Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-01 / 44. szám

Lapunk mai számaa jövö heti telJesR&dió-mttsort tartalmazza ## Otvenhatodik évfolyam. ______________44. szám,_________________Szombat, 1035. jánins 1, Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztőt GAAL GYULA dr. Szerkesztőt BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársakt ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Kö. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, — május 31. Mi lenne ez más, mint Henlein pártja, melynek feloszlatásán any­­nyira buzgólkodott a kormánysaj­tónak egyrésze még a választások előtt, de sikertelenül, mert az az alkotmányos tényező, melyet a po­litikai vitákba nem szokás bevon­ni, a feloszlatás ellen foglalt ál­lást. Érthető is azzal a négymilli­ós kisebbséggel szemben, mellyel szemben elhangzott nyilatkozatai mindig annak nem annyira hely­zeti előnyeit, nagyságát, számará­nyát, hanem kutúráltságát, ipará­rának, kereskedelmének és művelt­ségének nagyszerű adottságait hangsúlyozták. így érthető, hogy az egyik közéleti Cato szerepét be­töltő napilap, a szintén a felosz­latást követelő Cseszké Szlovo, a választások uláu meakulpázva írja, hogy a kisebbségekkel szemben ed­dig helytelen politikát követtünk és ennek az eredménye a Henlein­­féle nagy német lendület. A kisebb­ségi politikát revideálni kell. Mit keres most a cseh sajtó a Henlein-féle legnagyobb párt el­határozásai mögött: első és legelső sorban azt — ami ennek a szem­szögnek a fontos véleménye szo­kott lenni, — hogy bemegy-e a kor­­mánylámogaló pártok közé vagy nem. A Henlein párt válasza vala­hogy nem elégíti ki ezeket a kiván­csiakat, akik féltik is a maguk kis pecsenyéiket, amelyeket a kor­mány tűzhelyén sütögettek és ki­jelentik, hogy egyáltalában nem fontos az, hogy a szudéta német párt benne van-e, vagy nincsen-e a kormányban. Képzelhető volt a csodálkozás, mely ezeket a bölcs és logikus szavakat fogadta. Olyany­­nyira, hogy most már Prágában egyes lapok azt a megállapítást te­szik, az ellenzéki szerep szükséges és az ellenzékiségnek nagy par­lamenti feladatai vannak. Szinte nem ismerünk magunkra, hogy ilyen hangok is hallatszanak azok­ból a hangtulajdonosokból, akik az ellenzékről idáig mindig csak az államellenesség sztigmáján keresz­tül vitatkoztak. Az ellenzéki párt szerintünk nem lehetett más, mint az állam felforgatója és a törvé­nyes rend ellensége. Most már a közmondásos német rend kielégíti őket. Hogy maga Henlein kijelenti lap­jában a kormánybalépés felől an­nak másodlagos értékét, az legjob­ban megvilágítja a helyzetet. Kész a kormányba belépni, ha ennek feltételei adva vannak, ellenben nem kész minden kormányban és minden összetételű kormánykoalí­cióban résztvenni. Úgy látjuk azon-Komárom, május 31. A miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását a köztársaság elnökének. A minisztertanács kedden ülést tar­tott, amelyen elhatározták, hogy a kormány forma szerint lemond és megbízták Malypetr miniszterelnököt, hogy azonnal terjessze a köztársaság elnöke elé a kormány összes tagjai­nak hivataluktól való felmentésére irányuló kérelmét. A miniszterelnök átiratban tudatta a kormám] lemondá­sát Masaryk köztársasági elnökkel, aki azt tudomásul vette, de megbízta a miniszterelnököt és a többi miniszte­reket az új kormány megalakulásáig a kormányügyek továbbvitelével. — Masaryk köztársasági elnök kihallga­táson fogadta az eddigi koalíciós pár­tok elnökeit, akikkel a kormányala­kításról folytatott tárgyalásokat. Ed­dig kihallgatáson jelentek meg Beran agrár párti elnök, fiam: ti képviselő a cseh szociáldemokrata párt elnöke, Klofác nemzeti szocialista pártelnök, Srámek cseh néppárti elnök, Czech dr. és Spina német miniszterek. A köz­­társasági elnök kihallgatáson fogadja még Najman képviselőt, a cseh ipa­rospárt elnökét is. Hír van arról, hogy a szlovák néppárt képviselőjét, sőt Henleint, majd a dczignált miniszter­­elnök fogadja, hogy velük a kormány­­alakításról tanácskozzék. Spina és Mayr-Harting német kép­viselők a kormányban. A köztársasági elnök kihallgatásai­val párhuzamosan Malypetr tanácsko­zásokat folytat a különböző pártokkal a kormány megalakítása ügyében. A tárgyalások már annyira előrehalad­tak, hogy lényegében az új kormány már összeállítottnak tekinthető. Az ed­digi koalíció kibővül a cseh iparos­­párttal és a német keresztény szocia­listákkal. A német keresztényszocia­listák minisztere állítólag Spina ed­digi német miniszterrel felváltva fog­ja az egyik tárcát vezetni. Najman cseh iparospárti képviselő valószínű­leg a kereskedelmi minisztérium élé­re kerül. Egyéb személyes változások nem igen lesznek a kormányban. Hodzsa miniszter, akinek távozásáról az utóbbi napokban nagyon sokat be­széltek, tovább is földmivelésügyi mi­niszter marad. Az új kormánykoalí­ciónak 172 képviselő tagja lesz. A kor­ban, hogy ezekkel a józan hangok­kal szemben a leendő kormány, az agromarxista irány képviselője, inkább hajlandó az irmagnak meg maradt öt német agrárral és a né­hány szem német szociáldemokrata képviselővel tovább kísérletezni, akikről nyilvánvaló, hogy a szudéta németeket nem képviselik többé. Ilyen viszonyok közt egészen hu­mányalakításra vonatkozó végleges döntés természetesen csak a köztársa­sági elnöknek a pártvezérekkel tar­tandó tárgyalásai befejezése után vár­ható. Mi kvalifikál a kormányban való részvételre? A miniszterelnök lapja, a Veoer c. agrárpárti újság a következőket írja: — Henlein mozgalma a németek tá­borában döntő győzelmet aratott. Eb­ből elsősorban őreá magára súlyos felelősség háramlik. Semmi szin alatt sem érvényesítheti a jövőben a füh­­rereivet. amely nemcsak a demokrá­ciával, hanem a kisebbségi nemzet helyzetével is ellenkezik. Az által, hogy a német mandátumok kéthar­mad része egy táborban gyűlt össze, a cseh többségben való viszonyban semmi sem változott, erejük nem nö­vekedett. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sok ember abba az optikai csa­lódásba esi! hog> Henlein a parla­mentben kompakt egységével hatal­mába kerítheti a törvényhozó testü­letet, ami természetesen esztelenség. Igaz ugyan, hogy Henlein ä köztár­sasági elnökhöz intézett táviratában félreérthetetlen célzásokat tesz a si­keréből folyó jogok garantálásáról. De az alkotmány által biztosított jogok közé nem tartozik a kormányzásban való részvétel és más politikai funk­ciókra való igény. Henlein választási sikeréből bizonyos konzekvenciák el­ső sorban a német táborra származ­nak. A sikere természetesen nem ma­radhat közömbös a többségi nemzet számára sem. Könnyelműség volna nem látni a tényt, hogy a németek zárt sorokban vonulnak fel. Ez azon­ban csak külső egység, belső megszer­­vezettség nélkül, amelyet az agitáció hívott életre. Kérdés, hogy Henlein kompakt tömege hogyan bírja ki oly kérdések tárgyalását, amikor rendi vagy osztályérdekek ütköznek össze. A kormányban való részvétel nem­csak számok, hanem a kvalifikáció kérdése is. Szovjelbarátság és a kommunista párt. Hampl szoedem elnök írja aRanní Noviny-ban: A kommunisták politiká­jából a munkásosztálynak eddig sem­mi haszna sem volt. Ezen kívül a szovjetorosz külpolitika oly utakon ha­lad, amelyek egyáltalán nem felelnek moros az agrárpárt szócsövének nagyképűsködése, amely a szudé­ta pártra nézve furcsa megállapí­tásokat tartalmaz. Nevezetesen azt is, hogy a német többség csak op­tikai csalódás és azáltal, hogy a német pártok egységben forrtak össze, »erejük nem növekedett.« Ezt külső egységnek minősíti, »bel­ső szervezettség nélkül.« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton meg a kommunista internacionálé csehszlovákiai osztálya régi ideológiai felfogásának. Ez a párt megmereve­dett s most azt gondolja, hogy még hasznot húzhatna a Henlein győzel­mével okozott zavarosból s kísérletet tesz pozícióinak legalább ideiglenes megerősítésére. A kommunista párt­ról már nagyon sokszor bebizonyult az, hogy soha nem tartotta fontosnak az együttműködés feltételeinek meg­teremtését s e párt most oly munka­­módszerekhez nyúl, amelyek ezt a kívánatos együttműködést ismét eltol­ják a távolba. A kommunisták válasz­tási agitációja oly messze ment, hogy az már egyértelmű a népbolondítás­­sal. Proklamációkat adnak ki valami szocialista szövetségről, s felhívják a lobbi szocialista párt hívét, hogy »se­perje el« a vezéreket s szövetkezzék velük. A választók teljes Írástudatlan­ságával számotvető privitivizmus ez és a tisztességes kommunistáknak ma­guknak kellene tiltakozniok az ilyen­fajta agitáció ellen. A kommunista párt vezetősége oly szervvé alacsonyo­­dik le, amely nem undorodik semmi féle eszköztől sem s ami a legrosz­­szabb, növeli a feszültséget maga kö­zött s a többi szocialista csoport kö­zött. Jáiisi erelnÉiiek. A járási választásokon, ahol a Ma­gyar Nemzeti Párt és a Keresztény­szocialista Párt önálló listával mentek a küzdelembe, a szavazatok a követ­kezőképp oszlottak meg: Komáromi járás: Magyar Nemzeti Párt 7191, Keresz­tényszocialista Párt 5629, Csehszlovák agrárpárt 3687, Szoedem. Párt 2198, Benes 669, Kommunista 8083, Cseh­szlovák Iparospárt 1005, Hlinka Párt 372. Gyallai járás: Magyar Nemzeti Párt 8303, Ke­resztényszocialista Párt 4637, Csehszlo­vák agrárpárt 1944, Szoedem Párt 1296, Benes 424, Kommunista 5482, Hlinka Párt 820, Gajda Párt 843, Magyar Munkás és Földműves Párt 400, Cseh­szlovák Fgyesülés 848. Párkányi járás: Magyar Nemzeti Párt 6932, Keresz­tényszocialista Párt 6251, Csehszlovák agrárpárt 3438, Szoedem. 1363, Benes 525, Kommunista 4777, Csehszlovák Iparospárt 1139. Vágsellyei járás: Magyar Nemzeti Párt 5284, Keresz­tényszocialista Párt 5018, Agrárpárt 2410, Szoedem. Párt 1524, Benes 450, Kommunista 5688, Micsura 537, Hlinka 3141, Csehszlovák Iparospárt 1062. Galántai járás: Magyar Nemzeti Párt 5426, Keresz­tényszocialista Párt 7581, Agrárpárt 2989, Szoedem. Párt 1767, Benes 649, Kommunista Párt 8783, Micsura 280, Hlinka Párt 2782, Csehiparos Párt 562, Zsidók 1315, Kramár 251. Lévai járás: Magyar Nemzeti Párt 3862, Keresz­tényszocialista Párt 1546, Agrárpárt 3087, Szoedem. Párt 1636, Benes 889, Kommunista 2382, Hlinka Párt 6454,

Next

/
Thumbnails
Contents