Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-05 / 80. szám

6. oldal 1935. október 5. »KOMÁROMI LAPOK« Hiénák néhai HÍREK Palkovich Komárom, október 5. A Csehszlovákiai Népszava egyik szerkesztője most felfedezte Guta köz­séget, a köztársaság Legnagyobb falu­ját, mely a falusorból való kiemelke­dését, civili ációjál egyetlen embernek: néhai Palkovich Viktor esperes­nek köszönheti, aki nevét hosszú időre beírta Guta történetébe. Palkovich Viktor már négy éve ha­lott, de védekeznie akkor sem lenne szükséges azok ellen a hiénák ellen, akik most sírját turkálják. Az ő papi és emberi élete messze világító példa marad és crrőL egész Guta község ta­­nuskodhatik. — persze a templom­rablók és a többi fegyházviseltek kivé­telével. Palkovich Viktorra legjellemzőbb a végrendelete, melyben minden vagyo­nát jótékony célra — a szegény ma­gyar diákok támogatására hagyomá­nyozta. Komáromban fejedelmi ado­mánya otthont emelt a szegény diákok részére és ma is több gúlái középis­kolai tanuló foglalja hálaadó imád­ságába nevét ennek a nagy papnak és nagy magyarnak. Tiszta élete, meg-Komárom, — október 4. A komáromi országos vásár alkal­mával Hegedűs Klára háztartásbeli asz­­szony észrevette, hogy az egyik sátorban hamis huszko­­ronással fizettek neki vissza. Azonnal bevitte a rendőrségre a pénzt s a hatóság nyomozni kezdett a hamis pénz ügyében. Kiderült, hogy a pénzt Rigó Károly rovottmultu cipész hozta forgalomba, aki Ko­márom egyik külvárosában, Partos­­újtelepen lakik. Rigó nem maga járt a pénzzel, hanem összebeszélt egy szomszédjával, Németh Máriával, aki vállalkozott arra, hogy a 'WWB'iHtWVÍWi'WjHiWWiri'fVWiMiri Vilii — október 4. Amikor Mária Terézia az öregszőny és Tata között mindegyre növekvő bel­vizeket lecsapoltatta Mi'kovinyi Sámuel mérnökkel, furcsa esetek történtek. Ez a Tata és Szőny közötti belvíz onnét keletkezett, hogy' a Szőny helyén ál­lott Brigétio római vár és város azzal szokott vékezeni a támadó ellenség ellen, hogy' zsilippel ellátott gátakat építtetett a vár körül és az ellenség hírére lezárták a zsilipeket, a vár kö­rül víz duzzadt föl és készen volt a védő vízgyürü. Amikor a rómaiak uralma véget ért, a zsilip le volt zárva és senki sem törődött azzal, hogy a víz egy're nő, mert hiszen a víz sok-sok embernek adott kenyeret, a vadászok­nak, halászoknak, nádvágóknak és a molnároknak, akik leeresztő csator­nákat ástak és a malmaikat vígan haj­totta a kiömlő víz. Amikor aztán Mária Terézia lecsapoltatta az egyre növe­kedő víztömeget, a nagyszámú vízi­malmok úgy jártak, mint a vízből ki­dobott béka, szárazon maradtak, meg­szűnt a malomkelepelés. A koldus­botra jutott molnárok aztán perelték az államkincstárt. Hasonló eset történi a közeli Tó­­városon is, ahol a tatai tó felesleges vizének sok csatorna szolgál leveze­tésére, itt aztán egész sora a malmok­nak vígan kelepelget már évszázadok óta. Még Mátyás királyról is tud me­sét a nép, hogy' mennyire kerülgette a szép inolnárnékat, persze nem mint felséges király, hanem álruhába öl­tözött vándorlegény. Hát az idén nagy dolog történt ezekkel a tóvárosi mai-Viktor sírján. közelítheletlen jelleme, zárkózottsága azokkal szemben, akiken megérezte, hogy családjuknak és a társadolomnak értékel nem jelentenek. A hiéna mégis túrja a sírhalmot, mert halottat akar gyalázni. Hát ez is mesterség. A szociáldemokrata nem szereti a papot, még haló porában sem hagy neki békét. Az itteni katolikus alsópapság példás életű vezérének sem, aki minden vagyonát a szegényeknek hagyda, aki egész életét községének szentelte és azt kiemelte a sárból, hogy' fejlődjék és felvirágozzék és magá­nak emléket állított alkotásaiban. * A Csehszlovákiai Népszava megtá­madta Lövenstein Antal volt gútai fő­jegyzőt is, akinek szintén a háború alatti dolgairól ír. Lövenstein Antal hozzánk írt levelében kijelenti, hogy Gután sohasem volt és oda csak 1919. év nyarán került. Ezt különben, nem alaptalanul, tart­va egy sajtópertől, utóbb már vissza­szívta. Hogy Löwenstein mit tett Gúta érdekében, az külön fejezete lesz e város tör Lene lének. pénzt felváltja. A vásári forgalomban fel is váltotta s ezért a munkájáért Rigó öt ko­ronával jutalmazta. Megállapították, hogy Rigó Károly Né­meth Mária segítségével már a nyáron is hozott forgalomba hamis pénzt, tizkoronást. Alapos a gyanú, hogy Rigó lelkét több hamis pénz forgalombahozatala is ter­heli s valami pénzhamisító társaság áll mögötte. Rigót a rendőrség letar­tóztatta s az ügyészségre vitette. Rigó azt vallotta a nyomozás során, hogy ő is kapta a pénzt. Ezt azonban a ha­tóság nem hiszi el neki, hanem bűn­társait keresi. mokkái. Ezek is szárazra jutottak. Na­pokig nem adott vizet a tó. Ennek a titka abban rejlik, hogy a bánhidai erőmüvekhez rengeteg víz kell és az erőmüvek vezetősége biztosította is a maga számára a bánhidai tóból a víz­­hasznátati jogát. Mivel a bánhidai tó is a tatai Eszterházy uradalomé, egy­ben a tatai tó vízliasználati jogát is megszerezte a l)áuhidai erőművek igaz­gatósága, hogy a legnagyobb szárazság esetén se szenvedjenek vízhiányban és a tatai tóból csatornát ásattak a bán­­tiidai tóig. Az idei nagy szárazság az­tán a tatai tó vizét is annyira igény'be vették a bánhidai erőművek, hogy sze­gény tóvárosi molnárok itták meg a levét a dolognak. A tóvárosi tónak nem volt felesleges vize és nem for­gott a malom kereke. Most ezek a szárazraj ütött malmok tulajdonosai, bérlői pert indítanak a tóvárosi uradalom ellen, mert nekik is volt, sőt régebbi keletű szerződésük a vízszolgáltatásra. A per szerencsés kimenetelét egé­szen biztosra veszik, mert a napokban történt erre nézve precedens. A báu­­hidai lónak is megvan a maga malma és molnára Muraközy Sándor vám­­örlő mólnál' személyében. Ezt az em­bert természetesen előbb érte a baj és előbb állott meg a malma, mint a tóvárosi malmok. Beperelte a tóvárosi Eszterházy uradalmat és a pert meg is nyerte. A tóvárosi molnárok azért veszik biztosra a pernyerést Marika most már végleg Komáromban marad ... Nem mindennapi, megkacagni való eset tartja derültségben Komárom egyik uccájának a lakóit. A dolog ott kezdődik, hogy egyik aranyosi kislánynak már régóta ;iz volt a szivbéli óhaja, hogy minél elő )b be­jöhessen szolgálni Komáromba, a vá­rosba, ahol vasárnap délután inkint olyan szépen lehet sétálgatni a szép aszfaltos Masaryk uccán. De hát még nagyon kicsike volt és gyenge a szol­gálatra és a vágyának a beteljesedése egyre csak kitolódott. Végre fölcseperedett a Mari és édes­anyjával bejött Komáromba az ismerős családokhoz, hogy helyet keressenek a Marikának. Hamarosan találtak is egy jónak látszó helyet és Marika besze­gődött. A bér megállapításánál kissé veszedelemben forgott az egész ügy, mert Marika anyja sokat kért és aggó­dott Marika, hogy emiatt majd nem fogadják föl, pedig hát ő még i igyen is elszegődött volna, annyira vágj ódott Komárom után. De hát valahogyan csak megegyezett az édesanyja a lagy­­ságos asszonnyal, aki nagyon jó elkü­­nek látszott. Marikának az első napja bök ogan telt el. Örömmel szaladt el a toltba és az uccán, ha látott falubeli ismerő­söket, dicsekedve mondotta, hog/ na­gyon jó helye van, ő onnét nem megy el és ott marad, ha lehet, világéle­tében. A család is megszerette Mari­kát, akivel este sokáig elbeszélgettek, amíg Marika álmos nem lett és ekkor megmutatták neki a szokásos cseléd­ágyat és mondták, hogy csinálja meg az ágyát és szépen feküdjék le. A Szent András órája már éjfélt ütött, amikor a család arra lett figyel­mes, hogy a konyhából fájdalmas sirás, görcsös zokogás hallatszik be. A Ma­rika sirt keservesen. Kiszólnak h)zzá: — Mi baj Marika? — Ne tessék haragudni, de éi itt nem maradok, pedig meghasad a szi­vem, hogy el kell mennem, dt én nem tudok ládában ülve aludni . .. Kimennek, lámpát gyújtanak és akkor látják, hogy Marika a cselédág/ban ülve kuporog. Ő még nem látott iyen összetolható ágyat és csak leve.te a tetejét és kihúzás nélkül kuporgott a ládaszerü helyen az ágyban. Ezért sirt, mert a fene kényelmetlen helyért nem adott kárpótlást Komárom minden szép­sége. Nagyot nevettek Marika nagy baján a családtagok és amikor megmutatták neki, hogy az ágyat ki kell huzni, Ma­rika újra a világ legboldogabb terem­tése lett és kinyujtózkodva olyan éc eset álmodott az első éjszaka, hogy szinte belemosolygott az ajka. Marika most már végleg Komáromban marad . .. (bt) — A zsidók hosszúnapja. A zs dók engesztelő napja, Jom Kippur vagy Hosszűnap, amely a legnagyobb ünnepe a zsidóságnak, az idén hétfőn, október 7-én lesz. Az ünnep már vasárnap este beköszönt és az ájtatos zsidók már attól a perctől kezdve ünnepelnek. De ezt az ünnepet kivétel nélkül Jehova minden gyermeke megünnepli. Az en­­gesztelődés szigorú böjttel van egybe­kapcsolva, aminek az a jelentősége, hogy a megtérést és töredelmes meg­bánást fogadó hitsorsost kibékíts: a Jehovával. Az ünnep az igazi bür bá­nóknak bünbocsánatot hirdet s a zsidó templomok megtelnek buzgó izraeli ók­kal, akik egész napon át ájtatos irr ád­­kozással töltik az időt. — Iratok kicserélése Csehszlovákia és Magyarország között az igazsági gyi tárca keretébe tartozó iratok kölcsönös kicserélésére alakított bizottság dr. Vincze Aurél a nyitrai kerületi bíróság elnöke, a csehszlovák delegáció veze­tője kíséretében siraki dr. Waltner J:nő magyar igazságügy miniszteri tanácsos és Nagy Elemér számtanácsos, mir t a bizottság vezetői városunkban időzr ek. A bizottságok a munkálatokat megkezd­ték, Ezúttal főleg árvaszéki iratoknak Magyarország részére való kiadásával foglalkoznak és igy rövidesen a magyar hatóságok rendelkezésére állanak majd az iratok. Ezen munkálatok következ­tében sok, ezideig elintézetlen, függő­ben levő árvaszéki ügy nyer elintézést. — Gyász. Mély részvéttel értesülünk, hogy özv. bódéi Bóday Ferencné szül. felsöeőri Szarka Antónia, rövid szen­vedés után, áldásos életének 73. évé­ben, október 1-én csendesen elköltö­zött az örökkévalóságba. A nemeslelkü úrasszony tiszteletreméltó példája volt a magyar nagyasszonyoknak, aki vég­telen szivjóságával, nemes gondolko­zásával a szeretetnek melegét sugározta azokra, akik közelállottak szivéhez s akik örökre szivükbe vésték feledhe­tetlen emlékét. Rokoni látogatóban, szeretett unokahugánál itt, Komárom­ban időzött s az enyészet angyala vá­ratlanul ragadta el a kedves rokoni körből. Kihűlt porrészeit október 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor, a helybeli ref. temető ravatalozójában sziveket megragadó gyászbeszéd keretében Ga­lambos Zoltán ref. lelkész áldotta meg nagyszámú résztvevő közönség jelenlé­tében, a gyászszertartás után holttestét Magyarországba szállították, ahol a pusztaszentmihályi sirkertben levő csa­ládi sírboltban helyezték örök nyuga­lomra. Elhunytát Szarka György nyug. táblabirő és Szarka Géza földbirtokos testvérei s nagykiterjedésü előkelő ro­konság, köztük unokahuga: özv. Kathona Sándorné fiaival együtt gyászolják. Áldás emlékére! — Párkány község főjegyzőjét áthelyezték Pőstyénbe. Tudósítónk jelenti: Párkány nagyközség köztiszte­letben álló főjegyzőjét, Hrivnydk Jó­zsefet felettes hatósága áthelyezte Pös­­tyénbe és megbízta az ottani jegyzőség vezetésével. A főjegyző távozását Pár­kány lakossága sajnálattal veszi tudo­másul. A megüresedett párkányi fö­­jegzzői állást ezideig még nem töltöt­ték be senkivel sem. — Mihola János nyug. rendőrfő­kapitány halála. Lapzártakor vesszük a szomorú hírt, hogy Mihola János, nyugalmazott városi rendőrfőkapitány hosszas szenvedés után, 73 éves korá­ban szombaton reggel elhúnyt. Teme­tése hétfőn d. u. 4 órakor lesz. — A szovjetintelHgencia útja (1917—1935. Az októberi forradalomtól napjainkig) címmel tart előadást Kovács Károly irő, a Korunk munkatársa okt. 5-én, szombaton este 8 órakor a Dózsa Vigadó nagytermében. Az előadás ki fogja domboritani a munkásosztály és az intelligencia egymásrautaltságát. Az elödás iránt, melyet a Szovjetunió Ba­rátainak Egyesülete rendez, széleskörű érdeklődés nyilvánul meg. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Lengyel Ármin komáromi ügyvéd irodáját Királypüspök ucca 13. szám alá helyezte át. — Schmidthauer Lajos hangver­senye. A rádió hallgatóinak nagy és művészi élvezetben volt részük hétfőn este, amikor a budapesti rádió, mint helyszíni közvetítést adta le Schmidt­hauer Lajos, európaihirű orgonaművész földink hangversenyét a budapesti Schmidthauer villából. Gazdag műsorán Bach, Couperin-Antalffy, Raneau, Guil­­mant, Karg-Elert legszebb művei sze­repeltek. Nemcsak orgonán játszott nagy művészünk, hanem mesterharmó­­niumon is, amely a hangszertechnika egyik csodás alkotása és Schmidthauer Lajoson kivül nagyon kevesen tudnak ezen a hangszeren művészi tökéllyel játszani. Schmidthauer ez alkalommal Karg-Elert Vadász idilljét játszotta a mesterharmóniumon nagy hatással. — Csillag Ilus a budapesti Ki­rály Szinházban játszik Ma, szom­baton este egy kedves művész isme­rősünket hallhatjuk a rádióban. Csillag Ilus, a komáromiak kedvenc primadon­nája, aki magas Íveléssel repül művé­szi pályáján, most a budapesti Király Szinházban játszik és esténként a nép­szerű Három a kislány cimfi operett­ben lép föl és a Médi bájos szerepét adja nagy sikerrel. Ma, szombaton a budapesti rádió közvetíteni fogja az előadást és hallani fogjuk Csillag Ilust, aki művészi nevét Csillag Húsról Dán Húsra változtatta át. — Öngyilkosság Borzalmas módon vetett véget életének Jávorka István 22 éves kéméndi legény. A robogó vonat elé vetette magát, amely halálra gá­zolta. Hamis huszkoronás a komáromi vásáron. Hamispénzterjesztőket fogott el a komáromi rendőrség. A szárazra került vízimalmok perük a tóvá­rosi hitbizományt és a bánhidai erőműveket. A tóvárosi és a bánhidai tó titka. Az öregszőnyi eset ismétlődött meg.

Next

/
Thumbnails
Contents