Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-01 / 44. szám
Lapunk mai számaa jövö heti telJesR&dió-mttsort tartalmazza ## Otvenhatodik évfolyam. ______________44. szám,_________________Szombat, 1035. jánins 1, Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztőt GAAL GYULA dr. Szerkesztőt BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársakt ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kö. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, — május 31. Mi lenne ez más, mint Henlein pártja, melynek feloszlatásán anynyira buzgólkodott a kormánysajtónak egyrésze még a választások előtt, de sikertelenül, mert az az alkotmányos tényező, melyet a politikai vitákba nem szokás bevonni, a feloszlatás ellen foglalt állást. Érthető is azzal a négymilliós kisebbséggel szemben, mellyel szemben elhangzott nyilatkozatai mindig annak nem annyira helyzeti előnyeit, nagyságát, számarányát, hanem kutúráltságát, iparárának, kereskedelmének és műveltségének nagyszerű adottságait hangsúlyozták. így érthető, hogy az egyik közéleti Cato szerepét betöltő napilap, a szintén a feloszlatást követelő Cseszké Szlovo, a választások uláu meakulpázva írja, hogy a kisebbségekkel szemben eddig helytelen politikát követtünk és ennek az eredménye a Henleinféle nagy német lendület. A kisebbségi politikát revideálni kell. Mit keres most a cseh sajtó a Henlein-féle legnagyobb párt elhatározásai mögött: első és legelső sorban azt — ami ennek a szemszögnek a fontos véleménye szokott lenni, — hogy bemegy-e a kormánylámogaló pártok közé vagy nem. A Henlein párt válasza valahogy nem elégíti ki ezeket a kiváncsiakat, akik féltik is a maguk kis pecsenyéiket, amelyeket a kormány tűzhelyén sütögettek és kijelentik, hogy egyáltalában nem fontos az, hogy a szudéta német párt benne van-e, vagy nincsen-e a kormányban. Képzelhető volt a csodálkozás, mely ezeket a bölcs és logikus szavakat fogadta. Olyanynyira, hogy most már Prágában egyes lapok azt a megállapítást teszik, az ellenzéki szerep szükséges és az ellenzékiségnek nagy parlamenti feladatai vannak. Szinte nem ismerünk magunkra, hogy ilyen hangok is hallatszanak azokból a hangtulajdonosokból, akik az ellenzékről idáig mindig csak az államellenesség sztigmáján keresztül vitatkoztak. Az ellenzéki párt szerintünk nem lehetett más, mint az állam felforgatója és a törvényes rend ellensége. Most már a közmondásos német rend kielégíti őket. Hogy maga Henlein kijelenti lapjában a kormánybalépés felől annak másodlagos értékét, az legjobban megvilágítja a helyzetet. Kész a kormányba belépni, ha ennek feltételei adva vannak, ellenben nem kész minden kormányban és minden összetételű kormánykoalícióban résztvenni. Úgy látjuk azon-Komárom, május 31. A miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását a köztársaság elnökének. A minisztertanács kedden ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a kormány forma szerint lemond és megbízták Malypetr miniszterelnököt, hogy azonnal terjessze a köztársaság elnöke elé a kormány összes tagjainak hivataluktól való felmentésére irányuló kérelmét. A miniszterelnök átiratban tudatta a kormám] lemondását Masaryk köztársasági elnökkel, aki azt tudomásul vette, de megbízta a miniszterelnököt és a többi minisztereket az új kormány megalakulásáig a kormányügyek továbbvitelével. — Masaryk köztársasági elnök kihallgatáson fogadta az eddigi koalíciós pártok elnökeit, akikkel a kormányalakításról folytatott tárgyalásokat. Eddig kihallgatáson jelentek meg Beran agrár párti elnök, fiam: ti képviselő a cseh szociáldemokrata párt elnöke, Klofác nemzeti szocialista pártelnök, Srámek cseh néppárti elnök, Czech dr. és Spina német miniszterek. A köztársasági elnök kihallgatáson fogadja még Najman képviselőt, a cseh iparospárt elnökét is. Hír van arról, hogy a szlovák néppárt képviselőjét, sőt Henleint, majd a dczignált miniszterelnök fogadja, hogy velük a kormányalakításról tanácskozzék. Spina és Mayr-Harting német képviselők a kormányban. A köztársasági elnök kihallgatásaival párhuzamosan Malypetr tanácskozásokat folytat a különböző pártokkal a kormány megalakítása ügyében. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy lényegében az új kormány már összeállítottnak tekinthető. Az eddigi koalíció kibővül a cseh iparospárttal és a német keresztény szocialistákkal. A német keresztényszocialisták minisztere állítólag Spina eddigi német miniszterrel felváltva fogja az egyik tárcát vezetni. Najman cseh iparospárti képviselő valószínűleg a kereskedelmi minisztérium élére kerül. Egyéb személyes változások nem igen lesznek a kormányban. Hodzsa miniszter, akinek távozásáról az utóbbi napokban nagyon sokat beszéltek, tovább is földmivelésügyi miniszter marad. Az új kormánykoalíciónak 172 képviselő tagja lesz. A korban, hogy ezekkel a józan hangokkal szemben a leendő kormány, az agromarxista irány képviselője, inkább hajlandó az irmagnak meg maradt öt német agrárral és a néhány szem német szociáldemokrata képviselővel tovább kísérletezni, akikről nyilvánvaló, hogy a szudéta németeket nem képviselik többé. Ilyen viszonyok közt egészen humányalakításra vonatkozó végleges döntés természetesen csak a köztársasági elnöknek a pártvezérekkel tartandó tárgyalásai befejezése után várható. Mi kvalifikál a kormányban való részvételre? A miniszterelnök lapja, a Veoer c. agrárpárti újság a következőket írja: — Henlein mozgalma a németek táborában döntő győzelmet aratott. Ebből elsősorban őreá magára súlyos felelősség háramlik. Semmi szin alatt sem érvényesítheti a jövőben a führereivet. amely nemcsak a demokráciával, hanem a kisebbségi nemzet helyzetével is ellenkezik. Az által, hogy a német mandátumok kétharmad része egy táborban gyűlt össze, a cseh többségben való viszonyban semmi sem változott, erejük nem növekedett. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sok ember abba az optikai csalódásba esi! hog> Henlein a parlamentben kompakt egységével hatalmába kerítheti a törvényhozó testületet, ami természetesen esztelenség. Igaz ugyan, hogy Henlein ä köztársasági elnökhöz intézett táviratában félreérthetetlen célzásokat tesz a sikeréből folyó jogok garantálásáról. De az alkotmány által biztosított jogok közé nem tartozik a kormányzásban való részvétel és más politikai funkciókra való igény. Henlein választási sikeréből bizonyos konzekvenciák első sorban a német táborra származnak. A sikere természetesen nem maradhat közömbös a többségi nemzet számára sem. Könnyelműség volna nem látni a tényt, hogy a németek zárt sorokban vonulnak fel. Ez azonban csak külső egység, belső megszervezettség nélkül, amelyet az agitáció hívott életre. Kérdés, hogy Henlein kompakt tömege hogyan bírja ki oly kérdések tárgyalását, amikor rendi vagy osztályérdekek ütköznek össze. A kormányban való részvétel nemcsak számok, hanem a kvalifikáció kérdése is. Szovjelbarátság és a kommunista párt. Hampl szoedem elnök írja aRanní Noviny-ban: A kommunisták politikájából a munkásosztálynak eddig semmi haszna sem volt. Ezen kívül a szovjetorosz külpolitika oly utakon halad, amelyek egyáltalán nem felelnek moros az agrárpárt szócsövének nagyképűsködése, amely a szudéta pártra nézve furcsa megállapításokat tartalmaz. Nevezetesen azt is, hogy a német többség csak optikai csalódás és azáltal, hogy a német pártok egységben forrtak össze, »erejük nem növekedett.« Ezt külső egységnek minősíti, »belső szervezettség nélkül.« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton meg a kommunista internacionálé csehszlovákiai osztálya régi ideológiai felfogásának. Ez a párt megmerevedett s most azt gondolja, hogy még hasznot húzhatna a Henlein győzelmével okozott zavarosból s kísérletet tesz pozícióinak legalább ideiglenes megerősítésére. A kommunista pártról már nagyon sokszor bebizonyult az, hogy soha nem tartotta fontosnak az együttműködés feltételeinek megteremtését s e párt most oly munkamódszerekhez nyúl, amelyek ezt a kívánatos együttműködést ismét eltolják a távolba. A kommunisták választási agitációja oly messze ment, hogy az már egyértelmű a népbolondítással. Proklamációkat adnak ki valami szocialista szövetségről, s felhívják a lobbi szocialista párt hívét, hogy »seperje el« a vezéreket s szövetkezzék velük. A választók teljes Írástudatlanságával számotvető privitivizmus ez és a tisztességes kommunistáknak maguknak kellene tiltakozniok az ilyenfajta agitáció ellen. A kommunista párt vezetősége oly szervvé alacsonyodik le, amely nem undorodik semmi féle eszköztől sem s ami a legroszszabb, növeli a feszültséget maga között s a többi szocialista csoport között. Jáiisi erelnÉiiek. A járási választásokon, ahol a Magyar Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt önálló listával mentek a küzdelembe, a szavazatok a következőképp oszlottak meg: Komáromi járás: Magyar Nemzeti Párt 7191, Keresztényszocialista Párt 5629, Csehszlovák agrárpárt 3687, Szoedem. Párt 2198, Benes 669, Kommunista 8083, Csehszlovák Iparospárt 1005, Hlinka Párt 372. Gyallai járás: Magyar Nemzeti Párt 8303, Keresztényszocialista Párt 4637, Csehszlovák agrárpárt 1944, Szoedem Párt 1296, Benes 424, Kommunista 5482, Hlinka Párt 820, Gajda Párt 843, Magyar Munkás és Földműves Párt 400, Csehszlovák Fgyesülés 848. Párkányi járás: Magyar Nemzeti Párt 6932, Keresztényszocialista Párt 6251, Csehszlovák agrárpárt 3438, Szoedem. 1363, Benes 525, Kommunista 4777, Csehszlovák Iparospárt 1139. Vágsellyei járás: Magyar Nemzeti Párt 5284, Keresztényszocialista Párt 5018, Agrárpárt 2410, Szoedem. Párt 1524, Benes 450, Kommunista 5688, Micsura 537, Hlinka 3141, Csehszlovák Iparospárt 1062. Galántai járás: Magyar Nemzeti Párt 5426, Keresztényszocialista Párt 7581, Agrárpárt 2989, Szoedem. Párt 1767, Benes 649, Kommunista Párt 8783, Micsura 280, Hlinka Párt 2782, Csehiparos Párt 562, Zsidók 1315, Kramár 251. Lévai járás: Magyar Nemzeti Párt 3862, Keresztényszocialista Párt 1546, Agrárpárt 3087, Szoedem. Párt 1636, Benes 889, Kommunista 2382, Hlinka Párt 6454,