Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-05-11 / 38. szám
2. oldal, »KOMAROMI LAPOK« 1935. májú* 11. Választási szemle. . ,Srluiloz Ignác zsidó. Kun Béla magjai* kommunista kormányának volt biztosa, Bródy Béla magyar zsidó: A szociáldemokratáknak szükségük mm a zsidókra, mert a munkásnép a szociáldemokratáktól már régen elfordul l. Súlyos milliók a választásokra. A Lúd. Politika c cím alatt jelenti, hogy Szlovcnszkó minden részéből érkeznek jelentések tömeges lélckvásárlásról. Az agrárpárt cukrot, csokoládét, papucsot, cipót, szvettert. kecskéket, pálinkái osztogat csakhogy a választók szavazatait megnyerje. Rettenetes erkölcsi züllesztés ez. Az agrárpártoknak a választásokra W milliónál nagyobb összege van, ezenkívül vannak csinnadratta autói és hatalmas sajtószervei. .4. szociáldemokratáknak mintegy 25 milliójuk van a választásokra. Honnan van ez a pénz? Oly pénzösszegek ezek, amelyekkel a köztársaság egész lakosságát megrövidítették. A különféle szövetkezetekből, a szubvenciókból, műtrágya alapokból való pénzek ezek, ol\r pénzek, amiket a pártok maguknak s nem a népközösség javára takarítottak meg. I)e minden jel azt mutatja, hogy e rettenetes kiadások is hiábavalók lesznek. A nép nem engedi magát már megvásárolni, hanem a saját legjobb meggyőződése szerint fog választani, úgy amint azl neki lelkiismerete pa- i ancsolja. Másfél millió végrehajtás egy év alatt. A Lúd. Politika írja, hogy egy esti lap azl az érdekes hírt közli, hogy 1933-ban a köztársaság egész területén 1,529.015 végrehajtási eset volt. Ez azl jelenti, hogy minden kilencedik lakos ellen árverést vezettek, beleszámítva a csecsemőket is, pedig ismeretes, hogy a gyermekek ellen végrehajtást nem vezetnek. Ez a horribilis szám mindennél jobban mutatja a köztársaságban uralkodó válság rettenetes méreteit. I. Csömör István uram bátyánk Csömör István kerekképű atyánkfia százharminckilós agrárvezér, tehát nehézsúlyú« birkózóbajnok a politikai arénában. Ilodzsa Milán, akii most már nem úgy emlegetnek, hogy Ilodzsa apánk«, hanem német módra a Vezér néven, különös kegyeivel tünteti ki Csömör bátyánkat, aki a nagyölvedi bognárműhelyből Xagykálnára tette át székhelyét, ahol takaros kis 250 holdas maradékbirtok várt reá. Ez a Csömör most Gúlán tartott népgyűlést, ahova két napig dobolták az embereket. >0tt legyen mindenki, aki Zsarnócához tartozik!« (A zsarnócai állami erdőhivatal intézi a csallóközi állami földbérletek ügyét.) Hát ott is voltak agrárék valamennyien és ilL kifeszítette a mellét Csömör uram, dagadt benne a maradékbirtok öntudata és elkeseredésében, hogy az érsekujvári mandátumból aligha lesz énekes halott, szidta a magyar pártokat, mint a bokrot. Miután a saját fészkét becsuuyította, Tóth Miklós szenátor jelöli (negyedik helyen, ami nem veszélyes), lett nagyszabású Ígéreteket, hogyha szenátor lesz belőle, azt mind megvalósítja. Erre azonban még lehet várni egy kicsit. Agrárék közt nagy a sírás-rívás, mert a Vezér jelölte Csömör uramat az első helyre, de a szlovák szavazók nem akarnak a magyar maradékbirtokosra szavazni. És ebben van is ajánlókat kell keresnie az elnök úrnak, mert így kevés lett az ajánló. Az ajánló lista ellen azonban súlyos kifogás íródik bele a jegyzőkönyvbe. Nem a városházán készült és utólagosan hitelesíttette a párt. Meg lehet peticionálni a választási Hagyják élni a »szegény« csehszlovák iparospártotx Magyar pártjaink meghatalmazottjai sorra ráolvasták az iparospártra, hogy jelöltlistája milyen szépséghibákban szenved. A szoedem meghatalmazott sietett a »testvér« párt védelmére. Végre Bircsák uramban eldől 1 a borjú és idegesen jelenti ki: — Hagyják már élni a szegény csehszlovák iparos pár lot! Nini. ez őszintébb ember, mint Liska János. Bircsák gyanúsít és bocsánatot kér. Mikor a cseh iparospárt már erősen sarokba volt szorítva, Bircsák ellentámadásba ment át és azt állította, hogy a magyar pártok az okai annak, hogy a jelöltlistájuk rosszul és szabálytalanul van összeállítva. Ezt azonban alaposan kikérték tőle, sőt a gyanúsítást is vissza kellett vonnia Bircsák vezérnek. — Bocsánatot kérek a mondottakért, — szólt a pártvezér, aki nem ismeri a választási törvényt. III. Szoedemék A magyar nemzeti párt jelölő listája a komáromi járási képviselőtestületi választásra. — A párt listaszáma 22. Komárom, május 10. A május 26-ára kitűzött járási képviselőtestületi választásokra az országos kcresztényszocialista párt a legtöbb kerületben nem szövetkezett közös listára a magyar nemzeti párba! és így a két ellenzéki párt külön listákat nyújtott be a járási választásokra. Igv történt ez a komáromi járásban is. ahol mindkét párt külön jelölte képviselőit. A magyar nemzeti párt jelöltlistája a következő: 1. Bödők Sándor gazda, Csicsó. 2. Vörös Ede földbirtokos, Cs.-Aranyos. 3. Dr. Geőbel Károly ny. városi tanácsos, Komárom. 4. Ifj. Kovács Károly munkás, Tany. 5. Lalák Kornél kisiparos, Keszegfal va. (i. László Dániel gazda. Ekecs. 7. Bajcsy Zsigmond gazda. Lak. 8. Varga Gyula B. gazda, Gúla. 9. Nagy László Ny. munkás, Gúla. 10. Miklós Imre gazda, Nemesócsa. 11. Sárközy József gazda. Ekei. 12. Kossár Károly gazda, Nagymcgyer. 13. Farkas Péter gazda, Bogya. 14. Szondi Dániel gazda, Nagykeszi. 15. Domonkos Imre szabó, Csicsó. 16. Kotlon Gyula gazda. .Megyeres. A járási választási bizottság a na-Nászút. Irta: Sarányi Miklós. Korán reggel, ragyogó liszta téli nap, a januárvégi gyeiig ' hóréteg ezüstösen csillogod a hatvani országúi árkában az aszkári ménes legszebb sárga négyese kérném* trappban vonta a zöld-sárga határt hazafelé... A fogat előtt lovaslegény vágtatott s lassan-lassan elhagj ta az utasokai, hogy szénát-zabot rendeljen a lovaknak és összecsődítse a falukban a gyerekeket. A batár bakján ült a posiasípot fújó legény, aki részben az ünnepélyesség kedvéért, részben, hogy az igásszekerek kitérjenek az útjából, szívetrázóan fújta az érzelmes nótákat. — Liebe Minka, ich muss scheiden *— szólt a trombita meghatóan, a gyerekek rikoltoztak, a tehenek bőgtek, a csordások nagyokat durrogtattak az ostorukkal s körülbelül ennyiből állt ennek a korszaknak egész romantikája. Ha oroszlánok lettek volna a Duna-Tisza közén, az,ember azt hinné, hogy valamelyik északafrikai gyarmat országiítján halad, de oroszlánok, isajnos. nem voltak, csak itt-ott szegénylegények. szökött katonák és tolvaj juhászbojtárok s ezeknek a kedvéért az angol globetrotterck nem tarpokban tartotta Novotny Richard közigazg. főtanácsos, járásfőnök elnöklete mellett ülését, amelyen az egyes {jártok jelölőlistáit vizsgálták felül. A választásra kilenc párt adta be jelölőlistáját és a bizottság a listákat elíogadla, kivéve az iparospártét, amelyen az ajánlók száma nem érte el a törvény által megkívánt 50-et. Az iparospárt ajánló listáján ugyanis négy olyan aláírás volt, amelyet az ajánlati íven nem lehetett elfogadni, mert mind a négy a jelöltek közül való volt. Már pedig a jelöli saját mayát nem ajánlhatja megválasztásra. A bizottság az iparospártot a hiány pótlására hívta fel. A magyar nemzeti párt járási képviselőtestületi listája a 22-es számot kapta. A Komáromi Református Egyház Széchenyi ucca 26—28. sz. házában egy 8 szobás, megfelelő mellékhelyiségekkel bíró — részben irodának is alkalmas — lakás 1935. július l.-ére bérbeadó! A feltételeit megtudhatók a ref. lelkészi hivatalban (Kollégium-épület, földszint), a délelőtti (9—11) hivatalos órák alatt. tollák érdemesnek a nagy magyar pampas! felkeresni. Pelrovay vigasztalta is a feleségét, s neki magának is csak most tűnt fel először, hogy a táj mindig egyforma piszkos fehér s a megfagyod, dagadt partok, iszapos pocsolyák, rothadt széna, varjú pusztaság, szomorúság, elhagyatodság hazája, semmi érdekesség. A tenger is egyhangú, de mélyértelmű és rejtelmes, — szólt bizonytalan hangon Pelrovay — s egy óra múlva otthon leszünk, — tette hozzá. hogy valami komolyat is mondjon, aminek örülni lehet. — Otthon. És csakugyan, már kibontakozott a falu stílustalan, egyszerű képe az esti szürkületből. Egy kis torom* körül ferde, púpos szalmatetők. Nyárfák, kanyargós országút. A kastélyból semmi sem látszik. Néhány vidám ária a postakürtön s mindjárt a hídon leszünk. Ünnepnap volt és a szegény aszkáriak. miután egész nap a templomban szundikáltak, fáradt léptekkel fel és alá ballagtak a faluban, mintha szórakoznának. Milyen naiv és szomorú a falusi ember szórakozása. A szegény ember — falun — tétován jár a házak között, a réten, üldögél a templomkert padján, a kocsma előtt némi igazság. II. Doszlál Gyulától Grósz Mihályi«* A derék (cseh) iparospárt is megtalálta a maga embereit a járási lisztára, meri minden zsák megtalálja a maga foltját. így lett Basztál Gyula listavezető. Nem sok vizet fog zavarni a járási képviselőtestületben, ha be talál jönni, ha csak előre nem engedi Grósz Mihályi, a közismert kömives és ácsmestert, mert az haladéktalanul bevezettetné a járás területére a libafogyasztási adót. Grósz Mihály nélkül nem is lesz a járási képviselőtestületnek formája és kijelentjük, hogy rút hálátlanság volt a kilencedik helyre lenni. Bajok a lista körül. A járási hivatalban csütörtökön volt a listák felülvizsgálata, melyre minden párt elküldte meghatalmazottját. A mi pártjaink furcsának találták, hogy a »cseh« iparospárt listáját hol ceruzával, hol tintával írták alá, ittamott, szóval nem a törvény előírta módon. Ezenkívül ennek a listának még egy súlyos szépséghibája is volt: a jelölt urak önmagukat ajánlották. Ami nem engedhető meg. De nem is illik ilyen szerénytelenség. Bircsák elnök úr tehát kitörli őket az ajánlók közül: Grósz Mihályt, Ackermann Sebőt és a többit, összesen hatot. Nosza összegyülekezik, mintha valami megbeszélni valója lenne, de valójában nem tesz egyebet, mint únja a mát és várja a holnapot. Az új hétköznapot. A leányok és legények kissé elhúzódnak a falu határától, hogy túlságosan úe legyenek szem előtt, bár jobban ügyelnek egymásra ők maguk, mint ahogy a világ minden garde des dames-ja ügyelne. Itt-od néha történik egy-egy kis tréfás utalás a szerelemre, — mindössze annyi, hogy a legény megmarkolja a leány mellét, amiért a piruló és sikoltozó hajadon jól hátbavágja a csintalan udvarlót. De ez mindegyikük szeme előtt lörté-A szoedem portán nagy az izgalom: jönnek vagy nem jönnek? Végül is lejött Schulcz Ignác, az örök ős képviselőjelölt a helyzet tisztázására És összehívta a komáromi zsidópárti választókat a Vigadóba. A szemérmes menyasszony Szoedemék boldogsága csak akkor lenne teljes, ha meg tudnák hódítani a szép menyasszonyt, a zsidópártot És Schulcz is erről lartott beszédei. A szép menyasszony már ismeri a liázuktáját, mert Reisz Gyula náluk hospitált, a szoedem parlamenti klubban, igaz hogy minden kötelezettség nélkül. De a szónok ehhez igen tetszetős mesét fűz: a menyasszony most már ne késsen semmit szedje össze a hozományt, vagyis á zsidó szavazatukat és kövesse nem a szíve, — de Schulcz Ignác sugallatát. Csak azzal az eggyel maradt adós, hogy mit keres az osztályharcban« a vagyonosabb zsidó szavazó elem és viszi-e a táblát a menetben, hogy »le a vagyonos osztállyal!« A horog ki van vetve, most már csak az a kérdés, hogy hány hal fogja a csalétket bekapni? A városháza A városháza című szakszervezet a héten ostrom alatt állolt. A gázgyári ■ ■■■in robogod a faluba, s mert hogy itt-ott elejtett egy-két szól az nraság érkezéséről, az egész község olt volt a bevonulás csodálatára. A cselédség a kastély udvarában sorakozott, katonás rendben várva urát és ifjú feleségét, akiről a falu vénasszonyai, — akik belátnak az ismeretlenbe, az éjszakába és a jövendőbe, — legendákat meséltek a kastély népének. A kis kegyúri templomban, amelynek megfeketedett barokk-tornya, szinte szégyelte, hogy a körülötte lévő nyárfák túlnőnek rajta, áz egyházfi gyengéd figyelméből meghúzta a’’harangot, amelyet Petravay karácsonyra vásárolt a hívek áhítatának emelésére. Ilik s szinte nem is vesznek tudomást az érzékek fellobanásáról. a tapintás gyönyörűségéről, a vér bugyborékolásáról, — csupán csak a tréfás hátbavágásról, amit erős, feletorokból jövő kacagás és tapsolás követ. így mulathattak valaha Árkádiában a görög kecskepásztorok és vízhordóleányok, akikből később isteneket alkotott Homérosz fantáziája. Igv ténfergett az aszkári nép aznap estefelé a kanális partján, amelyet meglehetősen kimosott a megolvadt hóié, a patak megduzzadt, piszkos vize. Á staféta niár egy órával előbb be-Harangzúgás, a falu végére kivonult nép, amely a szürkületben érdekes sziluettekkel imbolygód a megáradt patak feled, a postakört harsány hangja... egész ünnepélyessé tették ezt a pillanatot. Gittában a sok ulazás, a nászút idegizgalmai, az új környezet és a magyar vidék szokatlan levegője különös bágyadtságot keltett. Az a gondolat, hogy néhány perc múlva vége a romantikus kalandnak és kezdetét veszi egy alapjában véve egyhangú, komoly és kissé fenyegető szituáció, — egy idegen élet ismeretlen unalma — ez a gondolat kissé megfélemlítette...
