Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-21 / 76. szám

»KOMAROMI LAPOK« (IV. folytatás.) Füröd legyőzi Tokaji. Do mi az én dicséretem a füredi borokról az igazi tényálláshoz? Az egyik füredi szöllőtcrmelő, Barankay, eladta a tavalyi termését egy bécsi cégnek. A cég ebből a füredi fúrni in­ból küldött a londoni nemzetközi vi­lágborversenyre, ahol a Hegyalja gyöngye, a tokaji bor is szerepelt. A zsűri a füredi furmint jobbnak találta a tokaji aszúnál és így a világ legelső bora lett a füredi furmin. Londonban literjét 80 Kc-ért mérik. A hideg an­golok valósággal extázisba jöttek tőle. Ebből a csodálatos borból kapott a házigazdám két literre valót. Felséges ital volt, de ha nem Balalonfiireden iszom, hát azt mondom, hogy ez mű­bor, ilyet nem tud teremni az a kö­ves, sziklás talaj. Pedig hát igazi bor volt az, valódi kontyalá való, mert mézédes volt, amit az asszonyok, no meg a leányok is szeretnek. Itt aztán még akarva se lehetne megcsinálni azt a szólásmódot, hogy vizet prédi­kál és bort iszik, mert itt csak bort lehet prédikálni és csak bort lehet inni. A komáromi aranyember Füreden. Valahányszor elsétálok a Jókai vil­la előtt, amelyben most panzió van, mindig eszembe jut az igazi arany ember, Komárom halhatatlan szülött­je, Jókai, aki legnépszerűbb regényé­nek főhősét, az aranyember kettős életét írta meg, amikor Tímár Mihály népszerű alakját megrajzolta. Tud­nunk kell, hogy mikor feleségét, La­­borfalvv Rózát elvette, annak már egy lö éves viruló szép hajadon lá­nya volt, akinek létezését természete­sen titkolta vőlegénye elölt, de Jókai Eszti, nővére és barátja, Petőfi Sán­dor leleplezik a nagy titkot és ezzel akarják eltántorítani a házasságtól. Jókaira hideg zuhanyként hat, ami­kor megtudja, hogy arájának, akii még leánynak hiti, felnőtt lánya van és Jókai Eszter Petőfi Sándorral együtt szentül hitték, hogy meghiúsí­tották Jókai Mór házasságát a nálá­nál sokkal idősebb Laborfalvy Ró­zával, de alig mégy haza Jókai Esz­ter ezzel az örömhírrel Róv-Komá­­rom városába, Jókai Mór újra Labor­falvy Róza bűvkörébe kerül és a há­zasságot mégis csak megkötik, Labor­falvy Rózának már nem kell titkol­nia nagy Icáinál az ura előtt, de azért nem akarja, hogy mindenki tudjon róla és a nevelőintézetből, ahol ed­dig neveltették a kis Rózái, elviszik Balatonfüredre, amely akkor olyan istcnhátamögötli hely volt. Itt nevel­tették tovább egy kedves családnál. Jókai lett a gyámapja és többször meglátogatja Füreden gyámlányát, a kis Rózát. Hamarosan beleszeretnek egymásba és ami Az arany ember re­gényben mese Tímár Mihállyal és a senkiszigelbéli Noémivel és a komá­romi Tímeával, az itt valóság. Tímár Mihály maga Jókai Mór, Noémi a kis Róza és Tímea a törvényes hitves: Laborfalvy Róza. • Senki szigete tu­lajdonképpen Balatonfüred. Jókai eb­ben a regényében a . magúk regényét és a kis Róza és a saját izzó, oltha­­tatlán szerelmét írja meg. A nemzet csalogánya, Blaha Lujza villája előtt is elmen­tem naponta sokszor. A nagy mű­vésznő idejében és most is > Fészek« a villa neve. Most panzió van ben­ne. »Fészek panzió<•. Diák- és jogászkorom sok, sok ked­ves színházi estjének az emléke újult fői, amikor e villa előtt elmentem. Amikor a nemzet csalogánya a buda­­. pesti Népszínházban, a mostani Nem­zeti Színházban játszott, .sokszor gyö­nyörködtem játékában. Különben is sok színházi est, sok kedves darab emléke újult föl a mostani füredi tar­­. tózkodásoin alatt, mert a kedves há­ziasszonyom rokonságban lévén Lacz­­kó Arankával, a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjával, fiatal lány­­kórában sók időL töltött áz Aranka néni házában és így- nagyon is ismeri a,.színész világot, sok-sok művészt és művésznőt ismeri személyesen és sok intimitást tud. Rengeteg darabot lá­tott már velem együtt és így színházi visszaemlékezéseinkben egymást ki­egészítjük. Én ugyanis nagyon sok operett és egyéb dalszöveget tudok, ő pedig ismeri a dallamokat és a’fü­redi völgvuccai csendes ház ambitusa esténként ugyancsak hangos volt a régi operettrészletektől. Én, mint a színházi súgó, előre mondtam a szö­veget, ő meg énekelte. A Bob her­ceg, a Lili, a Suhanc, a Nebántsvi­­rág. a Madarász, a Bányamester, a Gornevillei harangok, Rip van Wink­le, a Baba, a Kis szökevény, a Víg özvegy, Királyfogás, a Denevér, a Ci­gánybáró, a Dollárkirálynő, a Varázs­keringő, a Koldusdiák, a Görög rab­szolga, a Citerás, Kis madaram és a jó Isten tudná csak felsorolni, hogy hány régi kedves operett fülbemászó melódiája hangzott föl az ambitus­­róí, amíg künn az éjszakában, a ba­latoni tücskök, az őszi bogarak szá­zai ciripeltek és odaát a tihanyi apát­ság fényárban úszott. Ezek voltak az igazi operettek cs a mostaniak csak vérszegény epigonjai a régieknek. De oda kellett is társulat, amelyikkel elő lehetett adni. Próbálná Földes az ő megszokott társulatával előadni pl. a Víg özvegyet vagy a oorneviliéi ha­rangokat. Egy-egy régi, kedves me­lódia a visszaemlékezések szelíd ha­jóit úsztatta végig a lelkem hullámzó Balatonján. Diákszerelem, éjjeli ze­nék, rózsalopások, emlékversek fara­gása, hűségeskük, hogy őrökké, soha, senki, csak ő, a drága ideál, a keszt­helyi diákévek, sok-sok bús, bolondos dolgok julottak az eszembe. Nappal a kék Balaton csodálatos hatású vizé­ben fürödtem, este pedig a régi emlé­kek könnyes, kacagós vizében fürdött meg a lelkem és a refrénje ezeknek a kedves estéknek mindig az a fran­cia szerző Lili operettjének magyar szerző betétje volt, hogy óh, mily balga valék, óh, mily bobó valék, Borvásár, ahol mindenki elázik. Már kezdtem fölszedni a sátorfám, mert féltem, hogy az én kedves ki­adóm megsokalja a szellemi pihenést és a —thyvi— barátom is zúgolódni kezd, hogy annyit dolgozik helyet­tem. A sátorfaszedés nagyon köny­­nyen ment, mert még felöltőt se vit­tem magammal, mert amikor elindul­tam, olyan meleg volt, hogy még a karomon se tudtam elviselni a felöl­tőt. Az indulásomat azonban a kö­zelgő füredi borbét akadályozta, mert a fürediek azt mondták, hogy Ébre­den lenni és a borhetet meg nem nézni, annyi, mint Rómában járni és a pápát nem látni. így aztán megvár­tam a borhét első napját. Megint so­kat gondoltam a komáromi »Sziva­csokra« és a »Vizesnyolcasokra«, hogy mért nincsenek itt, hadd élvez­nék ezeket a fölséges italokat. A ba­­latonparti sétány négysoros fái alatt tizennégy szebbnél-szebb sátorban he­lyezkedtek el a füredi bortermelők és Füred legszebb asszonyai és leányai kínálták a legjobb borokat. Ilyen ked­ves lényektől még a lőre is Ízlett volna. A Lacikonyhában sistergett az illatos pecsenye, a disznótoros vacso­ra. A filléres vonatok és hajók hóz­ták az idegeneket a világ minden ré­széből. Még kanadaiakkal is beszél­tem. Szerencse, hogy a borvásár sá­torai közé való leérésünk után azon­nal elkezdtük a borkóstolót, mert mi­re a negyedik sátorhoz értünk, meg­eredtek az ég csatornái és olyan vi­har támadt, hogy vendég, vendéglős menekülni volt kénytelen. A hatalmas A napsugár melegének homorú tükrök segítségével való' energiafelhasználása régóta ismert eljárás a fizikusok vilá­gában. Kaliforniában, Dél-Pasadéna egyik struccfarmjában, egy spanyol mérnök újszerű, úgynevezett napmotort konstruált. Ezt a napmotert először Délafrikában, később Mexikóban sike­resen próbálta ki. A mérnök annakidején Barcelonában végzett számos kísér­letet ezen a téren és kísérleteinek eredményéről a spanyol lapok nagy tudósításokban számoltak be. Conte mérnöknek sikerült ugyanis egy olyan napkályhát konstruálni, amely az eddigi tükörmódszertől eltérve, gyűjtőlencséken alapszik. A mérnök több kicsiny, de erős hatású gyűjtő­lencsét szerelt fel egy állványra, nagy kör alakjában, úgyhogy a gyűjtő­lencsék a napsugarakat az állvány alatt egy köralaku emelvényen elhe­lyezett üveglapra koncentrálják. E gyűjtőlencsékkel felszerelt nap­motor egy óramű segítségével állandóan a nap forgását kiséri és ezalatt az idő alatt a napsugarak mindig egyazon köralaku üveglapra esnek A mérnöknek ezáltal sikerüt a napsugarakat oly mértékben összegyűjteni, hogy azok valósággal izzásban tartják az üveg­korongot mig a homorú tükörnél számos visszaverődő sugár következtében az ilyenformán összegyűjtött hőenergia bizonyos mértékben sokat veszített erejéből. Az üvegkorong köralaku helyén Conte tanár állitása szerint 803-tól 1000 fokig terjedő hő van jelen. A tanár több kísérlet segítségével bizo­nyította be állítását, igy többek között egy alkalommal egy meglehetős vastag farönköt, amelyet előzőleg vizben áz­tatott, minden nehézség nélkül lángra tudott lobbantani. Több hasonló kí­sérlet során a vasat is sikerült oly mértékben feihevíteni, hogy azt kö­­nyüszerrel meghajlítani, formálni lehe­tett. A mérnök, miután Barcelonában kísérletei elé nagy reménységgel te­kintenek, elhatározta magát, hogy ki­vándorol Amerikába, ahol nagyobb pénzforrás reményében munkáját tovább folytatja a különös szerkezetű gépezet tökéletesítése érdekében. Kivándorlása óta sikerült is az összegyűjtött napsu­garakkal még magasabb hőfokot el­érni. A struccfarmon végezte el a mérnök legérdekesebb kísérletét. Szakemberek jelenlétében egy strucc­­tojást elhelyezett a napkályha üveg­korongjára és három perccel később assisztensével feltörte a tojást, amely a jelenlévők legnagyobb meglepetésére, keményre főtt meg. Ezután a mérnök borjuvesét hozatott, amit felszeletelve egy edénybe helyezett és az üveglapra kórterembe menekültünk, és onnét lestük, hogy mikor tisztul már ki, de a pocsék idő makacskodott és bi­zony örültünk, hogy autóban szára­zon hazamenekülhettünk. így joggal elmondhattuk, hogy a füredi borbét első napján mindenki elázott, ha nem is a bortól. (1*1) 1935. szeptember 21. állított. Ugyancsak pár perc múlva a hús sisteregve sülni kezdett, úgyhogy azt félórával később a fizikusok jó ét­vággyal elfogyasztották. Ugyanily mó­don több palacsintát is sütött a mérnök. A mérnök áilitása szerint egyszáz, vagy kétszáz méter kerületű lencsekör segítségével annyi naphőenergiát lehet összegyűjteni, hogy a hő segítségével egy egész gyár gépeit lehetne köny­­nyen üzemben tartani. Komárom városának nélkülöző nyugdíjasai az országos elnöknél. Komárom, szeptember 20.— Megemlékeztünk arról, hogy Komá­rom város nyugdíjasai és kegydíjasai, — akik hónapok óta nem kaptak nyugdíjat a várostóL — múlt héten a járási főnöknél jártak, hogy feltár­ják elölte kétségbeesett helyzetüket. A nyugdíjasok küldöttsége most, Fiissi] Kálmán szenátor vezetésével Po­zsonyban járt, Országh dr. országos elnöknél s neki is előadták problémái­kat. Az országos elnök igen meglepő­dött, értesd'vén a komáromi nyug­díjasok nehéz helyzetéről s Ígére­tet tett, hogg sürgősen fog intéz­kedni. Kijelentette többek között, hogy a vá­rosnak módjában lett volna minden évben államsegélyért folyamodni. Is­meri a város rossz anyagi helyzetét. — Tizenhat évi működésem alalt ilyen nagy bajom még egyet­len várossal sem volt, — mondotta többek között az országos elnök, — szinte magam is tanácstalan vagyok, mit kellene legsürgősebben tennünk. A komáromi nyugdíjasok érdekeljen Ahipg Gyula dr. tartományi képviselő is felszólalt a lartománygyülésen. M közbenjáró képviselőknek a nyugdí­jasok őszinte hálájukat fejezték ki. Ha azonban az országos hivatal akciója nem jár kellő eredménnyel, fel fog­nak menni a köztársaság elnökéhez. A hozzáintézendő memorandum alá­írásai most folynak. A Legényegylet 22-én rendezi hagyományos szüreti mulatságát. Komárom, — szept. 21. Holnap, vasárnap este 8 órakor kez­dődik városunk nagysikerűnek ígér­kező szüreti mulatsága a Katolikus Legényegylet Eötvös-uccai székházá­ban, ahol a szöllőlugassá átalakított nagyterem, a magyarruhás párok tarka serege és elsőrendű cigányzene gon­doskodnak arról, hogy hamisitatlan szüreti hangulatba ringathassa magát mindenki, aki nem veti meg a roman­tika álomképeit és aki felüdülést keres és szórakozás után vágyódik. A ren­dező egyesület fáradhatatlan agilitással igyekszik összehozni városunk társa­dalmát, hogy legalább a felüdülésnek óráiban a vidámság és öröm töltse be a Legényegylet minden barátjának szivét, hiszen úgyis a kelleténél több gond és nyomorúság jut ma minden­kinek osztályrészül. Előreláthatólag a 22-iki mulatság is nagyszámú közön­séget fog vonzani. A táncmulatság reggel 4 óráig fog tartani. A belépődíj a vigalmi adóval & együtt 5 K5. Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Masaryk ucca 29. sz. alatt (Folyt, köv.) Feltalálták a napkályhát Hogyan lehet elraktározni a napsugarakat? Balatoni kecskekörmök. Úti naplótöredékek.

Next

/
Thumbnails
Contents