Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-05 / 80. szám
6. oldal 1935. október 5. »KOMÁROMI LAPOK« Hiénák néhai HÍREK Palkovich Komárom, október 5. A Csehszlovákiai Népszava egyik szerkesztője most felfedezte Guta községet, a köztársaság Legnagyobb faluját, mely a falusorból való kiemelkedését, civili ációjál egyetlen embernek: néhai Palkovich Viktor esperesnek köszönheti, aki nevét hosszú időre beírta Guta történetébe. Palkovich Viktor már négy éve halott, de védekeznie akkor sem lenne szükséges azok ellen a hiénák ellen, akik most sírját turkálják. Az ő papi és emberi élete messze világító példa marad és crrőL egész Guta község tanuskodhatik. — persze a templomrablók és a többi fegyházviseltek kivételével. Palkovich Viktorra legjellemzőbb a végrendelete, melyben minden vagyonát jótékony célra — a szegény magyar diákok támogatására hagyományozta. Komáromban fejedelmi adománya otthont emelt a szegény diákok részére és ma is több gúlái középiskolai tanuló foglalja hálaadó imádságába nevét ennek a nagy papnak és nagy magyarnak. Tiszta élete, meg-Komárom, — október 4. A komáromi országos vásár alkalmával Hegedűs Klára háztartásbeli aszszony észrevette, hogy az egyik sátorban hamis huszkoronással fizettek neki vissza. Azonnal bevitte a rendőrségre a pénzt s a hatóság nyomozni kezdett a hamis pénz ügyében. Kiderült, hogy a pénzt Rigó Károly rovottmultu cipész hozta forgalomba, aki Komárom egyik külvárosában, Partosújtelepen lakik. Rigó nem maga járt a pénzzel, hanem összebeszélt egy szomszédjával, Németh Máriával, aki vállalkozott arra, hogy a 'WWB'iHtWVÍWi'WjHiWWiri'fVWiMiri Vilii — október 4. Amikor Mária Terézia az öregszőny és Tata között mindegyre növekvő belvizeket lecsapoltatta Mi'kovinyi Sámuel mérnökkel, furcsa esetek történtek. Ez a Tata és Szőny közötti belvíz onnét keletkezett, hogy' a Szőny helyén állott Brigétio római vár és város azzal szokott vékezeni a támadó ellenség ellen, hogy' zsilippel ellátott gátakat építtetett a vár körül és az ellenség hírére lezárták a zsilipeket, a vár körül víz duzzadt föl és készen volt a védő vízgyürü. Amikor a rómaiak uralma véget ért, a zsilip le volt zárva és senki sem törődött azzal, hogy a víz egy're nő, mert hiszen a víz sok-sok embernek adott kenyeret, a vadászoknak, halászoknak, nádvágóknak és a molnároknak, akik leeresztő csatornákat ástak és a malmaikat vígan hajtotta a kiömlő víz. Amikor aztán Mária Terézia lecsapoltatta az egyre növekedő víztömeget, a nagyszámú vízimalmok úgy jártak, mint a vízből kidobott béka, szárazon maradtak, megszűnt a malomkelepelés. A koldusbotra jutott molnárok aztán perelték az államkincstárt. Hasonló eset történi a közeli Tóvároson is, ahol a tatai tó felesleges vizének sok csatorna szolgál levezetésére, itt aztán egész sora a malmoknak vígan kelepelget már évszázadok óta. Még Mátyás királyról is tud mesét a nép, hogy' mennyire kerülgette a szép inolnárnékat, persze nem mint felséges király, hanem álruhába öltözött vándorlegény. Hát az idén nagy dolog történt ezekkel a tóvárosi mai-Viktor sírján. közelítheletlen jelleme, zárkózottsága azokkal szemben, akiken megérezte, hogy családjuknak és a társadolomnak értékel nem jelentenek. A hiéna mégis túrja a sírhalmot, mert halottat akar gyalázni. Hát ez is mesterség. A szociáldemokrata nem szereti a papot, még haló porában sem hagy neki békét. Az itteni katolikus alsópapság példás életű vezérének sem, aki minden vagyonát a szegényeknek hagyda, aki egész életét községének szentelte és azt kiemelte a sárból, hogy' fejlődjék és felvirágozzék és magának emléket állított alkotásaiban. * A Csehszlovákiai Népszava megtámadta Lövenstein Antal volt gútai főjegyzőt is, akinek szintén a háború alatti dolgairól ír. Lövenstein Antal hozzánk írt levelében kijelenti, hogy Gután sohasem volt és oda csak 1919. év nyarán került. Ezt különben, nem alaptalanul, tartva egy sajtópertől, utóbb már visszaszívta. Hogy Löwenstein mit tett Gúta érdekében, az külön fejezete lesz e város tör Lene lének. pénzt felváltja. A vásári forgalomban fel is váltotta s ezért a munkájáért Rigó öt koronával jutalmazta. Megállapították, hogy Rigó Károly Németh Mária segítségével már a nyáron is hozott forgalomba hamis pénzt, tizkoronást. Alapos a gyanú, hogy Rigó lelkét több hamis pénz forgalombahozatala is terheli s valami pénzhamisító társaság áll mögötte. Rigót a rendőrség letartóztatta s az ügyészségre vitette. Rigó azt vallotta a nyomozás során, hogy ő is kapta a pénzt. Ezt azonban a hatóság nem hiszi el neki, hanem bűntársait keresi. mokkái. Ezek is szárazra jutottak. Napokig nem adott vizet a tó. Ennek a titka abban rejlik, hogy a bánhidai erőmüvekhez rengeteg víz kell és az erőmüvek vezetősége biztosította is a maga számára a bánhidai tóból a vízhasznátati jogát. Mivel a bánhidai tó is a tatai Eszterházy uradalomé, egyben a tatai tó vízliasználati jogát is megszerezte a l)áuhidai erőművek igazgatósága, hogy a legnagyobb szárazság esetén se szenvedjenek vízhiányban és a tatai tóból csatornát ásattak a bántiidai tóig. Az idei nagy szárazság aztán a tatai tó vizét is annyira igény'be vették a bánhidai erőművek, hogy szegény tóvárosi molnárok itták meg a levét a dolognak. A tóvárosi tónak nem volt felesleges vize és nem forgott a malom kereke. Most ezek a szárazraj ütött malmok tulajdonosai, bérlői pert indítanak a tóvárosi uradalom ellen, mert nekik is volt, sőt régebbi keletű szerződésük a vízszolgáltatásra. A per szerencsés kimenetelét egészen biztosra veszik, mert a napokban történt erre nézve precedens. A báuhidai lónak is megvan a maga malma és molnára Muraközy Sándor vámörlő mólnál' személyében. Ezt az embert természetesen előbb érte a baj és előbb állott meg a malma, mint a tóvárosi malmok. Beperelte a tóvárosi Eszterházy uradalmat és a pert meg is nyerte. A tóvárosi molnárok azért veszik biztosra a pernyerést Marika most már végleg Komáromban marad ... Nem mindennapi, megkacagni való eset tartja derültségben Komárom egyik uccájának a lakóit. A dolog ott kezdődik, hogy egyik aranyosi kislánynak már régóta ;iz volt a szivbéli óhaja, hogy minél elő )b bejöhessen szolgálni Komáromba, a városba, ahol vasárnap délután inkint olyan szépen lehet sétálgatni a szép aszfaltos Masaryk uccán. De hát még nagyon kicsike volt és gyenge a szolgálatra és a vágyának a beteljesedése egyre csak kitolódott. Végre fölcseperedett a Mari és édesanyjával bejött Komáromba az ismerős családokhoz, hogy helyet keressenek a Marikának. Hamarosan találtak is egy jónak látszó helyet és Marika beszegődött. A bér megállapításánál kissé veszedelemben forgott az egész ügy, mert Marika anyja sokat kért és aggódott Marika, hogy emiatt majd nem fogadják föl, pedig hát ő még i igyen is elszegődött volna, annyira vágj ódott Komárom után. De hát valahogyan csak megegyezett az édesanyja a lagyságos asszonnyal, aki nagyon jó elkünek látszott. Marikának az első napja bök ogan telt el. Örömmel szaladt el a toltba és az uccán, ha látott falubeli ismerősöket, dicsekedve mondotta, hog/ nagyon jó helye van, ő onnét nem megy el és ott marad, ha lehet, világéletében. A család is megszerette Marikát, akivel este sokáig elbeszélgettek, amíg Marika álmos nem lett és ekkor megmutatták neki a szokásos cselédágyat és mondták, hogy csinálja meg az ágyát és szépen feküdjék le. A Szent András órája már éjfélt ütött, amikor a család arra lett figyelmes, hogy a konyhából fájdalmas sirás, görcsös zokogás hallatszik be. A Marika sirt keservesen. Kiszólnak h)zzá: — Mi baj Marika? — Ne tessék haragudni, de éi itt nem maradok, pedig meghasad a szivem, hogy el kell mennem, dt én nem tudok ládában ülve aludni . .. Kimennek, lámpát gyújtanak és akkor látják, hogy Marika a cselédág/ban ülve kuporog. Ő még nem látott iyen összetolható ágyat és csak leve.te a tetejét és kihúzás nélkül kuporgott a ládaszerü helyen az ágyban. Ezért sirt, mert a fene kényelmetlen helyért nem adott kárpótlást Komárom minden szépsége. Nagyot nevettek Marika nagy baján a családtagok és amikor megmutatták neki, hogy az ágyat ki kell huzni, Marika újra a világ legboldogabb teremtése lett és kinyujtózkodva olyan éc eset álmodott az első éjszaka, hogy szinte belemosolygott az ajka. Marika most már végleg Komáromban marad . .. (bt) — A zsidók hosszúnapja. A zs dók engesztelő napja, Jom Kippur vagy Hosszűnap, amely a legnagyobb ünnepe a zsidóságnak, az idén hétfőn, október 7-én lesz. Az ünnep már vasárnap este beköszönt és az ájtatos zsidók már attól a perctől kezdve ünnepelnek. De ezt az ünnepet kivétel nélkül Jehova minden gyermeke megünnepli. Az engesztelődés szigorú böjttel van egybekapcsolva, aminek az a jelentősége, hogy a megtérést és töredelmes megbánást fogadó hitsorsost kibékíts: a Jehovával. Az ünnep az igazi bür bánóknak bünbocsánatot hirdet s a zsidó templomok megtelnek buzgó izraeli ókkal, akik egész napon át ájtatos irr ádkozással töltik az időt. — Iratok kicserélése Csehszlovákia és Magyarország között az igazsági gyi tárca keretébe tartozó iratok kölcsönös kicserélésére alakított bizottság dr. Vincze Aurél a nyitrai kerületi bíróság elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője kíséretében siraki dr. Waltner J:nő magyar igazságügy miniszteri tanácsos és Nagy Elemér számtanácsos, mir t a bizottság vezetői városunkban időzr ek. A bizottságok a munkálatokat megkezdték, Ezúttal főleg árvaszéki iratoknak Magyarország részére való kiadásával foglalkoznak és igy rövidesen a magyar hatóságok rendelkezésére állanak majd az iratok. Ezen munkálatok következtében sok, ezideig elintézetlen, függőben levő árvaszéki ügy nyer elintézést. — Gyász. Mély részvéttel értesülünk, hogy özv. bódéi Bóday Ferencné szül. felsöeőri Szarka Antónia, rövid szenvedés után, áldásos életének 73. évében, október 1-én csendesen elköltözött az örökkévalóságba. A nemeslelkü úrasszony tiszteletreméltó példája volt a magyar nagyasszonyoknak, aki végtelen szivjóságával, nemes gondolkozásával a szeretetnek melegét sugározta azokra, akik közelállottak szivéhez s akik örökre szivükbe vésték feledhetetlen emlékét. Rokoni látogatóban, szeretett unokahugánál itt, Komáromban időzött s az enyészet angyala váratlanul ragadta el a kedves rokoni körből. Kihűlt porrészeit október 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor, a helybeli ref. temető ravatalozójában sziveket megragadó gyászbeszéd keretében Galambos Zoltán ref. lelkész áldotta meg nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében, a gyászszertartás után holttestét Magyarországba szállították, ahol a pusztaszentmihályi sirkertben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Elhunytát Szarka György nyug. táblabirő és Szarka Géza földbirtokos testvérei s nagykiterjedésü előkelő rokonság, köztük unokahuga: özv. Kathona Sándorné fiaival együtt gyászolják. Áldás emlékére! — Párkány község főjegyzőjét áthelyezték Pőstyénbe. Tudósítónk jelenti: Párkány nagyközség köztiszteletben álló főjegyzőjét, Hrivnydk Józsefet felettes hatósága áthelyezte Pöstyénbe és megbízta az ottani jegyzőség vezetésével. A főjegyző távozását Párkány lakossága sajnálattal veszi tudomásul. A megüresedett párkányi föjegzzői állást ezideig még nem töltötték be senkivel sem. — Mihola János nyug. rendőrfőkapitány halála. Lapzártakor vesszük a szomorú hírt, hogy Mihola János, nyugalmazott városi rendőrfőkapitány hosszas szenvedés után, 73 éves korában szombaton reggel elhúnyt. Temetése hétfőn d. u. 4 órakor lesz. — A szovjetintelHgencia útja (1917—1935. Az októberi forradalomtól napjainkig) címmel tart előadást Kovács Károly irő, a Korunk munkatársa okt. 5-én, szombaton este 8 órakor a Dózsa Vigadó nagytermében. Az előadás ki fogja domboritani a munkásosztály és az intelligencia egymásrautaltságát. Az elödás iránt, melyet a Szovjetunió Barátainak Egyesülete rendez, széleskörű érdeklődés nyilvánul meg. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Lengyel Ármin komáromi ügyvéd irodáját Királypüspök ucca 13. szám alá helyezte át. — Schmidthauer Lajos hangversenye. A rádió hallgatóinak nagy és művészi élvezetben volt részük hétfőn este, amikor a budapesti rádió, mint helyszíni közvetítést adta le Schmidthauer Lajos, európaihirű orgonaművész földink hangversenyét a budapesti Schmidthauer villából. Gazdag műsorán Bach, Couperin-Antalffy, Raneau, Guilmant, Karg-Elert legszebb művei szerepeltek. Nemcsak orgonán játszott nagy művészünk, hanem mesterharmóniumon is, amely a hangszertechnika egyik csodás alkotása és Schmidthauer Lajoson kivül nagyon kevesen tudnak ezen a hangszeren művészi tökéllyel játszani. Schmidthauer ez alkalommal Karg-Elert Vadász idilljét játszotta a mesterharmóniumon nagy hatással. — Csillag Ilus a budapesti Király Szinházban játszik Ma, szombaton este egy kedves művész ismerősünket hallhatjuk a rádióban. Csillag Ilus, a komáromiak kedvenc primadonnája, aki magas Íveléssel repül művészi pályáján, most a budapesti Király Szinházban játszik és esténként a népszerű Három a kislány cimfi operettben lép föl és a Médi bájos szerepét adja nagy sikerrel. Ma, szombaton a budapesti rádió közvetíteni fogja az előadást és hallani fogjuk Csillag Ilust, aki művészi nevét Csillag Húsról Dán Húsra változtatta át. — Öngyilkosság Borzalmas módon vetett véget életének Jávorka István 22 éves kéméndi legény. A robogó vonat elé vetette magát, amely halálra gázolta. Hamis huszkoronás a komáromi vásáron. Hamispénzterjesztőket fogott el a komáromi rendőrség. A szárazra került vízimalmok perük a tóvárosi hitbizományt és a bánhidai erőműveket. A tóvárosi és a bánhidai tó titka. Az öregszőnyi eset ismétlődött meg.
