Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-05 / 80. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1935. október 5. Megjelent Mihola Gyuszi nótásfüzete. A szlovenszkói sajtótermékek között is igen érdekes füzet látott napvilágot a napokban: Mihola Gyuszi nótásfüzete. A szlovenszkói magyar nóta kedvelők régóta várták a szép, szívhczszóló Mihola-nóták gyűjteményes kiadását. Xagy áldozatkészség s a nóták igaz szeretete kell hozzá, hogy egy gyűjteményes nótafüzet megjelenhessen. Mihola Gyuszi melódiákban gazdag, invenciózus és igen tehetséges nótaköltő, aki maga írja sok dalának szövegét is. ám nagyszerű nótaszövegírók siettek segíiségére, hogy a nótafa annál gazdagabb legyen. A legtöbb szöveget maga írta, de Angyal Emil, Borka Géza, Seress Rezső, Juhász Béla, N. Jaczkó.Olga, Jánszky Elemér is szerepel ötletes szövegekkel. Vidám, pattogó csárdások, finommelódiájú hallgató nóták váltakoznak a dalosfüzetben; a nóták nagyrészt rádióból, vagy az előadópódiumról ismeri mfájr s szivébe fogadta a magyar dal sok kedvelője. Szlovenszkói zeneszerzésünk meglehetősen szegény s így kétszeres örömmel kelt üdvözölnünk, ha akad, aki a mai válságos világban mosolyt derít az arcokra, vagy kellemes Ii mgulalba tudja ringatni a leikekei. Lendületes ritmusú, változatos melóuiájú nóták a Mihola Gyuszi nótái. - mintegy ki vetélése a szlovenszkói magyar léleknek s bizonysága annak, hogy a szlovenszkói nótafa lévőiéi nem hervadtak el, hanem, ha van. aki ápolja őket: új életre kelnek. Nótaszerző s közönség: c kettő összefon-ása szükséges ahhoz, hogy szép nóták szülessenek. Mihola Gyuszi évek óta a magyar nótákban ét s most sikerült neki egy gazdag csokrot összegyűjteni régibb s újabb nótáiból. Minden nótát egy-egy Mecénásnak ajánlott meleg szívvel. A nóláskönyv kivitt s belül előkelő: szép dalok finom kiállításban, dísze minden zongorának. Kapható a Spilzer-féle könyvesboltban. Ára Ke 20.—. Darázsderék. Családi fényképalbumok lapjairól néznek ránk régi nagynénik-, abban a mai szemeknek oly fares i léseidben, amelyet darázsclerék néven könyveli cí a divat történelme. így néz rám az Íróasztalomról Édesanyám lánykori képe is. iyy néz mindnyájunkra az édesanyánk vagy nagyanyánk ifjúsága. Borzasztó viselet! Ami széppé, meghitté, sőt meghatóvá teszi számunkra; , az csak az emlék liervatay bája, de hányszor sóhajtunk fel, amint ezeket a páncélba préselt asszonyokat, lányokat nézzük a régi képeken: Istenem, mennyit szenvedhettél: szegénykék ettől a divattól! Egy olyan kor jellegzetes szépségideálját jelenti a darázsderék, amely a lehetőségig igyekezett eltávolodni a természettől, amely a napfényt és levegőt nehéz szőnyegfüggönyökkel, színes ablaküvegekkel száműzte lakásából, amely élő virág helyett poros, holt Makart-csokrokkal díszítette szobáit. amely nem ismerte a sportot és nyakig felöltözve küldte asszonyait a vízbe nyári fürdéskor. És ime, mit hallunk? Az angol divat kényurai most újra a darázsderekat akarják rákényszeríteni a nőkre ,a mai nőkre, kiknek nemcsak a lelke, hanem teste is régóta megfeledkezett már azokról a különböző előítéletekről, elfogultságokról és kényszerekről, amelyeknek oly találó jelképe a páncélfűző és a darázsderék volt. Emlékezhetünk még gyerekkorunkból, micsoda fellélegző örömmel dobta sutba az édesanyánk asszonynemzedéke a fűzőt, a nő évezredes rabságának ezt a gyötrelmes maradványát és jelképét, azt pedig láthatjuk mindnyájan, minő pompás női nemzedék támadt ennek a testi-lelki felszabadulásnak nyomán! És most, néhány ötletszegény és ujdonságéhes »divatdiktátor« mégis feltámasztaná az asszonyi középkor kinzókamrájának ezt az utolsó kellékét? Nem hisszük, hogy a.mai nőt ez túlságosan lelkesítené, még a legm gát dko iottabb dimthölgget sem, aki pedig igazán sok mindent hősiesen elvisel, ha arról van szó, hogy divatos és szép legyen. De hiszen épp ez az! A mai szépségideál távolabb van a tegnaptól, mint a kétezer év előtti időkétől. Könnyen elképzelhető, hogy a mai nő felvegye a redős pepiont, amelyet kétezer év elölt élt ősanyja viselt, mert ez nemcsak szép. hanem természetes viselet is. De elképzelhetetlen, hogy felszabadult testét (és ki tudja: ezzel együtt tatán lelkét is?J) újra belekényszerítse abba a páncélba, amely egy szépelgő és természet tag adó kor asszonyainak átka volt.... azokról tudtunk, akik csónakon mentek nyaranta Németországból Abeszsziniába s a szerkesztőség egyelőre távoltartotta magát ettől az országtól, — felvilágosításokat adni nem tudtunk. Az illetők az abesszin konzulátust keresték. Az egyik azt mondta, munkanélküli, Pénzt akar keresni. Zsákmányolni szerelne. A másik kalandokat keres. A harmadiknak van becsületes foglalkozása Komáromban, sőt pénzt is keres vele szépen, de tudását 'az olaszoknál akarja felhasználni. — Az sem baj, ha olasz katona leszek, de az sem, ha abesszin. Mindegy. Csak menjek. Átlói függ, melyik konzulátust találom először... Ez a férfiú valóban nagy meggyőződéssel indul a harcba. Még sokra viszi. Diadölmsmor Rómában. Olvassuk, hogy a nagy diadalmámor, ujjongó lelkesedés egyre fokozódik Rómában. Nos, merjenek nem lelkesedni! Ki lelkesedik1? Aki otthon maradt. Ki kellene vezényelni az olasz anyákat s hallgatni, hogyan ujjonganak. Meg a feleségeket. Meg a gyermeke• ket. Ila ezek ujjonganak, akkor elhiszem. ' (Ihgvij Selyemharisnya la KÍ 6 — Kötőpamut minden színben Ivo«*»n tli-tö r Svetterek 238 Férfiingek Martoson egy pénzéhes gazda agyonvert a mezőn egy volt orosz hadifoglyot. Kegyetlen gyilkosság kóróvágás miatt. Komárom, október 5. Kegyetlen gyilkosság történt Martos községben, a legszebb népviselet területén, ahol azonban pénz miatt gyorsan verekedni képesek az emberek. Most is a pénz volt a gyilkosság előidézője. Az áldozat egy orosz ember, aki a háború után Martoson maradt, nem kívánkozott vissza többé Nagyoroszországba, hanem egészen elmagyarosodott s Martoson vállalt munkát. A gyilkos: Szántó Imre gazdaember. Szántó Imre a marlosi halárba kórót vágni indulL egy gazda földjére. A közelben kaszált éppen az orosz Minliajina Trachmana s mikor meglátta, hogy Szántó Imre kóróvágásba fog, közelebbment Szántóhoz s azt mondta, hagyja abba a munkál, mert a kóróvágás munkáját neki adták. Efelett vitatkozni kezdtek s mindegyik a maga munkáját védte. Végre Szántó dühbe jött, a nála levő kapával rátámadt az oroszra, ütlegelni kezdte, majd mindjobban megvadult s mikor az orosz vértől borítva földresett: tovább ütötte s rugdosta, amíg az orosz ki nem szenvedett. Csak ekkor tért tettének tudatára Szántó Imre s megrettenve állott ál-\ dozata fölött egyideig. Nem messze tartózkodott Kardos Béla cigány, aki szintén megdöbbenve nézte, hogyan üti agyon Szántó Imre az oroszt. A cigány meg is fenyegette Szántót a kezével, majd, attól félve, hogy Szántó öt is agyonveri, befutott a faluba, s jelentette az esetet a bírónak. Szántó Imre eközben azt találta ki, hogy elment az orosz munkás kaszájáén, s úgy helyezte a földön fekvS tetem mellé a kaszál, hogy azt a látszatot kelthette: az orosz támadt neki a kaszával. Először azt is vallotta, hogy önvédelemből ütötte agyon az oroszt, később úgy módosította, hogy az orosz öngyilkos lett. Szántót letartóztatták. Ez az Abesszin dolog igen érdekes s ha nem menne annyira a bőrünkre, akár elévődhetnénk bizonyos érdekességekkel kapcsolatban. Itt van például a két király levélváltása, a jó unokatestvérek: György, az angol koronás uralkodó s Viktor Ernáiméi, az olaszok királya között. Őket egészen kihagyták a játékból, senki sem kérdezett tőlük semmit. Régi tankönyvekben úgy tanultuk még. hogy »Mátyás király hadai üzent Frigyesnek . avagy a francia császár a muszka cárral mérte össze erejét«, sőt a mesében is a királyok szerepelnek, amikor a Makk király megtámadja a Zöld király országát; csak ebben az abesszin dologban szorulnak hátra a királyok. A királyok levélbélyeget gyűjtenek, — mint az angol király, vagy numizmatikával foglalkoznak, mint Vittorio Emanuele, esetleg barackpálinkát kóstolgatnak, mint a kedélyesen sétálgató velszi herceg, tenniszeznek, — lásd svéd király, — aulóL s mozdonyt vezetnek több kevesebb szerencsével, — mint a belga király, vagy a bolgárok cárja, — kedélyes nyugalomban töltik napjaikat, ilt-olt válóperrel tarkítva, mint Manuel, vagy Alfonzó, fát vágnak, mint Vilmos: csak éppen az országok sorsa független az uralkodók akarátálól. Meg kellene kérdezni, úgy négyszemközt, vacsora után az olasz királyt: mit szól ahhoz, hogy ilyen erős alvezére akadt, mint Mussolini, beszélgethetnénk az angol királlyal is, aki »meglepetését nem titkolhatta az események sodrában«, — vájjon mit szól Eden lord sűrű nyilatkozataihoz, de őket. szegényeket, akiknek képe minden pénzen, bélyegen látható, akit éltetnek, ha harcbaszáll a nemzet s akit átkoznak, ha a produkció Abesszíniában esetleg nem sikerül, — őket senki sem kérdi. Míg a külügyminiszterek izgatottan tanácskoztak, addig a két unokatestvér, — az angol és az olasz király, — leveleket váltott s biztosan clsóhajtották unokatestvéri sorokban, — szidva a telhetetlen külügyminisztereket: »mitten idők, uramisten, mitten idők!« Csak a négus egyedül viseli koronája tértiét, neki nincs unokatestvére Európában. Az előrángatott ürügy Az sem utolsó, ahogyan az olaszok megindították a háborút. Mivel hogy ők akarnak mindenképen támadni, tehát a támadási szándékot az abesszinekre fogták. Miután összegyűjtöttek néliányszázezcr katonát s bombákat csattogtatták a földön-levegőben, —az abesszin sereg óvatosan visszavonult. A harminckilométeres visszavonulás után az olaszok megtáviratozzák Genfije: »a négus támadókedve napnál világosabb s hogy megvédhessük magunkat, vissza kell támadnunk!« (Az iskolában a tanító meg akarja fenvíleni a verekedő gyerekeket. Pista, a főbűnös feláll s így vall: »Azzal kezdődött a verekedés, hogy Jani viszszarúgott...«) Komáromiak is készülnek. Szerkesztőségünket a napokban többen felkeresték s útbaigazítást kívántak Abesszínia felé. Mivel eddig csak ..Úri és női SZÖVETEK 274 Siegel-Imhof Brünn, Palackého 12. Mintákat ingyen és bérmeotve kiiiúUnk. Én vagyok Sári néni — kiáltotta el magát a megijedt tolvaj. — Saját tudósítónktól. — — október 4. Nem mindennapi tojvajfogás történt Somorján. Egyik éjjel Pleyer Ferenc somorjai pékmester felesége arra ébredt föl, hogy gyanús neszt hall a másik szobából. Lassan az üvegajtóhoz lopódzott és látta, hogy az egyik szekrény ajtaját feszegeti egy sötét alak. A pékmester felesége bekiált a szobába: — Kicsoda maga, szemtelen fráter? Erre a nem várt kérdésre annyira megijedt a betörő, hogy elvesztette önuralmát és megszeppenve felelt: — Én vagyok Sári néni! Ezzel aztán el is árulta magát a tolvaj. A hangját megismerte a pékmester felesége. Hiába menekült hanyatt-homlok, könnyű volt még az éjszaka elcsípni a tolvajt, aki egy kiskorú suhanc. Kiderült, hogy már egy csomó betörést követett el. Az őszi esték unalmát a kártya űzi el. Kellemes szórakozás családnak, meghitt baráti körnek,kávéházba járóknak egyaránt. 11 “ A világhírű PIATNIK gyár kártyái a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelben kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. Ili TAROCK, WHIST, RUMMY, BRIDGE.
