Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-07-17 / 57. szám

Otvenhatodlk évfolyam. 57. szám. Szerda, 1935. július 17 Előfizetési ár csehszlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel »£ész évre 80 KC, félévre 40 Ké, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelös főszerkesztőd-G A AL GYULA dr. Szerkesztőd BARANYAY JÓZSEF, de. évre 20 KC. — Külföldön 120 K& Egyesszám ára 1 korona. Eőmunkatársak*! ALÁPY GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE 132 oldal Komárom, — július 16. Komárom város a napokban sú­lyos levelei fog kapni. Talán fenn­állása óta nem kapott ilyen levelet. Ebben annak a vizsgálatnak a része van feldolgozva, melyet az országos hivatal szakemberei foly­tattak a város pénztárában. Mikor ezt az országos választmány ki­vonatosan hallgatta, — hiszen órák telnek bele, ha azt egész terjedel­mében felolvassák — egyik ámulat­ból a másikba cselt az országnak ez az első közigazgatási testületé­nek minden egyes tagja. Csak ki­vonatokat kapott, néhány számot, amelyek tizenkét esztendőnek fel­tárták minden elkövetett súlyos el­tévelyedését, visszaélését, és bűnét. A Komáromi Lapok-ban is idő­ről-időre szellőztettünk valamit ezekből a dolgokból, de be kell is­mernünk, hogy nemcsak fél-, ha­nem tized és századrész munkát végeztünk, hiszen a mi rendelkezé­sünkre nem állottak könyvek, számadások, emberek és hivatali apparátus. Ki sejtette azt, hogy a gázmű a gáz köbméterét hat koro­náért termelte és negyedrész áron tékozolta el, mert a kamatok, fek­­bérek, a hozzánemértés, a munka­bérpazarlás, a napszámosvezetés mellett a gáztermelésnek hasznot hajtani nem lehetett. Mi csak azt állítjuk, hogy az a bizonyos központi műhely nem jár haszonnal, de a városi számvevő­ség félrevezette a várost, mert a vizsgálat megállapította, hogy ar­ra csaknem még egyszerannyit fi­zetett rá a város, mint amennyit rá előirányozott. A városi kölcsö­nök kamatai, az elmaradt bevéte­lek mind milliós hiánytételeket al­kotnak és nagyjában el tehet mon­dani, hogy ez a tizenkét esztendő esztendőnként egymilliót vitt el a város vagyonából, amely város 1928-ban még a saját erejéből fenn tudta magát tartani. De ha nem volt egy rendes költségelőirányzat, ha a zárószámadások még ma sin­csenek felülvizsgálva, hogyan is lehetett volna ebben a háztartás­ban rend. Ha az alapokban ott vájkáitak a felelőtlen kezek, ho­gyan lett volna hasznothajtó a gáz­mű, a vízmű, meg a többi városi vállalkozás! Az érdekelt polgárság erre is ka­pott már előzetes feleletet — egyes elvtársaktól, akik idejöttek és a világgazdasági válságra tolták a felelősséget. A felelősség az köd­szerű valami és az enged az erő­szaknak, engedi elkenni magát a hiszékeny emberek előtt. De a tör­vény azért törvény, hogy elkenni semmit ne engedjen, hanem álla­pítsa meg, kit vagy kiket terhel a felelősség. Enélkül a 132 oldalas Komárom, — július 16. Elfogadta a minisztertanács a ga­­honamonopólium novelláját. A szombaton megtartott miniszter­tanács több fontos javaslattal foglal­kozott és ezek között letárgyalta az 1934. július 13-án 137. sz. a. kelt és a gabonával, liszttel, őrleményekkel és egyes takarmányneműekkel való ke­reskedés szabályozására vonatkozó kormányrendelet módosításáról és ki­egészítéséről szótó kormányrendeletet, azaz a gabonamonopólium novelláját. A novellát jóváhagyta a miniszterta­nács. A gabonamonopóliumról szóló tör­vény novellájának legfontosabb válto­zása az a rendelkezés, hogy a monopó­lium hatáskörét kiterjesztették vala­mennyi takarmánycikkre is, ami lé­nyegesen meg fogja javítani a cseh­szlovák gabonalársaság pénzügyi hely­zetét. A gabonamonopólium novellája tartalmazza továbbá a pontos határ­időket, amelyek mellett a gabonatársa­ság a gabonát meg fogja vásárolni. A novella értelmében állami raktárakat fognak létesíteni a gabonakészletek be­raktározásához és ezeket a készleteket az állam úgynevezett vastartalékának fogja tekinteni. A novella megváltoz­tatja a malomcsoport képviseletét a gabonatársaságokban, amennyiben a kismalmok képviseletet kapnak ab­ban. Végül a novella úgy intézkedik, hogy az új gazdasági évben, amely 1936. június 30-án végződik, nem a ga­­gabonatársaság, hanem a kormány fogja megállapítani a gabona árát. A gabonamonopólium novellája régi készletek likvidálásáról is gondosko­dik. ( Mind határozottabb hírek az őszi kormánykonstrukcióról. Számos cseh lap megírta, hogy a kormányt ősszel rekonstruálják. No­ha a kormány lapjai cáfolják ezeket a híreket, a politikai körökben állan­dóan beszélnek az őszi újjászervezés lehetőségéről, sőt szükségességéről is. A rekonstrukcióra vonatkozó kombiná­ciók bő alapot nyertek a gabonamono­­pólium és az egyéb fontos kérdések tárgyalása során tapasztalt nézetelté­résekből. Bár a gabonamonopólium novelláját sikerült elfogadtatni, de ez korántsem jelenti, hogy a koalícióban szilárd egység uralkodik. Komoly hely­ről származó értesülések szerint az ag­rárpárt állítólag már megbarátkozott a kormány újjászervezésének gondo-' latával. Ezzel kapcsolatban, szó van az önálló iparügyi minisztérium fel­állításáról is. Hír szerint a mostani ke­vádirat csak üres szenzáció ma­radna, ha annak nem ez a körül­mény adna nyomatékot. Mert fele­lőtlenül dolgozni — közvagyon ke­zelése körül — senki emberfiának sem szabad. Komáromon ebben a reskedelmi miniszter megtartja tárcá­ját s az új minisztérium élére a nagy­ipar egyik képviselője kerülne. Fel­merült Kramár pártjának a kormány­ba való belépése is, ha az megtörtén­ne, akkor ez a párt egy miniszteri tárcát kapna. A Bohemia c. lap sze­rint még messzebbmenő kombináció­ról van szó. A lap úgy értesült, hogy a belügyi, pénzügyi és az iskolaügyi tárca vezetésében várható változás. A lap megírja, hogy a szociálisták és a cseh néppártiak ellene vannak, hogy állandóan agrárpárti belügyminiszter legyen. Arról is írnak a lapok, hogy ősszel megerősítik a koalíció jobbol­dali szárnyát és Henlein pártját is be­vonnák a kormányba. A munkanélküliek meghosszabbí­tott élelmezési akciója. A legutóbb tartott minisztertanács a népjóléti miniszter javaslatára elha­tározta, hogy a munkanélküliek álla­mi élelmezési akcióját 1935. augusztus 18-ig meghosszabbítja és erre a célra 19.77OTO0Q korona összeget bocsát ren­delkezésre. A munkanélküliek gyer­mekei javára a folytatott tejakció foly­tatására ugyanazon időre 2 millió ko­ronát bocsátottak rendelkezésre. Sok nehézség a belpolitikai helyzet kialakulásában. A Ceské Slovo legutóbbi számában azt Komárom, — július 16. Az országos hivatal revíziójának el­ső eredménye volt az a leirat, amely­ben felhívta a várost, hogy az 1934. évi költségvetést tárgyalja le újra és a szükségleti rovatba vegye fel az elma­radt kölcsönannuitásokat és kamato­kat, valamint a város különböző alap­jaitól kölcsönvett összegeket és az ek­ként előálló fedezetlen kiadásokra fel­emelt pótadó alakjában biztosítson fe­dezetet. Elrendelte az országos hiva­tal, hogy a házadók után 200°/o-os, az egyéb (ipari, kereskedelmi stb.) adók után pedig 350<>/o-os községi pót­adót vessen ki a képviselőtestület és pedig visszamenő hatállyal. Ez a rendelkezés nem új, ennek alapját törvény írja elő, amikor ak­ként intézkedik, hogy a községnek csakis akkor lehet igénye államsegély­re, ha a szükséges fedezetre a pót­adó legmagasabb százalékát is kimerí­tette, vagyis ha a legmagasabb pót­adót kivetette, akkor fordulhat kére­lemmel segélyezés iránt. Az országos hivatalnak ezt a ren­delkezését várni lehetett, s akik a községi gazdálkodás mikéntjére vo­natkozó törvényt és rendeleteket is­merik, azok nem lepődtek meg az pillanatban tízmillió korona segí­tene. Mikor ezeket a milliókat a külföldön keresgélték, az érdekel­tek már tudhatták, hogy azokkal mit kell betakarni. írja, hogy júl. 20-ára tervezik a 40 órás munkahét és a munkaközvetítésről szóló törvények publikálását, de az utóbbi időben újabb nehézségek me­rültek fel főleg a munkaközvetítés te­rén. Nincs kizárva, hogy mindkét ügyet a parlament rendes úton fogja letárgyalni és nem a felhatalmazási törvény alapján kerül sor az elintézé­sükre. Ez újabb eltolódást jelentene. A koalíció kohézió gyöngeségéről ta­núskodik a lapnak támadása az ipa­rospárt ellen. A lap szerint az iparos­­párt választási győzelmével megnehe­­dett az összes gazdasági és szociális problémák megoldása. Az iparospárt beleült a kereskedelemügyi minisz­tériumba és antiszociátisabb érát hono­sított meg, mint ami ott eddig a cseh néppárt miniszterének vezetése alatt uralkodott. A Ceské Slovo határozott formában foglal állást az u. n. ipari numerus-clausus ellen, amelyet Naj­­man iparospárti miniszter indítványoz s ennek két évi időtartama lehetetlen­né tenne minden ipari és kereskedelmi kezdemém-ezést. Jövő hóban tartja a kiantant konferenciáját. A jugoszláv miniszterelnök értesí­tette a csehszlovák külügyminisztéri­umot, hogy a kisantant belgrádi kon­ferenciájának idejéül augusztus köze­pét vette tervbe. A konferenciát tud­valévőén az elmúlt hónapban a jugo­szláv kormányválság miatt el kellett halasztani. országos hivatal leiratán. Az orszá­gos hivatal szigorúan a törvény sze­rint kíván eljárni, amikor a pótadók felemelését rendeli el, más kérdés azonban az, hogy a rendelkezést vég­re lehet-e hajtani. Különösen akkor, ha az országos hivatal a már elmúlt esztendőre akarja visszamenőleg fel­emelni a terheket. A városi képviselő­­testület múlt heti közgyűlésének ha­tározata azt igazolja, hogy a pótadót felemelni és pedig 1934-re visszame­nőleg, lehetetlen. Lehetetlen pedig az­ért, mert a város adózó polgársága az eddigi adókat sem képes megfizet­ni, a város az eddigi hátralékokat sem képes behajtani. Hogyan vállalkozhat­nék tehát a város arra, hogy vissza­menőlegesen hajtsa be a fölemelt pót­adót, amely 170 %-a 1 magasabb, mint eredetileg megállapított adó?! Tiszteletben tartjuk az országos hi­vatal álláspontját, de meg kell jegyez­­nünk, hogy bármilyen kimerítő is le­hetett a négy heti vizsgálat a városnál, abban az irányban nem volt revízió, hogy az adózó közönség teherviselő­­képessége mennyit bír el és hogy lehet-e még a komáromi adófizető alanynak roskadásig megterhelt vál­­laira újabb terhet rakni. Az országos hivatal rendeletéből arról kellett most meggyőződni, hogy a vizsgáló bizott­ság ezzel a fontos körülménnyel nem számolt s lehetett a vizsgálat a leg­lelkiismeretesebb, — amint hogy az is volt, — arra nem terjedt ki, hogy ké­pes-e megfizetni a polgárság a vissza­menőleges felemelt adót? A képviselőtestület jelentékeny több­-városi iszanáláisa.

Next

/
Thumbnails
Contents