Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-05 / 80. szám
1935, október 5. 5 KOMAROMI LAPOK« 5. oidai. 138 oldalas vádirat a város gazdálkodásáról. Éveken keresztül súlyos veszteséggel záródtak a város üzemei, melyek közül a központi műhelyt és a kertészetet régebben meg kellett volna szüntetni. — Az országos vizsgálóbizottság jelentése a képviselőtestület előtt. Komárom, október 4. Az országos hivatal által elrendelt számvevőségi vizsgálatnak eredményét a kiküldött bizottság írásba foglalta és miután az országos választmány azt letárgyalta, egész terjedelmében megküldötték a városhoz, amelynek képviselőtestülete az október 3-án tartott közgyűlésen foglalkozott a jelentéssel. A jelentés magyar nyelvre lefordítva, 138 sűrű gépírásos oldalból áll, amelyből a közgyűlésen csak 58 oldalt olvastak föl egyelőre, a többit a legközelebb tartandó folytatólagos közgyűlésen fogják előterjeszteni. A közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg 22 képviselőtestületi tag jelenlétében, akiknek száma nem sokkal szaporodott időközben, úgy hogy meg lehet állapítani, hogy ennél a rendkívül fontos ügynél a képviselőtestületi tagok nagy része nem tanúsított kellő érdeklődést. Ez éppen úgy áll a munkáspártiakra, mint a polgári pártokra. Ezen a közgyűlésen valamennyi képviselőtestületi tagnak kötelessége lett volna jelen lenni. A vizsgálati jelentésnek csak egy részét ismertette a számvevőség, a nagyobbik felét a jövő héten tartandó folytatólagos közgyűlésen terjesztik elő, de az eddigi jelentés is megdöbbentő képét mutatja be annak a sok szabálytalanságnak, amely a városi gazdálkodás terén bebizonyítást nyert. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre a jelentés, pedig csak úgy volna lehetséges részletes beszámolót adnunk, azonban a vizsgálat eredményének lényegét így is ismertethetjük. ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK. A jelentés szerint a vizsgálatot az országos hivatal a Zemská bankának ismételt panaszára rendelte el, amely többizben jelentette az országos elnöknek, hogy Komárom városa nem fizeti az annuitásokat és a kamatokat. Az országos hivatal a május 15-től június 14-ig tartott vizsgálattal Sindelárs dr. közig, főbiztost, Moesz Zsigmond és Diener Sándor orsz. számvevőségi főtitkárokat bízta meg, akik a város pénzügyi és gazdasági helyzetét tüzetesen megvizsgálták, a városi gazdálkodást minden részletében revideálták és eljárásukról terjedelmes jelentésben számoltak be. A város pénztárában rovancsot tartottak és megállapították a város pénztárában kezelt készpénzt, letéteket, alapokat. Megvizsgálták a fölvett kölcsönök hovafordítását, megállapították a kölcsönök felhasználásánál történt szabálytalanságokat, amelyekért a városbírót teszi felelőssé a jelentés. Már a bevezetőben megállapította a bizottság, hogy a községi főjegyző nem gyakorolta rendszeresen ellenőrzési jogát, a bizottság már a vizsgálat befejeztével elrendelte, hogy utalványozások a városbíró által csakis a vezető főjegyző ellenjegyzése mellett történhetnek. Az utalványozások pedig, illetve a kifizetések csakis a járási hivatal tudtával eszközölhetők. A város szabálytalan gazdálkodásának legkirívóbb példáját A VÁROSI GÁZMŰ szolgáltatta, amelynek üzemi, forgalmi és adminisztrációs hibái, szakszerűséget nélkülöző vezetése a városnak jelentékeny kárt okozott. Már a nyitrai járási építészeti hivatal kimutatta, hogy a gázgyár elhanyagolt állapotban van és erről jelentést tett a komáromi járási hivatalnak is. A járási hivatal fölhívta az akkori főjegyzőt, hogy a gázmű állapotának megvizsgálására hívjon össze egy szakbizottságot, azonban ez az akta úgy lett elintézve, bőgj’ irattárba tételeit, a gázmű megjavítására nézve semmi intézkedés sem történt. A bizottság megállapította, hogy a gázgyárra már 1928 óta ráfizet a város, az egymásutánt években egy millió körül volt a fedezetlen hiány, de a helyzet rendezésére egyetlen lépést sem tett a város. A város a villanygyártól befolyt 600.000 koronát nem fordította a gázműre, hanem más célokra, ami nagy mulasztás volt, mert a város a villanygyártól ezen összeget a világítással kapcsolatban kapta. A gázmű részére rendelt szénszállítmányokat a város nem váltotta ki idejében, amiből jelentékeny késedelmi kamat származott. 222.603 Ke késedelmi kamatot kellelt fizelnie ebből kifolyólag a városnak, amiért a bizottság az anyagi felelősséget a városbíróra hárítja. A gázmű a helytelen gazdálkodás következtében nagy ráfizetéssel működött, anélkül, hogy gondoskodás történt volna az üzem rentabilitásának visszaállítására. A gázmű az időközben felállított villanyosművel nem volt képes a versenyt felvenni, mert olyan magas üzemköltséggel tartották működésben, amely minden bevételt felemésztett. A gázgyárnál alkalmazott munkásoknak magas béreket fizet a város, kétszer annyi munkást alkalmaz, mini amennyire szükség van, a gépek régiek, meg nem felelőek, ezekkel nem képes olyan és annyi terméket termelni, amivel a versenyképességei fenn tudná a villany osművel szemben tartani. Technikai szempontból sem felel meg a gázmű a kívánalmaknak. Csőhálózata is elavult, berendezése hiányos, semmiképen sem jövedelmező vállalat. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a gázmüvet a város minél előbb bérbeadja, vagy eladja. A VÁROSI VÍZMŰ A városi vízműről eddig általában az volt a vélemény, hogy bár sokszor fordulnak elő üzemében zavarok, a városnak jövedelmező vállalata. A bizottság jelentése ebben a tekintetben is talál kifogásolni valót és pedig a vízmű pénzügyi vezetése körül. A város a vízműnél nyereséget mutatott ki, ami után külön kereseti adóval rótták meg a várost, úgyhogy több mint 400.000 koronát kellett fizetnie e címen. A város nem vetett ki ennek megfelelő pótadót és így a közpénztárba befolyt összegekből kellett kifizetnie azt. A vizsgáló bizottság kedvezőtlennek tartja a városra nézve a Magyar-Komárommal kötött vízszolgáltatási szerződést, miértis új szerződés megkötését tartja szükségesnek, amelyben a vízdíj magasabb összegben állapítandó meg. KÖZPONTI MŰHELY. Beható vizsgálat tárgyát képezte a városi központi műhely is, amelynek fentartása a városnak évről-évre súlyos áldozatával jár. Erre az üzemre, amint Komáromban mindenki tudja, nehéz ezreket fizetett rá a város és bár a polgári pártok részéről ismételten sürgették annak megszüntetését, még ma is áll és egyre súlyosabb áldozatokat követel a csőd szélére került várostól. A bizottság teljes mértékben igazat adott ama követelés jogosságának, hogy a város ezen élősdijét be kell szüntetni, mert arra csak mindig többet fizet reá. A központi műhelyben uralkodó állapotokról a következőket rögzíti meg a jelentés. A magas munkabérek következtében évi 56000 koronát veszített a város ebben az üzemben. Megállapítja a jelentés a munkások számát, akik között van egy olyan legmagasabb bért élvező szakmunkás, aki nem végez szakmunkát, hanem az irodában van, de aki az ünnepnapokra külön is felszámítja díját. A munkásoknál nem lehet megállapítani, hogy ki milyen munkát végez, a végzett munkák ellenőrzése lehetetlen, szinte arra lehet következtetni, hogy a központi műhelyben munkásokat tartanak anélkül, hogy azok rendszeres foglalkozta tására szükség lenne. A bizottság megállapítja, hogy a központi műhely káros a városra nézve, miértis a város gazdasági érdeke, hogy azt minél előbb megszüntesse. A VÁROSI SZÁNTÓK ÉS A LEGELŐ. Nem tartja a bizottság a városra nézve rentábilisnek a városi szántók mai bérletét sem. A bérbeadott szántók utáni 86 métermázsa búza ára kevés és még ezt sem tartják be rendesen. Az 1934. december 31-én 12000 koronával tartoztak a bérlők. A városbíró által bérben bírt városi szántók után fizetett bérösszeget nem tartja megfelelőnek és kimutatja, hogy a városbírónak 1926-tól 1933.-ig fizetnie kellelt volna 12666 Ké 90 fillért és csak 2240 Kc-t fizetett, tehát 10426 Kc-val fizetett kevesebbet a városnak. Okmányok alapján nem lehetett megállapítani a bérleti kötelezettséget, mert a városnak nincsen a bérlőkkel szerződése. Ezt meg kell szüntetni és mindennemű bérleti ügyben szerződést kell készíteni. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a város szántói jövedelmezőbben legyenek kiadva és arra kell törekedni, hogy legalább is annyit hozzanak, amennyit más föld hoz tulajdonosának Komáromban. Hogy ezt a város elérhesse, a bérletre vonatkozó nyilvános árverést szélesebb körben kell megtartani, hogy olyanok is részlvehessenek azon, akik a városnak megfelelő bért megadják. A legelőbért a bizottság kevésnek tartja. Megállapítja, hogy ezen a címen 1934. december 31-én 110.770 Ke volt a hátralék, amelyet be kellett volna hajtania. A legelőbérről megfelelő szabályrendeletet kell készíteni és a legelőbért fel kell emelni. Az illetékeket visszamenőleg kell kivetni. VÁROSI FAISKOLA ÉS KERTÉSZET. Három kát. holdnyi területen van a város faiskolája és kertészete elhelyezve. Az üzem minden évben deficittel zárult. Megállapítást nyert, hogy eddig senki sem őrizte ellen az üzemet. Úgy vezették, ahogyan azt akarták. A gyümölcsfa-készlet nem egyezik a leltárral, az összehasonlításnál kitűnt, hogy 420 gyümölcsfa hiányzik. Ezért a főkertész a felelős, akinek pontos leltárt kellene vezetni. Az ellenőrzés azért is lehetetlen, mert a főkertésznek a fia nevén külön kertészete van. t A bizottság azt javasolja, hogy a kertészetet azonnal be kell szüntetni, legfeljebb a faiskolát hagyhatja meg a város, azonban ez sem olyan fontos, mert a környéken több gyümölcsfa-telep is van, amelyektől olcsóbban beszerezheti a város a gyümölcsfákat. VÁROSMAJOR. Az országos hivatal vizsgáló bizottsága a városmajor gazdálkodását is megvizsgálta és úgy találta, hogy a fogatokat boldog-boldogtalan használja, anélkül, hogy arra jogosítva volna. A fogatok igénybevételéről nincs nyilvántartás, ami a jövőben pótlandó és a fogatok csak a városbíró engedélyével adhatók ki használatra. A foglalkoztatott kocsisok számát feleslegesen soknak tartja a bizottság és megállapítja, hogy kevesebb kocsis is elegendő volna. így a város megtakarítást érne el ezen a téren is. a vágóhíd. A vágóhíd jövedelme sem felel meg a kivánalmaknak. Az illetékeket fel kell emelni, evégből a vágóhíd használatára vonatkozó szabályrendeletet módosítani kell. Minthogy a régi vágóhíd nem felel meg a követelményeknek, azt javasolja a bizottság, hogy építtessen új vágóhidat, amelynek építésére kölcsönt is kaphatna a város a vágóhíd használati díjainak lekötése mellett. a varos bériiázai. Megállapítja a bizottság, hogy a város tulajdonát képező házak lakói nagy liázbér-hátralékkal vannak elmaradva. A hátralékosokkal szemben érvényesítendő a törvényes eljárás. A város a bérbeadott lakásokra javítás címén sokat költ, a lakás belsejében előforduló javításokat a bérlők kötelesek elvégeztetni. A lakások után járó városi illetékeket a lakók kötelesek megfizetni, mint ahogy azt a magánházak lakói is kötelesek megtéríteni a tulajdonosnak. Az 1933. december 31-ikén kimutatott hátralék 191.151 Ké-t tett ki, amit be kellett volna hajtania a városnak. A bizottság igen alacsonynak tartja a béreket, azért felhívja a várost, hogy vegye fontolóra a lakbéremelést. A város házait, még a munkásházakat sem szabad úgy tekinteni, mint menhelyekel, vagy mint szükséglakásokat. NÉPKONYHA. A város szociális gondoskodása nem áll arányban a város rossz gazdasági helyzetével. A népkonyhában csakis azok vehetnek részt, akijk idevalók, azért szigorúan kell ellenőrizni, hogy vidékiek ne járjanak oda. A népkonyha élelmezési rendszere súlyos áldozatokat okoz a városnak. Más városban, mint pl. Pozsonyban, Érsekújvárt szintén vannak népkonyhák, azonban aránylag men kerülnek annyiba, mint Komáromban. Az élelmezés akkora mérvét, mint eddig volt, a városnak nincsen tehetsége tovább is fenntartani. Redukálni kell tehát azt. A segélyezést csak bizonyos határok között lehet gyakorolni és a népkonyhára járókat csakis a város anyagi helyzetéhez mérten lehet ellátni élelmezéssel. Azok, akik az állami segélyben részesülnek, a népkonyhán nem kaphatnak élelmet. Ezt szigorúan be kell tartani. A város egyetlen intézménye, amely jövedelmet nyújt, a városi közkórház Azonban pénzügyi kezelés és adminisztrálás szempontjából kifogásolja a bizottság a kórházi ápolási díjaknál előforduló nagy hátralékot. A kimutatott 1,759.681 Ke hátralékból behajtható 1,169.653 Ke. Foglalkozik a jelentés a kórháznál előforduló adminisztrációs hiányokkal, így megállapítja, hogy a kórháznál szükséges, a nem pályázat útján beszerzett élelmiszerek bevásárlásáról nincs áttekinthető kimutatás vezetve, ezt pótolni kell, nehogy a gondnokkal szemben gyanú merülhessen fel. Az ellenőri állást haladéktalanul be kell tölteni. Szükséges, hogy az igazgatófőorvos 5000 Kö összeg erejéig sürgős esetekre nézve utalványozási jogot kapjon. * Fél 8 óra volt, amikor a közgyűlés a jelentés e részéig eljutott. Vidák Vince, Kollányi Miklós képviselőtestületi tagok javaslatot tettek a közgyűlés elnapolására, amit a közgyűlés többsége elfogadott. A vizsgáló bizottság jelentésének ismertetését a jövő héten összehívandó közgyűlésen folytatják. Eladó báz Komáromban, Ma?aryk (Nádor) utca 21. szám alatt: ------Két üzlethelyiség műhellyel, 1 egyszobás és 2 kétszobás lakás a szükséges mellékhelyiségekkel. Érdeklődni lehet Komárom, Királypüspök utca 38. szám alatt (a Marianum internátusbán) október 20-ig, köznapokon reggel 8-tól 9-ig.
