Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-22 / 50. szám

Lapunk mai száma a jőtft heti teljesBádió-müsort tartalmazza Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sfjész évre 80 KC, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Kö. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS* Felelős főszerkesztő* GA AL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak*: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, június 21. Egy koalíciós kormány sohasem nyilatkozhatik határozott irányban, mint például egy politikai párt, amely­nek megvan a maga irányvonala. A koalícióban több párt vesz részt és ez az irányvonal sokszor szenved megszakítást vagy töréseket ahhoz képest, hogy a politikai konstelláci­ók hogyan alakúinak. így tehát a ko­alíciós kormányprogram legtöbbaiyi­­re csak általános politikai megállapí­tásokat foglalhat magában, melyeket bármelyik kormánypárt elmondhat­na. Egyetlen új dolog a kormányel­nök megkülönböztetése a kormány­­ellenes ellenzék és az állam ellenzé­ke között. Azonban ennek követkéz menyeit nem vonja le teljesen. így például Szlovenszbón az autonómia jelszavának hangoztatását csábítónak minősíti, holott ez nem egyéb, mint az ellenzéki álláspontnak az inkarná­ciója, mely intézményesen akarja megszüntetni azokat a különbségeket, amelyek az állam egyes vidékeivel szemben fcnnállanak, de mindenkor az állam gondolata alapján. Sajnos, a viszonyoknak azt a javítását, me­lyet a kormány ennek ellensúlyozá­sára kívánna felhasználni, nem tud­tuk eddig tapasztalni sem a legfá­jóbb gazdasági, sem a legféltettebb kulturális téren. Figyelemreméltó a miniszterelnök expozéjában, amit a közigazgatás de­centralizálásáról mond, melyet az autonómia törvényes illetékessége vé­dőjének minősít. Itt természetesen közigazgatási autonómiát kell érte­nünk, ahol közismert dolog az önkor­mányzati testületnek a kormánytól való függővé tétele a választott tagok mellé kinevezett »szakértők« útján. Ezen a téren, tényleg sok a teendő és ennek a kiinduló pontja a közigaz­gatási önkormányzat szabaddá tétele és cselekvési szabadságának teljes visszaadása, mert félönkormányzatok­kal eredményes munkát végezni nem lehet. Külpolitikai téren a legszükszavúbb az orosz kölcsönös segélynyújtási és barátsági egyezmény felemlítése kö­rül, melynek bizonyára megvannak a barátai, azonban meglesznek az el­lenzői is, mert ez a politika szükség­képpen kedvezőtlenül fogja befolyá­solni a nagy szomszédokkal való ki­elégítő viszonyt. A szomszédok kö­zül baráti viszonyba kivan jutni a kormány Ausztriával és egy mondat­ban a Magyarországgal való meg­egyezésre mutat rá, amely ötéves szerződésnélküii állapotnak vet véget. Ezt a haladásnak első' jelei gyanánt el lehet fogadni, de a helyes külpo­litika felismerése mégis csak a szom­szédokkal való teljes megegyezésen sarkallib. Komárom, — június 21. Magyar pártjaink közös törvény­hozói klubjának megalakulása. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a sze­pesi német párt törvényhozóinak kö­zös klubjai kedden alakultak meg a következőképen: A képviselőházi klub elnöke SziiUő Géza dr., aleínök Szent-Ivány József, háznagy Holota János dr A klub tag­jai: Esterházy János, Holota János dr., Jaross Andor, Korláth Endre dr., Nitsch Andor, Petrásek Ágoston, Porubszky Géza dr., Szent-Ivány József és Szüllő Géza dr. A szenátusi klub elnöke Törköly József dr., alelnök 7urchünyi Imre dr., háznagy Hokky Károly. A klub tagjai: Füssy Kálmán, Hokky Károly, Pajor Miklós dr, Törköly József dr. és Turchányi Imre dr. Az uj nemzetgyűlés alakuló ülése. A május 19-ikén megválasztott uj képviselőház junius lö-án, kedden délben tartotta alakuló ülését. Maly­­petr miniszterelnök nyitotta meg az ülést, mely után a képviselőházi titká­rok a köztársaságban élő nemzetiségek nyelvén felolvasták a képviselői foga­dalom szövegét, majd valamennyi képviselő az elnöklő miniszterelnök­höz ment és „fogadom“ szóval meg­erősítette a fogadalmat. A képviselőház a fogadalom letétele után névszerinti titkos szavazással megválasztotta a ház elnökét és al­­elnökeit. A képviselőhöz elnökéül Braddcs Bohumil agrárpárti képvise­lőt, volt nemzetvédelmi minisztert vá­lasztották meg, a leadott szavazatok­ból 233 Bradács mellett szólt, 53 kép­viselő üres lappal szavazott. Az uj elnökre szavazott a 166 koalíciós kép­viselőn kívül a Hlinka-pártból mintegy 20 képviselő, továbbá a 44 Henlein­­párti képviselő is. Az elnöki fogadalom letétele és az uj elnök székfoglalója után a képvi­selőház megválasztotta az alelnököket és pedig Markovics dr. szociáldemo­krata, Taub német szociáldemokrata, Az állam védelme, a nemzetközi bizonytalanság ecsetelése után a gaz­dasági válság, majd a rosszabbodó munkaviszonyok ismertetésére tért át a miniszterelnök, aki a javulás egyik eszköze gyanánt az adóterhek mér­séklése mellett nyilatkozott. Szakem­berek, érdekképviseletek az unalomig hangoztatták már ezt és sürgették az adótörvények megváltoztatását, me­lyek annak idején a tapasztalati té­nyek teljes mellőzésével egy politi­kus tekintélye alapján tett törvénnyé a parlament. Az élet azonban rácá­folt az elméletre és az adórendszer tarthatatlanságának elég bizonyítéka a közgazdasági élet egyre hangosabb Langr cseh nemzeti szocialista, Mléoch cseh iparospárti, Koseh cseh néppárti és Onderco szlovák néppárti képviselő személyében. A kormánynyilatkozatot beterjesz­tették mindkét ház első ülésén. Az uj nemzetgyűlés első ülésén úgy a képviselőházban, mint a szenátusban beterjesztette a miniszterelnök az új kormány nyilatkozatát. A nagy érdeklődéssel várt nyilat­kozat foglalkozott a választások ered­ményével, amellyel a kormány meg van elégedve. A kormány elvárja, hogy azok a polgárok, akiknek megadta az állam a teljes polgáú szabadságot, tel­jesíteni fogják kötelességüket az ál­lammal és a demokráciával szemben. Az ellenzékiség meg van engedve, de az oppozició sohasem lehet államel­lenes. Aki máskép értelmezi a tényt, az ne csodálkozzék, ha szigorúan bán­nak vele. A választás eredményéből arra lehet következteti, hogy a cseh­szlovák nép túlnyomó többsége a mai koalíciós rendszer mellett foglalt állást. A miniszterelnök foglalkozott a szu­­détanémet kérdéssel és a szlovenszkói helyzettel. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy a kormány folytatni fogja az előző kormányok erőfeszítéseit, hogy biz'ositsa főleg gazdasági alapon Szlo­­venszkó és ruszinszkó fejlődését az egységes államkereieken belül. Többek között a tarifakérdés rendezését, a tör­vények egységesítését helyezte kilá­tásba, A kormány következetesen ki­tart az állami és a nemzeti egység eddigi politikája mellett, de az érvény­ben lévő törvények keretén belül foly­tatni fogja a közigazgatás decentrali­zálását a gyakorlati következmények­nek megfelelően és ügyelni fog arra, hogy az autonómia törvényes kompe­tenciáját sehol se sértsék meg. Szlo­­venszkón kiépítik a tartományi köz­­igazgatást, a tartományi iskolatanács, kulturtanács és iparostanács segély­­szervezeteit ugyanolyan alapokon, mint a köztársaság többi országaiban már meg van, vagy meg lesz. A kormány a köztársaság egész íe;ü!eíén a belső és általánosabb panasza ezek ellen a törvények ellen, amelyeket meg kell változtatni. A miniszterelnök beszélt a gabonamonopóliumról káros követ­kezményei említése nélkül, bejelen­tette, az állatmonopóliumot, melyet a szakkörök és a gazdák vegyes ér­zelmekkel várnak és a széntermelés­ről, a szén árának leszállításával kap­csolatban, mert tudott dolog, bogy a szénkivitel terén ez az ipar régóta nem versenyképes. Nem hallottunk a beszédben sem­mit a szudéta németekkel való vi­szony és általában a kisebbségi kér­désről, holott ez az állam belső struk­túrájának is eminens alkotórésze. A béke, nyugalom és rend, valamint a lakosság valamennyi rétegének kölcsö­nös együttműködése elérésére fog tö­rekedni. A külpolitika iránya a régi marad és a kormány kitart politikájának ed­digi alapelvei mellett. Reméli a kor­mány, hogy barátságos viszonyba ke­rül Lengyelországgal és békés együtt­működést fog teremteni Németország­gal. Arra törekszik a kormány, hogy Magyarországgal is jó viszonyba ke­rüljön. A modus vivendi keresztülvi­telét a közeljövőben megjelenő pápai bulla vezeti be, amely bulla szabá­lyozza az egyházmegyék új határait és hozzáidomitja azokat az állami hatá­rokhoz. A csehszlovák kormány a kül­politikával összefüggően, a jövőben is rendszeresen gondoskodni fog az állam védelmének kiépítéséről. Defenzív had­sereget sem lehet néhány hónap alatt teremteni. Bízik a kormány az euró­pai béke megőrzésében, de nem sza­bad lekicsinyelni az állami biztonság védelmét sem, mert ez az alapja a köstársaság egészséges és zavartalan fejlődésének. Beszélt még a miniszterelnök a kor­mány gazdasági programjáról, az in­dokolatlan árdrágításokról, az adó­­adósságokról, a kereskedelmi és kis­ipar védelméről, a monopóliumokról és a költségvetésről. A szenátus alakuló ülése. Malypetr miniszterelnök a szenátus alakuló ülését kedden délután fél négy órakor nyitotta meg. A szenátorok az elnöklő miniszterelnök kezébe letették a fogadalmat, majd a szenátus 96 sza­vazattal újból Szoukup szociáldemokrata szenátort választotta meg elnöknek. Az elnök székfoglalójának elmondása után a szenátus megválasztotta az al­elnököket, akik a következők lettek: Donát agrárpárti, Hrubán cseh nép­párti, Buday szlovák néppárti, Klofács cseh nemzeti szocialista, Bass cseh iparospárli és Heller német szociál­demokrata szenátor. Megválasztották a rendezőket és jegyzőket s elhatá­rozta a szenátus, hogy 20—20 tagú költségvetési, mentelmi, kezdeményező, kulturális, nemzetgazdasági, népjóléti, külügyi és kereskedelmi bizottságot választ. A bizottsági választásokat a kielégített kisebbségek az állam tá­maszai mindenütt, inert együttdolgoz­nak az állam viszonyainak konszoli­dálása érdekében. Tehát ha ez a kér­dés úgy oldható meg, hogy az szé­les néprétegeket elégíthet ki, ez a munka az állam érdekében való. Arra a kényelmes álláspontra helyezkedni azonban, hogy kisebbségi kérdés nincs, amikor azt statisztikai adatok bizonyítják, vagy egyoldalúan meg­állapítani a kisebbségek helyzetének kielégítő voltát, ellenkeznék az állam­­rezon jól felfogott érdekeivel, mert az állam csak akkor tehet erős, ha a belső erők egységes eredőkbe futnak össze az állam érdekében. |

Next

/
Thumbnails
Contents