Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-30 / 9. szám

Otvenhatodlk évfolyam 9. szám. Nzerda, 1935 lannár 30» Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ki, félévre 4# Ké, negyed­évre 2« Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dl*. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE A szénbányák »szocializálása“ Komárom, január 29. A szénbányák szocializálásán azoknak állami tulajdonba vételét kell érleni. idáig ez a szélső bal­oldali pártoknak volt a prograinm­­jában, de most polgárjogot kapott, mivel a miniszterelnök minapi, a sajtónak adott programmjába is belekerült. A szénbányák államosí­tása azonban nem tartozik az úgy­nevezett könnyű feladatok közé. Aki azt hiszi, hogy a szénbányá­szat szocializálása egyértelmű az­zal, hogy a bányák jövedelmét az állampénztár foglalja le a maga részére, az csalódik, mert ezt a kérdést számos mellékkörülmény komplikálja. Elsőnek — mint legnagyobb te­her — a bányatársláda kérdése,, amelyen a bányászok szociális biz­tosítása és nyugdíjviszonyai ér­tendők. Ehhez tudvalevőleg igen sok pénzre volna szükség, hogy «z az intézmény a kór színvonalára kerüljön föl. A második nagy kér­dés az, hogy a bányatulajdonoso­kat milyen pénzügyi keretekben kártalaníthatja a kormány. Ugyan­is a banyák szocializálása esetén meg kell váltani azoknak nemcsak mai felszerelését, gépeit, biztonsági berendezéseit, hanem a bozadék­­nak megfelelő tőkét is kell erre a eélra biztosítani akár készpénz, akár jövedelmező érlékpapirosok alakjában. A bányapapirosokból Igen jó befektetési üzlet lehetne, ha azt nem a bürokrácia csinálja és ilyen esetben a kormány is megta­lálhatná számadását. Nagy terheket is kellene átvennie az államnak a bányák alkalmazot­tainak járandóságaiban és bizto­sítási igényeiben, amelyek mindaz üzemi kiadásokban számítandók lel és ezek a komponensek álla­pítanák meg a szén mindenkori árál. A szénárakkal a kormány egyrészről a gyáriparra tudna nagy befolyást gyakorolni, más­részt a fölösleget a piacokon érté­kesíthetné. Természetesen csak ak­kor lehetne versenyképes külföldi relációkban, ha a világárak nívó­jáig szállana le. Tudott dolog,hogy ez ma a szénipar nagy szociális terhei és belföldi megadóztatása következtében nem érhető Pl és ezért a csehszlovák szén a külföldi piacainak nagy részét elvesztette, melyet az olcsóbb, de hasonló jó miuőségíí lengyel szén foglalt el. A szénbányászat még arra is al­kalmat nyújtana a kormánynak, hogy a munkanélküliség kérdésé­ben állást foglaljon és a negyven­órás munkahét bevezetésével azon enyhítsen. Természetesen a büro­krácia teljes mentesítése az a szem­pont, amely az állami szénüzem jövedelmezőségét biztosíthatná, mert ha ide is annyi állami tisztvi-Komárom, január 29 Február közepén kezdődik a nemzetgyűlés munkája. A kormány németnyelven szerkesz­tett félhivatalos orgánuma a belpoliti­kai helyzetről írt fejtegetésében ki­tér a közeledő választásokra és ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a koalí­ciós pártok állandóan tárgyalnak a vá­lasztás eshetőségéről és a tárgyalások egy része a kulisszák mögött folyik. Ami a tárgyalások mai állását illeti, abból annyit lehet megállapítani, hogy a karácsonyi ünnepek előtt félbesza­kított ülésszaknak újra való megkez­dése egyelőre függőben van és arra gondolnak, hogy a képviselőházat majd csak akkor hívják össze, ha a nemzetgyűlés sürgősnek nyilvánított munka progrannnja a parlament tár­gyalására alkalmas lesz. Mint leg­közelebbi terminus, a következő hó­nap közepe jöhet számításba, tehát a parlamenti munka ujrafölvétele csak február közepére várható. llolola János dr. képviselő interpel­lációja az október 28-án Vágsellyén elhangzott magyargyalázó szavalat miatt. A mull év október 28-án Vágsellyén tartott ünnepélyen Csernyánszky Im­re dr. járási főnök jelenlétében egyik szereplő igen súlyos magyarellenes verset szavalt. Hornyák M. diák a nagy számban jelenlevő magyar kö­zönség megbotránkozására oly ma­­gyargyalázó költeményt adott elő, hogy csak a résztvevő magyarság fe­gyelmezettségének köszönhető, hogy nem tört ki nyílt botrány, de minden magyar lelkében mélyen megbántva s a meggy aláz tatás szégyenítő érzé­sével távozott a helyszínről. Maga a jelenlévő járásfőnök is érezte, hogy valami helytelen történt, mert az ün­nepség szokásos berekesztése nélkül gyorsan eltávozott. Ebben az ügyben Holota János dr. magyar nemzeti pár­képviselő interpellációt nyújtott be az összkormányhoz, amely 2757/III. sz. alatt most jelent meg a képviselő­ház hivatalos nyomtatványainak so­rozatában. Az interpelláló fordításban részletesen ismerteti a magyargyalá­zó költeményt és kérdést intéz az összkormányhoz: hajlandó-e megvizs­gálni és pontosan megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a köztársaság nemzeti békéjének e súlyos megzava­rásáért és hajlandó-e a kormány meg­felelő preventív intézkedésekkel meg­akadályozni, hogy a vágséllyei esethez hasonló és a köztársaság konszolidá­lását semmiképen sem szolgáló inci­densek ne ismétlődhessenek meg? Az önkormányzatok szanálására vonaktozó novella Szlovenszkón elfogadhatatlan. A Rob. Noviny c. lapban Korma» hosszabb cikket ír az önkormányza­ti testületek tervbevett szanálásáról. Az eddig ismert novella — a cikk sze­rint — Szlovenszkón teljesen elfogad­hatatlan. Nem számol Szlovenszkó különleges igényeivel és szükségletei­vel. A történelmi ország önkormány­zatai! 7 milliárd, a szlovenszkó! ön­­kormányzati testületeket pedig 7ÖÖ millió adósság nyomja. A szanálási terv jó lehet a történelmi országok önkormányzataira nézve, ahol meg­vannak a jól kiépített községi és já­rási, kulturális és gazdasági intézmé­nyek, de nem jó Szlovenszkó számá­ra, ahol mindezeket alapjuktól kezd­ve kell kiépíteni. A cikkíró a továb­biakban részletesen ismerteti a szlo­­venszkói önkormányzatok iskolaügyi feladatait, majd azt írja, hogy az ön­­kormányzatok gazdálkodása ellenőr­zésének megszigorítása, mint azt a novella hozza, egészben véve helyes, de ez az ellenőrzés a gyakorlatban különösen fest: egyszerűen nincs meg. Hiszen az országos választmánynak nincs is revíziós osztálya. A javaslat még nem kész. most tehát még van mód arra, hogy Szlovenszkó külön­leges igényeit és kívánságait méltá­nyolják és figyelembe veszik. Elkészült a három választási törvényjavaslat. Már az elmúlt évben híresztelték a lapok, hogy a kormány az idén megtartandó választásokra különböző törvényjavaslatokat készít, amelyek a kispárlok ellen irányulnak. A tör­vényjavaslatokat a belügyminisztéri­umban már kidolgozták. Az első ja­vaslat az úgynevezett kvorum beve­zetésére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy' egy mandátum elnyeréséhez a szavazatok bizonyos minimumát ál­lapítja meg a törvény. A második ja­vaslatnak az a célja, hogy azokat a pártokat, amelyeknek programmján Csehszlovákia alkotmányának, vagy pedig gazdasági alapjainak megvál­toztatása szerepel, kizárják a válasz­tásokból. Végül az egy pártra leadott szavazatoknak a valamely nemzeti ki­sebbségre leadott szavazatok számá­nak legalább 2 százalékát kell kiten­­niök. Az agrárpárt és a szociáldemokrata párt közeledése. Mint ismeretes, Malypelr miniszter­elnök legutóbbi kormánynyilatkoza­tában a szénbányák államosításának tervét vetette föl, mint amelyet meg­­valósítandónak tart. A szociáldemok­rata párt ezt nagy örömmel fogadja, amelynek a párt orgánuma, a Právo Lidu élénk kifejezést ad, s feltűnő lelkendezéssel könyveli el az agrár­párt szocialista tendenciáját. A szo­ciáldemokrata pártnak nincs oka ag­godalomra írja a lap és nem tart semmiféle > konkurenciától«. mint azt a sajtó bizonyos része fel­tüntetni igyekszik. Ellenkezőleg, az agrárpárt és a szociáldemokrata párt eszmei közeledése a szocialista prog­­ramm-elv alapján csak örömet okoz­hat minden szocialistánál. Ez a kez­det nagyon Ígéretes és kedvező bázis lehet a parasztok és a munkásság összefogására. Ez a két hatalmas ál­lamalkotó elem olyan szilárd és mé­reteiben lenyűgöző politikai-gazdasá­gi programmot tudna alkotni, amely nemzetgazdasági viszonyainkban for­radalmi rendet teremtene: legyen minden embernek kenyere, aki dol­gozni tud és akar. A választások, úgy látszik, a koa­líció két legnagyobb hatalmi riváli­sát is közeledésre kényszerítik, mert a jelszavas politika kilátásai nem vet­nek nagyon rózsás szint a horizont­ra. A kulisszák mögötti tárgyalások eredményeként lehet megállapítani a két párt közeledését, a tűz és a víz egyesülését. Statisztika a hadsereg tartalékos tisztjeiről. Böjtnap a hadseregben. Az íA-Zet c. cseh lap a Dustoj­­nické Listy« (Tiszti lapok) nyomán írja, hogy 2071 főiskolai végzettség­gel biró alhadnagyból 210 (és pedig 98 mérnök, 96 Judr., 11 természettu­dományi doktor, 4 bölcsészdoktor és 1 techn. dr.) van a gyalogságnál. A tüzérség 789 alhadnagya közül 149 rendelkezik akadémiai képzettséggel. A repülőknél 12 mérnök alhadnagy van, a lovasságnál 10 mérnök, 5 jo­gász, a hidászoknál 73 mérnök s a távirászezrednél 6 mérnök, 2 jogász s egy természettudományi doktor al­hadnagy van a tartalékban. A műsza­ki fegyveres szolgálatban 33 tartalé­kos alhadnagy közül 5 a mérnök s a proviantszolgálatban (gazdászat) a 217 alhadnagy közül 50 jogi doktor. 18 mérnök, 2 természettudományi dr. van. Vagyis a főiskolai végzettséggel biró alhadnagyok 10 százaléka a gya­logságnál és 33 százaléka a proviant­­nál szolgál. A Dustojnické Listy el­ítéli ezt az állapotot s azt írja, hogy a legközelebbi jövő feladata lesz meg­szüntetni a főiskolások kedvetlenségét különösen a gyalogság iránt. A »Slovák« azt a kérdést féjtegeti, hogy hány szlovák tiszt van a had­seregben. Erről egyik legutóbbi szá­mában a következőket állapítja meg: Hiteltérdemlő adat szerint egyetlen szlovák ezredparancsnok van, egyet­lenegy dandárparancsnok van — s egyetlenegy zászlóalj parancsnok sincs. A századparancsnokok száma legfel­jebb 10—12. Ezek az adatok igazán selő telepednék le, mint az állam­vasutakhoz, akkor jövedelmezőség­re gondolni sem lehet. Ez azonban nemcsak elvi elhatározásokon for­dul meg, hanem fontos gazdasági számításokon. Éppen azért nem várható, hogy a szénbányák szo­cializálása a közeljövőnek egyik megoldandó feladata lehessen és a miniszterelnök bejelentése csak ar­ra vonatkozik, hogy a kormányt ez a gondolat is foglalkoztatja, me­lyet egész általánosságban elvetni nem lehet, de ebben is az államszo­cializmusnak egy újabb fejlemé­nyét kell felismernünk.

Next

/
Thumbnails
Contents