Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-02-02 / 10. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRadio-músorttartalmazza Ötvfnbatodik évfolyam. ÍO. szám. Szombat, 1935. íebrnár 2, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAYT JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szn ni baton A béke POLITIKAI SZEMLE Kikészüli a gaboiiamonopóliumról szóló kormányrendelet novellája. megszervezese Komárom, február 1. Ami most Londonban törlénik, az nem egyéb, mini formák kere­sése arra, bogy az európai államok közöli a legveszedelmesebb ellen­félét megszüntessék és Franciaor­szág Németországgal megbékél­jen. Az idő mintha ennek a gon­dolatnak dolgoznék. A Saar-vidék felszabadulása Németországban kedvező légköri leremtett erre a célra és most az a kérdés, hogy meddig mellel el az egyik fél, med­dig a másik anélkül, hogy presztí­zse csorbái ne szenvedjen. Ebben a dologban a franciák az érzéke­nyebbek és azon kell lenni, hogy a francia érzékenység halárai sem­miféle határozat ne súrolja. De hál ez is a forma kérdése csupán. Franciaország azl kívánja, hogy Németország lérjen vissza a nép­szövetségbe és olt intézzék el ügye­iket, Anglia is ezen dolgozik. Előbb azonban meg kell oldani a fegyver­kezési problémái, meri Németor­szág nem hajlandó senkitől sem engedélyi kérni arra. hogy védel­méről gondoskodjék, ami egyszó­val magái a biztonsági kérdést je­lenti. A németek azl mondják, hogy a mi biztonságunk éppen olyan fontos nekünk, mint Franciaor­szágnak a magáé és ha a leszere­lési egyezmény nem sikerüli, an­nak Franciaország az oka, amely a némel egyenjogúságot elismerni nem akarta a fegyverkezés terén, hanem valami kis engedményt akart lenni ezen a téren. Németország ezl a szatócs politikái nem helye­selte és függctlenilellc magái a nép­szövetségiül, hogy teljesen önál­lóan járjon el a maga belső ügyei­ben. Most következik Anglia szerepe, amely a fegyverkezési kérdésben, ha nem is nyíltan, — de burkol­tan Németországot támogatja ab­ból az egyszerű okból, mivel Ang­lia érdekeinek sem felel meg a kontinensen a francia katonai túl­súly és ebből a célból támogatja a németekei fegyverkezési egyenjogú­sági törekvéseikben. Igen ám, de ez a Versailles! szerződésnek a mó­dosítását jelenti, meri abban ala­­posan meg van nyirbálva a német fegyverkezés és mindössze alig más­félszázezer főnyi milíciát engedé­lyezett Németországnak, ami telje­sen tarthatatlan olyan országban, ahol 67 millió lakossal kell számol­­ui. így' jöttek létre azok az alaku­latok, amelyeket Franciaország nem ismeri el legálisoknak, de amelyek Németországban már ré­gebben a. haderőnek lényegét al­kotják. Mindebből az látszik, hogy Komárom, február 1. Február l!l-én kezdi meg a parlament üléseit. A kormányhoz közelálló Ceské Slo- Yo jelenti, hogy a kormány és a koa­líciós pártok közölt megegyezés jött létre a nemzetgyűlés összehívásának időpontja kérdésében. A parlament tavaszi ülésszakát február 19-én hív­ják össze és a kormány már az első ülésen beterjeszti a négy venórás mun­kahét bevezetéséről, az önkormány­zati testületek szanálásáról és az ál­lami munkaközvetítésről szóló tör­vényjavaslatot. Márciusra várható a magyar—cseh­szlovák kereskedelmi tárgyalások megkezdése. A magyar csehszlovák kereskedel­mi és gazdasági tárgyalások időpontja még nem ismeretes. Valószínű, hogy a két állam közötti tanácskozások csak márciusban vagy esetleg ápri­lisban kezdődhetnek meg. A késede­lem oka a 1’. M. H. értesülése sze­rint abban van, hogy a magyar csehszlovák tárgyalásokra vonatkozó diszpozíciókat a csehszlovák keres­kedelmi cs külügyi kormány csak a kisantanl államok gazdasági konfe­renciája lilán leheli meg. A gazda­sági kisanlant-konferencia Prágában ül össze és pedig február 13-án. A gazdasági kisantanl konferencián tár­gyalásra kerül néhány olyan kérdés, mely a küszöbön álló magyar cseh­szlovák gazdasági tárgyalásokkal szo­rosan összefügg. Ezek letárgyalása után megkapja a csehszlovák keres­kedelmi delegáció instrukcióit és meg­határozzák a kereskedelmi tárgyalá­sok időpontját. A magyar- csehszlovák árucsere­forgalom a február 28-án lejáró kom­penzációs egyezmény lejárta után Franciaország hajlandó belemenni olyan megegyezésbe, amely a tisz­tességes visszavonulást biztosítja intranzigens feltételei számára és ez abban állana, hogy a németek vegyenek részt először a fegyver­kezési kérdés megoldásában, az­után jöhet a német fegyverkezési egyenjogúság elismerése. Mindebből egy tanulság szűrhe­tő le: az, hogy a háború végének hangulatát mesterségesen nem le­ltet másfél éviizedre meghosszab­bítani, mert maga az idő ennek a legnagyobb akadálya. Nem lehet lehál akkor egy nagy állam fegy­verkezése elé gátat építeni, amikor annak minden szomszédja fel van fegyverkezve, mert ez természetel­lenes módon akadályozza meg egy államnak létéért folytatott küzdel­mét. Szerencsére az angolokban sokkal több a gyakorlati érzék, mini a .francia politikusokban és mindezt megmagyarázzák nekik sem szűnik meg, mert az egyezmény értelmében a február 2N-ig kiadott behozatali engedélyek alapján már­cius 31-ig lehel Csehszlovákiába im­portálni és Csehszlovákiából Magyar­­országba exportálni. A kompenzációs egyezménnyel egyidejűleg kötött für­dőegyezmény nem jár le február vé­gén, hanem április 30-ig érvényben marad. így tehál van idő arra, hogy Csehszlovákia és Magyarország kö­zött márciusban új megállapodás vagy esetleg új kereskedelmi szerződés lé­tesülj ön. Az agrárokat nem érdekli a választások időpontja. A cseh agrárpárt végrehajtó bizott­sága Heran képviselő elnöklete mel­lett a napokban kezdte meg értekezle­téi Prágában. A végrehajtó bizottság ülésén Berán beszédében foglalkozott a választások időpontjával és többek között a következőket mondta: — Minket nem érdekel a választá­sok időpontja. V választások akkor lesznek, amikor a parlament befe­jezte munkaprogramját. Az agrárpárt nem sürgeti, de nem is tolja ki a választások időpontját, a zöld hadse­reg mindig készen áll. A cseh nemzeti szocialista párt vég­rehajtó bizottsága szintén most tar­totta ülését. A nemzeti szocialisták ülésén a választások megtartására nézve szintén olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a választásokat akkor írják ki, ha a parlament mun­káját befejezte. A választások ki­írásának ez az időpontja igen bizony­talan. mert megtörténhetik, hogy a parlament munkáját már tavasz­­szal befejezi, de lehet az is, hogy a nemzetgyűlés munkája őszig elhúzó­dik, akkor pedig — csak ősszel tart­hatják meg a választásokat. A földmivelésügyi minisztériumban beható tanácskozások után elkészítet­ték a gahoiiainonopölimuröl szóló kormányrendelet novelláját. Az új rendelet különböző rendelkezéseket tartalmaz a Gabonatársaság érdekei­nek megvédése érdekében és igyek­szik megakadályozni a gabonamono­­pólium megkerülését. A novella ren­delkezései szerint a Gabonalársaság­­nak módjában lesz az esetleg fokozott kínálatot a vetési területek csökkenté­se útján korlátozni, ezenkívül a Ga­­bonalársaság hatásköre is kibővül, amennyiben hatáskörébe vonja a kü­lönböző gabonakeverékei, az árpa és bükköny keverékeket is. De az új rendelet kiterjeszti a Gabonatársaság hatáskörét a melasztakarmányra, ta­karmánykölesre és az egyes takar­mányozási célokra szolgáló hüvelyes véleményekre. A novella szabatosan meghatározza a gabona és a gazda fogalmát. Gabonának kell tekinteni a ki nem csépelt gabonát is. A gazda fogalma alatt értendő mindenki, aki gabonái termel, vagy gabonát bér, munkabér, vagy természetbeni elta­lálás címén kap. A gabonazálogje­gyek kiállításának jogát a módosított rendelet értelmében a Gabonalársa­­ság a bizományosokra is álruházhat­ja. Jogában lesz a Gabonatársaságnak ellenőrzést gyakorolni mindazon cé­gekkel szemben, amelyek gabonake­reskedelmet, illetve a gabonából ké­szült cikk kereskedelmével foglalkoz­nak, valamint azokkal a cégekkel szemben is, amelyek a gazda gabo­náját lisztre, kenyérre vagy darára cserélik he. A Gabonatársaság a jö­vőben büntető szankciókat is alkal­mazhat, s ha megállapítja, hogy megkerülték a gabonamonopólium­­ról szóló kormányrendelet rendelke­zéseit, joga lesz pénzbüntetéseket is nem támogatnak, amely a francia befolyási növelné, mint azt a keleti paktum terve is szolgálná. Márpe­dig ennek a két nagyhatalomnak beleegyezésén kivül a keleti egyez­mény meg nem valósítható s ha mégis megvalósítanák, az egyolda­lúságával nem lenne alkalmas az európai békeviszonyok megjavítá­sára. Ebből a szemszögből nézve a londoni megegyezést, azt haladás­nak minősíthetjük abból a szem­pontból, hogy abban meglesznek adva a békének határozott ulai és fejlődési vonala, amely kiküszöböli az államok közölt az ellentéteket és a béke megszilárdítását mozdítja elő. A lényege az egésznek az len­ne, hogy a fegyverkezésnek meg­szabná a határát az államokra néz­ve, mert a korlátlan fegyverkezés szerencsétlenségbe dönthetné Euró­pát. ____ azzal, hogy a biztonság kérdé­sével bclcjuloltak egy körbe, amelyből nincsen szabadulás. Az angolok most (ellát a formákat keresik és egészen bizonyosra veheljük azt, hogy ezl már meg is találták a németekkel foly­tatott előzetes tárgyalásaik köze­pette. Az angliai találkozás tehát ebből a szempontból tulajdonképpen nem egyéb, a tényleges állapotoknak a jogi állapolokkal való összhangba hozása. Erre törekszenek az an­gol diplomalák és reméljük, de re­méli egész Európa, hogy vállalko­zásukat siker fogja követni. A né­meteknek tulajdonított expanziók ezl a tárgyalást nem befolyásolhat­ják és a német keleti politika ulait nem érintik. A fő a nyugati meg­egyezés. A keleti politikában Len­gyelországgal összhangban járnak el a németek, ami azt jelenti, hogy semmi olyan hatalmi egyezményt

Next

/
Thumbnails
Contents