Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-01 / 44. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1935. június 1. Cseh Iparospárt 826, Rázus 929, áramár 310. Megjegyezzük, hogy a népszámlálás szerint a járásnak csak 27 százaléka magyar. Zselizi járás: Magyar Nemzeti Párt 6929, Keresztényszocialista Párt. 2575, Benespárti 388, Agrárpárt 2810, Kommunista 3411, Cseh Néppárt 297, Cseh iparospárt 433. Rimaszombati járás: Magyar Nemzeti Párt 2161, Keresztényszocialista Párt 568, Agrárpárt 5834, Szocdem. Párt 3714, Benes 945, Kommunista Párt 4435, Cseh néppárt 266, Hlinka Párt 3148, megjegyezzük, hogy a népszámlálás szerint a rimaszombati járásban 35385 csehszlovák és csak 8553 magyar van. Feledi járás: Magyar Nemzeti Párt 6671, Keresztényszocialista Párt 1795, Agrárpárt 1351, Szocdem. Párt 873, Benes 390, Kommunista 3837, Hlinka Párt 651, Magyar Köztársasági Párt 1310. Tornaijai járás: Magyar Nemzeti Párt 4320, Keresztényszocialista Párt 692, Agrárpárt 2390, Kommunista Párt 2264, Benes 331, Szocdem Párt 727. Rozsnyói járás: Magyar Nemzeti Párt 4189, Keresztényszocialista Párt 1662, a többi pártok szavazatszámairól jelentés még nem érkezett. Losonci járás: Magyar Nemzeti Párt 2921, Keresztényszocialista Párt ^708, Magyar Nemzeti Munkáspárt 331, Agrárpárt 5558, Kommunista 6248, Szocdem Párt 4491, Benes 1503, Csehszlovák Iparos 901, Kramár 627, Rázus 2660. A járásnak több mint fele csehszlovák nemzetiségű. Nagykaposi járás: Magyar Nemzeti Párt 3055, Keresztényszocialista Párt 1431, Agrár 1805, Kommunista 1009. Szepsi járás: Magyar Nemzeti Párt 3536, Kerszocpárt 4064, Agrár 2530, Kommunista 1747. Királyhelmeci járás: Magyar Nemzeti Párt 3665, Keresztényszocialista Párt 2779, Agrár 4538, Kommunista Párt 3003. Nyitrai járás : Magyar Nemzeti Párt 1912, Keresztényszocialista párt 3709, Hlinka 8967, Agrár 6017, Szocdem. Párt 3036, Cseh nemzeti szocialista 1470, Kommunista Párt 4395, Csehszlovák Néppárt 892, Iparospárt 658, Fasiszta Párt 1228, Nemzeti demokrata 5861, Zsidópárt 1090. Egy amerikai 6 hengeres Studebecher autó iókarban Cim a kiadóhivatalban. 181 Nagyszabású kultumap Komáromban Áldozócsütörtökön. Kitűnően vált be a „zsúfolt“ kulturprogramm. — A Jókai Egyesület közgyűlése és serlegvacsorája. — A SzMKE vezetőségi gyűlése — Az Irodalmi Szövetség megalakítása. — Vidéki vendégek a komáromi kulturnapon. Saját tudósítónktól. — Komárom kultúréletében igen jelentős esemény történt áldozócsütörtökön, május 30-án. »Zsúfolt kultúr programi: zajlott le hibátlanul, nagy érdeklődés mellett. A komáromi knltúrnap ezúttal a Rákóczi, Jókai és a SZMKE nevében melegítette a magyar szíveket, mindvégig igen színvonalas, emelkedett módon. A komáromi kultúrnap rendezői azon igyekeztek, hogy a kultárnapra érkező vidéki vendégek mintegy kis keresztmetszetét lássák a komáromi magyar kulturális életnek s annak a nemes igyekezetnek, amely a legtöbb komáromi lelkében él a kultúra iránt. A Jókai Egyesület közgyűlését és serlegvacsoráját larlotta. Ugyanerre a napra esett a Jókai Egyesület Rákóczi-ünnepélye is, valamint a SZMKE országos bizottságának ülése, a kultúrcgyesületek megbeszélése és a Szlovenszkói Magyar Irodalmi Egyesületek Szövetségének megalakulása. A gazdag műsor mindvégig simán, nagy érdeklődés mellett folyt le. Délelőtt líz órákor A SZLOVENSZKÓI MAGYAR KULTUR EGYLET. új országos vezetősége tartotta első üléséi. Az országos vezetőséget a februári közgyűlés választotta s a csütörtöki ülés bizonyítéka volt annak a friss munkakedvnek, amely az országos vezetőséget áthatja és serkenti. A SZMKE és a Jókai Egyesület rendezésein messze földről jött vendégek vettek részt. Megjelentek többek közötl dr. Jankovics Marcell, a SZMKE s a Toldy Kör elnöke, dr. Sziklay Ferenc író .kultúrreferens, Révay István, dr. Staud Gábor földbirtokos, dr. Kencssey Kálmán, Schubert Tódor, Janson Jenő, Tamás Lajos, Berecz Kálmán, Csongrádi/ Árpád: a SZMKE országos vezetőségének messze földről érkezeit tagjai, hogy együttérzésüket dokumentálják, hogy baráti kapcsolatokat létesítsenek Komárommal. A SZMKE gyűlését dr. Jankovics Marcell nyitotta meg lelkes szavakkal s jó munkát kívánt az új bizottságnak, amely csupa lelkes kultúremberből áll. Az országos vezetőség programmja oly bő volt, hogy a Jókai közgyűlés befejeztével ebéd után is folytatódott. Az elnöki jelentések után Szombatin/ Viktor referált a SZMKE mai állapotéiról, tette meg titkári jelentését. A gyűlés fontosabb pontjai.a szervezés, a tanszer- s könyvalap, a falusi kultúra hathatós előmozdítása, a Magyar Vasárnap ügye, a lévai, komáromi, pozsonyi és érsekujvári Komárom, május 31. gyöngyösbokréták rendezése, a SZMKE kerületeinek felállítása, Tichy Kálmán és Darkó István jelentései, Schubert Tódor terjedelmes és tartalmas memorandumot nyújtott be a SZMKE munkaprogramjára vonatkozólag. Elhatározták a járási kullúrbizotlságokkal való eszmei együttműködést. A vezetőség keretén belül kisebb bizottságokat választoltak, pénzügyi, propaganda s programelőkészítő bizottságot, foglalkozott a pozsonyi MAKK átiratával, a falusi kultúráiét élénkítésének ügyével, SZMKE-kézikönyv kiadásával, egy esetleges évkönyv ügyével, a falusi színjátszás problémájával. Különös érdeklődésre tart számot az, bőgj' a SZMKE támogatását nyújtotta a megalakítandó Szlovenszkói Könyvtárszövetség számára. Foglalkozott az építendő kuítúrházak ügyével s egy Országos Hivatalnak szóló beadvánnyal. A lemondott dr. Szijj Ferenc pénztáros helyébe ifj. Nagy János h. bankigazgatót választották, az országos vezetőség közé Baross Bélát, Környei Eleket, Körtvélyessy Lászlót, dr. Réidy Elemért, póttagul Kmetz Józsefei, Vaflok Sándort és Zwank Lászlót. A mindvégig színvonalas, tartalmas gyűlés bizonysága voll annak az akliv erőnek, amelynek birtokában a SZMKE valóban ki fogja tudni fejteni politikamentes, tisztán kulturális céljait. A gyűlés az elnök zárószavaival ért véget. AZ IRODALMI SZÖVETSÉG MEGALAKÍTÁSA. A Jókai Egyesület a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság kiküldöttei előtt dr. Sziklay Ferenc kultúrreferens ismertette a megalakítandó Szlovenszkói Irodalmi Szövetség alapszabályait. A Szövetségbe minden olyan szlovcnszkói egyesület beletartozna, amelynek alapszabályában az irodalommal való foglalkozás benn van. Az előértekezlet egyhangúan magáévá tette az alapszabálytervezetet s fölkérte dr. Sziklay Ferencet, hogy a további szükséges lépéseket megtegye a Szövetség megalakítása érdekében. A JÓKAI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE. Délelőtt tizenegy órakor különösen nagy érdeklődés melleit tartotta meg évi rendes közgyűlését a Jókai Egyesület. A közgyűlésen a vidéki vendégeken kívül nagyszámú komáromi érdeklődő is megjelent, jeléül annak, hogy sokan szívügyüknek tartják a Jókai Egyesület létét. A gyűlést dr. Szijj Ferenc hatásos elnöki megnyitó szavai vezették be. Költői lendülettel emlékezett meg Jókairól, Rákóczvról s az egyetem-alapító Pázmány Péterről. Hangsúlyozta, hogy a Jókai Egyesület mindig feladatának tartotta a többi kultúregyesületekkel való együttműködést^'egybekapcsolódást. Hálás szívvel köszöntötte a kultúra barátait s pajzshordozóil. Majd dr. Hajdú Lukács terjesztette elő főtitkári jelentését, amelyből élénk színekkel bontakozott ki a Jókai Egyesület tavalyi munkaévének története. Őszinte szavakkal emlékezett meg a kultúrélet helyi nehézségeiről is, amely sokszor közönyben nyilvánul, örömmel regisztrálta, hogy a fiatalság mindjobban belekapcsolódik a Jókai Egyesület munkájába. »Le kell számolni bizonyos elméletekkel, mint a generációs elmélet is, — mondotta többek között, — miért ne lehetne kulturális téren, Komáromban is, családi képet teremteni? Igazéin magyar-e valaki, minden rejtett szándék nélkül: ez a kisebbségi kultúrélet őszinte kérdése.« Megemlékezett az Egyesület halottjairól: dr. Basilides Barnáról, Richter Jánosról és Sándor Ernőről. Majd Makky Lajos pénztáros terjesztette elő a multévi zárószámadást s az idei költségvetést, amelyet a közgyűlés elfogadott. A Jókai Egyesület igazgatótanácsába beválasztották dr. Geöbel Károlyt, Telkes Mihályt, Pethő Sándort, Nemesik Valtert, az irodalmi szakosztály jegyzőjévé Erdőházi Hugót. — Ezekután dr. Hajdú Lukács tartotta meg költői szavakkal ékes, pompásan felépített előadását »//. Rákóczi Ferenc szabadságharcának előzményei és okain címmel. A Jókai Egyesület közgyűlésem szokás, hogy mindig elhangzik cgyegy előadás, amely időszerű kérdésekkel foglalkozik. Hajdú Lukács történelmi előadása a tudós tollával s a költő izzó leikével íródott. Igen érdekes visszapillantást adott a Rákóczifölkelést megelőző évtizedekre', a Habsburgok elnyomó törekvéseire, a köznép nyomorúságára, a török pusztításaira, Lipót császár rossz tanácsadóira. Rákóczi vallásos és szociális érzésű magyar volt s ezzel a tulajdonságával a mi korunkba kapcsolódott. Hangsúlyozta a nagy fejedelem őszinte Istenfélelmét s végtelen szerétetél az elnyomott köznéppel szemben, amelyet fel akart emelni, önzetlenségének s lemondásának példája szinte páratlan a magyar történelemben. A tartalmas és gondolatokban gazdag előadási a közgyűlés közönsége nagy figyelemmel, élvezettel hallgatta, hálás tapssal honorálta a kiváló előadót. A RÁKÓCZY-ÜNNEPÉLY. Este hat órakor rendezte meg a Jókai Egyesület kegyeletes Rákóczi ünnepélyét, amellyel szinte egész Komárom hálás visszaemlékezését rótta le a Nagyságos Fejedelem előtt. Az ünnepélyre, — az esős idő, a futballmeccs és némelyek »meggondolásai« ellenére is hatalmas számú közönség FALUDl KÁROLY: Ver sacer. Bimbófakasztó szent Tavasznak Zeng üdvöt minden szív. ajak. Bimbófakasztó szent Tavasznak Hozsánnás hálás hódolat. Egy lombhullajtó őszi este Avart tiportam elmerengve S szívembe bánat költözött. Avart tiportam elmerengve S a fájdalommal eljegyezve A lelkem gyászba öltözött. Azóta én s a bánat [járom A béinatuccát járom, járom, Könnyet pergetve csendesen, Bématmesgyéh kart karba öltve, Mert hű lesz hozzám mindörökre. Elhagyni nem fog sohasem. Bimbófakasztó szent Tavasznak Zeng üdvöt minden szív ajak, Bimbófakasztó szent Tavasznak Hozsánnás hálás hódolat. Virágait hiába hozza Ver sacer — zengő kikelet', Az én utam bús béinatucca, Letérni róla nem lehet. Utolsó találkozás. Irta: Nadányi Zoltán. Tegnap Erzsivel tenniszeztem. Anélkül, hogy tudna róla. ö most messze van, azt se tudom, merre van, három év óta nem láttam, nem is hallok felőle. Mégis ügy történt, ahogy mondom, tegnap együtt tenniszeztünk, ő meg én. Anélkül, hogy tudna róla. Nem álmomban történt és nincs benne semmi tódítás. Színtiszla valóság. Eljött egy órára, ütögeltük a labdát kettesben, utána megint eltűnt. Anélkül, hogy tudna róla. Van itt egy fiatal lány, új csillag a kisvárosban, a nagynéniéhez jött látogatóba nemrégen. Ennek köszönhetem ezt a különös kalandot. Akik Erzsire még emlékeznek, azt tartják, ez a lány nagyon hasonlít Erzsihez. Én nem találom, hogy olyan nagyon hasonlítana, de nem szólok bele, ráhagyom. Valami kis hasonlá tosság megvan, az tagadhatatlan. Aranyszőke ő is, meg az arcszínc is olyan szép halvány rózsaszín, mini az Erzsié. Ügy látszik, ez a kettő együtt jár, az arahyszőke, meg a halvány rózsaszín. Csakhogy az ő haja mégse az a tömör színarany, mint az Erzsié, meg az arcszíne is, ha jobban megnézi az emlier, egész más. Az' Erzsi arca rózsaszirom, az övé nem az. Inkább csak messziről hasonlít Erzsihez, közelről már nem. Magam is jártam már úgy, jött szembe az uccán ez a lány, este is volt, messze is -volt, hajadonfővel is volt, akkor láttam először, nem is tudtam róla addig, hirtelenében azt hittem, Erzsi jön. Vagyis nem hittem, azt nem mondhatom, hiszen tudom jól, hogy az nem lehetséges, Erzsi nem jár errefelé, hanem úgy mondhatnám: majdnem azt hittem. Egyéb hasonlóságok is kísértenek, de azokat, persze, nem ismeri fel más, csak én. Egyes mozdulatai, szokásai meglepően emlékeztetnek Erzsire. Pedig nem is rokonok, nem is ismerik egymást. Ugv látszik, az aranyszőkeséggel bizonyos lelki tulajdonságok is együtt járnak. Például ő is nagyon szereti a kisgyermekeket. És éppen úgy megrohanja, nyomorgatja őket, mint Erzsi. Meg ő is dulakodni, boxolui szerel jó kedvében. Meg az ő szemében is benne van valami fájdalmas ábrándosság. De neki barna szeme van, Erzsié zöld. És az Erzsi szemében elszántság is van, meg sok egy éli apró villanás, ami a Manci szeméből hiányzik. Úgy hívják, Manci. Ez is nagy különbség közlük. Az egyik Erzsi, a másik Manci. Azután még valami, de az már nem annyira törvényszerű, inkább csak különös véletlen. Abban is megegyezik Erzsivel, liogy az alakja nem egészen mai divatú. Nem fiús. Az a kedves túlzás a csípője körül, arra gondotok. Nem formátlan azért ő sem, csak éppen hogy közelebb áll a régebbi ízléshez. Erzsi nem áll oly közel, az ő esetében az a kedves túlzás valamivel mérsékeltebb, általában Erzsi sokkal, de sokkal szebb. Erzsi ragyogó szépség, Manci egyszerűen csak szép, de még arról is lehetne vitatkozni. Ha egyben-másban hasonlítanak is egymáshoz, nem szabad őkel összehasonlítani, mert Manci rosszul jár. Nem a mása Erzsinek, hanem csak halvány utánzat. Tegnap délután ő is eljött Lajosékhoz, tenniszezni. Párosakat játszottunk. hol a párom volt Manci, hol az ellenfelem. A játéka aztán egyáltalán nem hasonlít Erzsiéhez. Puha labdákat ad, véletlenül se üt erősen, mindig csak arra ügyel, valahogy pontot ne veszítsen. Ellentétben Erzsivel, aki vakmerőén üti a labdát, semmivel se
