Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-30 / 9. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1935. január 30. ‘Lehet-e „anyagi sikerrel“ előadást, összejövetelt rendezni ? Panaszos szó, amely mindenütt elhangzik Szlovenszkón. csak akkor kiáltőak, lia az összada- Iokkal hasonlítjuk azokat össze. Dau­­dárparancsnokság van összesen 10, ezek közül csak egy dandárparancs­­nok szlovák. Ezredparancsnok van mintegy 100, s csak egy szlovák ez­redparancsnok van. Zászlóalj parancs­nok van 300, de ezek közölt nincs egy1 szlovák sem. Ezek a számok — írja a Slovák —- olyan meggyőzőek, hogy ill igazán bajos mentséget ke­resni. vagy találni. A Vftudé Práyo< meg- a .következő­ket írja a katonák vallásosságáról és egészségéről. Krajcsi tábornok szom­baton bejelentette, hogy a hadsereg számára új pénzt követel. A tiszti •fizetéseket is emelni akarja. Egyide­jűleg bejelentette a katonai igazgatás, hogy húsnélküli napokat vezet be. A C. Slovónak volt bátorsága azt írni, hogy ezt talán egészségi okokból ve­zetik be. Egyik klerikális lap egy böjti nap rendszeresítését javasolja. Ha ez a dolog még egy hétig tart. akkor a nemzeti szocialista lapok olyan jelentést hoznak, hogy a kato­nák aláírási akciót kezdeményeztek második böjtnap bevezetése érdeké­ben. Az államvasutak üz­leti szelleme, a ke­reskedelmi meggon­dolás és a magyar nyelvű közlemények Az Érsekújvár és Vidéke ír ja eze­ket: Egyszer már méltattuk azt a rokonszenves igyekezetét, amely­ikei a csehszlovák államvasutak az utóbbi hónapokban mintegy üzleti szellemet kívánnak bele vinni az az­előtt túl-bürokratizáll vasúti üzembe k ezzel a módszerrel máris számottevő sikereket értek el. Nyilván külön propaganda-irodája van a CSD-nek. amely legújabban pél­dául kiadott egv minden fülkében cseh és német nyelven elhelyezett propa­ganda-felhívást. melyben a mélyen tisztelt utasokat tisztelettel megkérik, hogy jegyeiket s kedvezményes je­gyek váltására jogosító igazolványai­kat készségesen mulassák fel az el­lenőrző közegeknek, meri minden adót fizető utasnak érdeke, hogy a visszaéléseket megakadályozzák, meri ezzel is csökkentik a vasul deficitjét, amelyet végeredményben az adófize­tőknek kell pótoiniok.. Mindez nagyon szép és csak elis­merést érdemel. S éppen, mert látjuk a CSD-nek ezl a rokonszenves igyekezetét, amellyel egyrészt a közönséget akarják felvi­lágosítani. másrészt az üzemet igye­keznek népszerűsíteni; helyénvalónak tartjuk megjegyezni, hogy a Szlovenszkóban élő magyar százezrek több figyelmet érdemel­nének meg a csehszlovák állam­­msutaktól. Nem csinálunk mi ebből nemzeti sérelmet bár annak is tekinthel­­nők — csupán praklikussági szem­pontból tartanok kívánatosnak, ha Szlovenszkó magyarlakta területein az összes hivatalos propaganda-iratok ma­gyar nyelven is megjelennének. Hangsúlyozzuk, hogy — propagan­dáról lévén szó — ez elsősorban a ■vasút üzleti érdeke, de — mi tűrés­­tagadás — nekünk magyaroknak azért jól esnék ez a figyelem s — ez megint a CSD érdeke — népszerűsítené a vasúti üzemet. Fent Német-Gsehországban el sem lehet képzelni, hogy az állomások hi­vatalos neve mellett ne álljon ugyan­olyan betűkkel az állomás német neve. El sem lehet képzelni, hogy hirdet­mény, útbaigazítás, figyelmeztetés ne két nyelven álljon! Amit a németeknél meg tehet a vasút, miért ne tehetné meg nálunk is?! Ebből kár nem származhatik sem a köztársaságra, sem a vasútra, sem másra. Csakis haszon! Meg kell hát csinálni. Haladékta­lanul! A Ref. Leánykor jubileuma. Komárom, január 29* Tíz évvel ezelőtt alakult meg a kp~' máromi református egyházban a Re-j formátus Leánykör. amely működésé-! vet igen eredményes munkát végzett az egyház javára. Galambos Zoltán j ref. lelkész hívta életre a komoly ] lelki célok megvalósítására alakult egyesületet és tíz év alatt egyik hasz­nos intézménye lett az egyháznak. A Gondviselés kegyelme állandó támo­gatásával vette körül a megalakulás­ban. az elindulásban és az egyesület fellendítésében résztvevő nemes lelke­ket és ezért az áldásért január 27-én, vasárnap hálaünnepélyt rendezett a Leánykor a Kollégium nagytermében, amelyre nemcsak az egyesület tagjaiL és pártfogóit, hanem az egész gyüle­kezetét cgybegyű j lőtte. A lélekemelőén szép ünnepélyt köz­ének után Ivanics Ilona diakonissza testvér szívből fakadó fohásza vezette be, mely után Pap Kovách Elemérné, a Leánykor díszelnöke nyitotta meg meleghangú beszéddel az ünnepélyt, egyben szeretettel üdvözölte a Protes­táns Jótékony Nőegylet nevében a ju­biláló egyesületet. A Leánykor tízéves működését. Baj­csy Lenke, a Leánykor fáradhatatlan elnöke ismertette tömör vonásokban, aki a Leánykor belmissziós munkál­kodásáról és jótékony tevékenységé­ről adott áttekinthető képet. A kör az egyház konfirmált leányait gyűjti össze kebelében, ők vezetik a vasár­napi iskolát és évröl-évre nagy jóté­konyságot fejtenek ki a szegény isko­lásgyermekek támogatása érdekében. A rendelkezésükre álló szerény esz­közökből a letűnt évtized alatt egy­házi, belmissziós és jótékonycélra kö­zel 18.000 koronát fordítottak, ami ékes bizonysága szép munkájuknak Az egyesület irányító és vezető mun­kájában a megalakulástól fogva részl­­vesz Galambos Zoltán ref. lelkész. 1931-től Kelemen Kálmán segédlelkész buzgolkokik a lelkes tisztikarral együtt a kör céljainak megvalósításán. Az elmúlt tíz év alatt a Leánykor vezeté­sében resztvettek Salamon Julia, Végh Jolán. Luka Eszter. Nagy Mária mint elnökök. Kiss Edit. Erdélyi Mária, Árky Mária alelnökök, Kossár Krisz­tina. Magyarics Mária és Erzsébet pénztárosok. GötÜ Erzsébet, Koczián Jolán, Nagy Margit, Ivanits Ilona, Végh Mária jegyzők, Koczián Ilona, Ko­vács Mária és Huszlicska Julia könyv­tárosok. Az elnöki jelentés nagy me­legséggel emlékezik meg Pap Kovách Elemérné és Bátyai Mihályné dísz­elnököknek és Galambos Zoltán lel­késznek önzetlen támogató munkássá­gáról. akiknek a Leánykor hálás kö­szönetét tolmácsolta. Az ünnepély alkalmi bibliamagyá­­rázatát Galambos Zoltán ref. lelkész tartotta, aki mélyenszántó beszédben méltatta a Leanykörbe sereglett re­formátus leányok komoly és nemes munkáját. Kelemen Kálmán segédlel­kész a mai serdülő leányról adóit markáns vonásit, de igazi képet, Ká­rolyi Gizella Kovácsné-Huszár Jolán egyik költeményét, B rtha Klára pedig Vargha Gyuláné Győzelem c. költemé­nyét szavalta cl hatásosan. Magyarics Mária, a Leánykor egyik vezetötagja, Bortmánskvnak: A szeretet hatalmát áldom ... kezdetű énekét adLa elő biz­tos intonálással, mély érzéssel. Tárnok Aranka a Leánykor nevelő hatásáról tartott sikerült felolvasást, Kelemen Kálmán és Tóth Kálmán segédlelké­szek hegedüduója is nagy tetszéssel találkozóit és úgy a nőikar, mint Tárnok Aranka, Eőry Mária és IIusz­­licska Juliska énektercettj© (Ho­ward: A nagy világban csábít) a leg­nagyobb elismerést vivta ki szép, har­monikus átadásával. A lelkész magasszárnyalású imája és a XC. zsoltár első versének elének­­lésével ért véget a minden izében lélekncmesítő szép ünnepély. "“"^Vsoe. § és 30!• § (I. bekez­dése) törvénycikkek szerint az adó­kivetési alapot a vallomás alkotja. Ké­szíttessük el szakszerűen adóvallomá­sainkat. Splelberger Béla Komárno, Masaryk (Nádor) u.*61. , • — január 29. Ha figyelemmel olvassuk vidéki lap­társainkat. szemünkbe tűnnek ill is-btt is panaszos sorok, amelyek a farsangi rendezésekre vonatkoznak s amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen sok­ba kerülnek az estélyek, jótékonysági teák. szinielőadások rendezési költsé­gei:, Hosszú lesz a farsang, van hely bőven arra. hogy mindenki kimutas­sa magát kedve szerint s Komárom­ban valóban rendeződik néhány mu­latság. előadás, ezeknek anyagi sike­rét azonban nagyban megnehezítik a Szlovenszkó-szcrte panaszlotl nagy elő­zetes kiadások. A jótékonyságra szánt jövedelmek egv része bürokratikus utakra megy. A sok mindenféle ille­ték miatt alig érdemes olyan mulat­ságot rendezni, amelynek célja a jö­vedelem fokozása volna. Akár kultűr­ést, akár láncmulatság, jótékonysági cet. egyesületi cél: ezek mindegyiké­nél vajmi kevés folyik be az illető rendező egyesület pénztárába, mert a sok illeték, kiadás elviszi nagy­­részét. A felülvizsgáló bizottság, amelv a rendezések jövedelmét ellenőrzi, sokszor csodálkozva kérdi: hová lett: a jövedelem, holott oly szép s nagy közönségünk volt? Igaz, hogy a közönség manapság kevesebbet költekezik s elmúltak a dá-Videkröl írják Galánláu ebben a forgalmas, élénk városban, amely kereskedelmi központ, járási székhely, a Hanza-centruma, jómódú hely: még ma sincs mozi s ezt a ga­­lántaiak igen panaszolják. Hatezer la­kosa van Galántának, — s mint olvas­suk, politikai okokból nincsen mozija ennek a kultúrára éhes városkának. Tizennégy esztendő óta van kóneesz­­sziója égj’ Novák nevezetű ember­nek, akinek azonban nincs tőkéje ah­hoz, hogy megindítsa az üzemet. Vi­szont Nováknak nem kölcsönöz sen­ki pénzt s Novák nem adja ki a ke­zéből a koncessziót: a dolgok ily csa­varos állapota azzal az eredmény­nyel jár, hogy Galántán nincs mozi. Mert másnak nem adnak koncessziót. A Nyílra folyó halai miatt pór támadt az érsekujvári halá­szok s a surányi cukorgyár között. Még 1923-ban történt, hogy a Nj’itra folyóban tömegesen pusztultak ki a halak s ezt a nyitrai halászok an­nak tulajdonították, hogy a surányi cukorgyár melléktermékei, — me­lyek a folyóba kerültek, — mérgez­ték meg a halakat. Az érsekujvári Halász-klub port indított a surányi cukorgyár ellen, 80.000 korona erejé­ig. Hosszú s bonyolult bizonyítási el­járást folytattak le, amely Í2 évig tartott. A nyitrai bíróság végre eluta­sította a nyitrai halászok keresetét. A halászok fellebbeznek. Az érsekujvári SZMKE nagy agilitással, sok eredménnyel dol­gozik. Egész télen át minden héten voltak kulturelőadásai s most folyik nagy erővel a tagok toborzása. A kulturelőadások iránt nagj’ érdeklő­dés nyilvánult meg mindenkor s az újváriak boldogan könyvelik el azt a tényt, hogy városuk egyre inkább fejlődik kulturális tekintetben is. Hogy ez így van, az nagyrészt a SZMKE .vezetőinek érdemé. Csütörtökön szlo­­venszkói írók estjét rendezi Érsek­újvár: Sziklay Ferenc dr., Darkó Ist­ván, Farkas István és Szombathjr Vik­tor lépnek föl. — Tervbevettek elő­adásokat Érsekújváron a gazdák szá­mára is, aktuális témákkal. Párkányban sürgetik a hősök emlékművének s a kórháznak felállítását. A községi költségvetés ezekre a célokra egyelő­re csak keveset szánt, mivel Párkány­ban a községi takarékosság elve érvé­­nj’esült az idei költségvetésben. Pa­naszhangok merültek föl, hogy a túl­ridós idők. amikor pezsgő folyt s még másnap este is mulatott néhány el­szánt vendég: A bálok beszédtémái is kevésszer vigasztalónk: lejárt váltó­ról. a végrehajtóról, gazdasági prob­lémáról, feme-ügyekről s olajdömping­­röl beszélgetnek a táncospárok s azzal a megnyugtató érzéssel mennek haza némelyek hogy jól kipa na szkodják ma­gukat . . Még valami adót is fizettek a jóleső panaszok után. Egy közepes rendezés kiadásai: Hatásági engedély, szerzői, védegy­leti díj 120 Ke, terem, fűtés, világítás 300 Ive. vigalmi adó 30—200 Ke, for­galmi adó 30 —50 Ke, zenekar: löO Ke, ha színpad van, akkor külön színpadi kiadások 100—200 Ke, meghívó, jegy 100 Ke. apróbb kiadások 150 Ke. Eset­leges jelmezkölcsönzés, díszlet külön kiadási tétel. Az ember elcsodálkozik, ezt hallván. S valóban ilyen nagyok a kiadások! Különös, hogy a jótékonysági, mun­kák is adó alá esnek. Az ország ösz­­szcs társadalmi s kulluregyesületei­­nek össze kellene fognia s egyérlclmü­­leg kérni kellene minden jótékony­­célú s kultúrelőadás, rendezés súlyos adóinak, hivatali kiadásainak meg­szüntetését, mert csak így lehet elérni azt, hogy a közönség pénze oda foly­jon. ahová valóban szánta, ahol arra nagj’ szükség ,van! zott takarékoskodás miatt Párkány fejlődése megáll. (Nem kell panasz­kodniuk: Komáromban az ellenkezője történt s mégsem fejlődünk.) Villanysztrájk ígérkezik. A Délszlovenszkói Vi I lám ősin (ívek körzetébe tartozó nagyobb községek s városok kereskedői, iparosai több értekezletet tartottak a villanyárak le­szállításának kérdésében. Legutóbb Nyitrán volt viharos ülés, ahol elha­tározták, hogy megszervezik az ösz­­szes érdekelteket, az üzemeket épp­úgy, mint a kereskedőket, iparosokat, nyilvános helyiségek tulajdonosait s a magánosokat s kérni fogják a vil­lanyárak leszállítását minden vona­lon. Ellenkező esetben sztrájkba lép­nek a fogyasztók, mint már Szlo­­venszkő sok helyén megtették. Udvardon vasárnap nagy s szép ünnepség ke­retében szentelték fel az udvardi fo­gyasztási és hitelszövetkezet székha­zát. A székház egyike a Hanza szö­vetkezet érdekkörébe tartozó legszebb épületeknek, hatalmas, tágas és a legmodernebb szövetkezeti elvek sze­rint épült. Van kultúrterme is. A meg­nyitásra megjelent a pozsonyi Szö­vetkezeti Központ aligazgatója, a Hanza vezetősége s tisztviselőkará­nak nagy része Galántáról, a SZMKE központi kiküldötte, valamint sok vi­déki testvérszövetkezet. megbízottja. A szentelést Sipo^s Antal főesperes. vé­gezte, majd a közgyűlésen ugyancsak ő tartott beszédet. A Hanza nevében dr. Kuthy Géza s Nagy Ferenc be­szélt. A közebéd után a kulturházban a SZMKE műkedvelő gárdája előadta a »Falu rossza« c. népszínművel, igen sikeresen, szépen, Dinnyés Lajos és Reichel Imre rendezésében. — Dr. Pajor szanatórium és víz­­gyógyintézet Budapest, VIII. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályok­kal napi 8.— P-tőL Az új Rheunta osztályon pöstyéni iszappakkolások. Fizikotherapijai Zander. Ortho päd gyógy termek. Rádiumkezelés. Ente­­rocleaner (bélfürdők).- Bentlakó- (és bejáró betegek kezelése. Szívbetege* vizsgálatára elektrokardiograph, ke­zelésére speciális gyógymódok. Szén­savas és oxigénfürdők. Legmoder­nebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látvá­nyosságszámba menő ni ülő termeiben kozmetikus plaslikai operációk is vé­geztetnek: emlőplastika, orrkorrectio, arcmegfiatalítás, ráncéi tüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon 10 napos lcgmérsékeltebb átalányárak.

Next

/
Thumbnails
Contents