Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-11 / 73. szám

1935. szeptember 11. 2. oldal. > KOMAROMI LAPOK« A pár év előtt még sok szäz munkást foglalkoztató kikötőben, ma alig né­hány munkás lézeng, azok sem dol­gozhatnak rendszeresen, hanem Iiétről-hétre felváltva. A sokmilliós költséggel kiépített ha­talmas kikötőben, síri csend lett úrrá, a hatalmas daruk is mozdulatlanul, némán állanak, várva a jobb időket, a gazdasági élet és vele a kikötő for­galmának fellendülését. Az önhibájukon kívül clbocsájtolt munkások családjaikkal együtt hosszú hónapok óta. a legkélség­­beejtőbb helyzetben vannak. Miután munkaalkalmat a gazdasági élet leromlása következtében más té­ren sem kaphatnak, így ezekre a sze­rencsétlenekre egyenesen az éhhalál vár. A kétségbeesett és lerongyolt munkások csoportokba verődve csa­tangolnak a gazdaságilag kihalt vá­ros uccáin. Eltartásuk és téli segélye­zésük erőt meghaladó terhet jelent -a város számára. Legutóbb ismét új csoport munkást bocsájlottak el, akiknek érdekében — magyar munkásokról lévén szó — a magyar nemzeti párt képviselői interveniáltak az illetékes minisz­tériumban. A napokban pedig a párt munkás­osztályának közp. titkára, Vareclia József interveniált a komáromi kikö­­lőkapitányság vezetőjénél, Yclkobor­sky tanácsosnál. Varccha rámutatott az elbocsájtott munkások kétségbe­ejtő helyzetére, akik között számosán vannak olyanok, akik egész életüket a kikötő szolgálatában töltötték el és akik az elbocsájlás következtében rendkívül súlyos helyzetbe kerültek. Velkoborsky tanácsos válaszában ígéretei lett, hogy mihelyt a ki­kötői munkálatok szaporodnak, kötelességének tartja az elbocsáj­­totl munkásokat azonnal újból munkába állítani. Megemlítette továbbá, bogy most foly­nak Pozsonyban a lengyel kiküldöt­tekkel tárgyalások a szénszállítmá­nyoknak a komáromi kikötőn ál való megindításáról. Remény van arra, hogy ezeknek a tárgyalásoknak kö­vetkeztében a szénszállítmányok ha­marosan megindulnak és ezáltal a munkások keresethez juthatnak. Utasítása van továbbá, hogy mind­azokat a munkásokul, akik cseh­szlovák állampolgárságukat iga­zolni nem tudják, az év végével a munkából elbocsájtsa. Ezek helyébe is új munkásokat fog­nak felvenni. Ez utóbbi megoldás semmiesetre sem kívánatos, mert hiszen ezzel a nyomor nem csökken, csupán az abban szenvedő személyek vál­toznak. A kikötői munkások ügyére még többször visszatérünk. Komáromi heti szemle. A komáromi őszi divatról szóljon a jelentés; az 1935-ös őszi divat lépést tart a világgal, hatással vannak rá a világesemények. A férfi ruhadivat­ban piszkos szürke a domináló, az el­nyűtt ruhadaraboknak nő meg az ér­tékük. A pénztárca oldalán a lapos szabás az úri jelleg. Beesett mell — általánosságban. A nadrágon foltok a legkülönbözőbb színekkel. Kifordí­tott galléron rojtos nyakkendő, őszi felöltő nem divat. Előszeretettel hord­ják a fenti ruhakombinációhoz a lu­­kacsos cipőt. íme, 1935 »úri« divatja. X A hölgyek divatja is ezzel harmo­nizál. Divatosak a régiből átalakított újszerű toalettek. A ruhák fazonja megfelel a délelőtti, délutáni és es­télyi divatnak egyaránt (... a férjek nagy örömére). A francia selymet fel­váltotta a karton. Patou szerint mind kevesebb és kevesebb anyagot hasz­náljunk fel, tekintve, hogy meleg ősz­re van kilátás — a dekoltázsnak nagy ázsiója lesz. Egy másik verzió sze­rint, amint a Balkánról jelentik, a krinolin mellett szavaznak, - míg Olaszország ez ellen élesen tiltakozik; köztudomású ugyanis, hogy a krino­­linhoz sok drót kell, amit Olaszország az olasz—abesszin háborúban a drót­­sövényekhez akar felhasználni. • Barátunknak a kalapja évtizedes múltra tekint vissza. Meggyőződése, hogy kalapjának lelke van. Miért V Mert ha a legutolsó divat követelmé­nyei szerint a bal-oldalsó karimáját akarja felhajtani, kalapja nemes kon­zervativizmussal tiltakozik ellene; a lekonyult, régi formáját, melyet az ősöktől örökölt, nem hagyja el. * A Kossuth téren sárkányt engednek fel a gyerekek. A szél hátán emelke­dik a sárkány, a házak fölé ágas­kodik. Nézik az emberek. A gyere­kek kiabálnak feléje. Papírsárkány, nem a mesék hétfejű sárkánya. Egy hat évesnek látszó mezítlábas gyer­mek kiállja; »nini, repülőgép, bújjunk a pincébe«. Kritika a korról, döbbe­netes felismerése annak, hogy a há­ború halálos kísérlete jár közöttünk. * Ne csak irodalomról legyen szó. Komárom fejlett zenei éleiének is szenteljünk odaadó sorokat. Szeret­nénk, ha lapunk hasábjain minél több tárgyilagos és szakszerű kritika is­mertetné zenei eseményeinket. Ennek hiánya annál is feltűnőbb, mert arány­­lagosan sokkal több zenei esemény van nálunk, mint irodalmi. Nemcsak a zenei interpretálás megkritizálásá­­ról van szó, hanem inkább a zenei alkotás mérlegre helyezéséről. Komá­romban zeneszerzők, komponisták vannak, ezek között van több egészen értékes, képzett ember, de vannak, akiknek zenei működéséi érdekes cs kötelességszerű lenne komoly analízis tárgyává tenni, mennyiben eredeti, fejlődésképes és zeneileg érett náluk az alkotás. »A világ legnagyobb hadserege« - ezzel a címmel van egy olvasmány az elemi is kólái könyvben. A köztársa­ságban is ez a hadsereg két és fél millió katonái számlál. Nincsenek ágyúi, tankjai és repülőgépei, a könyv az egyedüli fegyverük. Ennek a had­seregnek, az iskolák katonáinak kell meghódítani az egész világot. Nem fegyveresen és tizennégy millió halot­tal, de az emberi testvériség felisme­résével. a béke iránti bensőséges meg­győződés megteremtésével; a világ legnagyobb hadserege, a gyermekse­reg szeptemberben mozgósítva lett, elfoglalta hadállásait, hogy az emberi­séget meghódítsa a szeretet és testvé­riség eszméjének. Ezért üdvözöljük hittel a komáromi hadsereget is, har­cához sikert, erőt, egészséget kívá­nunk. (e. h.) Dohánytermelők figyelmébe I A jé dohánykertész. Irta KERPELY KÁLMÁN, a debreceni dohánytermelési kísérleti állomás vezetője. Ára 18*— Kö. — Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno—Komárom Masaryk utca 29, Halálos legényvtrtnsbodás. Borzalmas lelet a határban — Saját tudósítón klói. — A falusi legények kérkedése, vir­tuskodása már sok, sok halálos áldo­zatot követelt. Ilyen esetről számol be alábbi tu­dósításunk is. A besenyő- érseknjvári határban já­rók egyik reggel borzalmas leletre bukkantak. A Délszlovenszkói Villa­mosművek magasfeszültségű vezetékén egy fiatalember csüngött élettelenül. Azonnal értesítenék a villauygyár leg­közelebbi kirendeltségét, ahonnét autón szerelőt küldtek ki a helyszíné­re. A megérkezett szerelő keltő óvalos-Komárom, szeptember 10. Sággal leemelte az élettelen fiatalem­bert. Jelentést tettek a csendőrséguck is és így sikerült megállapítani az il­lető kilétét. A hulla Pintes Dezső 19 éves besenyői fiatal gazdalegénnyel azonos, aki valószínűleg legényes vir­­tuskudásból mászott föl a magas fe­szültségű áram oszlopára és véletlenül megérintette a huzalt, mire azonnal megölte a gyilkos áram. Mivel valószínűleg ezt a legényke­­dést, virtuskodást nem a maga előtt való Átoktatásból tette, hanem bizo­nyosan volt ennek a végzetes tettnek nézője is, aki aztán a szörnyű halál láttára elmenekült, most ez irányban inkult meg a nyomozás. A hetedik gyereke született meg az örökösen vándorló családnak Csicsón az istállóban született a legifjabb bolygó hollandi. — szept. 10. Komárom közönsége jól ismeri azt az örökösen vándorló családot, amely valami elkevert állampolgársági ügy miatt nem tud állandó otthont találni, hanem egyik országszéltől a másikig vándorol. Az asszony karján rendesen karonülő gyerek van, vagy szopós, vagy már kissé nagyobb. A család feje Macseják Ferenc, valamikor erdész volt és baleset következtében kissé meg­rokkant és egyik évben Komáromban húzták ki a telet a komáromi könyö­rületes szivek jóvoltából. Az egyke rendszer rendesen ott pusz­tít, ahol a bő Istenáldást is elbírnák és a sok gyerek rendesen ott van, ahol egy is elég, sőt sok is volna. Ennél az örökösen vándorló erdész családnál is igy van. A vándorló család asszonya már a hetedik gyereket hozta erre a keserves világra. Az egykének ide kel­lene beütni, mert bizony kilenctagú családdal kóborolni az országutakat és könyöradományokat gyűjteni, a legne­hezebb dolog. Az emberek nemcsak elfásultak már a mások nyomora iránt, de a mindegyre rosszabbodó gazda­sági élet is vékonyabbá tette az ala­mizsnákat. Ma már egy kéregetőnek se igen tudnak adni, hát amikor egy­szerre kilenc éhező kéri a betevő fa­latot. Ez a vándorló család már megjárta Prágát is, hogy a minisztériumban el-Hol bujkál Endesz Árpád, a hírhedt nemzetközi betörő? — szeptember 10. Nemrégiben hirl adtunk arról, hogy Endesz Árpádot, a budapestről szökött s már igen sok börtönt végigült hír­hedt nemzetközi betörőt sikerült Verebélyen élfogniok a csendőröknek, amikor Endesz ép* pen a verebélyi plébánost akarta titkon meglátogatni, egy kis be­törés miatt. Ezt megelőzőleg a garamszentbenede­­ki kolostort látogatta meg, eredmé­nyesen. Segítője volt egy kicsapott ta­nító személyében. Endcszt elfogták s az újbányái fogházba vitték. A hírhedt intézzék a dolgaikat, de éppen a nyári vakációra értek oda és igy hiába tették meg Komáromtól Prágáig az utat gya­logszerrel. A. bolygó hollandi se gyalogolt any­­nyit, mint ez a szegény család, amely­nek tagjai a folytonos gyaloglás dacára is rendesek és tiszták. A családanya nemcsak egyre-másra szüli a gyereke­ket, hanem gondosan rendbe is tartja őket. Tiszták, jól megmosakodottak a gyerekek. Ami ruhát a jószivü embe­rektől kapnak, az asszony átalakítja a gyerekeknek. Keserves levelet kaptunk tőlük a na­pokban Csicsó csallóközi községből, ahol most istállóban laknak. Arra kérik a vidéki földbirtokosokat, hogy valami állandó szükséglakást ad­janak nekik és ők ezért a gazdaság­ban dolgoznának. Az apa-, anyán kivül a legnagyobb lány 14 éves. Szeretnék, ha állandó lakóhelyükön iskolába jár­hatnának a gyerekek, amit a folytonos kóborlás közben nem tehetnek meg. Talán akad jószivü birtokos, gaz­dálkodó, aki egy kisebb lakást tudna nékik adni és a gazdaságban pár munka­kezet kapna ennek ellenében. Addig is a könyörületes szivek küld­jenek segítséget Csicsó községben ál­lomásozó vándorcsaládnak: Macséják Ferenc erdésznek. Cipót, ruhát, élelmi­szert és pénzadományokat hálásan ven­nék és megköszönnék. betörő szentül megfogadta, hogy töb­bet nem fog lopni s panaszolta, hogy már kiöregedett a mesterségéből. Ez azonban csak szemfényvesztés volt: az első adott alkalommal megszö­kött. Állítólag egy nőismerőse látogatta meg, aki titokban reszeiőt adott át neki s így sikerült kérészlülfürészelnie az ab­lakrácsot. Segítőtársa, Mankovics, meg­mérgezte magát, de állapota nem sú­lyos. Endesz megszökött s most Szlo­­venszkószerte üldözik. Lehet, hogy is­mét DélszLovenszkó felé vette útját, mivel már ismerős a tereppel. Minden csendőrség üldözi a ravasz Endeszt, aki ismét megszökött, mint már any­­nyiszor. Kalapáccsal verte testébe a kést, egy idegbeteg hadirokkant.--- Saját tudósítónktól. — Borzalmas módon vetett véget éle­tének Duchony Ferenc szőgyéni ci­pész. Duchony Ferenc a háborúban idegsokkot kapott s ettől az időtől kezdve állandóan szenvedett idegbaja miatt. A hatvanéves ember mindegyre tűrhetetlenebbnek találta életét s búskomor lett. Újabban mindig gyakrabban panasz­kodott, hogy nem bírja a szenvedése­ket, véget vet életének. Felhasználva azt az időt, amikor felesége távol volt otthonuktól, fenyegetését Duchony Fe­renc be is váltotta, öngyilkos lett s ehhez igen borzalmas módot válasz­tolt. Komárom, szeptember 10. Egy élesre fent konyhakést vett elő, hegyét meztelen hasának irá­nyította balkézzel, a jobb kezével pedig egy kalapáccsal verte ha­sába az éles kést. így vágta fel a beleit. Volt még benne annyi életerő, hogy a kést kihúzta a hasfalból, a torkának irányította s a nyakát is hasonló módon, késsel s kalapáccsal metszette föl. Mire felesége hazaérkezett, teljes vér­­tócsában feküdt s csak annyit bírt mondani, hogy nem bírta tovább az idegfájdalmakat. Azonnal a komáro­mi kórházba vitték, de a nagy vérvesz­teség folytán kiszenvedelt.

Next

/
Thumbnails
Contents