Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-30 / 9. szám
Otvenhatodlk évfolyam 9. szám. Nzerda, 1935 lannár 30» Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ki, félévre 4# Ké, negyedévre 2« Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dl*. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE A szénbányák »szocializálása“ Komárom, január 29. A szénbányák szocializálásán azoknak állami tulajdonba vételét kell érleni. idáig ez a szélső baloldali pártoknak volt a prograinmjában, de most polgárjogot kapott, mivel a miniszterelnök minapi, a sajtónak adott programmjába is belekerült. A szénbányák államosítása azonban nem tartozik az úgynevezett könnyű feladatok közé. Aki azt hiszi, hogy a szénbányászat szocializálása egyértelmű azzal, hogy a bányák jövedelmét az állampénztár foglalja le a maga részére, az csalódik, mert ezt a kérdést számos mellékkörülmény komplikálja. Elsőnek — mint legnagyobb teher — a bányatársláda kérdése,, amelyen a bányászok szociális biztosítása és nyugdíjviszonyai értendők. Ehhez tudvalevőleg igen sok pénzre volna szükség, hogy «z az intézmény a kór színvonalára kerüljön föl. A második nagy kérdés az, hogy a bányatulajdonosokat milyen pénzügyi keretekben kártalaníthatja a kormány. Ugyanis a banyák szocializálása esetén meg kell váltani azoknak nemcsak mai felszerelését, gépeit, biztonsági berendezéseit, hanem a bozadéknak megfelelő tőkét is kell erre a eélra biztosítani akár készpénz, akár jövedelmező érlékpapirosok alakjában. A bányapapirosokból Igen jó befektetési üzlet lehetne, ha azt nem a bürokrácia csinálja és ilyen esetben a kormány is megtalálhatná számadását. Nagy terheket is kellene átvennie az államnak a bányák alkalmazottainak járandóságaiban és biztosítási igényeiben, amelyek mindaz üzemi kiadásokban számítandók lel és ezek a komponensek állapítanák meg a szén mindenkori árál. A szénárakkal a kormány egyrészről a gyáriparra tudna nagy befolyást gyakorolni, másrészt a fölösleget a piacokon értékesíthetné. Természetesen csak akkor lehetne versenyképes külföldi relációkban, ha a világárak nívójáig szállana le. Tudott dolog,hogy ez ma a szénipar nagy szociális terhei és belföldi megadóztatása következtében nem érhető Pl és ezért a csehszlovák szén a külföldi piacainak nagy részét elvesztette, melyet az olcsóbb, de hasonló jó miuőségíí lengyel szén foglalt el. A szénbányászat még arra is alkalmat nyújtana a kormánynak, hogy a munkanélküliség kérdésében állást foglaljon és a negyvenórás munkahét bevezetésével azon enyhítsen. Természetesen a bürokrácia teljes mentesítése az a szempont, amely az állami szénüzem jövedelmezőségét biztosíthatná, mert ha ide is annyi állami tisztvi-Komárom, január 29 Február közepén kezdődik a nemzetgyűlés munkája. A kormány németnyelven szerkesztett félhivatalos orgánuma a belpolitikai helyzetről írt fejtegetésében kitér a közeledő választásokra és ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a koalíciós pártok állandóan tárgyalnak a választás eshetőségéről és a tárgyalások egy része a kulisszák mögött folyik. Ami a tárgyalások mai állását illeti, abból annyit lehet megállapítani, hogy a karácsonyi ünnepek előtt félbeszakított ülésszaknak újra való megkezdése egyelőre függőben van és arra gondolnak, hogy a képviselőházat majd csak akkor hívják össze, ha a nemzetgyűlés sürgősnek nyilvánított munka progrannnja a parlament tárgyalására alkalmas lesz. Mint legközelebbi terminus, a következő hónap közepe jöhet számításba, tehát a parlamenti munka ujrafölvétele csak február közepére várható. llolola János dr. képviselő interpellációja az október 28-án Vágsellyén elhangzott magyargyalázó szavalat miatt. A mull év október 28-án Vágsellyén tartott ünnepélyen Csernyánszky Imre dr. járási főnök jelenlétében egyik szereplő igen súlyos magyarellenes verset szavalt. Hornyák M. diák a nagy számban jelenlevő magyar közönség megbotránkozására oly magyargyalázó költeményt adott elő, hogy csak a résztvevő magyarság fegyelmezettségének köszönhető, hogy nem tört ki nyílt botrány, de minden magyar lelkében mélyen megbántva s a meggy aláz tatás szégyenítő érzésével távozott a helyszínről. Maga a jelenlévő járásfőnök is érezte, hogy valami helytelen történt, mert az ünnepség szokásos berekesztése nélkül gyorsan eltávozott. Ebben az ügyben Holota János dr. magyar nemzeti párképviselő interpellációt nyújtott be az összkormányhoz, amely 2757/III. sz. alatt most jelent meg a képviselőház hivatalos nyomtatványainak sorozatában. Az interpelláló fordításban részletesen ismerteti a magyargyalázó költeményt és kérdést intéz az összkormányhoz: hajlandó-e megvizsgálni és pontosan megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a köztársaság nemzeti békéjének e súlyos megzavarásáért és hajlandó-e a kormány megfelelő preventív intézkedésekkel megakadályozni, hogy a vágséllyei esethez hasonló és a köztársaság konszolidálását semmiképen sem szolgáló incidensek ne ismétlődhessenek meg? Az önkormányzatok szanálására vonaktozó novella Szlovenszkón elfogadhatatlan. A Rob. Noviny c. lapban Korma» hosszabb cikket ír az önkormányzati testületek tervbevett szanálásáról. Az eddig ismert novella — a cikk szerint — Szlovenszkón teljesen elfogadhatatlan. Nem számol Szlovenszkó különleges igényeivel és szükségleteivel. A történelmi ország önkormányzatai! 7 milliárd, a szlovenszkó! önkormányzati testületeket pedig 7ÖÖ millió adósság nyomja. A szanálási terv jó lehet a történelmi országok önkormányzataira nézve, ahol megvannak a jól kiépített községi és járási, kulturális és gazdasági intézmények, de nem jó Szlovenszkó számára, ahol mindezeket alapjuktól kezdve kell kiépíteni. A cikkíró a továbbiakban részletesen ismerteti a szlovenszkói önkormányzatok iskolaügyi feladatait, majd azt írja, hogy az önkormányzatok gazdálkodása ellenőrzésének megszigorítása, mint azt a novella hozza, egészben véve helyes, de ez az ellenőrzés a gyakorlatban különösen fest: egyszerűen nincs meg. Hiszen az országos választmánynak nincs is revíziós osztálya. A javaslat még nem kész. most tehát még van mód arra, hogy Szlovenszkó különleges igényeit és kívánságait méltányolják és figyelembe veszik. Elkészült a három választási törvényjavaslat. Már az elmúlt évben híresztelték a lapok, hogy a kormány az idén megtartandó választásokra különböző törvényjavaslatokat készít, amelyek a kispárlok ellen irányulnak. A törvényjavaslatokat a belügyminisztériumban már kidolgozták. Az első javaslat az úgynevezett kvorum bevezetésére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy' egy mandátum elnyeréséhez a szavazatok bizonyos minimumát állapítja meg a törvény. A második javaslatnak az a célja, hogy azokat a pártokat, amelyeknek programmján Csehszlovákia alkotmányának, vagy pedig gazdasági alapjainak megváltoztatása szerepel, kizárják a választásokból. Végül az egy pártra leadott szavazatoknak a valamely nemzeti kisebbségre leadott szavazatok számának legalább 2 százalékát kell kitenniök. Az agrárpárt és a szociáldemokrata párt közeledése. Mint ismeretes, Malypelr miniszterelnök legutóbbi kormánynyilatkozatában a szénbányák államosításának tervét vetette föl, mint amelyet megvalósítandónak tart. A szociáldemokrata párt ezt nagy örömmel fogadja, amelynek a párt orgánuma, a Právo Lidu élénk kifejezést ad, s feltűnő lelkendezéssel könyveli el az agrárpárt szocialista tendenciáját. A szociáldemokrata pártnak nincs oka aggodalomra írja a lap és nem tart semmiféle > konkurenciától«. mint azt a sajtó bizonyos része feltüntetni igyekszik. Ellenkezőleg, az agrárpárt és a szociáldemokrata párt eszmei közeledése a szocialista programm-elv alapján csak örömet okozhat minden szocialistánál. Ez a kezdet nagyon Ígéretes és kedvező bázis lehet a parasztok és a munkásság összefogására. Ez a két hatalmas államalkotó elem olyan szilárd és méreteiben lenyűgöző politikai-gazdasági programmot tudna alkotni, amely nemzetgazdasági viszonyainkban forradalmi rendet teremtene: legyen minden embernek kenyere, aki dolgozni tud és akar. A választások, úgy látszik, a koalíció két legnagyobb hatalmi riválisát is közeledésre kényszerítik, mert a jelszavas politika kilátásai nem vetnek nagyon rózsás szint a horizontra. A kulisszák mögötti tárgyalások eredményeként lehet megállapítani a két párt közeledését, a tűz és a víz egyesülését. Statisztika a hadsereg tartalékos tisztjeiről. Böjtnap a hadseregben. Az íA-Zet c. cseh lap a Dustojnické Listy« (Tiszti lapok) nyomán írja, hogy 2071 főiskolai végzettséggel biró alhadnagyból 210 (és pedig 98 mérnök, 96 Judr., 11 természettudományi doktor, 4 bölcsészdoktor és 1 techn. dr.) van a gyalogságnál. A tüzérség 789 alhadnagya közül 149 rendelkezik akadémiai képzettséggel. A repülőknél 12 mérnök alhadnagy van, a lovasságnál 10 mérnök, 5 jogász, a hidászoknál 73 mérnök s a távirászezrednél 6 mérnök, 2 jogász s egy természettudományi doktor alhadnagy van a tartalékban. A műszaki fegyveres szolgálatban 33 tartalékos alhadnagy közül 5 a mérnök s a proviantszolgálatban (gazdászat) a 217 alhadnagy közül 50 jogi doktor. 18 mérnök, 2 természettudományi dr. van. Vagyis a főiskolai végzettséggel biró alhadnagyok 10 százaléka a gyalogságnál és 33 százaléka a proviantnál szolgál. A Dustojnické Listy elítéli ezt az állapotot s azt írja, hogy a legközelebbi jövő feladata lesz megszüntetni a főiskolások kedvetlenségét különösen a gyalogság iránt. A »Slovák« azt a kérdést féjtegeti, hogy hány szlovák tiszt van a hadseregben. Erről egyik legutóbbi számában a következőket állapítja meg: Hiteltérdemlő adat szerint egyetlen szlovák ezredparancsnok van, egyetlenegy dandárparancsnok van — s egyetlenegy zászlóalj parancsnok sincs. A századparancsnokok száma legfeljebb 10—12. Ezek az adatok igazán selő telepednék le, mint az államvasutakhoz, akkor jövedelmezőségre gondolni sem lehet. Ez azonban nemcsak elvi elhatározásokon fordul meg, hanem fontos gazdasági számításokon. Éppen azért nem várható, hogy a szénbányák szocializálása a közeljövőnek egyik megoldandó feladata lehessen és a miniszterelnök bejelentése csak arra vonatkozik, hogy a kormányt ez a gondolat is foglalkoztatja, melyet egész általánosságban elvetni nem lehet, de ebben is az államszocializmusnak egy újabb fejleményét kell felismernünk.
