Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-02 / 88. szám

1935. november 2. »KOMAKOMI LAPOK 3 oldal. A magyar nemzeti párt a nemzeti egységet óhajtja szolgálni. Szent-Ivány József pártvezér nagyjelentőségű beszéde a magyar nemzeti párt programjáról. — november 1. A magyar nemzeti párt elnöki taná­csa október 27-én és 28-án Törköly József dr. országos politikai pártel­nök elnöklete mellett Tátraszéplakon nagyhorderejű ülést tartott, amelyen Szent-lvány József, a párt illusztris vezére^ az egész magyar kisebbségi életre kiható, céltmutató beszédben fektette le a párt programját. Szent-lvány beszédében rámutatott a magyar nemzeti pártnak a tavaszi választásokon elért fényes eredményé­re, amely világosan igazolta a párt által hirdetett magyar nemzeti esz­mék terjedelmét és győzelmét. A ma­gyar nemzeti eszme újrakelésében megvan a szükséges lendület és ezzel a párt jövő fejlődése biztosítva van. Megállapítható — úgymond —, hogy pártunk alakulása alkalmával elfoga­dott alapeszménk, a magyar egységes párt követelése, elemi erővel tör fel és a magyarság különböző társadalmi rétegeiből mind nagyobb tömegek nyi­latkoznak mellette. Valóság és igaz tehát az a meggyőződésünk, hogy egye­dül a nemzeli gondolat képes lerom­bolni azokat a válaszfalakat, amelye­ket a felekezeti és foglalkozásbeli kü­lönbségek emelnek soraink közé. — Változatlanul állunk programunk álláspontján. Változatlanul törekszünk a csehszlovákiai magyar nemzet poli­tikai egysége felé. Természetes azonban, hogy figye­lembe vesszük a tényleges helyzetei, azt, hogy a magyarság soraiban az országos keresztényszocialista párt számottevő magyar tömeget képvisel. Tiszteletben tartjuk a keresztényszo­cialista párt függetlenségét és önálló­ságát, ugyanezt követeljük a magunk részére, de programunk sarkalatos el­vét: a nemzeti egységet mindenekfeleit szolgálni óhajtjuk. Parlamenti közös klubunk elhatá­rozta a szlovenszkói és kárpátaljai nemzeti kisebbségek politikai nagy­­bizottságának megalakítását. Ezirány­­ban konkrét javaslatokkal fog a pár­tokhoz fordulni. Magunk részéről a legnagyobb ügyszeretettel állunk a ki­sebbségi pártközi szerv mellé. Annak támogatását magyar lelkűnkből folyó kötelességünknek tartjuk és meggyő­ződésünk, hogy ebből az együttesből mind a magyarság, mind más, ebben a szervben helyetfogtaló kisebbségek po­litikája előnyöket fog húzni. Es bi­zonyos, hogy a nemzetvédelem erő­teljesebb es hathatósabb kialakulásá­hoz fog vezetni ez a megmozdulás. Majd a magyar nemzeti párt politi­kai irányát és a párt programját álla­pította meg a pártvezér. A párt pro­gramjából folyik, hogy a magyar em­ber csak a nemzeti gondolatban talál­hatja meg szellemi és anyagi életének javítására alkalmas eszmei és gya­korlati jrrogramot. Megmagyarázta a nemzeti gondolatnak a nemzet fenn­maradását biztosító erejét s legfőbb követelményét, amely a nemzet ösz­­szes tagjainak egységes szervezeté­ben jut kifejezésre. A nemzeti eszmék követőit nacionalistáknak nevezik. Szent-Ivány kijelentette: — Mi nacio­nalisták vagyunk izig-vérig, hirdetjük az új nacionalizmust és magyarázzuk azt. A régi nacionalizmust a sovinizmus, az imperializmus, gazdasági vonatko­zásban pedig a liberalizmus jellemez­te. Az új magyar nacionalizmus nem ismeri a sovinizmust, szabad nemze­tek társaságában akar önmaga részé­re egyenrangú, testvérhez illő életet. Az új magyar nacionalizmus a nem­zet belső megszervezését kívánja, hogy melléje állhasson minden magyarnak, ha még oly kicsiny is és még oly nagy is és hogy nemzeti kötelességének lel­­jesíléséi követelje minden magyartól. A mélyreható beszéd után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke szó­lalt föl, aki kijelentette, hogy a párt­vezér politikai nyilatkozatának eszme­­menetelével és elveivel a magyar nem­zeti párt valamennyi tagja azonosít ja magát. Értékes hozzászólásaikkal ní­vós vitát folytattak Gitter János dr.. Ilolota János dr., Kmoskó Béla dr., Nitsch Andor, Koczor Gyula, Fodor Jenő, Kontsek György, Vukovits Ist­ván dr., Füssy Kálmán, Szilassy Béla dr. és Salkovszky Jenő dr., akiknek megnyilatkozása eredményesen járult hozzá az elnöki tanács álláspontja ki­­domborílásálioz. Az elnöki tanács egyhangúan tudo­másul vette a parlamenti klubnak a közös politikai bizottság alakítására vonatkozó kezdeményezést. Az ülés egyik fontos tárgyát a párt szervezeti szabályzatának módosítása képezte, amelyre nézve elfogadták az admi­nisztratív elnökség módosító javasla­tait. Végül beható és minden részletre ve néz, úgy figyeli a hullámok ugrá­lását. Milyen szűk most a látóhatár, tíz lépésnyi körzet az egész ... — Hun vagy, Putyúka? Hun vagy gy öny örüségöm ? ...Sárga folt vetődik eléje. De ezt már a halálbahajlók révületében lát­ja. Valami sárga labda, vagy tökfor­ma gyümölcs. — A kábák! A kábák! — eszmél lelkében az ösztön és arrafelé úszik. Csakugyan az, a kábák. A kivájt és eldugaszolt halászszerszám, ami fel­színen tartja a pányvát... Most ép­pen feléje sodródik és csak ki kell nyújtania a kezét, hogy megragadja. — Különben, minek is most már — gondolja eközben és elengedi ma­gát, hogy alámerüljön. A gyermek pusztulása után mit érne most már az élet? Ekkor egy lágy felületet érint meg a víz alatt. Tapogatja: kerek. Szövet foszlányait is érzi, aztán a síkos, pu­ha bőrt, az ujjak gyenge szirmait. Az egész a víz alá van merülve, de a kábák mégis fönntartja. Kis karjá­ra rácsavarodott a zsinegje, biztosan magávalránlotta, amikor a csolnakból kifordult. Putyúka... Az életösztön, a reménység, meg valami ujjongó, túlvilági diadalérzet pillanatokra magához téríti a vén ha­lászt. Nagy óvatossággal kitapogatja a gyermek fejét és lassan a víz fölé emeli. Hínárral összecsapzolt furcsa gömb most a gyermek feje. Szeme lehúny­­va, kis szája összeszorítva. Az öreg már az úszással sem törődik. Csak­kiterjedő tanácskozás folyt a pá munkaprogramja felett. A két napig tartó elnöki tanácsülésen a párt va­lamennyi törvényhozója és tartomány­gyűlési képviselő tagja megjelent. — Tűzeset Somorján. A napokban tűz ütött ki Balogh Vince gazda házában. A tűz el az egész házat. A kár nagy. Modern ipariskola építését szorgalmazza az ipariskola igazgatósága. Megvalósulás előtt a komáromi kerületi ipariskola felépítése. Komárom, nov. 1. Ismeretes városunk egész társadal­ma előtt az a fejlődési folyamat, me­lyen az általános oktatást nyújtó ta­nonciskoláink a szakoktatási rend­szerre való áttéréssel, a legutóbbi évek folyamán keresztül mentek. Az új­rendszerű szakiskolákban képesített iparos és kereskedőtauonook, úgy a legfelsőbb felügyeleti hatóságok, mint az illetékes ipartársulat, kereskedelmi grémium, ipari- és kereskedelmi szak­körök véleménye szerint is, fegyelme­zettség. elméleti és gyakorlati szak­tudás szempontjából messze felülmúl­ják a régebbi évek általános iskolá­jában nevelkedettek képességeit. Az újabb generáció szakszerűbb kikép­zésén fáradozni mindnyájunk köteles­sége, hogy biztosíthassuk ezek kedve­zőbb elhelyezkedhetését, jobb megél­hetését s egyéni sorsuk javulásával az iparos és kereskedőosztály s azokon keresztül egész társadalmunk gazda­sági és kulturális helyzetének javu­lását. A tanonciskola mai elhelyezése Jól szervezett szakiskoláink minden fáradozása azonban meddő marad s minden jóindulatú igyekezet megtö­rik iskoláink mai fizikai rendezett­ségén, mely legtávolabbról sem szol­gálja a modern lanoncoklalás céljait. Köztudomású, hogy tanonciskoláink ma a községi elemi iskola egyes osz­tályaiban vannak elhelyezve (részben a polgári fiúiskolában). Szétszórtsá­guk már eleve kizárja az egységes vezetést és felügyelet gyakorlását. A tantermek berendezése a 6—12 éves gyermekek követelményeinek felel meg s ugyanott a 16—20 éves, gyak­ran még ennél is idősebb fiatalem­bereknek órákon át való fegyelme­zett tartózkodása csak a figyelem és a hogy mégegyszer lálhatta, utoljára megérinthette... Ha elfogy az ere­je, majd a mellére fogja szorítani s úgy merül alá vele együtt... — Hála néköd, Uram, hogy elérni engedted... Éppen a homokoshajók előtt sod­ródnak el. Valaki nagyot kiált a leg­szélső hajó kormányhídjáról. Aztán olyanforma locsogás hallatszik, amint a gyorsan haladó csolnak orra veri a hullámos vizet... Amikor felnyitotta szemét, legelő­ször á csillagsűrűs ég végtelenbe tá­gult mély és fekete kútját pillantotta meg. A hajótatban terítették ki, puha pokrócokra. Mellette motozott a gyer­mek, már teljesen megszárítva és ma­gához térítve. Valaki mély, rezes han­gon így szólt: — Mögmozdult... Aztán egy másik hang: — Gergő bácsi, hajja-e kend, amit mondok? Nem válaszolt. Mintha a mindensé­­get betöltő csönd és valami ernyedt boldogság lebegtette volna. Olyan jól esett neki most ez a fájdalom nélkül való ringatózás. — Most inoghatsz, Gergő... — szi­tált lefelé az égből egy másik hang. Olyan vékony, mint a csillagsugár s olyan kellemes, mint a fáradt fül kagylózúgása. — Nem baj mosmá’ — felelt a hang­nak gondolatban s nem mozdult. Csendes, langyos nyáréjszaka vette körül őket. A rőzseláng, amelyet a hajó latban, a szabadtűzhelyen rak­tak, alig hunyorgott már. A vén ha­lász szempillái megint lecsukódtak s lanílási eredmény rovására menő leg­nagyobb ömnegtartóztatással lehetsé­ges. A tantermekkel, csak az elemi oktatás után való korlátolt rendel­kezés állandó kerékkötője az óraren­deknek a szakszerűség szempontjából való összeállításánál. Az esti órákban való rajzoktatás a nagyon káros befo­lyással van a serdülő korban lévő fiatalságra. Mindezeknél súlyosabban hat a munka- és rajztermek, műhe­lyek hiánya, mely rajztermek és műhelyek elengedhetetlen követel­ménye iaz egységes szakoktatás­nak. A fenti hiányra minden tanévben rá­mutattak a felügyeletet gyakorlók, azonban céltalanul, mert felügyelőbi­­zottságunknak nem állt módjában a hiányok pótlása s egy radikális meg­oldás keresése. Milyen a modern tanonciskola Az összes hiányokat kiküszöbölő és minden téren a legtökéletesebb megoldást biztosítaná egg modern, műhelyekkel és napközi tanonc­­oUbonnal felszerelten megépített önálló tanonciskola. Hivatalos helyről beszerzett infor­mációk alapján Cseh- es Morvaorszá­gokban már felépüllek a modern ke­rületi tanonciskolák s iá közoktatás­­ügyi kormányzat legközelebbi pro­­grammjában a szlovenszkói kerületi tanonciskolák felépítése áll. Kassa vá­ros képviselőtestülete a legutóbbi köz­gyűlésén szavazott meg nagyobb ősz­­szeget egy ilyen iskola felépítésére. Ugyancsak hivatalos információink szerint az iskolaügyi minisztériumban még az ősz folyamán döntenek abban a kérdésben, hogy Szlovenszkón mely városokban állíttassanak fel kerületi már áz elszállani készülő lélek fülei­vel hallotta maga körül a csöndes be­szélgetést. — Ugyvélöm, belső vérzést kapott, — kezdte el megint a mélyhangú. — Már nem is lélögzik. — Csúnya seböt lipött ódalába a gérénda. — Emennek kutyabaja. — Ilyen a gyerölc... — Ugynézöm, álmos. Fektessétök az öreg mellé és takarjátok le ükét. Legutoljára még megérezte a forró gyermekkar érintését is. — Öregapám ... — hallotta végtelen távolságból. — Látta-e a vizibornyút, öregapám ? — Láttam, — válaszolt neki a fel­­legek alól, amik rongyokra szakadoz­va röpültek át a hajók fölött. Megint csend lett, aztán megint a hajósok szava: — Mingyárt ideérnek az apjáék is. — Szekérrel, úgylöhet... — Na, Csamangó Pista, most kapsz tőlünk egy elevent, mög egy halot­tat... —‘ Szorította az öreg még a víz alatt is, keményen. — Kemény embör vót... — Úgy költött kicsavarni ükét a kötélbül... A kábák tartotta víz fö­lött mind a kettőt. Megint csendesség lett, a két alvót letakarták. Az elcsitult vizek szelíden locsogtak a hajóbordákon. Nagymesz­­sziről kocsizörgés neszeit és folyton, erősödött. — Vess rozsét a tűzre, Máié, — mondta a rezeshangú, — gyünnekü — Jézus segíts, — verődtek össze Gergő fogai és nekiveselkedik az utol­só erőfeszítéshez, Talán el tudja te­relni a csolnakot a kőpillér legkülső csúcsától. Látja, hogy alább, a pillé­ren túl homokoshajók macskáztak le, s ha itt felborulnak, menthetetlenül a hajók alá csapja őket az örvény. ... Most iszonyú taszítás akasztja meg a csolnak suhanását. Tompán recseg az elmálló ladikborda s a lö­kés ereje olyan hatalmas, hogy a vén­embert messze berepíti a vízbe... — Putyúka! Putyúka! — kiáltja szinte a levegőben s mielőtt elme­rülne, egy pillanatra még látja a gyer­meket, mint színes, vergődő pillan­gót lebegni a hullámok tetején. A víz alatt baloldalához ötödik va­lami. A fájdalom agyvelejűbe hasít, de fogait összeszorítja a kétse'gbeeselt akarat görcse. Nem adja meg magát a víznek s vergődve kapálódzik, hogy" a felszínre kerüljön. Amint felbukkan, első pillantása a csapkodó hullámok furcsa csipkéit látja. Iszonyú látvány most a hábor­gó elem. Szájig elmerülve benne, ha­­lálraváltan s az őrjítő fájdalommal tetézve, hogy az a másik is ott ver­gődik a közelben... Még él a sze­gény, még mozog, csapkolódik. Kis, fürge csíkocska a nem nekivaló elem­ben. — Engedd, Uram, Jézus, hogy elér­hessem. Nem hallatszik más, csak a habok locsogása, nagymessziről az elvonult fergeteg morgása... Az öreg fáradt karcsapásokkal úszik. Nem is tudja, merre van a part. Szemeit kimereszt-

Next

/
Thumbnails
Contents