Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-05 / 80. szám

1935, október 5. 5 KOMAROMI LAPOK« 5. oidai. 138 oldalas vádirat a város gazdálkodásáról. Éveken keresztül súlyos veszteséggel záródtak a város üzemei, melyek közül a központi műhelyt és a kertésze­tet régebben meg kellett volna szüntetni. — Az országos vizsgálóbizottság jelentése a képviselőtestület előtt. Komárom, október 4. Az országos hivatal által elrendelt számvevőségi vizsgálatnak eredmé­nyét a kiküldött bizottság írásba fog­lalta és miután az országos választ­mány azt letárgyalta, egész terje­delmében megküldötték a városhoz, amelynek képviselőtestülete az októ­ber 3-án tartott közgyűlésen foglal­kozott a jelentéssel. A jelentés ma­gyar nyelvre lefordítva, 138 sűrű gép­írásos oldalból áll, amelyből a köz­gyűlésen csak 58 oldalt olvastak föl egyelőre, a többit a legközelebb tar­tandó folytatólagos közgyűlésen fog­ják előterjeszteni. A közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg 22 képviselő­­testületi tag jelenlétében, akiknek száma nem sokkal szaporodott idő­közben, úgy hogy meg lehet állapíta­ni, hogy ennél a rendkívül fontos ügynél a képviselőtestületi tagok nagy része nem tanúsított kellő érdeklő­dést. Ez éppen úgy áll a munkáspár­tiakra, mint a polgári pártokra. Ezen a közgyűlésen valamennyi képviselő­­testületi tagnak kötelessége lett volna jelen lenni. A vizsgálati jelentésnek csak egy ré­szét ismertette a számvevőség, a na­gyobbik felét a jövő héten tartandó folytatólagos közgyűlésen terjesztik elő, de az eddigi jelentés is megdöbbentő képét mutatja be annak a sok szabálytalanságnak, amely a vá­rosi gazdálkodás terén bebizonyí­tást nyert. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre a jelentés, pedig csak úgy volna lehet­séges részletes beszámolót adnunk, azonban a vizsgálat eredményének lényegét így is ismertethetjük. ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK. A jelentés szerint a vizsgálatot az országos hivatal a Zemská bankának ismételt panaszára rendelte el, amely többizben jelentette az országos el­nöknek, hogy Komárom városa nem fizeti az annuitásokat és a kamatokat. Az országos hivatal a május 15-től június 14-ig tartott vizsgálattal Sin­­delárs dr. közig, főbiztost, Moesz Zsigmond és Diener Sándor orsz. számvevőségi főtitkárokat bízta meg, akik a város pénzügyi és gazdasági helyzetét tüzetesen megvizsgálták, a városi gazdálkodást minden részleté­ben revideálták és eljárásukról terje­delmes jelentésben számoltak be. A város pénztárában rovancsot tartot­tak és megállapították a város pénz­tárában kezelt készpénzt, letéteket, alapokat. Megvizsgálták a fölvett köl­csönök hovafordítását, megállapították a kölcsönök fel­használásánál történt szabályta­lanságokat, amelyekért a város­bírót teszi felelőssé a jelentés. Már a bevezetőben megállapította a bizottság, hogy a községi főjegyző nem gyakorolta rendszeresen ellen­őrzési jogát, a bizottság már a vizsgá­lat befejeztével elrendelte, hogy utalványozások a városbíró által csakis a vezető főjegyző ellen­­jegyzése mellett történhetnek. Az utalványozások pedig, illetve a kifizetések csakis a járási hivatal tudtával eszközölhetők. A város szabálytalan gazdálkodásá­nak legkirívóbb példáját A VÁROSI GÁZMŰ szolgáltatta, amelynek üzemi, forgal­mi és adminisztrációs hibái, szaksze­rűséget nélkülöző vezetése a városnak jelentékeny kárt okozott. Már a nyit­­rai járási építészeti hivatal kimutat­ta, hogy a gázgyár elhanyagolt álla­potban van és erről jelentést tett a komáromi járási hivatalnak is. A já­rási hivatal fölhívta az akkori főjegy­zőt, hogy a gázmű állapotának meg­vizsgálására hívjon össze egy szakbi­zottságot, azonban ez az akta úgy lett elintézve, bőgj’ irattárba tételeit, a gázmű megjavítására nézve semmi intézkedés sem történt. A bizottság megállapította, hogy a gázgyárra már 1928 óta ráfizet a város, az egymás­utánt években egy millió körül volt a fedezet­len hiány, de a helyzet rendezésére egyetlen lé­pést sem tett a város. A város a vil­lanygyártól befolyt 600.000 koronát nem fordította a gázműre, hanem más célokra, ami nagy mulasztás volt, mert a város a villanygyártól ezen összeget a világítással kapcsolatban kapta. A gázmű részére rendelt szénszállít­mányokat a város nem váltotta ki idejében, amiből jelentékeny késedel­mi kamat származott. 222.603 Ke késedelmi kamatot kel­­lelt fizelnie ebből kifolyólag a városnak, amiért a bizottság az anyagi felelősséget a városbíróra hárítja. A gázmű a helytelen gazdálkodás kö­vetkeztében nagy ráfizetéssel műkö­dött, anélkül, hogy gondoskodás tör­tént volna az üzem rentabilitásának visszaállítására. A gázmű az időközben felállított villanyosművel nem volt képes a ver­senyt felvenni, mert olyan magas üzemköltséggel tartották működésben, amely minden bevételt felemésztett. A gázgyárnál alkalmazott munká­soknak magas béreket fizet a vá­ros, kétszer annyi munkást alkal­maz, mini amennyire szükség van, a gépek régiek, meg nem felelő­­ek, ezekkel nem képes olyan és annyi terméket termelni, amivel a versenyképességei fenn tudná a villany osművel szemben tartani. Technikai szempontból sem felel meg a gázmű a kívánalmaknak. Csőháló­zata is elavult, berendezése hiányos, semmiképen sem jövedelmező vál­lalat. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a gázmüvet a város minél előbb bér­beadja, vagy eladja. A VÁROSI VÍZMŰ A városi vízműről eddig általában az volt a vélemény, hogy bár sokszor fordulnak elő üzemében zavarok, a városnak jövedelmező vállalata. A bi­zottság jelentése ebben a tekintetben is talál kifogásolni valót és pedig a vízmű pénzügyi vezetése körül. A vá­ros a vízműnél nyereséget mutatott ki, ami után külön kereseti adóval rótták meg a várost, úgyhogy több mint 400.000 koronát kellett fizetnie e címen. A város nem vetett ki en­nek megfelelő pótadót és így a köz­pénztárba befolyt összegekből kellett kifizetnie azt. A vizsgáló bizottság kedvezőtlennek tartja a városra nézve a Magyar-Komárommal kö­tött vízszolgáltatási szerződést, miértis új szerződés megkötését tart­ja szükségesnek, amelyben a vízdíj magasabb összegben állapítandó meg. KÖZPONTI MŰHELY. Beható vizsgálat tárgyát képezte a városi központi műhely is, amelynek fentartása a városnak évről-évre sú­lyos áldozatával jár. Erre az üzemre, amint Komáromban mindenki tudja, nehéz ezreket fizetett rá a város és bár a polgári pártok részéről ismé­telten sürgették annak megszünteté­sét, még ma is áll és egyre súlyosabb áldozatokat követel a csőd szélére ke­rült várostól. A bizottság teljes mértékben igazat adott ama követelés jogosságának, hogy a város ezen élősdijét be kell szüntetni, mert arra csak mindig töb­bet fizet reá. A központi műhelyben uralkodó állapotokról a következőket rögzíti meg a jelentés. A magas mun­kabérek következtében évi 56000 ko­ronát veszített a város ebben az üzem­ben. Megállapítja a jelentés a mun­kások számát, akik között van egy olyan legmagasabb bért élvező szakmunkás, aki nem vé­gez szakmunkát, hanem az irodá­ban van, de aki az ünnepnapokra külön is felszámítja díját. A munkásoknál nem lehet megállapí­tani, hogy ki milyen munkát végez, a végzett munkák ellenőrzése lehe­tetlen, szinte arra lehet következtetni, hogy a központi műhelyben munkáso­kat tartanak anélkül, hogy azok rendszeres foglalkozta tására szük­ség lenne. A bizottság megállapítja, hogy a köz­ponti műhely káros a városra nézve, miértis a város gazdasági érdeke, hogy azt minél előbb megszüntesse. A VÁROSI SZÁNTÓK ÉS A LEGELŐ. Nem tartja a bizottság a városra nézve rentábilisnek a városi szántók mai bérletét sem. A bérbeadott szán­tók utáni 86 métermázsa búza ára kevés és még ezt sem tartják be ren­desen. Az 1934. december 31-én 12000 koronával tartoztak a bérlők. A vá­rosbíró által bérben bírt városi szán­tók után fizetett bérösszeget nem tart­ja megfelelőnek és kimutatja, hogy a városbírónak 1926-tól 1933.-ig fizetnie kellelt volna 12666 Ké 90 fillért és csak 2240 Kc-t fize­tett, tehát 10426 Kc-val fizetett kevesebbet a városnak. Okmányok alapján nem lehetett meg­állapítani a bérleti kötelezettséget, mert a városnak nincsen a bérlőkkel szerződése. Ezt meg kell szüntetni és mindennemű bérleti ügyben szerző­dést kell készíteni. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a város szántói jövedelmezőb­ben legyenek kiadva és arra kell tö­rekedni, hogy legalább is annyit hoz­zanak, amennyit más föld hoz tulaj­donosának Komáromban. Hogy ezt a város elérhesse, a bérletre vonat­kozó nyilvános árverést szélesebb körben kell megtartani, hogy olya­nok is részlvehessenek azon, akik a városnak megfelelő bért megadják. A legelőbért a bizottság kevésnek tartja. Megállapítja, hogy ezen a cí­men 1934. december 31-én 110.770 Ke volt a hátralék, amelyet be kellett volna hajtania. A legelőbérről megfe­lelő szabályrendeletet kell készíteni és a legelőbért fel kell emelni. Az illetékeket visszamenőleg kell kivetni. VÁROSI FAISKOLA ÉS KERTÉSZET. Három kát. holdnyi területen van a város faiskolája és kertészete elhe­lyezve. Az üzem minden évben defi­cittel zárult. Megállapítást nyert, hogy eddig senki sem őrizte ellen az üzemet. Úgy vezették, ahogyan azt akarták. A gyümölcsfa-készlet nem egyezik a leltárral, az összehasonlításnál ki­tűnt, hogy 420 gyümölcsfa hiányzik. Ezért a főkertész a felelős, akinek pontos leltárt kellene vezetni. Az el­lenőrzés azért is lehetetlen, mert a főkertésznek a fia nevén külön ker­tészete van. t A bizottság azt javasolja, hogy a kertészetet azonnal be kell szüntetni, legfeljebb a faiskolát hagyhatja meg a város, azonban ez sem olyan fon­tos, mert a környéken több gyümölcs­fa-telep is van, amelyektől olcsóbban beszerezheti a város a gyümölcsfákat. VÁROSMAJOR. Az országos hivatal vizsgáló bizott­sága a városmajor gazdálkodását is megvizsgálta és úgy találta, hogy a fogatokat boldog-boldogtalan hasz­nálja, anélkül, hogy arra jogosítva volna. A fogatok igénybevételéről nincs nyilvántartás, ami a jövőben pótlandó és a fogatok csak a város­bíró engedélyével adhatók ki haszná­latra. A foglalkoztatott kocsisok szá­mát feleslegesen soknak tartja a bi­zottság és megállapítja, hogy keve­sebb kocsis is elegendő volna. így a város megtakarítást érne el ezen a téren is. a vágóhíd. A vágóhíd jövedelme sem felel meg a kivánalmaknak. Az illetékeket fel kell emelni, evégből a vágóhíd hasz­nálatára vonatkozó szabályrendeletet módosítani kell. Minthogy a régi vá­góhíd nem felel meg a követelmé­nyeknek, azt javasolja a bizottság, hogy építtessen új vágóhidat, amely­nek építésére kölcsönt is kaphatna a város a vágóhíd használati díjainak lekötése mellett. a varos bériiázai. Megállapítja a bizottság, hogy a város tulajdonát képező házak lakói nagy liázbér-hátralékkal vannak el­maradva. A hátralékosokkal szemben érvényesítendő a törvényes eljárás. A város a bérbeadott lakásokra javí­tás címén sokat költ, a lakás belsejé­ben előforduló javításokat a bérlők kötelesek elvégeztetni. A lakások után járó városi illeté­keket a lakók kötelesek megfi­zetni, mint ahogy azt a magánházak lakói is kötelesek megtéríteni a tulajdonos­nak. Az 1933. december 31-ikén ki­mutatott hátralék 191.151 Ké-t tett ki, amit be kellett volna hajtania a vá­rosnak. A bizottság igen alacsonynak tartja a béreket, azért felhívja a vá­rost, hogy vegye fontolóra a lakbéremelést. A város házait, még a munkásháza­kat sem szabad úgy tekinteni, mint menhelyekel, vagy mint szükséglaká­sokat. NÉPKONYHA. A város szociális gondoskodása nem áll arányban a város rossz gazdasági helyzetével. A népkonyhában csakis azok vehetnek részt, akijk idevalók, azért szigorúan kell ellenőrizni, hogy vidékiek ne járjanak oda. A népkonyha élelmezési rendszere súlyos áldozato­kat okoz a városnak. Más városban, mint pl. Pozsonyban, Érsekújvárt szin­tén vannak népkonyhák, azonban aránylag men kerülnek annyiba, mint Komáromban. Az élelmezés akkora mérvét, mint eddig volt, a városnak nincsen tehetsége tovább is fenntar­tani. Redukálni kell tehát azt. A se­gélyezést csak bizonyos határok között lehet gyakorolni és a népkonyhára já­rókat csakis a város anyagi helyzeté­hez mérten lehet ellátni élelmezéssel. Azok, akik az állami segélyben részesülnek, a népkonyhán nem kaphatnak élelmet. Ezt szigorúan be kell tartani. A város egyetlen intézménye, amely jövedelmet nyújt, a városi közkórház Azonban pénzügyi kezelés és admi­nisztrálás szempontjából kifogásolja a bizottság a kórházi ápolási díjaknál előforduló nagy hátralékot. A kimu­tatott 1,759.681 Ke hátralékból be­hajtható 1,169.653 Ke. Foglalkozik a jelentés a kórháznál előforduló adminisztrációs hiányokkal, így megállapítja, hogy a kórháznál szükséges, a nem pályázat útján be­szerzett élelmiszerek bevásárlásáról nincs áttekinthető kimutatás vezetve, ezt pótolni kell, nehogy a gondnokkal szemben gyanú merülhessen fel. Az ellenőri állást haladéktalanul be kell tölteni. Szükséges, hogy az igazgató­főorvos 5000 Kö összeg erejéig sürgős esetekre nézve utalványozási jogot kapjon. * Fél 8 óra volt, amikor a közgyűlés a jelentés e részéig eljutott. Vidák Vince, Kollányi Miklós képviselőtes­tületi tagok javaslatot tettek a köz­gyűlés elnapolására, amit a közgyűlés többsége elfogadott. A vizsgáló bizott­ság jelentésének ismertetését a jövő héten összehívandó közgyűlésen foly­tatják. Eladó báz Komáromban, Ma?aryk (Nádor) utca 21. szám alatt: ------­Két üzlethelyiség mű­hellyel, 1 egyszobás és 2 kétszobás lakás a szükséges mellék­­helyiségekkel. Érdeklődni lehet Komárom, Királypüspök utca 38. szám alatt (a Marianum interná­tusbán) október 20-ig, köz­napokon reggel 8-tól 9-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents