tetején. A víz alatt baloldalához ötödik valami. A fájdalom agyvelejűbe hasít, de fogait összeszorítja a kétse'gbeeselt akarat görcse. Nem adja meg magát a víznek s vergődve kapálódzik, hogy" a felszínre kerüljön. Amint felbukkan, első pillantása a csapkodó hullámok furcsa csipkéit látja. Iszonyú látvány most a háborgó elem. Szájig elmerülve benne, halálraváltan s az őrjítő fájdalommal tetézve, hogy az a másik is ott vergődik a közelben... Még él a szegény, még mozog, csapkolódik. Kis, fürge csíkocska a nem nekivaló elemben. — Engedd, Uram, Jézus, hogy elérhessem. Nem hallatszik más, csak a habok locsogása, nagymessziről az elvonult fergeteg morgása... Az öreg fáradt karcsapásokkal úszik. Nem is tudja, merre van a part. Szemeit kimereszt-
