Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-21 / 76. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-mtisort tartalmazza •# Otvenhatodik évfolyam. ___________________76. szám.__________Szombat, 103g. szeptember 21, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétkiildéssel egész évre 8« Ké, téléyre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. •' Ir> t| u? í;: ■ , ( ' m;. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Háború? Egy pillanatig sem szabad magun­kat állatni, hogy a ma percei súlyos percek és a háború lehetősége egy­általán nincs kizárva. Nemcsak azért, mivel Olaszország már mozgósított és mozgósítani tudvalevőleg nem azért szoktak, hogy abból tüntető séta le­gyen, pláne az afrikai forró homo­kon. A népszövetség permanens ülé­sezése elég bizonyíték arra, hogy a háború aktuális és Mussolini leg­utolsó nyilatkozata, amelyben a nép­­szövetség békéltető, úgynevezett ötös bizottságának javaslatait »nevetsége­seknek« bélyegzi, hőmérőül szolgál a háborúhoz. Egy afrikai háború veszedelmei nem olyanok, amelyeket ne lehetne Afrikára lokalizálni. A háborús lélek azonban nem úgy gondolkodik, aho­gyan a polgár. A polgár ugyanis azt hiszi, hogy az ellenfelek behajózzák csapataikat és átmennek Afrikába egy kis háborús kirándulásra. Ennek az illúziónak is vége, mert az olasz kor­mányelnök egészen mást jelentett ki, amely fenycgetésszerüen hangzik és ez Olaszország európai ellenségeire vonatkozik. Ezek távol vannak Afri­kától és ezekkel leszámolni csak Euró­pában lehet. Az egész világgal hábo­rút viselni nem lehet, de ha a há­ború olyan nemzetek közt is fenye­get, amelyek az európai békét védik, akkor az európai háború veszélyei is fenyegetnek. Ezt pedig minden esz­közzel meg kell akadályozni. De egy dolog mindeneseire érdekes a figyelmes szemlélő előtt. Genfben az ötös bizottságok és az érdekelt államok külügyminiszterei dolgoznak lázasan, de azl nem olvastuk sehol, hogy a gyarmati hatalmak egy négy­zetméter gyarmatot felajánlottak vol­na a jó békesség kedvéért az olaszok­nak, ellenben a négus tartományait bezzeg Ígérik nyakra-főre, sőt még a csizmáit is odaígérnék, ha ő csá­szári felsége nem szokta volna meg a mezillábjárást. Ilyen körülmények kö­zött, amikor főleg a leginkább érde­kelt Anglia a legfukarabbul viselke­dik és távoli jó üzletek eredményeivel kecsegtet, érthető, hogy az olasz dip­lomácia ezt elutasítja, mert most nem nagyszabású külkereskedelmi problé­mák megoldása, hanem Abcsszinia van a napirenden. Azt hisszük, hogy csak rövid napok választanak el az afrikai ellenségeske­dés megkezdésétől és ekkor megkez­dődik az egyenlőtlen erők küzdelme. Abesszínia kénytelen lesz elfogadni a békefeltéfelekcf, amelyeket a győztes fél diktál. Nem szenved semmi két­séget, hogy ezek a feltételek az em­beri civilizáció teljes mértékét fogják nyújtani annak a népnek, amely ezzel szemben eddig még nem teljesítette kötelességet. Anglia azt hiszi, hogy ez kizárólag az ő előjoga a világon. Komárom, szeptember 20. Októberben kezdődik az őszi ülésszak Félhivatalos közlés szerint a képvi­selőház ülésszakának megkezdésére október 10-ike előtt nem lehet szá­mítani. A nehézségek ezúttal is azok­ban a kormánytanácskozásokban ta­lálhatók föl, amelyek elsősorban is az állami költségvetés összeállítása és elő­készítése körül folynak. Ezzel párhu­zamosan folyik a képviselőház és sze­nátus népjóléti bizottságának megin­dított akciója, amely a gazdasági krí­zis és az abból eredő súlyos következ­mények elleni küzdelem haladéknél­küli megindítását célozza. A gazdasági válság következményei Necas népjó­léti miniszter előadása szerint a la­kosság legszélesebb rétegei között a piaci árak tekintetében új drágasági hullám alakjában jutottak kifejezésre. az utóbbi időben. Az állami költség­­vetés tárgyalásával egyidőben, amely­ben a parlamenti és takarékossági és ellenőrző bizottság is résztvesz, ta­nácskozások folynak a kamatláb cél­szerű rendezésének előmunkálatairól, mint amely intézkedés az első rend­szabály lenne a válság leküzdésére vonatkozólag. 340 millió korona volt a deficit 1934-ben Az állami főszámvevőszék már el­készült az 1934. évi állami zárszáma­dásokkal. Az 1934. évre megállapított költségvetésben előirányozta!ott 7630 millió kiadás és 7631 millió bevétel. A zárószámadás szerint az állam ki­adása az 193i. évben ténylegesen S029 millió korona, bevétele pedig Ilii millió korona volt, mely szerint a hiány 255 millió koronát tett ki. Ezen­kívül a nem előirányzott tételeknél a számadás szerint kiadás volt 774 millió korona és a bevétel 689 millió korona és így e tételnél 85 millió ko­rona deficit mutatkozik. Összevéve a két összeget, az 1934. évben az állam­­kormányzat zárszámadásának kiá­­nya M0 millió koronáira rúgott. A múlt évi zárszámadás, összehasonlítva az 1933. évi zárszámadás eredményével, kedvezőbb volt ennél, mert 1933. év­ben a hiány 1484 milliót tett ki. Najman miniszter már túl van a válságon A Lúd. Politika c. cseh néppárti lap írja: — A cseh iparospárti sajtó-Franciaország a középen áll és sem Olaszországhoz, sem Angliához csat­lakozni nem akar, mert mindkét eset­ben ő lenne a vesztes. Ha Angliához csatlakozik, úgy kész az olasz—német szövetség a keleti paktum ellen, ha Olaszország mellé áll, akkor az angol orientáció fordul el tőle. Idáig csak annyit árult el álláspontjából, hogy nem egyezik bele az Olaszország el­leni szankcióba, vagyis, hogy a hátai­nak hálásak vagyunk azért, hogy kö­zölte Najman T. V. ipar- és kereske­delemügyi miniszternek, a cseh ipa­rospárt elnökének azt a megnyilatko­zását, hogy »a válság már le van győz­ve és hogy most megyünk át a gazda­sági tevékenység újraéledésén.« Nem tudjuk, hogy a miniszter úr ezt a nyilatkozatot saját személyéért vagy a cseh iparospártért tette, de bátorko­dunk azt állítani, hogy a válságot még nem haladtuk túl. Hiszen az ipa­rosság panaszai a viszonyokra, bár a politikus iparospárt a választásokon szépen győzött, nem szűntek meg, el­lenkezőleg. Najman miniszter úr be­szédével szemben bátrak vagyunk azt állítani, hogy csak most vár reánk az igazi válság. Gondolkozzunk csak. A gazdák kevesebbet vettek be gaboná­jukért mint tavaly, a rettenetes szá­razság megsemmisíti a burgonya, a sarjútermés utolsó reményeit is. A munkásságot egyre gyötri a munka­­nélküliség. Egyes járásokban, a köz­ségekben a munkanélküliség csak nö­vekszik. Mert áll a munka és télen nem javul a helyzet. A bevételek csök­kennek, az árak emelkednek és ilyen viszonyok között túl vagyunk a vál­ságon?!... Hol van hát a gazdasági tevékenység újjáéledése? Mindannyian nagyon szeretnénk, hogy jobb idők jöjjenek, hogy a válság szűnjék meg, de Najman miniszter úr kijelentésé­vel a válság nem szűnik meg. Ha a politikusi párosok már túl vannak a válságon, azt tőlük nem irigyeljük — írja a lap —, csak azután ne sírjanak maj d keservesen.« Politikai okok miatt késik a tarto­mányi és járási képviselőtestületek megalakulása Az új tartománygyűlést, a törvény rendelkezése szerint a választás ered­ményének kihirdetésétől számított egy hónapon belül hívja össze az országos elnök, akinek a kezébe az új tagok kö­telesek a fogadalmat letenni. A törvény tehát pontosan megszabja a tarto­mánygyűlés összehívásának határide­jét. Mivel a választásokat mind a négy tartományban egy és ugyanazon na­pon tartották, az alakuló ülések is egy napra hívhatók össze. Az új tarto­mánygyűlési képviseletet tulajdonkép­pen már június 21-ig kellett volna összehívni, azonban a választás óta már a negyedik hónap múlik el, ed­mak kényszerítsék az olaszokat a visszafordulásra, más szóval egy Olaszország elleni háborúra. Ezt a teherpróbát ez a népszövetség nem is bírja ki. Ez immár a harmadik esetben tanúsítja, hogy nem az a szer­ve a békének, mely azt meg tudná védeni, mert erre nézve intézményes eszközökkel nem rendelkezik. Az olasz—abesszin konfliktus erről győz meg bennünket. dig még nem történt intézkedés az összehívásra nézve. Valószinűnek tart­ják, hogy a tartománygyűléseket a kormány intézkedése szerinti időpont­ra hívják majd össze. A járási képviseletek összehívásáról a választási törvény 71. szakasza úgy intézkedik, hogy amennyiben a vá­lasztás ellen nem adnak be kifogást, vagy az esetleges panaszról az orszá­gos hivatal jogerősen döntött, akkor a járási főnők a képviselőtestületet ösz­­szehívja az alakuló ülésre. A Národni Politika e kérdésről írt cikkében ki­emeli, hogy a törvény szövegéből kö­vetkeztetni lehet arra, hogy a mielőb­bi összehívás kívánatos és hogy annak ellenére a járási képviseletek még mindig nem alakullak meg. Ennek egyik oka az is, hogy a belügyminisz­térium a járási képviselőtestületek szakértői tagjait még mai napig sem nevezte ki. A kinevezés politikai ne­hézségek miatt nem történt meg, mert a koalíciós pártok egymás között nem tudják felosztani a rendelkezésre álló »szakértői« tagságokat. 39.038 millió korona Csehszlovákia adóssága Az 1934. évi zárszámadások elké­szültével a köztársaság államadósságát is megállapították. Az államadósságok összege 1934. év folyamán 826 mil­lióval emelkedett és az elmúlt év de­cember 3i-én 39.038 millió koronás összeget tett ki. Ebben bennefoglal­­tatik a külföldi adósságok 8.187 mil­lió koronát kitevő összege is. Az ál­lam jegyadósság 4.98 millióval 2.095 millió koronára ment vissza. Beruházási államkölcsön a láthatáron ? A népjóléti bizottság albizottságá­nak koalíciós tagjai megbeszélést foly­tattak a pénzügyminiszterrel új, ál-A Ll&AKrUAUSABB kVnw ál AthwaAufryis FÖLDRAJZI SOROZATÁNAK. LEGÚJABB KÖTETE. Kapható a SPITZER könyvesboltban Komárno-Komárom, Masaryk-utca 29. Ara 31.20 Kő

Next

/
Thumbnails
Contents